Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-28 / 256. szám, csütörtök

(íóthpál Gyula felvételi; | nflMllEilIIIHIIItMIHHUIlHtlIlllfftftltlflIIUttHHttili ARANYKEZŰ LÁNYOK Ki vezette be Oroszországbaii a csipkekészítés bonyolult művészetét? Ezt nem tudjuk és taláji soha nem fogjuk megtudni. Daniel Romanovics herceg — legyezték fel a 13. századbeli krónikákban — mindig nagy hatással volt a külföldi követekre, mert ruházatát különlegesen finom, ezüst és arany fonalból készített csipkék szegélyezték és sokszínű flitterrel, tollakkal és gyöngyökkel díszítették. Azonban az orosz csipke hírnevét nem a hercegi Öltözetek alapozták meg. Régi idők óta közkedvelt volt a lenvászonból készített ' csipke. Alapanyaga mindig könnyen elérhető volt, hiszen még a legszegényebb házakban is akadt lenmaggal bevetett kis veteménveskert, vagy keskeny föld sáv. Jégvirágok A Szovjetunió északi területein hónapokig tart a tél. A csendesen hulló hó belepi a folyókat, erdőket és mezőket. A vastag fehér takaró alatt tavaszig szunnyad a föld. Ez a téli csend a kézművesek világa. A nagyobb házakban összegyűlnek a lányok és a késő éjszakába nyúló énekelgetés közben ég a kezük alatt a munka, a csipkeverés. Az ablakok jégvirágai, a faágak zúzmarái, és a megolvadó hópelyhek pazar csipkézete bámulatos ábraként jelentkezik a csipkén. Ez a két szó: „orosz csipke" a szovjet ember számára olyan régi városok képét idézi, mint Vologda, Jelec, Rjazány és Vjakta, vagyis mai néven Ki rov. Az itt élő „aranykezű lányok" az egész országban ismertek. A legszebb csipkét a vologdaiak készítik. A csipkekészítés titkát nemzedékről nemzedékre továbbadták. A csipkeiskola Ebben a városban nyílt meg a csipkekészítő iskola. A növendékeket Kapitolina Isakova, a szakma elismert művésze tanítja. Isakova készítette a világszerte híressé vált „Északi Fény" elnevezésű térítőt. A bámulatosan megtervezett és elkészített asztalterítőbe ágyazott csipkerészletek a telet ós az égen megjelenő kápráztató északi fényt idézik. A vologdai csipke egyébként aranyérmet nyert az 1968-as brüsszeli kiállításon. A jeleci csipke könnyedebb, finomabb, vidámabb, mint a vologdai. jelec csipkekészítői szeretik a nagyvirágos terveket, különösen népszerű minta a sűrűn szőtt csipke és az áttört kötés kontrasztjában egy régi, nyolcszirmú virág. A műértők a vjaktai csipkét is nagyon szeretik. Ennek is sajátos vonásai vannak. Jellemzőik az élesen kirajzqlt minták és a váratlan átmenetek. A rjazányi csipke a szivárvány minden színében pompázik, a míhajlovi csipketerítő pedig olyan színpompás és horgo lása annyira különleges, hogv gyakran összetévesztik a hímzéssel. Az „aranykezű lányok" csipkébe álmodják a szépséget... IAPNI illilllllllllllllllllllllllltlllllllll ÉRTÉKEK A JÓLÉTBEN Más .a jóllakott ember érték- . méŕqéje és más az éhesé. Ugyanaz a falat száraz kenyér, amely az éhes számára esetleg életmentő értéket jelenthet, a jóllakott ember értékmércéje szerint jelentéktelen semmiség. Az üzemi konyhák, diákmenzák, sőt, háztartások hulladékában fellelhető rengeteg kenyérhulladék arra enged következtetni, hogy számunkra a jóllakott emberek értékmércéje érvényes . . . Távolról sincs szó azonban csupán kenyérhulladékról. Az alapvető létfenntartási' eszközök bőségében élö emberek gondolkodásáról szeretnénk e helyütt szólni, mégpedig, éppen a gondolatvilágban kialakult értékmérce alapján. Sok cselekedetünk, állásfoglalásunk, véleményünk befóly.ásolója ez az értékmérce, amelyet gyakran nem is tudatosítunk. Legegyszerűbben úgy ismerjük meg a cselekedeteinket és gondolkodásunkat befolyásoló értékmércénket, ha megpróbálunk egy sor különféle jelenséget sorrendbe állítani aszerint, hogy számunkra mi a fontosabb. Ha ezt a játékot magunk űzzük, érdekes időtöltés, valamiféle rejtvényfejtés az egész. Ha azonban szociológusok csinálják ugyanezt a lakosság minden rétegét felölelő emberek közt, akkor a játék komoly ismereteket nyújt arról, mi jelent elégedettséget, -mi elégedetlenséget, merre alakul az emberek gondolkodása. A jólétben élő emberek gondolkodására jellemző mozzanatot tárt fel egy lengyel szociológus-csoport, amely kimutatta, hogy az emberek az üzemben az ingyenes orvosi kezelést például olyan természetesnek veszik; mint a jóllakott ember'a falat kenyeret, s ezzel szemben nagyra értékelnek például olyan „apróságot", miut a megfelelő munkaidő-beosztást, zajmentes környezetet az üzemen belüli bevásárlás lehetőségét stb. A szocialista társadalom vívmányai a lényeges, az életbevágóan fontos, létszükségleti vo natkozásokban hoztak gyökeres javulást a dolgozók életében s így méltán mondhatjuk, hogy jólétben élünk. Nincsen munkanélküliség, ellenben van ingyenes orvosi ellátás, munkához való jog, tehát biztonságérzet a munkahelyen. (Érdekes ezzel kapcsolatban a francia szociológusok felmérése, akik megállapították, hogy a francia munkás értékmércéjében az első helyen a biztonságérzet áll, s ez fontosabb számára, mint a bér magassága). Sorolhatnánk a szocialista fejlődés során elért vívmányok sokaságát az anyaszabadságtól a nyugdíjemelésekig, a legszélesebb néprétegek műveltségi átlagának fokozásától az életszínvonal emelkedéséig. Mindez van, tehát egyre kisebb mértékben képezi az ember — a jólétben élő ember — vágyát. De mindezek a vívmányok, bár nem érezzük őket mint közvetlen vágyat, szükségletek — illetve kielégített szükségletek. Ha nem lennének — azonnal megéreznénk hiányukat. Aki már 30 000-et megtakarított autójára, az — amennyiben megszűnne az ingyenes gyógykezelés — ezt az összeget betegség esetére rakná félre és az autó eszébe sem jutna. Ha fizetésének felét lakbérre kellene költenie — a víkendházra félre tett öszszeg egyszerűen nem lenne a bankbetétjén, hanem a háziúr számláján, havi részletekben. .... Minderre mi azonban —

r hál'istennek — nem gondolunk, mert nem kell ezen törnünk a fejünket. S mivel ezekre az alapvető létszükségleti dolgokra nem gondolunk — éppen jólétünk folytan , ezek az alapvető létszükségletek gondolatvilágunk értékrendszerében önkéntelenül is a háttérbe szorulnak, jelentőségük csökken a szemünkben. Az eredmény nem más, mint egy gondolkodásbeli deformáció: az objektív érték kisebb jelentőséget kap tudatunkbun, mint a szubjektív apróság. Az úgynevezett szubjektív apróságok jelentősége — ha az elégedettség érzése szempontjából vizsgáljuk a problémát — a jólét viszonyaiban megnövekszik.- Ez .törvényszerű jelenség és van pozitív vonatkozása is: ha már van elég kenyér, törekvésünk az, hogy ez a kenyér legyen jó; ha már mindenkinek van lakása, akkor az a tö^ rekvésünk, legyen éz a lakás jól fűtött, napos, jól berendezett; ha már van ingyenes oi» vosi ellátás, ne kelljen órákat várakozni a rendelő előtt. És így tovább. Ezt nevezhetjük a vívmányok elmélyítésének is. Ez a jólétben élő ember értéke rendszer változásának helyes iránya. A jólétben élő ember értékrendszer változásának azonban van negatív, deformált — mondhatjuk kispolgári — megjelenési formája is. Ez a birtoklási vágy fokozása felé hajlítja el a szubjektív értékrendszert. Ez, sajnálatosképpen, az élet nagyon sok területén tapasztalható. Az életszínvonal mindent túlharsogó értékké lép elő, s ezt sokan úgy értelmezik, hogy a jólét egyenlő minél több dolog birtoklásával. Kétségtelen, hogy egyéni jólétet bizonyos életszínvonal nélkül nehéz lenne elképzelni. De, és ez a lényeges, a jólét, tehát az életmód színvonala nem egyenlő az életszínvonallal, amelyet pénz ben is kiskereskedelmi áruforgalomban kifejezhetünk. Jól, gazdagon, kényelmesen, egészségesen élni, tudatosan fejleszteni ismereteinket, tudásunkat, képességeinket, érvényesülni, a szocialista közösség javára alkotni — mindez nehezen fejezhető ki koronákban, százalékokban, valaminek a birtoklásával. Pedig éppen ezekkel a tényezőkkel mélyíthetők el a szocialista vívmányok. A magántulajdon gyarapítása, használati tárgyak, pénz halmozása ezeknél az értékeknél sokkalta szerényebb, sekélyebb, szegényesebb és felületesebb kielégítést hoz. Legfeljebb a sok, egyéni tulajdonunkban levő tárgy birtokában azt mondhatjuk: nekem nagyobb autóm van, mint a szomszédnak, én nagyobb hozományt adtam a lány.omnak, mint más, nekem ez van, nekem az van. Ez a szomszéd-koma vlsony színvonalán hencegésre kiválóan alkalmas egyéni gyarapodás sokszor nevetséges végletekben mutatkozik meg. Közismert annak a televíziót vásárló émbernék a példája, akinek a falujában egyáltalán nem lehetett fogni műsort, de a méregdrága készüléket mégis megvette — szobadísznek. Közismertek a fantasztikus összegeket felemésztő lagzik - - - Ha a leány nem kap berendezett lakást, s ráadásul esetleg autót hozományba, akkor nem is számít jó partinak ... Az ilyen értékrendszernél — hogy a lagzinál maradjunk ' — elsikkad egy felette fontos érték — például a fiatalok boldogsága, egymáshoz való viszonyuk, a szülők megbecsülése stb. Az előtérbe a lakzi ára, a hozomány nagysága kerül. Ugyanennek az értékdeformációnak a negatív következménye a válások egv.re nagyobb számában is megmutatkozik. Több elvált pár esetének tanulmányozása kimutatta, hogy tudatukban egymás megbecsülése, szeretetet, vonzalma kisebb értéket jelentett," mint az anyagi viszonyok, a lakberendezés, a bevételek nagysága stb. Kétségtelen, hogy a családi boldogsághoz megfelelő lakás, bizonyos anyagi feltételek is kellenek. De ez a családi boldogságnak csupán egyik eszköze, segítője. Nem ez jelenti a boldogságot. Ugyanígy az életszínvonal önmagában is csak egy eszköz. Eszköz ahhoz, hogy gazdagabban, teljesebben élhessünk. Bármennyire szembeszökőek, közvetlenek az egyéni tulajdont képező - tárgyak értékei, számunkra, a szocialista társadalom tagjainak számára az igazi értéket, az elsődleges, alapvető értéket a • szocialista társadalom számára megteremtett anyagi és szellemi javak képezik. Ezért ne tévesszük össze az életszínvonalat az életmód színvonalával. Mert az életmód színvonala, az egyéni jólét kihasználása arra, hogy kulturáltabban éljünk, tovább képezzük tudásunkat és tökéletesebben alkothassunk — ez teremti meg az igazi egyéni és társadalmi értékeket. VILCSEK GÉZA A nép erdekében dolgozni... Ei/yre ep'.il és szépül Galanta főtere . . . jgyj A nemzetközi munkásmozgalom egyik érdemes tagját, Schonherz Zoltán elvtársat, Košice város szülöttét, 29 évvel X. 28. ezelőtt végezték ki a Horthy-rendszer pribékjei. Ebbcrt az alkalomból a košicei Gépészeti Ipari Középiskola tanulóinak 5

egy csoportja, tanáraik jelen létében, megkoszorúzta a hős kommunista košicei szülőházán elhelyezett emléktáblát (Foto: Alexander Korä ) Ezt válaszolta tömören Polgáry Géza, amikor azt kérdez tem tőle, mi a legszebb a kép viselő munkájában." Igen, az, hogy népe érdekében dolgozhat. Polgáry elvtárs kommunista. s 1945-től dolgozik a nemzeti bizottságon. Volt már el nök is, titkár is. Jelenleg a Hrušovi (Körtvélyes) Helyi Nemzeti Bizottság elnöke. Sőt. ö látja el az elnöki tisztségei a község szövetkezetében is. Az utóbbiról azonban le akar mondani. Annál is inkább, mivel az említetteken kívül még számos más funkciója is van. Ráadásul községe és a szomszédos Jablonica járási képviselője is. Eddigi képviselői tevékenységét dicséri, hogy újra javasolják járási képviselőnek. Ha a járáson kell intézkednie, a jablonicaiaknak éppen olyan szívesen segít, mint a hrušoviaknak, bár lakhelye Hrušovon van. Jelenlegi működési és lakhelyét nagyon megszerette, pedig szülőfaluja a közeli Jablonov (Szádalmás). A felsőbb szervek intézkedéseivel kapcsolatban Polgáry Géza képviselőnek jó a véleménye. Legalábbis neki eddig mindent sikerült elintéznie választói érdekében. Ugyancsak sikerült mindent megvalósítania otthon, a falu ban is. Igaz, néha csak nagy nehézségek árán, de mégis sikerült. Például a rožňavai (rozsnyói) járásban Hrušovon vezették be elsőnek a neonvilágítást, Utakat, gyalogjárókat építettek. Vízvezetéket létesítettek nem kevesebb, mint 1 millió 600 000 korona értékben. A vizet egyelőre a Meszespatakból nyerik, de víztornyuk is lesz. Az említett patakon öt betonhíd nyújtózik. -Most végzik az utak aszfaltozását. Ezt a munkát az év végére akarják befejezni. .Merész terveket tűznek ki az elkövetkező időszakra is. Pl. új iskola és tanítói lakás felépítését tervezik. A tervek megvalósítása egyik feltételének tekintik, hogy olyan képviselőket válasszanak, akik valóban eleget tudnak majd tenni az igényes követelményeknek. Éppen ezért több fiatalt és nőt javasolnak képviselőnek. Azt is meg kel) mondani, hogy a nemzeti bizottság tanácsa eddig is nagyon agilisan dolgozott, Női képviselőik is voltak. A lakosság aktivitása az utóbbi években kissé csökkent. Pedig régebben még lámpafénynél is dolgoztak a falu lakosai a községfejlesztési munkáknál, ha kellett. Az aktivitás csökkenésének a járási képviselő szerint az az oker. hogy az embereknek már mindenük megvan, s vannak olyanok, akik mindent készen akarnának megkapni. Semmi, esetre sem generációs problémáról vau szó, hiszen a passzívak közt olvanok is akadnak, akik régen nagyon aktívak voltak. — Az emberek olyanok — mondja a sokéves tapasztalattal rendelkező képviselő —, hogy hiába intézik el százszor az ügyüket, de ha egyszer ném'inPolgáry Géza képviselő. tézik el, akkor már elégedetlenek. Működése során Polgáry elvtárs nagyon sok mindent megért már. Szabad ideje aiig van. Űrökké siet valahova. Megtalálni őt nem egyszerű feladat. Erről magam is meggyőződhettem. Ha mégis van egy kis szabad ideje, akkor legszívesebben vadászni jár. Polgáry elvtárs éppen most ötvenéves. Igaz, nem látszik annyinak. Talán azért, mert tele van tenni akarással. Megfontoltan és csendesen beszél. Éš rendkívül tömören. Nyilván azért, mert mindig siet. Meg talán azért, mert-nem a szavak, hanem a tettek embere. FÜLÖP IMRE