Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-24 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó

ELVISZ a gyorsvonat... H I\tem egy levelet kapunk olyan fiúktól, akik arról pa­naszkodnak, hogy bevoriúlásuk után a lány. még néhány évi is­meretség után is, elhagyja őket. A búcsúzásnál sírig tartó hűséget esküdtek egymásnak és elég volt néhány hónap ta­volléfe-hogy a „nagy" szerelem­ből néhány levélen, fényképen és szép emléken kívül semmi sem maradjon. Ha a fiú értelmes, nem esi núl belőle tragédiát. Igaz, hogy csalódott, de ezzel az éleiben számolnia kell. Hiszen minden ismeretség nem végződik há zassággal. A partnereknek előbb meg kell ismerniök egy mást, meg kell győződniük né­zeteikről mielőtt olyan fontos lépésről döntenek mint a há­zasság. A hasonló helyzeteket valamilyen megfontolatlan tet­tel öngyilkossággal megoldani felelőtlenség. Mit nyerünk ez­zel? Semmit. Csak magunknak ártunk. A szerelmet nem lehet kierőszakolni, és ha igen, ak­kor sem tart sokáig. Ha a fiú búcsúlevelet kap. bi­zalommal kellene fordulnia leg jobb barátjához. Egyedül ugyan is az esetek többségében képte­len a helyzetet helyesen értel­mezni. Csak a másik, kívül álló személy képes érzelmi aláfestés nélkül, reálisan mérlegelni. Sok­szor a jó szó elűzi a legsöté tebb gondolatokat is. Az első pillanatban minden sokkal előnytelenebbnek tűnik, mint amilyen a valóságban. Idővel, kapcsolataink újraértelmezése után arra a véleményre jutunk, hogy nem volt minden olyan rózsás, mint gondoltuk. A lány döntése nem az égből pottyant, bizonyos jelek, amelyeket nem vettünk, vagy nem akartunk észrevenni — már régen az előtt léteztek. Hosszú szünetek a levelezésben, az időhiány miatti magyarázkodás, rövid le­velek. stb. az első jelei annak, hogy kapcsolatuk megváltó zott Sokkal rosszabb helyzetben vannak azok, akik a katonai szolgálat megkezdése előtt kö töttek házasságot. Egy ilyen tiá zasságról írt egy katona, Mi­roszlav: két éve megistnerked tem egy lánnyal, márciusban összeházasodtunk. Tizennyolc évss voltam és áprilisban be vonultam. A távollét kezdeíben nagyon nehéz volt. A feleségem azt mondja, hogy szomorú és ál­landóan ,rám gondol. Nincsenek barátnői. Egyszer, amikor már nem bírta, elment mulatságba Amikor megtudtam, nekem seín volt mindegy, de megpróbáltam megérteni őt... Sokszor kért, hogy gyakrabban utazzak haza és járjak vele társaságba. Na gyon szívesen eleget tettem volna kérésének és érdekelne, hogy vannak-e olyan előírások, amelyek lehetővé teszik a gya­kori látogatást. Parancsnokunk­ban kevés a megértés és nem akarom állandóan kérni..." Többször említettük már, hogy a nős katonák nehezebben vi­selik el a kötelező katonai szolgálatot, mint a szabad fiúk. Aki a szolgálat előtt vagy alatt megnősült, különféle nehézsé gekkel számolhat. Sajnos a „há­zasságnak" nincsenek előnyei. Hogy a parancsnok lehetővé teszi-e a nős katonáknak csa­ládjuk látogatását, az több kö rülménytől függ. Mindenek­előtt attól, hogy ezzel nem bont­ja-e meg az egység harci ké­szültségét. Lehetetlen, hogy , a parancsban megengedettnél több katona hosszabb időre el­hagyja egységét. Nem kevés az olyan levelek száma, amelyekben a katonák átmeneti nehézségekre panasz­kodnak nemi életükben. Például Zdenek K. katona írja: „Olyan nehézségeim vannak, amelyek­kel azelőtt nem találkoztam. Majdnem minden esetben, ami­kor meglátogatom a menyasz­szonyomat, semmire sem va-. gyok képes. Rosszkedvű vagyok és már előre félek, hogy a kí­nos helyzet megismétlődhet..." Megértjük, hogy az ilyen hely­zet lehangol. Az utazás fáradal­mai, a rövid látogatás, az eset­F '/Wv legfis sikertelenségtől való fé­lelein nem teremti meg a ked­vező feltételeket ahhoz, hogy a rövid találkozás megadja mind­azt, amit a partnerek várnak tőle. Az ilyen és hasonló ese­tekben a legjobb a fesztelen­ség. A szolgálat letelte után a helyzet magától megoldódik Nehézséget okoz sok fiúnak a féltékenység is, mint Karel ír­ja: „Három éve járok egy lány­nyal. Bevonulásom után betege­sen kezdtem rá féltékenyked­ni. Nem múlik el nap, hogy rie fordulna meg a fejemben a leg­rosszabb — hogy más fiúval jár. Ha a lány valakire ráne­vet, igyekszem magamon ural­kodni, de többnyire szóvá te szem és veszekedés lesz belő le . . ." A túlzásba vitt féltékenység nem egy pár fiatal pár válását okozta. Mindenekelőtt bizonyos önzés, önszeretet, jele és a partnernek nem engedi meg a legkisebb kisiklást sem. Az az ember, aki nem bízik szerelmé ben elfelejti, hogy az igaz-sze­relem á kölcsönös adás folya­mata. A féltékenység az igazi szerelmet nem erősíti, haneni fordítva, elnyomja. Ezért igye­kezzünk, partnerünknek min­den lenni, de tartsuk szem előtt függetlenségét és jogát az önálló döntéshez. Amint látjuk, a katona-sze relem nem olyan egyszerű. De a polgári életben sem kerüljük el a hasonló nehézségeket. Ezért ne csináljunk belőle tra­gikus színezetű életproblé­mát JAN VAVRA HÁROM KÉRDÉS WALDEMARNAK — Az emberek már évek óta Waldernarnak hívnak. A Matuš- kát rendszerint nem emlegetik. Vajon miért van ez így? — Hidd el, ez a kérdés még nem foglalkoztatott. Talán azért hívnak „csak" Waldernarnak, mert sokat látnak a pódiumon, a tv-ben, vagy fényképen és így egy idő múlva szinte az em­berek személyes ismerősévé válok. Ez a népszerűség velejáró­ja, hiszen például Kvašňákot is Andrejnak,. vagy Andrisnak hívták, sőt még tegezték is — Azt mondják rólad, hogy boldog ember vagy. Szerinted hogyan lehet meghatározni az emberi boldogságot és téqed mi tesz boldoggá? — £n valóban boldognak érzem magam Talán azért, mert olyan munkát végzek, amit szeretek, s ebben látom az én — mondjuk így — társadalmi küldetésemet. £p azt gondolom, hogy minden embernek szeretnie kellene munkáját. Akkor ke­vesebb lenne az elkeseredés. És persze jóval több a boldog­ság. Látod, ta­lán ez a bol­dogság. olyan munkát végez­ni, ami jó és helyénvaló, amit az ember szeret. Az én boldogságom abból adódik, hogy szeretem a zenét, szere tek énekelni, boldog vagyok, ha dúdolok égv jó melódiát, s ezt másoknak is elénekelhetem elszórakoztat­hatom őket. Olyan jó a kö­zönségnek éne­kelni, olyan jó érzés, hogy egy­betartozunk. Ogy gondolom, ez is boldogság, vagyis az egyén boldogs iga nem különíthető el egy nagyobb közösségétől. — Legtöbben mégis a gyengébb nem, valamint a fiatalság képviselői csodálnak. Ezért is kérdezem meg, mit szólsz ah­hoz a javaslathoz, hogy minél több nőt és fiatalt vonjunk be a közelgő választások során a képviselet• szervekbe? — Szerintem ez_ nagyon ésszerű javaslat és én teljes mér­tékben támogatom". Például egy édesanya nagyon jói tudja és érzi, mire van szüksége gyermekeinek, ugyanez lehet az alap­ja a női képviselők eredményes munkájának is, természetesen nagyobb méretek között A fiatalságról pedig ne harmadik személyben beszéljünk! Magamat is közéjük sorolom. Ránk mindig a tennlvágyás, a lelkesedés volt a jellemző. Tapasztalt emberek mellett ezeket a jó tulajdonságokat kamatoztatni le­het és kell isi Remélem, hogy a javaslatból valóság lesz és képviseleti szerveinkbe minél több nőt és fiatalt választanak. ^ ^GYERMEKVILÁG J^ 1 Gyerekkoromban libát őriztem, de elaludtam a tó napon, és a libát közben elhajtotta valamelyik becsületes szomszéd'asz szony. Otthon anyám alaposan elnadrágolt, és rám parancsolt, hogy keressem meg akárhol is a libát, anélkül ne merjek a szeme elé kerülni. Egyszer csak közrefog kél betyár, az egyik meg akart ölni, de a másik azt mondta, hogy kutassák át előbb a zsebeimet A; is kutatták, de mind lyukas volt, semmit sem találtak hát be leültettek egy hordóba, hogy legyek ott, ne tudjam őket el árulni. Sokáig leskelődtek az ütőn, de nem jött arra pénzes ember, hanem egy farkast, azt fogtak. Puskájuk nem volt, nem tudtak vele mit csinálni, hát a farkát belógatták az én hor dómba a csaplyukon, és odábbálltak. Én nem voltam rest, meg markoltam a farkas farkát, az meg szaladni kezdett velem, szaladt mint a megvadult ló, hazáig meg sem álltunk. ígu érkeztem haza. Aki nem hiszi, keresse meg a hordót, mert az elgurult, mikor a farkasnak sikerült kirántani a far kát a csaplyukon. Gallér híján köpönyeg, hazudtam, mert volt kinek. •k ) t • ZALABAJ ZSIGMOND: A SZEL Sxéll, szel, szél, csintalan legényt Havat sodor, mindig lohol, fújtat, zihál, mire ideér. Szel, szél, szél, csintalan legényt Hóvirággal, ibolyával beszalad a faluba a szél. Erdúbe fut bújócskázni, madarakkal fo^iicskáaní. Ott suhant, itt suhant, rttkalyukba bekukkan! Szél, szél, szeil. Hírhozó legényl (ön az őszids postasa, oldalán a liold a táska: kavarog a nyomában a levél. 1 2, 3 4 S e * S 9 /o // T 11 X 13 Vt X is X H X 11 x M 19 zo X t! tz X Ž3 u is X Jä 27 x ZS * ic. — "X « x 33 X — x » M X 3t X x JJ ­X J» x *0 tf x X x M X X r b'o X SI x íi * št­X Si x Si Sí X ít S9 X x So x tl 4 t! X 6í tl 4 Vízszintes 1. Idézel V. I. Leóin tál (a nyíl Irányában folytatva). 12. Hajóhad 13 Az antilla tenger és s. 14 Ottó, Imre, 15. Csecsemő sí­rás. 17. Kapa fele. 18. Kötőszó 19. Fűszeres húsleves. 21. BKE. 23. Menyétféle emlős. 25. Rés betín 26 Dunántúli városba való 28 Sport-e? 29. Váza belseje. 30 In donéz szigetre valő. 32. Rangfoko zat. 33. Félig akar. 34. DYD. 35. Til tőszó. 37. Teremt. 38. Olaszország város. 39 .Szintén. 40. Takar 42 Nem 43 Zene kezdete. 45. Az egyik szögfüggvény. 48. Fél cica. 49. Lám. 51 . . . Casals spanyol gordonkamü vész. 52. Cili, Sári. Éva. 53. Végte len sport 55 Az egyik nembali. 36. Török férfinév. 57. Kérdőszó. 58. ígekötő. 60. Betűt vet. 61. HU nyosan vet. 62. Magyar zeneszerző, keresztnevének kezdőbetűjével 85 Csorna tulajdona. Függőleges: 2. Homérosz hősköl­teménye. 3. indulatszó. 4. Utód be tűi, 5. Leánynév. 8. Nátrium. 7. Nagy Károly. 8. Tibeti patás. 9 Ázsiai nép. 10 Fejetlen Ágii 11 Pi­reneusi-félsziget. 12. Ax idézel tuí sudik resze (a nyíl imnyáhan folyt.] 16 Az idézel 3. része iO. Farkatlan gém! 21 Amerikai -..irk­utazó 22. Ax idézet betejrzö része. 24 Csont latinul. 26 Meni angolul 27. IO 30. Melltü. 31 Elő Indiá-t t'olyo 33. Vonatkozónévmas. J6. Egy németül 40 Elan betűi 41. Kis Pál 41 Uralom franciául 46.­ZP. 47 Indulatszó 48 Vetőmagot pácol 50 Kde, Ottó 52. Centimé­ter 54 Kevert relé 56 Lop. Len ^ye város. 60 Sisak belseje 63 Katá egynemű betűi. 64 F.fhé. 65. Cél szétel ;i6 Tegnap után. Beküldte Molnár Mária ilKTÓBER 10 I SZAMUNK MEGFEJTÉSE A bölcsességet sehol sem le­het megfelelni, de egy keveset mindennütt lehet szerezni. Kiinyvjutalomb^n részesült: Vicenník Miklós, Košice, Gel i'ifin Teréz, Štúrovo, Bodzás Zsó ka, PoTany. Takács JuJdit, Šafá­rikovo, Udvardy Zsuzsanna, Voj­nice

Next

/
Thumbnails
Contents