Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-03 / 39. szám, Vasárnapi Új Szó

SZOVJET KÖLTŐK VERSEI LEONYID MATIIMOV: ALEKSZEJ SZURKOV: KETTEN Gyűrűbe fogtok mindkettőjüket. S az egyik, gyáván futásnok eredt. Villámot vetve négyszer szólt o fegyver, oz áruló hátábo négy acél szöget ver. A másik nem tett egy lépést se hátra. Fütyült a szörnyű, bömbölő halólra. A sánc felett mint karcsú szálfa állt, makacs rugóként megfeszült a teste, gránátja, kardja osztott száz halált, s a kör falát, mint sziklatömb kitörte, tízet lesújtva tán egy perc alatt. Élni okart. És életben maradt. ÄRVAY JÄNOS fordítása NYIKOLAJ USAKOV: MESTERSÉG Ha az anyagot biztos kézzel formálod, s tudósod lobog, a mindenség makacs dühével forog a fazekaskorong. A világ egykedvű s féligkész. Tedd korongodra, s nehezen mozgó testét pofozd szelíddé. Agyagból gondolat legyen. FELISMERÉS Rájöttem, hogy mi az: szabadnak lenni. Én kibogoztam ezt o nehéz kérdést, a világon e legegyénibb érzést. S tudjátok e, mi az: szabadnok lenni? A felelősséget magunkra venni. Én felelek e földön mindenért! Sóhaj- és óhajért, szentért és álszentért, hitért és nem-hitért, üröm és örömért. Nekem szünettelen működnöm kell. Engem már semmi meg nem köt, mivel - ahogy azt mondogatják szabad vagyok, akárcsak a modór. Szavam annak a pártján s partján áll, aki fel akar szabadulni. Felszabadulni! Tán könnyű dolog ez, egyszerű holmi? S különben is, ha mór ember jő szóba: neki segítség kell rosszba és jóba, mert - úgy lehet - hegyet kíván eltolni, zubbonyt akar tenni a vad folyóro, mert még a folyó is olyan sirvo fakad, ha emberhiánytól döbbenet marja, ha nincs, aki rávonjon hidakat, vagy hajótlansógra bámul a portja. Száz pusztaság alatt sziszeg hány tenger, holott leáshatna hozzá oz ember, mert semmi jő sincs bármely Szaharában fürödni csupaszon - csudák korábon a pusztasógnak pusztító poróban. Ennek már régen véget kéne vetnünk. De látod-e, hogy itt, közel, mellettünk az élő Atlontika, mint viharzik, nagy zöld szigetek szava hogyan hangzik egy más Öceán veszett étvágyáról: hajlandó lenne mindent a világról leszakítani, aztán felzabálni. De ne hidd, hogy ez csak víz,, óceáni! Látok hamut; füstöt s kormot is érzek; megkínzott testeket, vért, verítéket. És felhasználom erős szabadságom, hogy még több sziget legyen a világon; szigetek, zöldek, szépek és egészek. Ne roskadjanak vízbe világrészek, ne robbanjanak széjjel, darabokro, ne dőljenek holt népek a romokra. Aki csak élő, azért harcba szállok. Nekem mindenkivel beszélnem kelll És mindenkinek csak egyet kívánok: Ismerje meg. és merje a való szabadságot. HIDAS ANTAL fordítása ALEKSZANDR TVARDOVSZKIJ: APÁK ÉS DÉDAPÁK IGÉJE SIMOR ANDRÁS fordítása Apák és dédapák igéje beteljesült, a jósszavú ilyen nyárra, ilyen vetésre hány évig várt a háború? Mint lucerdő, a sűrű táblo remegve, tompán susogott, a rozsföld magas aranyába belévesztek o lovasok. A kalászok kemény-tömötten egymáshoz simuló sorát - ahogy o mondás szól - egyetlen sikló se fúrta volna V5t. Gabonaév volt az az év, de kenyér éve is volt s vele a földfeszítő krumpli éve, füév is jött erdőre, rétre s gombák, bogyók esztendeje. A talaj minden jó hatása, amit magában rejt a föld, duzzadni, növekedni vágyva gumóba, levélbe, kalászba, erővel a napfényre tört Teljes, virágzó nyárba érve roskadt a föld - a jósszavú apák és dédapák igéje beteljesült: egy iszonyú villám - kitört a háború .., VAS ISTVÁN fordítósa A sport nyelve avagy a nyelv sportja A hibás szókapcsolatok Az egyértelmű, pontosan körülhatárolt jelentésű szavak használata még nem biztosítja írásunk hibátlanságát. Kifogástalan magyar szavakat is lehet úgy összekapcsolni, hogy mondanivalónk zavaros legyen. Márpedig szavaink többségét rövidebb vagy hosszabb szófűzérekként, frazeológiai egységekként építjük be a mondatba. Ezek a kifejezések jelölik a világ bonyolult összefüggéseit. Többet mondanak, mint a szó, de kevesebbet, mint a mondat. Megszerkesztenünk úgy kell őket, hogy alkotóelemeink — az egyes szavak — hibátlanul illeszkedjenek egymáshoz. Néha sporttudosítóink is az idegen kifejezések átültetésével könnyítetlek- dolgukon. "Az ilyen átplántálás ritkán eredményez kifogástalan szókapcsolatot, ugyanis a szlovákban, csehben a szavak egymáshoz fűzése legtöbbször más szemlélet alapján történik. Ezért aztán az új alakulat kirí a szövegből; egyiket-másikat az olvasó csak úgy érti meg, ha ismeri az eredetit. Vannak azonban olyanok is, amelyeken az idegen hatás csak árnyalatnyi. Ebben például pillanatnyi zavart az idéz elő, hogy az írásmódot is balul választotta meg a szerző: „Ennek keretében hárnmharniados mérkőzést játszott a Sparta Praha együttese ellen". Az idegen hatás inkább csak az írásmódban mutatható ki. Az olvasó egy pillanatra zavarba esik, csak némi gondolkodás után jön rá, hogy nem három mérkőzésről van szó. Ezt is elkerülhette volna, ha így ír: „Ennek keretében háromharmados ..."; vagy „Ennek keretében három harmadból álló mérkőzést ..." Az ebben feltűnő idegenszerű fordulat az egész mondatnak bizonyos pongyolaságot kölcsönöz: „A találkozót csak drámai küzdelem után döntötte el a maga javára az NDK együttese". Ha az ilyen megfogalmazást, mint: „A találkozót csak drámai küzdelem után nyerte az NDK együttese" — túl egyszerűnek vélné a szerző, legalább így kellett volna fogalmaznia: „A találkozó csak drámai küzdelem után dőlt el az NDK együttes javára." Az első pillanatra úgy tűnik fel, mintha csupán egy véletlen raggal toldotta volna meg a tudósítás ezt: „A játék kiegyenlítődött, amikor szünet után a CH az első támadásból gólt eredményezett". Az igazság azonban az, hogy az idegen mintához való merev ragaszkodás tette a mondatot ilyen estelenné. Átalakítva: „... a ČH első támadása gólt eredményezett". Tehát nem a CH-nak, hanem támadásának eredménye lett a gól Kirívóan elüt a magyar szemlélettől az idegennek ilyen „átültetése": „Ezzel a teljesítménnyel a pozsonyi csapat továbbra is erősen versenyben van az első helyért." Minden csapat az első hely megszerzéséért van versenyben. A vitatott megállapítást így kell talán értenünk: „... a pozsonyi csapatnak továbbra is komoly esélye van az első hely megszerzésére." Az idegen hatás előidézhet képtelen szókapcsolatot is. írásunk színvonalának nagyon ártanak az ilyen mondatok: „Az első félidőben a közönség nem látott vérbeli akciót, szinte megdermedt a Slovan-csatárok lövötudománya. A „megdermedt lövőtudomány" kapcsolat eléggé nyomós érv a mellett, hogy ne hagyjuk magunkat elragadni idegen minták varázsa által. A „különös" kapcsolatot ezzel helyettesíthetnénk" ... szinte teljese" csődött mondott..."; vagy ... a góllövésre szinte képtelennek bizonyultak a Slovan-csatárok". Ebben például az egész állítás hitelét veszti egy helytelenül alkalmazott kapcsolat miatt: „A Trnava a csúszós talajon is a támadó játékot szorgalmazta, említésre méltó sikerrel". Az „említésre méltó siker" alig siker. Még a „jelentős siker" is csak olyan átlagos ma már, mivel ez a kapcsolat túlságosan elhasznált. A siker méreteinek megfelelően a „ragyogó sikerrel"; nagy sikerrel mérsékeltebb siker esetén: az „elég sikeresen" stb. a helyénvalóbb kifejezés. Olykor a kapcsolat keveredése visz zavart a mondanivalóba. A keveredés eléggé gyakori oka a hasonló alak; mint ebben is: „Utána mindkét kapu többször forgott veszélyben, és a kapusok jó teljesítményének érdeme, hogy több gól már nem esett". A „teljesítmény érdemé"-ről van tehát szó, és az aligha minősíthető helyesnek. Inkább megfelelt volna ez: „és a kapusok érdeme, hogy..."; vagy „ ... és a kapusok teljesítményének eredménye, hogy ...": esetleg „ ... teljesítményének köszönhető ..." Nem idéz elő értelmi zavart, talán csak a kifinomultabb nyelvérzékűek veszik észre, hogy ebben a példában az állandósult szókapcsolatok keveredtek össze: „A céltudatosság és az akaraterő most is megtette a szolgálatot akárcsak a világcsúcs és az olimpiai bajnokság idején". „Megtette a magáét és a „jó szolgálatot tett" keveredik. Bármelyik behelyettesítésével kifogástalanná tehető a mondat. Az állandósult szókapcsolatok, a közmondások, a szólások használatáról köztudomású, hogy csak változatlanul épülhetnek be a mondanivalóba. Annyira azonban nem közismert a szabály, hogy e területen ne lenne javítanivaló. Ötletes újításnak tűnhet ebben a mondatban a kiemelt szókapcsolat: „Világhírű csatárok, rettegett lövők néztek farkasszemet védőikkel, s a hátsó alakzatok szálfa legényeivel nem lehetett kikukoricázni". A „kukoricázik" szót ilyen jelentésben említi az Értelmező Szótár: „1. Valakinek valódi vagy vélt tekintélyét nem tisztelve, bizalmaskodva, ingerkedve viselkedik vele; packázik valakivel. Nem hagy magával kukoricázni. Nem lehet vele kukoricázni." „2. (ritk) Habozik, kibúvót keres, hímezhámoz. Ne kukoricázzunk, mert akkor semmire sem jutunk." A kérdéses szó mindkét esetben bizalmaskodó, népies kapcsolatot alkot a „hagy", „lehet" stb. igével. A mondatban előforduló „kijátszani", jelentése tehát önkényes jelentésváltoztatásról tanúskodik. Egyebet is javítva a mondaton, így módosíthatnánk: „... néztek farkasszemet a védőkkel vagy őrzőikkel, de a hátsó alakzatok szálfatermetű legényeivel nem lehetett kukoricázni". A következő mondatban már-már az a veszély fenyeget, hogy a megváltoztatott átvitt értelemben használatos szókapcsolat, konkrét jelentést nyer: „Igaz, ismét akadtak nagy helyzetek, de Jurkanin és Fr. Veselý, meg Kvašňák is kevés hidegvért tudott igénybe venni a végrehajtásnál". Ha nyugodtak vagyunk, a tetteink hidegvérről tanúskodnak", nem pedig „igénybe vesszük" a hidegvért. Az idézett mondatba is ez kívánkozik: „... Fr. Veselý meg Kvašňák végrehajtási akciója sem tanúskodott kellő hidegvérről". A közmondás olyan állandósult eleme nyelvünknek, melyet eredményesen használhatunk stílusunk élénkítésére, színezésére. Azonban nem formálhatunk át, nem szabhatjuk rá egyedi esetekre, mivel egyik legfontosabb sajátossága az, hogy általánosítás eredménye. Ezt hagyta figyelmen kívül ennek a mondatnak az írója: „Egy Petráš nem csinál futballnyarat". Az így átalakított közmondás még címben sem helyeselhető. Javítani rajta pedig úgy lehetne, hogy először a közmondást, majd pedig a játékossal kapcsolatos észrevételt, megállapítást írnánk. Egy argó ízű szókapcsolat miatt válik félreérthetővé ez a mondat: „Mutkovičot az a tény dicséri, hogy Adamec után Veselýt is „hidegre tette." A szerző idézőjelbe teszi a kapcsolatot, használata azonban még így is túl merész „újításnak" tűnik. Elsősorban azt értjük rajta, hogy sportszerűtlenül tette harcképtelenné ellenfelét, s nem azt, hogy a jó játékával akadályozta meg tudása érvényesülését; pedig a szerző ez utóbbit akarja mondani. A félreértésnek ilyen megfogalmazással lehetne elejét venni: „ ... hogy hasonlóan, mint Adamecet, Veselýt is semlegesítette"; vagy: „ ... hogy akárcsak Adamecet, Veselýt sem hagyta érvényesülni." Mint a példákon láthatjuk a hibáztatott kileje__ zések sok esetben az újítani akarás torzszülöttei. " Kissé nagyobb önfegyelemmel, körültekintéssel elkerülhetők. MORVAY GÁBOR