Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-28 / 256. szám, csütörtök

SIKERES „SZŰRÉS" UTÁN HARMADNAPRA ÍTÉLET A košjcei közbiztonsági szer­vek bűnügyi nyilvántartása sze­rint emelkedő irányzatú a bű­nözés. Különösen az élősködők száma szaporodott el. Ezért az igazságszolgáltatás a közbizton­ság szerveivel együttműködve olyan akciót szervezett a na­pokban, amilyenre eddig nem volt példa. A törvénysértők elő­állítását követően három napon belül a városi bíróság kimond­ta az ítéletet. Két napon át folyt a közbiz­tonsági szervek razziája a kocs­mákban, más nyilvános helye­ken, sőt néhány lakásban is. S az eredmény: harminc gya­nús személy letartóztatása. Többségük előzetes letartózta­tásba került. A városi bíróság három tár­gyalótermében folyt a felelős­ségre vonás. Többnyire az 1969. évi, 150. számú törvény 10. pa­ragrafusa alapján, élősködés miatt mondották ki vétkesnek a vádlottakat. Kik ültek a vádlottak pad­ján? Akiknek nincs ínyükre a becsületes munka, s nem riad­nak vissza a bűntények elkö­vetésétől sem. Sajnos, többnyi­re fiatalokról van szó, olyanok­ról. mint František K., aki alig 22 éves, ez év áprilisában sza­badult a börtönből, mások nya­kán élősködött, öt hónapra ítél­ték. E§y fehér kabátos, 21 éves leányt vezetnek a tárgyalóte­rembe. Alžbeta T. az „édes élet" rajongója. Elszökött szüleitől. Július óta hiába körözték. Mint pillangó a virágot változtatta lakásait. Nagyon olcsón „árul­ta" a szerelmét. Már egy ízben, feltételesen öt hónapra ítélték élősködés miatt. Mostani bün­tetését a feltételesen kiszabot­tal együtt kell leülnie. A 28 éves Ján G. két gyermek apja. Augusztusban szabadult a börtönből, nyolc napot dolgo­zott, aztán hol ebből, hol abból élt. Eladta saját ruháit, lopott és eladta mások holmiját is. Szállása a parkok, állomások padja volt. Gyermekeivel mit sem törődött. — Nevelje az asszony — vélekedett. A kisza­bott négyhavi börtönbüntetést igazságtalannak tartja. Felelősségre vonták a többi vádlottat is. Többségük beis merte bűnét, de akadtak köz­tük olyanok, akik képtelenek voltak, vagy inkább nem akar­ták felmérni magatartásuk és cselekdetük társadalmi veszé­lyességét. A börtönben lesz alkalmuk erről elgondolkodni. Ügy vél­jük, hogy az illetékes szervek ilyen és hasonló élősködők el­leni fellépése nagyon helyén­való, s dicséretet érdemel. Mindezt a becsületes dolgozók érdekében teszik. —ik A korona szilárdságának jele Ez év első 9 hónapjában a Cseh Szocialista Köztársaságban a la­kosság takarékbetét-állománya S milliárd 6U8 millió koronával emelkedett. A takarékoskodás ma már tömeges jelleget öltött az egész országban. A CSSZK-ban 1 705 850 dolgozó vesz részt a vál­lalati takarékoskodásban, s az egy főre eső havi betétek összege 261 korona. Az efsz-tagság rend­szeres havi betétjeinek összege a CSSZK-ban eléri az 52 millió ko rónát. A Cseh Állami Takarékpénz tárban elhelyezett betétek összege szeptember 30-án 52 milliárd 333 millió koronára emelkedett. Ugyan­csak felfelé ívelő a lakosság kül csiin felvételeinek a száma is. A CSSZK ban elsősorban árubevásár lás céljaira vesznek fel kölcsönt az emberek. Mindez a lakosságnak a korona iránti bizalmáról és a gazdasági stabilitásról tanúsko dik. Jelentős újtíást vezettek be a Cseh Állami Takarékpénztár 21 kirendeltségében: az ügyfél befi­zetési vagy kifizetési kérelmét egy hivatalnok bonyolítja le, te­hát nem kell sorba állni egyszer a betétkönyvvel, másodszor a pénz tárnál. Egy ügyfél fogadása így 1—2 percet vesz igénybe. (sm) Számok — adatok az iskolák építéséről (CSTK) — Az alapfokú ki­lencéves iskolák tanulói szá mára az ötéves tervben az építkezési dolgozók több mint 1900 tantermet kitataroztak. Az iskolák tatarozása és az új is­kolák építése 1 milliárd 800 millió koronás költséggel jár. Az ötéves terv éveiben isko lahálózatunk mintegy 800 új tanteremmel bővül. Az 1971—75 években a má sodik ciklusú iskolák (gimná ziumok, szakközépiskolák, ta nonciskolák stb.) építésére 916 496 millió koronát fordí­tanak. Összesen 44 iskolát épí­tenek fel 490 tanteremmel. 4196 fiatal számára 13 iljúsá gi otthont létesítenek. Nagyará­nyú főiskolai építkezés várha tó 1 454 124 milliárd koronás befektetéssel. 1971—75-ben kezdik meg a Szlovák Műszaki Főiskola vegyi technológiai és elektrotechnikai fakulátásá­nak, valamint a bratislavai Mlynská dolina i intemátu­soknak az építését. Szlovákia fővárosában építik fel a kép zfiművészeti főiskolát, a zene­művészeti főiskolát és bővítik a gépészeti fakultást. Martin­ban épülnek a Komenský Egyetem orvostudományi fa kultásának elméleti intézetei és befejezik a zvoleni Erdé szeti és Faipari Főiskola épí tését. Prešovon további épüle­tet kap a Šafárik Egyetem fi­lozófiai és pedagógiai t'akultá sa. Az 5. ötéves terv éveiben ja­vul a helyzet a főiskolások el­szállásolása terén is. Jelenleg például Bratislavában a főis­kolai hallgatók 49 százaléka lakik internótusokban, s az 5. ötéves terv végéig a diákok csaknem 61 százalékát el fogják tudni helyezni. A fővá­ros internátusai 3600 ágygyal, Banská Bystricán 750 ággyal, Kosicén 400 al, Zilinán több mint 300-al, Zvolenben pedig 240 ággyal bővülnek. SZÜLÖK, NEVELŐK FÓRUMA NEVELJÜNK ESZMÉNYEKRE Bevezetőül álljon itt egy édesanyáktól hallott tanulságos párbeszéd: — Képzeld, ez a kölyök — szólt az egyik mama — olvassa Dickenstől a Karácsonyi éneket, és a tizedik oldal után azt mondja nekem: „Mondd, anyu­kám, milyen korban, milyen társadalomban játszódik ez a történet?" Tizenkét éves, de lá­tod, már milyen igényei van­nak ... Politizál, vitatkozik, sok dologban már meglepően hatá­rozott véleménye van ... Úgy kell elzavarni a rádió mellől az ágyba, mert mindenképpen hallgatni akarja az esti híre­ket... — Nézd, nem akarom újra kezdeni a régi politikai vitáin­kat - szólt közbe a másik édesanya. — De hidd el nekem, nem jó az, hogy egy tizenkét éves gyereknek már kiforrott nézetei vannak. Sok egyébről is szó esett még a két mama vitájában. Bennün­ket ezúttal azonban az érdekel, s arra kell választ adnunk, me­lyik mamának van igaza: an­nak-e, aki maga is — nyilván szilárd, világnézeti meggyőző­désből — határozott állásfogla­lásra, elvek, nézetek követésé­re akarja nevelni tizenkét éves gyermekét, vagy annak, aki nem befolyásolja ezt a fejlő­dést s azt a véletlenre, illetve csak magára az iskolára bízza. Vizsgáljuk meg a problémát elsőnek a világnézeti nevelés szempontjából. Lapozzunk bele gyermekeink tankönyveibe — akár az ötö­dik-hatodik osztályos könyvek­be is —, s láthatjuk, akár a biológia, akár a történelem vagy a földrajz tantárgyáról van szó, azok minden fejezetén következetesen végigvonul a szocialista társadalom világné­zete. Ennek szellemében isme­ri meg. vizsgálja már az általá­nos iskolás diák is a természet jelenségeit, a társadalom, a tu­dományok fejlődését. S ha le­ülünk gyermekünkkel akár csak a lecke kikérdezésére is, nem lep-e meg bennünket a tananya­gon is túil mutató kérdéseivel, nem taapsztaljuk-e, hogy van ítélete, véleménye, s úgy akar­ja magáévá tenni a tanultakat, hogy azok az ő nézetei is le­gyenek. A gyermek igénye, törekvése az állásfoglalásra, a mai, sok­szor meglepően önálló nézetek kialakítására az élet minden dolgában, sokkal inkább jellem­ző a kamaszkorra, amikor a gyermek eszmények után ku­tat, nagyratörő célokat akar maga elé tűzni, s nem pusztán parancsok, intelmek, hanem ön­álló nézetek, elvek alapján akár eligazodni az élet legkülönbö­zőbb kérdéseiben. Nem az-e minden szülő törekvése, hogy szavaival, sőt cselekedeteinek, életének példájával is mintegy iránytűt adjon a gyermek kezé­be,. amely eligazítja őt már a gyermekkorban is az élet leg­különbözőbb problémáiban, s még inkább később, amikor talpra kell állnia, s önállóan, egyedül nekivágnia az életnek. Ezek az iránytűk éppen azok az eszmények, elvek, példaké­pek lehetnek, amelyeket a gyermek érettségének, korának megfelelően, bele kell plántál­nunk gondolkodásába, szívébe. S korántsem csak világnézeti, politikai kérdésekről van szó itt. Vegyünk csak néhány olyan emberi jellemvonást, amelyeket — mondhatnánk — nem lehet olég korán belevésnünk gyer­mekünkbe. Az egyik ilyen jellembeli vo­nás például a közösség szolgá­lata, szeretete. Ennek beoltása a gyermekbe ott kezdődik, ami­kor megtanítjuk arra, hogy já­tékaiban ne legyen önző, ossza meg azokat testvéreivel, bará­taival, s ott végződik már a ka­maszkorban is, hogy tudatosan vállalja a közösségért, a társa­dalom javára végzett önkéntes munkát. Az élet sok fogas kérdés elé állítja a gyermeket, már kisis­kolás korában is. Őszinte le­gyen-e a szüleihez, az iskolá­ban, amikor tudja, ebből ,,kára" származik, helyesebben szólva, valamiféle büntetés jár érte? Becsülestes, nyílt maradjon-e akkor, amikor látja, hogy körü­lötte mások ellenkezően cse­lekszenek, s talán minden kö­vetkezmény nélkül ő is hozzá­juk sodróthatna? Segítsen-e a társain, amikor az időt, fárad­ságot, áldozatot kíván, s ké­nyelmesebb lenne semmit sem tenni, közömbösnek lenni? Vál­lalja-e a többletmunkát, amikor mások olyan könnyen lerázzák azt magukról? S így sorolhat­nánk tovább a dilemmákat, amelyekben a szülő esetenként útbaigazítást adhat, de ame­lyekben a gyermek sokkal könnyebben megtalálja a he­lyes utat, ha már kisebb korá­tól kezdve eszményként állít­juk eléje: légy közösségi em­ber, szeresd, becsüld társaidat, védd, gyarapítsd a közösség ja­vait, munkáddal ne csak önma­gad, hanem a közösség érde­kelt is mozdítsd elő. Az a gyer­mek, akinek életelvévé tesszük ezeket az eszményeket, és al­kalmat adunk rá, hogy gyako­rolja is azokat, az hamarabb és önállóan is meg tudja állni he­lyét a legnehezebb helyzetek­ben is. Az eddigiekből is világos, hogy eszményekre nevelni a gyermeket — s vonatkozzék ez akár világnézeti, akár más el­vekre —, jellembeli szilárdság­ra, határozottságra nevelés is. Útravaló egy életre, alapzat, amelyre egy egész életpálya út­ját építhetjük. Ennek az útnak első köveit nem akkor kell le­rakni, amikor a gyermeket elő­ször készteti önálló állásfogla­lásra az élet politikai, világné­zeti, erkölcsi kérdésekben, ha­nem'már sokkal előbb, otthon, a családi körben, még kisgyer­mek korában, és sohasem egye­dül, hanem mindig együtt az iskolával. Nem beszéltünk itt sok más fel­fogásbeli, magatartásbeli dolog­ról, amelyekben az élet igenis elveket, eszményeket, szilárdsá­got, határozottságot kér már a fiataltól is, mint például a ba­rátság, a szerelem, a házasság stb. De nem is a teljesség volt a célunk. Csupán annak meg­magyarázása: sem a túl korai felnőtté éréstől nem kell fél­tenünk gyermekünket, sem at­tól, hogy nem lesz önálló egyé­niség, ha gyermekkorától kezd­ve elveket, eszményeket oltunk beléje, és példaképet állítunk eléje. A Dickens-regény társadalmi hátterét buzgón magyarázó édesanyának csak azt javasol­hatjuk, tegyen úgy, ahogyan eddig, örüljön annak, hogy fiá­nak oly szilárd nézetei vannak már most. A másik édesanya pedig — éppen gyermeke érde­kében — ne vonja meg tőle az ilyen segítséget, ne bízza a vé­letlenre, hogyan foglal majd állást felnőtt korában az élet nagy kérdéseiben. F. /. A vranovi járásban gyarapodik a szövetkezetesek családja A kelet-szlovákiai kerület me­zőgazdasági jellegű járásai kö­zé sorolható a vranovi is, ahol a mezőgazdasági földterület kö­zel 20 százalékán még egyéni gazdálkodás folyik. Az utóbbi időben gyarapodott ebben a járásban a szövetkeze­ti tagok, sőt a szövetkezetek száma is. A járási nemzeti bi­zottság alelnökének, Michal Miček mérnöknek tájékoztatása szerint Hencovce és Vechec községekben új efsz-ek létesül­tek. Ezen kívül Slovenská Kraj­ňa, Žabolin, Štefanovce, Maje­rovce községek egyénileg gaz­dálkodó földműveseinek több­sége is a közös gazdálkodás mellett döntött s kérte felvéte­lét a közeli jól gazdálkodó kvankoveci. továrnéi és Vra­novská Dlhá-i szövetkezetekbe. Ezek az új szövetkezeti tagok saját elhatározásukból léptek a közös gazdálkodás útjára — hangsúlyozta Miček elvtárs — meggyőzték őket a járás szö­vetkezeteinek Jó eredményei. (kg/ 1971. X. 28 6

Next

/
Thumbnails
Contents