Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-16 / 246. szám, szombat

| Hétvégi hírmagyarázatunk f Ä BÉKE ÉRDEKEI Az a bejelentés, hogy Nixon amerikai elnök a jövő év májusában, pekingi látogatását követően a Szovjetunióba látogat, világszerte nagy érdeklődést váltott ki. Mint ismeretes, a bejelentést egyidőben tették Moszkvában és Washingtonban. S ennek súlyát növeli, hogy Washingtonban maga Nixon elnök jelentette be a megállapodást. Diplomáciai körök éppúgy, mint a nemzetközi közvélemény egyaránt úgy értékeli ezt a döntést, mint a nemzetközi feszültség enyhítésének újabb lehetőségét. Ahogy azt a közlemény is megállapítja a legfelső színtű tanácskozás gondolata már jóval korábban felmerült, s „az elmúlt időszakban lezajlott két- és többoldalú, mindkét ország részvételével megtartott tárgyalásokon tapasztalt előrehaladás fényében" született a mostani megállapodás. 1971. A békés egymás mellett élés szellemében A Szovjetunió békeoffenzívája változatlanul a világ közvéleménye érdeklődésének középpontjában áll. Az események azt igazolják, az a következetes irányvonal, mely a katonai megoldások helyett a politikai rendezés érdekeit helyezi előtérbe, világszerte nagy szimpátiának örvend. S hogy ez az irányvonal ma egyre erőteljesebben tért hódít, annak egyetlen magyarázata, hogy az imperialista világ tisztában van a Szovjetunió és a szocialista országok katonai erejével, s az elmúlt évek folyamán megtanulhatták azt is, sem az erőfitogtatással, sem a zsarolással nem érnek célt. Az agresszió kemény visszaverése a szovjet politikában állandóan párosult „azzal az építő irányvonallal, amelynek célja a megoldásra érett nemzetközi problémák rendezése, normális, sőt, ahol a körülmények megengedik, jó kapcsolatok fenntartása a más társadalmi rendszerű államokkal. Mint azelőtt, most is következetesen védelmezzük az államok békés egymás mellett élésének lenini elvét, tekintet nélkül azok társadalmi rendszerére. Napjainkban ez az elv a nemzetközi fejlődés tényleges erejévé vált" — állapította meg Leonyid Brezsnyev az SZKP XXIV. kongresszusán. A világ mai „forró pontjai" is szemléltetően bizonyítják, hova vezet az imperialisták háborús kalandja. A történelmi pillanat Az a tény, hogy az alapvető nemzetközi kérdésekben a két szuperhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyetértése nélkül nem érhető el eredmény, egyben a lehetséges alternatívákat is jelenti. A szovjet pártkongresszus e téren leszögezte, s a szovjet államférfiak többször is megerősítették, a szovjet és az amerikai nép érdekeinek és a béke megszilárdításának egyaránt javára válna a kapcsolatok javulása. S bár az amerikai belpolitikai konjunkturális manőverek és az Egyesült Államok külpolitikai cikcakkjai gyakran nehezítik ezt, a Szovjetunió nem mondott le a kapcsolatok javításának lehetőségéről. Kedvező feltételeket teremtett most ehhez az elmúlt hónapokban elért néhány megállapodás. A SALT-tárgyalásokon a közelmúltban két részleges megállapodást Írtak alá (a véletlenszerű nukleáris katasztrófa elhárításáról és a forró drót korszerűsítéséről), egyezménynyel zárulí a tengerek és óceánok fenéktérségének atomfegyvermentességéről folytatott párbeszéd, szovjet-amerikai egyeztetett tervezetet terjesztenek elő a bakterológiai fegyverek betiltásáról, s reális lehetőségek mutatkoznak a rakétaelhárító rendszerek fejlesztésének Korlátozásáról folytatott tárgyalásokon, stb. Mindenekelőtt azonban a nyugat-berlini megállapodás adta a döntő ösztönzést a csúcstalálkozó előkészítéséhez. Alapvető realitás Az a tény, hogy Washingtonban — a folyamatban levő kínai—amerikai közeledés ellenére — tárgyalási készség mutatkozik, nemcsak a sajátos belpolitikai helyzettel, közte a választási előkészületekkel magyarázható, hanem azzal is, a világpolitikai alapvető realitásaként kezelik a szovjet—amerikai viszonyt. Tudatosítva, hogy a világon keletkezhetnek „forró helyzetek", konfliktusok a Szovjetunió és az Egyesült Államok szándékai ellenére ls, a béke kérdésében azonban e két szuperhatalom együttműködése elengedhetetlen. „A háború egyetlen országnak sem lehet érdeke. Ha a nukleáris hatalmak között háborúra kerülne sor, itt nem volng győztes, csak vesztesek lennének — mondta Nixon a sajtóértekezleten ... — ... Most eljött az idő, hogy az ellentéteinkről tárgyaljunk. A tárgyalásokat semmi más nem helyettesítheti". Nem kétséges, hogy a rugalmas szovjet politika mellett a realitások kényszerítő ereje is közrejátszik Nixon azon szándékában, hogy a külsőségeket minimálisra korlátozó tárgyalásokon „egy lépéssel visszavezessék a világot a háború lehetőségétől". Nixon Moszkvában Az amerikai elnökök sorában Nixon az első, aki béke időben látogat a szovjet fővárosba. Az elmúlt közel három évtized alatt — a teheráni értekezlettől számítva — hét ízben találkoztak már legmagasabb szinten szovjet és amerikai államférfiak. Roosevelt volt az első, aki a jaltai konferencia részvevőjeként a Szovjetunióba látogatott. Eisenhower 1960-as meghívása az U-2 kémrepülő miatt kútba esett. Nixon elnök — alelnökként és turistaként — már két ízben járt a Szovjetunióban. A mostani látogatásnak — figyelembe véve az indokínai kudarcot és a belső gazdasági nehézségeket — belpolitikai szempontból is nagy jelentősége lehet. Ha ugyanis az út eredménnyel jár, biztosra vehető Nixon újraválasztása a jövő évi amerikai elnök választásokon. Ezzel a tettével ugyanis „béketeremtő" elnökként vonulhat be az amerikai köztudatba, azt bizonyítva, hogy politikája a „konfliktusoktól a tárgyalások korszakába" vezet át. Persze, ehhez még a legnehezebbet, az indokínai háború befejezését is meg kell kísérelnie ... Oj korszak kezdetén A moszkvai tanácskozás új korszak kezdetét jelentheti. Ha ... Ha az Egyesült Államok lemond agressziós, kardcsörtető politikájáról, felülvizsgálja szovjetellenes terveit, s a realitásokat és a népek természetes jogait tisztelve az erőszak alkalmazása helyett a békés egymás mellett élés elveire építi politikáját. A tanácskozáson szereplő kérdéseket ma még korai lenne latolgatni. Egy viszont kétsétgelen, a leszereléstől a közel-keleti kérdésig és az indokínai háborúig, valamint a fegyverzetcsökkentéstől a külföldi támaszpontok felszámolásáig rendkívül széles a skálája a megtárgyalandó problémáknak. Bár az Egyesült Államok szövetségesei részéről jóval korábban megkezdődött már a „Nyitás Keletre!", ezekben a kérdésekben, s Így a béke és biztonság megteremtésében e két nagyha talomnak döntő szava van. S hogy milyen eredménnyel végződik ez a történelminek ígérkező párbeszéd, az nagy mértékben attól függ, milyen útipoggyásszal érkezik majd Nixon. A megértés és kölcsönös jóindulat, azaz a vitás kérdések rendezésének szándékával-e, vagy az ultimátumok és erőpolitika követeként. Az egyik a béke kilátásait növelné, a másik — az eddigiekhez hasonlóan — méltó válaszra talál... A bizakodás és reménykedés hónapjai u

!án 1972. májusában majd erre is választ kapunk. FÓNOD ZOLTÁN A csehszlovák parlamenti küldöttség franciaországi körúton ALEKSZE] KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fogadta az Egyesült Államok kormányzóinak küldöttségét, mely hivatalos látogatáson van a Szovjetunióban. A beszélgetés során érintették a Szovjetunió belső fejlődésének, külpolitikájának, valamint a szovjet—amerikai kapcsolatoknak a kérdését. ALLENDE chilei köztársasági elnök fogadta az SZKP küldöttségét, melyet Grigorij Romanov, az SZKP Központi Bizottságának tagja vezet. A szovjet vendégek előzőleg baráti beszélgetésen találkoztak a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának a tagjaival. SCHEEL nyugatnémet külügyminisztere nigériai kormány meghívására Lagoszba érkezett, ahol a nigériai kormány képviselőivel az NSZK és Nigéria közötti kapcsolatokat érintő kérdésekről folytat tárgyalásokat. OSLÓBAN megnyílt a „Látogassa meg Csehszlovákiát" elnevezésű csehszlovák kiállítás. • A megnyitáson jelen volt Andrej Barčák, hazánk külkereskedelmi minisztere, Josef Kfíž hazánk norvégiai nagykövete és Ludvík Cerný, a Csehszlovák Kereskedelmi Kamara elnöke. ASHRAF PAHLEVI hercegnő csütörtökön ajándékot adott át Irán nevében az Egyesült Nemzetek Szervezete titkárságának. A Perzsia megalapításának 2500. évfordulója alkalmából készült Cyrus-féle agyagtáblamásolatot Iránban az emberi jogok deklarációjának első írásos változataként tartják nyilván. MILÁNÓBAN bombát dobtak az Olasz Kommunista Párt titkárságának épületére. A robbanás jelentős anyagi károkat okozott. OKINAWÁN, az ismert amerikai rakétatámaszponton ismét sztrájkok és tömegzavargások voltak tiltakozásul a nemrég aláírt amerikai—japán szerződés ellen, amely nem tételezi fel az amerikai támaszpontok felszámolását Okinawa visszaszolgáltatása után sem. A LÍBIAI KORMÁNY államosított minden biztosító intézetet. A tulajdonosok kárpótlást kapnak. Nimeri új kormánya Kairó — Nimeri szudáni államelnök, akit a közelmúltban tartott népszavazás megerősített államfői tisztségében, csütörtökön megalakította 24 tagú kormányát. Mint az omdurmani rádió jelentette, Nimeri magának tartotta fenn a miniszterelnöki és a tervezésügyi miniszteri tárcát. Khaled Hasszán Abbasz vezérőrnagy, valamint Manszur Khalid megtartotta hadügyminiszteri, illetve külügyminiszteri tárcáját, míg Mohammed Ibrahim eddigi belügyminisztert Mohammed Bakr Ahmed vezérőrnagy váltotta fel. A Szudáni Szocialista Unió főtitkárává Mamum Abu Zeidet, a Forradalmi Tanács eddigi tagját nevezte ki Nimeri. Az új kormány 11 tagja helyet foglalt az előző kormányban is. Diáktüntetések Szöulban Szöul — Pak Chong Hi, a dél-koreai bábrezsim elnöke parancsot adott az immáron 10 napja tartó kormányellenes diáktüntetések leverésére. Az elnök rendeletére pénteken reggel katonák és rohamrendőrök százai hatoltak be három szöuli egyetem területére, hogy fegyveres erőszakkal fékezzék meg a korrupt rendszer és a kötelező katonai kiképzés ellen tiltakozó egyetemistákat. A fiatalok kőzáporral fogadták a fegyveres alakulatokat. A katonák és rendőrök viszont könnygázbombák tömegét zúdították a tüntetőkre. A három egyetem területére betolakodó katonák és rendőrök végül is további 83 diákvezért vettek őrzietbe. Párizs — A hétfő óta hivatalos látogatáson Franciaországban tartózkodó csehszlovák parlamenti küldöttség csütörtökön búcsút vett Párizstól és jacques Creassard gaulle-ista képviselő kíséretében Orleansba utazott. Itt megtekintette Jeanne d'Arc városának nevezetes gótikus székesegyházát és az ötezer diákot befogadó új, modern egyetemi várost." Orleans-ból Fontainebleu-ba utazott a küldöttség, s itt részt vett Paul Seramy polgármester fogadásán. A polgármester üdvözlő beszédében kiemelte a két ország hagyományos barátságát, mely abban is megnyilvánul, hogy Csehszlovákiából, főként a sportolók köréből sokan keresik fel Fontainebleu-t. A küldöttség nevében Rácz Olivér, a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája művelődésügyi bizottságának elnöke válaszolt az üdvözlő beszédre. Méltatta Franciaország haladó forradalmi hagyományait, amelveket a Nagy Francia Forradalom jelszava: „Szabadság, egyenlőség, testvériség" fejez ki legjobban. Küldöttségünk Fontainebleuból a közeli Barbizonba látogatott, a XIX. század második fele realista festőinek művészeti központjába, ahol francia barátai körében vacsorázott. A vacsorán Roger Lerouse barbizonl polgármester is részt vett Franciaország újabb fontos döntéseket vár A SZOVJET—FRANCIA CSÚCSTALÁLKOZÓTÓL Párizs — Párizsi külpolitikai megfigyelők különös nemzetközi jelentőséget tulajdonítanak a szovjet és francia vezető államférfiak jövőbeni tárgyalásainak Leonyid Brezsnyev közelgő látogatásával kapcsolatban. A TASZSZ párizsi tudósítóját a kormányhoz közelálló körökből arról tájékoztatták, hogy a francia fél a szovjet—francia csúcstalálkozóktól olyan újabb fontos döntéseket vár, amelyek meggyorsíthatják a feszültség megszüntetésének folyamatát és hozzájárulhatnak a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködéséhez elsősorban az európai kontinensen. A legkülönfélébb politikai irányzatokat képviselő közéleti tényezők egyértelműen hangsúlyozzák, hogy Franciaország Leonyid Brezsnyev látogatásához azt a reményt fűzi, hogy további haladás következik be az európai biztonság és együttműködés kérdéseinek megoldásában. Közlemény a KGST végrehajtó bizottságának ülésszakáról Október 12—14-én Moszkvában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 55. ülésszakát. A tanácskozáson részt vett Tano Colov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese, František Hamouz, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese, Mieczyslav fagielski a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Vályi Péter, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, D. Gombazsov, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Gerhard Weiss, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Gheorghe Radulescu, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese és Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese. Az ülésszakon Mihail Leszecsko, a Szovjetunió képviselője elnökölt. A végrehajtó bizottság ülésszakán a KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya között fennálló megállapodás értelmében egyes kérdések megvitatásában részt vett Marko Orlandics, a JSZSZK végrehajtó tanácsának tagja. A végrehajtő bizottság ülésszakán a fő figyelmet azoknak a kérdéseknek a megvitatására fordították, amelyek összefüggnek a KGST-tagországok együttműködésének és gazdasági Integrációjának komplex programjával kapcsolatos több intézkedés megvalósításával. A végrehajtó bizottság meghallgatta Pjotr Nyeporozsnyíjnak, a KGST villamos energiai állandó bizottsága elnökének beszámolóját a bizottság eddigi végzett munkájáról és további tevékenységéről. A végrehajtó bizottság megállapította. hogy az elmúlt időszakban a KGST-tagországoknak a villamosenergia-termelés területén megvalósuló együttműködése elősegítette a villamosenergia-termelés növelését, az egyes áramfejlesztő-berende. zések és erőművek kapacitásának fokozását, a termelés műszaki-gazdasági mutatóinak javítását és a villamos energia továbbítását, valamint az államközi villamos távvezeték vonalak fejlesztését és a kölcsönös villamosenergia-szállítás növelését. A végrehajtó bizottság jóváhagyta a KGST villamos energia állandó bizottságának tevékenységét, és hangsúlyozta annak a munkának a nagy jelentőségét, amelyet a bizottság szervezett meg a KGST-tagországoknak a villamosenergiatermelés területén megvalósuló együttműködése és szocialista integrációja további fejlődésével összefüggő problémák vizsgálatával kapcsolatban, amit a komplex program is előirányoz, ezenkívül javasolta a tagországoknak és megbízta a bizottságot azzal, hogy dolgozzanak ki olyan intézkedéseket, amelyek annak elősegítésére irányulnak, hogy a KGŠT-tagországok egyre jobban kielégíthessék villamosenergia-szükségletüket. A KGST végrehajtó bizottsága megvizsgálta a tagországok 1435 milliméteres nyomtávú vasútvonalai gördülőanyagának az önműködő kapcsolásra való átállítása előkészítésével kapcsolatos intézkedéseket és meg. felelő határozatot hozott. A KGST véfrehajtó bizottsága jóváhagyta azokat a javaslatokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy fejlesszék az együttműködést az érdekelt országok között a Tisza folyó medencéje és más vízgyűjtő területek vízgazdálkodása problémáinak kérdésében, többek között az árvízvédelemben. a vízszennyeződés meggátlásában és a víztartalékok komplex kihasználásában. Az ülésszakon megvitatták a tagországok között csővezetéken történő kőolaj- és gázszállítás továbbfejlesztésével kapcsolatos intézkedéseket és jóvá. hagyták azok kidolgozásának konkrét határidejét. A végrehajtó bizottság ezenkívül megvizsgálta a tagországok illetékes állami és gazdasági szervei közötti közvetlen kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseit azokkal a feladatokkal összhangban, amelyeket a komplex piogram irányoz elő. A végrehajtó bizottság meghallgatta M. Szenyinnek, a szocialista világrendszer közigazgatási problémáival foglalkozó nemzetközi intézet igazgatójának tájékoztatását az intézet tevékenységének megindulásáról. A végrehajtó bizottság tervbe vette, hogy következő ülésszakain megvizsgálja azokat a kérdéseket, amelyek a komplex program konkrét intézkedéseinek megvalósításával kapcsolatosak. A végrehajtó bizottság ülésszakát a barátság és a kölcsönös megértés légköre jellemezte.