Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-26 / 254. szám, kedd

-ÚJ FILMEK• •••••••••••••••D KEZDET (szovjet) Rég nem láttam ilyen színes és olyan tanulságos filmet, mint a Kezdet címűt. A legérdekesebb ebben a szovjet filmben az, hogy egy banális történetből indul ki a cselekmény. Arról szól, hogy Pása, egy fiatal kisvárosi munkásnő, akit a legjobb akarat mellett sem lehet szépnek nevezni, színésznő szeretne lenni. Pása ezért egyetlen alkalmat sem szalaszt el, hogy az üzemi klubban vagy a városka műkedvelő gárdájában felléphessen. Nincs az a szerep, amit ne vállalna. Utoljára egy mesében, a seprőn nyargaló boszorkányt játszsza. Igen nagy sikerrel, a közönség viharosan tapsol. Pása meg játszik, komédiázik, magától értetődőnek tartja a sikert. sőt azt is, hogy egy napon felkeresi egy rendező és felajánlja neki, játssza el egv filmben Szent Johanna szerepét. Tárgyalása a rendezővel a film ragyogó jelenetei köze tartozik. Pasának a siker nem száll a fejébe, a szerepet vállalja, közben éli a maga világát. Naivan arról ábrándozik, hogy egyszer csak eljön a nagy szerelem. És íme, egy este a városka tánctermében Pása ott áll a többi fiatal munkásnővel a terem táncparkettje körül, és csillogó szemmel nézi a táncolókat. Közben persze reméli, hogy érte is eljön egy táncos, de az igazság sajnos az, érette nem nagyon rajonganak a kisvárosi fiatalemberek. Pása tehát petrezselymet árul, ő azért nem esik kétségbe, naivul és hiszékenyen még mindig vár. Jön is egy csinos, jóképű fiatalember, zootechnikus, aki elegánsan meghajol előtte és udvariasan kérdi: „táncol?". Pása örömmel, sőt lelkesedve válaszol, hogy „igen", és már ki is nyújtja a karját táncra készen, amikor a fiatalember hirtelen kiegyenesedik és gúnyosan azt válaszolja: „én énekelek". Nagy hahota támad ekkor, a fiatalember fölényesen mosolyog és természetesen egy másik lányt visz táncba, Pása pedig hoppon marad. Ez a kudarc fájdalmasan érinti Pását, oly kétségbeesetten és csalódottan pillant a fiatalemberre, hogy ez a tekintet nem marad rá hatás nélkül ... Néhány tánclépés után ugyanis a fiatalembert Pása miatt a lelkiismerete furdalja, otthagyja táncosnőjét és visszajön, újra felkéri Pását, akinek eszébe sem jut, hogy megbosszulja az öt ért sérelmet, hanem örömmel táncolni megy vele. És ezzel egy szerelem veszi kezdetét, noh.i a fiatalemberről kiderül, hogy nős és van egy kislánya, de Pasa nem törődik ezzel. Persze ez a szerelem botránynyal jár — és közben Pása játssza a Szent johannát. És nem véletlen, hogy Pása története Johanna történetével párhuzamosan pereg a filmen. A két női figura egyazon anyagból van gyúrva. Mindkettő naiv, igazságszerető és sorsával egyik sem akar megalkudni, Johanna máglyahalállal pusztul el, Pása viszont a filmjével óriási sikert arat, de keservesen boldogtalan, mert a férfit a család, a kislány miatt el kei! hagynia. Itne, ez a Kezdet című film története, melynek varázsa nemcsak a történetben, a kitűnő rendezésben rejlik, hanem főleg a megjátszásban. A Pását, illetve a főszerepet játszó In na Csurikova azon színésznők közé tartozik, akik ha színpadra lépnek, vagy ha filmvászonra kerülnek, megtelik velük a színház, illetve a moziterem. A filmnek igen nagy sikere van, különösen az ifjúság körében. Sz. B. ItÜlllf REJTELMES KOZMIKUS RÁDIÓSUGÁRZÁSOK A csillagászok érdeklődése az utóbbi évtizedekben a nagyon erős rádióforrások felé fordult. Nem egy esetben a rádiótávcső által jelzett irányban csak nagyon nehezen lehetett megtalálni a rádióforrás optikai megfelelőjét. Rádiócsillagászati úton találtak olyan objektumokat, amelyek minden képzeletet felülmúló energiamennyiséget sugároznak a térbe. A hat típusba sorolt rádióforrások között azokról van szó, amelyek kitér jedésnélküli, csillagszerű pontoknak látszanak. Ezeket nevezték el csillagszerű rádióforrásoknak, kvázicsillagoknak, quasar-oknak és a QSS jelzést kapták. Meg kell jegyezni, hogy nem amolyan szenzációs felfedezésről van szó. hanem olyan jelenségről, amely korunk egész fizikai és csillagászati szemléletét forradalmasította, jelentőségét elárulja az a tény, hogy ezeknek az új égi objektumoknak értelmezésére több világkonferenciát hívtak össze (az elsőt 1963 decemberében Dallasban). Mi is végül az, ami ennyire felizgatta a kedélyeket? A rádiócsillagászat segítségével olyan roppant nagy messzeségben-, ahonnan a fénysugár csak másfél milliárd év alatt érkezik el hozzánk, egy olyan csillagszerű égitestet, óriáscsillagot, új nevén hipercsillagot találtak, amely annyi energiát sugároz, mint egybillió (l-es után 12 nulla) Nap együttvéve. önmagában ez is roppant érdekes, mert ilyen óriás csillagról eddig nem volt tudomásunk. Még érdekesebb az a kérdés, hogy milyen energiatermelő folyamatok révén szabadulhat fel ennyi energia? A csillagszerű rádióforrások sugárzási szintjének fenntartásához ugyanis egybillió Nap10. Z < 5 o > z Ui > Z Ul O ui 0Ĺ z < < I * I< < Q. CO O 0Ĺ < 2 C» O 0Ĺ O * 0Ĺ O oo P „Behenczyt le fogjuk fejeztetni!" — alighogy kimondta a vészterhes szavakat, a vár ura komoran, döngő léptekkel elhagyta a termet. Az urak rémülten meredtek egymásra. Először Pruzsinszky Szaniszlónak jött meg a szava. Ha megteszi, a grófot csak bolondokházába csukják, de mi földönfutókká leszünk! Erre már a ravasz Estellácska is tördelni kezdte a kezét. Pedig előbb még ragyogott a büszkeségtől, mert végre sikerült tudtul adnia a grófnak, hogy „szép vagyok, kívánatos, és lám :más észre is veszi!" X I« N C/J X > 0Ĺ 0 1 ui O nak, azaz tíz darab, egyenkint százmilliárd csillagot számláló csillagrendszer csillagainak kellene egy nagyon kis térbe összezsúfolva sugároznia. Milyen más energiafelszabadulási lehetőségeket ismer még a fizika, amely a Napban lejátszódó hidrogén-héliurn-fúzió energiaermelését is felülmúlja? Ilyet is ismerünk: Einstein elmélete — ami ma már fizikai valóság — alapján 1 gramm tömeg annyi energiát képvisel, amely százmillió kg 0 C fokú víz elgőzölögtetéséhez szükséges. Vagy ami egy másfélmillió kg-os testet a Holdra tud emelni. Azaz olyan fizikai folyamatokat, amelyek a teljes tömeget sugárzó energia formájában viszik magukkal, mintegy ezerszerte nagyobb energiatermeléssel járnak, mint a tnagfúziós, vagy mag lebontási folyamatok. A megdöbbentő az, hogy a csillagszerű rádióforrásokból felszabaduló energiákat ez a folyamat sem magyarázza meg, mert a tömeg teljes annihilációja (sugárzásba átmenete) csak úgy valósulhatna meg, ha közönséges anyag vagy antianyag kerülne egymással kölcsönhatásba. Ilyen folyamat lehetősége fel is merült a múltban. mert kizárt dolog, hogv ugyanabban a térrészben eddig háborítatlanul elkülönülhetett volna egymástól anyag és antianyag. A fizika természetesen nem mondta fel a szolgálatot ezen a téren sem. Sokkal inkább valószínű, hogy az eddig ismert energiatermelő folyamatok nem merítették ki az összes lehetőséget és mint olyan sokszor, a Kozmosz mutat ebben az esetben is utat eddig Ismeretlen, új összefüggések megtalálásához. Már ma sejteni kezdjük, hogy a csillagrendszerek, a mi Tejútrendszerünk életét, keletkezését és fejlődését is magyarázni tudjuk például, ha a csillagrendszerek magjában hipercsillagokat tételezünk fel. Ezek a fészkei a csillagrendszerek középpontjából megfigyelhető anyagáramlásoknak. Nagyon valószínű, hogy ezekből keletkeznek a csillagrendszerek spirálkarjai is. Hozzá kell még tenni, hogy a csillagszerű rádióforrások, amelyekről dióhéjban beszéltünk, a Kozmosz eddig legtávolabbi objektumai. Megfigyelésük, távolságuk meghatározásának módszere, irdatlan meszszeségiik még eleve sok tisztáznivalót tartalmaz. Azonban a milliárd fényévek távolságában felbukkanó jelenségek helyes értelmezéséből egész, természetszemléletünk és földi fizikánk is gazdagabb lesz. Kontakt szemüveg hydronból Sokan viselnek kontakt szemüveget, nemcsak hiúságból, hanem foglalkozásuk miatt is (színészek, ökölvívók stb.). Az eddig használatos üveglencse azonban igen precíz megmunkálást igényel, és tartósan nem hordható, mert izgatja az érzékeny szemlencsét. Dr. Ottó Wichterle, a prágai műszaki egyetem kémia-professzora — jelenleg a prágai Makromolekuláris Kémiai Intézet igazgatója — munkatársával, dr. ürahoslav Limmel sokéves kutatómunkával előállított egy új műanyagot, amelyből többek között szinte eszményi tulajdonságokkal rendelkező kontakt szemüveg készíthető. Wichterle professzort régóta érdekelte a műanyagoknak a testrészek pótlására való alkalmazása, mert tudta, hogy azok a fémek (vanádium, tantál stb.), amelyeket a sebészet eddig ilyen célokra használt, minden jó tulajdonságuk ellenére idegenek maradnak a szervezet számára és nemkívánatos hatásokat válthatnak ki. Amikor hosszadalmas kísérleteihez hozzáfogott, tudta, hogy az általa elképzelt új anyagnak nem szabad megzavarnia a lágy szövetek biológiai összhangját, nem tartalmazhat ingerhatást keltő vegyületeket, porózusnak kell lennie, és ellent kell állnia az enzimek hatásának. Az új műanyag — nemzetközi nevén hydron — mindezeket a feltételeket kiválóan teljesíti. Szilárd formában átlátszó, kemény anyag — az akril polimerek közé tartozik —, vágható, csiszolható vagy tetszés szerinti formába ünthető. Vízbe helyezve azonban lágy és hajlítható lesz. mert molekulái megkötik a vizet és megdagadnak, kiszáradva viszont visszanyeri eredeti tulajdonságait. Wichterle merőben új eljárást dolgozott ki kontakt lencsék készítésére. Az eljárás lényege, hogy a még folyékony anyagot megfelelő formában nagy sebességgel forgatják. A forma megadja a külső görbületet, a belsőt pedig — a nehézségi erő és a forgási sebesség gondos kiszámításával — maga a forgás alakítja ki. A hydronból készült kontakt üvegekről hosszas kipróbálás után kiderült, hogy szinte korlátlan ideig viselhetők. A kísérleti személyek több mint tíz százaléka öt éven át soha nem vette le őket, 40 százalékuk pedig naponta 12—14 órát viseli. Ezt nem utolsósorban a lencse elasztikus és porózus, permeábilis jellege teszi lehetővé. Az emberi szervezet szöveteihez hasonlóan a hydron átengedi, illetve felszívja a vizet és rugalmasan simul a szemgolyóhoz, úgyhogy sohasem kelti az emberben azt a kényelmetlen érzést, hogy idegen testet visel. A lencse karbantartása egyszerű: az esetleges gombásodás megelőzésére ajánlatos naponta egyszer kifőzni, használaton kívül pedig sósvizes oldatban tartható. A kényelmes viselési módnak igen nagy jelentősége van különösen a gyermekeknél. A statisztikák szerint a világ lakosságának körülbelül 24 százaléka rövidlátó, és ez a fogyatékosság már kb. ötéves korban jelentkezni szokott. A korai felismerés és a szemüveg viselése késlelteti a rövidlátás fokozódását — s mivel a hydronból készült kontakt lencse a behelyezés után nem mozdulhat el, a legélénkebb gyermek is nyugodtan viselheti. A találmány iránt igen nagy nemzetközi érdeklődés nyilvánult meg. Szabadalmát a többi közölt egy nagy amerikai cég is megvásárolta, s jelenleg az egyik legnagyobb amerikai látszerészcég kísérletezik egyrészt az anyag, másrészt a belőle készült lencsék további tökéletesítésével. Némi problémát okozott ugyanis, hogy egy idő után a lencse, anyagának természetéből következően, szorosan a szemlencséhez tapadt, eltérően a hagyományos üveglencséktől, amelyek könnyfüggönyön nyugszanak. Ez a körülmény a lencse belső görbületi sugarának megváltozásához vezetett. A javított eljárás szerint minden egyes páciens szemlencséjének gürbületét gondosan lemérik, utána az illető próbalencsét kap, majd négyórás viselés Után a lencsét ellenőrzik. Tudományos körökben még folyik a vita arról, hogy a szemre helyezett hydron-lencse elegendő mértékben bocsát-e át vizet és gázokat (oxigént!), amelyek a szem egészséges működéséhez feltétlenül szükségesek. Az a körülmény, hogy az újfajta kontakt lencsét sokan minden károsodás nélkül képesek voltak évekig hordani. Abból következően, hogy az új műanyag vízszívó, vízkedvelő, ideális páramentes autóvagy síszemiiveget lehet készíteni belőle, sőt páramentes autóablakokat is. Mivel kémiailag inaktív, használják testrészek (orr, fül, vagy rákoperáció után — mell) pótlására. Űj távlatokat nyit az a lehetőség, hogy a hydronból készülő mesterséges erek, légcsövek stb. legkülönbözőbb, vízben oldódó gyógyszerekkel impregnálhatok. (dj)