Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-16 / 246. szám, szombat

| Hétvégi hírmagyarázatunk f Ä BÉKE ÉRDEKEI Az a bejelentés, hogy Nixon amerikai elnök a jövő év májusá­ban, pekingi látogatását követően a Szovjetunióba látogat, világ­szerte nagy érdeklődést váltott ki. Mint ismeretes, a bejelentést egyidőben tették Moszkvában és Washingtonban. S ennek súlyát növeli, hogy Washingtonban maga Nixon elnök jelentette be a megállapodást. Diplomáciai körök éppúgy, mint a nemzetközi köz­vélemény egyaránt úgy értékeli ezt a döntést, mint a nemzetközi feszültség enyhítésének újabb lehetőségét. Ahogy azt a közlemény is megállapítja a legfelső színtű tanács­kozás gondolata már jóval korábban felmerült, s „az elmúlt idő­szakban lezajlott két- és többoldalú, mindkét ország részvételével megtartott tárgyalásokon tapasztalt előrehaladás fényében" szü­letett a mostani megállapodás. 1971. A békés egymás mellett élés szellemében A Szovjetunió békeoffenzívá­ja változatlanul a világ közvéle­ménye érdeklődésének közép­pontjában áll. Az események azt igazolják, az a következetes irányvonal, mely a katonai megoldások helyett a politikai rendezés érdekeit helyezi elő­térbe, világszerte nagy szimpá­tiának örvend. S hogy ez az irányvonal ma egyre erőtelje­sebben tért hódít, annak egyet­len magyarázata, hogy az im­perialista világ tisztában van a Szovjetunió és a szocialista or­szágok katonai erejével, s az elmúlt évek folyamán megta­nulhatták azt is, sem az erőfi­togtatással, sem a zsarolással nem érnek célt. Az agresszió kemény vissza­verése a szovjet politikában ál­landóan párosult „azzal az épí­tő irányvonallal, amelynek cél­ja a megoldásra érett nemzet­közi problémák rendezése, nor­mális, sőt, ahol a körülmények megengedik, jó kapcsolatok fenntartása a más társadalmi rendszerű államokkal. Mint az­előtt, most is következetesen vé­delmezzük az államok békés egymás mellett élésének leni­ni elvét, tekintet nélkül azok társadalmi rendszerére. Nap­jainkban ez az elv a nemzetközi fejlődés tényleges erejévé vált" — állapította meg Leo­nyid Brezsnyev az SZKP XXIV. kongresszusán. A világ mai „forró pontjai" is szemléltetően bizonyítják, hova vezet az imperialisták háborús kalandja. A történelmi pillanat Az a tény, hogy az alapvető nemzetközi kérdésekben a két szuperhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyetérté­se nélkül nem érhető el ered­mény, egyben a lehetséges al­ternatívákat is jelenti. A szov­jet pártkongresszus e téren le­szögezte, s a szovjet államfér­fiak többször is megerősítették, a szovjet és az amerikai nép ér­dekeinek és a béke megszilár­dításának egyaránt javára vál­na a kapcsolatok javulása. S bár az amerikai belpolitikai konjunkturális manőverek és az Egyesült Államok külpolitikai cikcakkjai gyakran nehezítik ezt, a Szovjetunió nem mon­dott le a kapcsolatok javításá­nak lehetőségéről. Kedvező feltételeket terem­tett most ehhez az elmúlt hó­napokban elért néhány megál­lapodás. A SALT-tárgyalásokon a közelmúltban két részleges megállapodást Írtak alá (a vé­letlenszerű nukleáris katasztró­fa elhárításáról és a forró drót korszerűsítéséről), egyezmény­nyel zárulí a tengerek és óceá­nok fenéktérségének atomfegy­vermentességéről folytatott pár­beszéd, szovjet-amerikai egyeztetett tervezetet terjeszte­nek elő a bakterológiai fegy­verek betiltásáról, s reális lehe­tőségek mutatkoznak a rakéta­elhárító rendszerek fejlesztésé­nek Korlátozásáról folytatott tárgyalásokon, stb. Mindenek­előtt azonban a nyugat-berlini megállapodás adta a döntő ösz­tönzést a csúcstalálkozó előké­szítéséhez. Alapvető realitás Az a tény, hogy Washington­ban — a folyamatban levő kí­nai—amerikai közeledés ellené­re — tárgyalási készség mutat­kozik, nemcsak a sajátos belpo­litikai helyzettel, közte a vá­lasztási előkészületekkel ma­gyarázható, hanem azzal is, a világpolitikai alapvető realitá­saként kezelik a szovjet—ame­rikai viszonyt. Tudatosítva, hogy a világon keletkezhetnek „for­ró helyzetek", konfliktusok a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok szándékai ellenére ls, a béke kérdésében azonban e két szuperhatalom együttműködése elengedhetetlen. „A háború egyetlen országnak sem lehet érdeke. Ha a nukleáris hatal­mak között háborúra kerülne sor, itt nem volng győztes, csak vesztesek lennének — mondta Nixon a sajtóértekezleten ... — ... Most eljött az idő, hogy az ellentéteinkről tárgyaljunk. A tárgyalásokat semmi más nem helyettesítheti". Nem kétséges, hogy a rugal­mas szovjet politika mellett a realitások kényszerítő ereje is közrejátszik Nixon azon szán­dékában, hogy a külsőségeket minimálisra korlátozó tárgyalá­sokon „egy lépéssel visszavezes­sék a világot a háború lehető­ségétől". Nixon Moszkvában Az amerikai elnökök sorában Nixon az első, aki béke időben látogat a szovjet fővárosba. Az elmúlt közel három évtized alatt — a teheráni értekezlettől számítva — hét ízben találkoz­tak már legmagasabb szinten szovjet és amerikai államfér­fiak. Roosevelt volt az első, aki a jaltai konferencia részvevő­jeként a Szovjetunióba látoga­tott. Eisenhower 1960-as meghí­vása az U-2 kémrepülő miatt kútba esett. Nixon elnök — al­elnökként és turistaként — már két ízben járt a Szovjetunióban. A mostani látogatásnak — figyelembe véve az indokínai kudarcot és a belső gazdasági nehézségeket — belpolitikai szempontból is nagy jelentősé­ge lehet. Ha ugyanis az út eredménnyel jár, biztosra ve­hető Nixon újraválasztása a jö­vő évi amerikai elnök választá­sokon. Ezzel a tettével ugyanis „béketeremtő" elnökként vonul­hat be az amerikai köztudatba, azt bizonyítva, hogy politikája a „konfliktusoktól a tárgyalá­sok korszakába" vezet át. Per­sze, ehhez még a legnehezeb­bet, az indokínai háború befeje­zését is meg kell kísérelnie ... Oj korszak kezdetén A moszkvai tanácskozás új korszak kezdetét jelentheti. Ha ... Ha az Egyesült Államok lemond agressziós, kardcsörtető politikájáról, felülvizsgálja szovjetellenes terveit, s a rea­litásokat és a népek természe­tes jogait tisztelve az erőszak alkalmazása helyett a békés egymás mellett élés elveire építi politikáját. A tanácskozáson szereplő kérdéseket ma még korai len­ne latolgatni. Egy viszont két­sétgelen, a leszereléstől a kö­zel-keleti kérdésig és az indo­kínai háborúig, valamint a fegy­verzetcsökkentéstől a külföldi támaszpontok felszámolásáig rendkívül széles a skálája a megtárgyalandó problémáknak. Bár az Egyesült Államok szövet­ségesei részéről jóval korábban megkezdődött már a „Nyitás Keletre!", ezekben a kérdések­ben, s Így a béke és biztonság megteremtésében e két nagyha talomnak döntő szava van. S hogy milyen eredménnyel végződik ez a történelminek ígérkező párbeszéd, az nagy mértékben attól függ, milyen útipoggyásszal érkezik majd Ni­xon. A megértés és kölcsönös jóindulat, azaz a vitás kérdé­sek rendezésének szándéká­val-e, vagy az ultimátumok és erőpolitika követeként. Az egyik a béke kilátásait növelné, a másik — az eddigiekhez hason­lóan — méltó válaszra talál... A bizakodás és reménykedés hónapjai u !án 1972. májusá­ban majd erre is választ ka­punk. FÓNOD ZOLTÁN A csehszlovák parlamenti küldöttség franciaországi körúton ALEKSZE] KOSZIGIN, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke fogadta az Egyesült Álla­mok kormányzóinak küldöttsé­gét, mely hivatalos látogatáson van a Szovjetunióban. A beszél­getés során érintették a Szov­jetunió belső fejlődésének, kül­politikájának, valamint a szov­jet—amerikai kapcsolatoknak a kérdését. ALLENDE chilei köztársasági elnök fogadta az SZKP kül­döttségét, melyet Grigorij Ro­manov, az SZKP Központi Bi­zottságának tagja vezet. A szov­jet vendégek előzőleg baráti beszélgetésen találkoztak a Chilei Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának a tagjaival. SCHEEL nyugatnémet külügy­minisztere nigériai kormány meghívására Lagoszba érkezett, ahol a nigériai kormány kép­viselőivel az NSZK és Nigéria közötti kapcsolatokat érintő kérdésekről folytat tárgyaláso­kat. OSLÓBAN megnyílt a „Láto­gassa meg Csehszlovákiát" el­nevezésű csehszlovák kiállítás. • A megnyitáson jelen volt And­rej Barčák, hazánk külkereske­delmi minisztere, Josef Kfíž ha­zánk norvégiai nagykövete és Ludvík Cerný, a Csehszlovák Kereskedelmi Kamara elnöke. ASHRAF PAHLEVI hercegnő csütörtökön ajándékot adott át Irán nevében az Egyesült Nem­zetek Szervezete titkárságának. A Perzsia megalapításának 2500. évfordulója alkalmából készült Cyrus-féle agyagtábla­másolatot Iránban az emberi jogok deklarációjának első írá­sos változataként tartják nyil­ván. MILÁNÓBAN bombát dobtak az Olasz Kommunista Párt tit­kárságának épületére. A robba­nás jelentős anyagi károkat okozott. OKINAWÁN, az ismert ameri­kai rakétatámaszponton ismét sztrájkok és tömegzavargások voltak tiltakozásul a nemrég aláírt amerikai—japán szerző­dés ellen, amely nem tételezi fel az amerikai támaszpontok felszámolását Okinawa vissza­szolgáltatása után sem. A LÍBIAI KORMÁNY államosí­tott minden biztosító intézetet. A tulajdonosok kárpótlást kap­nak. Nimeri új kormánya Kairó — Nimeri szudáni ál­lamelnök, akit a közelmúltban tartott népszavazás megerősí­tett államfői tisztségében, csü­törtökön megalakította 24 tagú kormányát. Mint az omdurmani rádió jelentette, Nimeri magá­nak tartotta fenn a miniszterel­nöki és a tervezésügyi minisz­teri tárcát. Khaled Hasszán Ab­basz vezérőrnagy, valamint Manszur Khalid megtartotta hadügyminiszteri, illetve kül­ügyminiszteri tárcáját, míg Mo­hammed Ibrahim eddigi belügy­minisztert Mohammed Bakr Ahmed vezérőrnagy váltotta fel. A Szudáni Szocialista Unió fő­titkárává Mamum Abu Zeidet, a Forradalmi Tanács eddigi tag­ját nevezte ki Nimeri. Az új kormány 11 tagja he­lyet foglalt az előző kormány­ban is. Diáktüntetések Szöulban Szöul — Pak Chong Hi, a dél-koreai bábrezsim elnöke parancsot adott az immáron 10 napja tartó kormányellenes diáktüntetések leverésére. Az elnök rendeletére pénteken reggel katonák és rohamrend­őrök százai hatoltak be három szöuli egyetem területére, hogy fegyveres erőszakkal fékezzék meg a korrupt rendszer és a kötelező katonai kiképzés ellen tiltakozó egyetemistákat. A fia­talok kőzáporral fogadták a fegyveres alakulatokat. A kato­nák és rendőrök viszont könny­gázbombák tömegét zúdították a tüntetőkre. A három egyetem területére betolakodó katonák és rendőrök végül is további 83 diákvezért vettek őrzietbe. Párizs — A hétfő óta hivata­los látogatáson Franciaország­ban tartózkodó csehszlovák parlamenti küldöttség csütör­tökön búcsút vett Párizstól és jacques Creassard gaulle-ista képviselő kíséretében Orleans­ba utazott. Itt megtekintette Jeanne d'Arc városának neve­zetes gótikus székesegyházát és az ötezer diákot befogadó új, modern egyetemi várost." Orleans-ból Fontainebleu-ba utazott a küldöttség, s itt részt vett Paul Seramy polgármester fogadásán. A polgármester üd­vözlő beszédében kiemelte a két ország hagyományos ba­rátságát, mely abban is meg­nyilvánul, hogy Csehszlovákiá­ból, főként a sportolók köréből sokan keresik fel Fontaineb­leu-t. A küldöttség nevében Rácz Olivér, a Szövetségi Gyű­lés Nemzetek Kamarája műve­lődésügyi bizottságának elnöke válaszolt az üdvözlő beszédre. Méltatta Franciaország haladó forradalmi hagyományait, ame­lveket a Nagy Francia Forra­dalom jelszava: „Szabadság, egyenlőség, testvériség" fejez ki legjobban. Küldöttségünk Fontainebleu­ból a közeli Barbizonba látoga­tott, a XIX. század második fe­le realista festőinek művészeti központjába, ahol francia bará­tai körében vacsorázott. A vacso­rán Roger Lerouse barbizonl polgármester is részt vett Franciaország újabb fontos döntéseket vár A SZOVJET—FRANCIA CSÚCSTALÁLKOZÓTÓL Párizs — Párizsi külpolitikai megfigyelők különös nemzetkö­zi jelentőséget tulajdonítanak a szovjet és francia vezető állam­férfiak jövőbeni tárgyalásainak Leonyid Brezsnyev közelgő lá­togatásával kapcsolatban. A TASZSZ párizsi tudósítóját a kormányhoz közelálló körök­ből arról tájékoztatták, hogy a francia fél a szovjet—francia csúcstalálkozóktól olyan újabb fontos döntéseket vár, amelyek meggyorsíthatják a feszültség megszüntetésének folyamatát és hozzájárulhatnak a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködéséhez elsősorban az európai kontinensen. A legkülönfélébb politikai irányzatokat képviselő közéleti tényezők egyértelműen hangsú­lyozzák, hogy Franciaország Leonyid Brezsnyev látogatásá­hoz azt a reményt fűzi, hogy további haladás következik be az európai biztonság és együtt­működés kérdéseinek megoldá­sában. Közlemény a KGST végrehajtó bizottságának ülésszakáról Október 12—14-én Moszkvá­ban megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 55. ülésszakát. A tanácskozáson részt vett Tano Colov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csának első elnökhelyettese, František Hamouz, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese, Mieczyslav fagielski a Len­gyel Népköztársaság Miniszter­tanácsának elnökhelyettese, Vá­lyi Péter, a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány el­nökhelyettese, D. Gombazsov, a Mongol Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökhelyettese, Gerhard Weiss, a Német Demok­ratikus Köztársaság Miniszter­tanácsának elnökhelyettese, Gheorghe Radulescu, a Román Szocialista Köztársaság Minisz­tertanácsának elnökhelyettese és Mihail Leszecsko, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettese. Az ülésszakon Mihail Leszecs­ko, a Szovjetunió képviselője elnökölt. A végrehajtó bizottság ülés­szakán a KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság kormánya között fennál­ló megállapodás értelmében egyes kérdések megvitatásában részt vett Marko Orlandics, a JSZSZK végrehajtó tanácsának tagja. A végrehajtő bizottság ülés­szakán a fő figyelmet azoknak a kérdéseknek a megvitatására fordították, amelyek összefügg­nek a KGST-tagországok együtt­működésének és gazdasági In­tegrációjának komplex prog­ramjával kapcsolatos több in­tézkedés megvalósításával. A végrehajtó bizottság meg­hallgatta Pjotr Nyeporozsnyíj­nak, a KGST villamos energiai állandó bizottsága elnökének beszámolóját a bizottság eddigi végzett munkájáról és további tevékenységéről. A végrehajtó bizottság meg­állapította. hogy az elmúlt idő­szakban a KGST-tagországok­nak a villamosenergia-termelés területén megvalósuló együtt­működése elősegítette a villa­mosenergia-termelés növelését, az egyes áramfejlesztő-berende. zések és erőművek kapacitásá­nak fokozását, a termelés mű­szaki-gazdasági mutatóinak ja­vítását és a villamos energia továbbítását, valamint az állam­közi villamos távvezeték vona­lak fejlesztését és a kölcsönös villamosenergia-szállítás növe­lését. A végrehajtó bizottság jóvá­hagyta a KGST villamos ener­gia állandó bizottságának tevé­kenységét, és hangsúlyozta an­nak a munkának a nagy jelen­tőségét, amelyet a bizottság szervezett meg a KGST-tagor­szágoknak a villamosenergia­termelés területén megvalósuló együttműködése és szocialista integrációja további fejlődésé­vel összefüggő problémák vizs­gálatával kapcsolatban, amit a komplex program is előirányoz, ezenkívül javasolta a tagorszá­goknak és megbízta a bizottsá­got azzal, hogy dolgozzanak ki olyan intézkedéseket, amelyek annak elősegítésére irányulnak, hogy a KGŠT-tagországok egy­re jobban kielégíthessék villa­mosenergia-szükségletüket. A KGST végrehajtó bizottsá­ga megvizsgálta a tagországok 1435 milliméteres nyomtávú vasútvonalai gördülőanyagának az önműködő kapcsolásra való átállítása előkészítésével kap­csolatos intézkedéseket és meg. felelő határozatot hozott. A KGST véfrehajtó bizottsága jóváhagyta azokat a javaslato­kat, amelyek arra vonatkoznak, hogy fejlesszék az együttműkö­dést az érdekelt országok kö­zött a Tisza folyó medencéje és más vízgyűjtő területek víz­gazdálkodása problémáinak kér­désében, többek között az ár­vízvédelemben. a vízszennyező­dés meggátlásában és a víztar­talékok komplex kihasználásá­ban. Az ülésszakon megvitatták a tagországok között csővezeté­ken történő kőolaj- és gázszál­lítás továbbfejlesztésével kap­csolatos intézkedéseket és jóvá. hagyták azok kidolgozásának konkrét határidejét. A végrehajtó bizottság ezen­kívül megvizsgálta a tagorszá­gok illetékes állami és gazda­sági szervei közötti közvetlen kapcsolatok továbbfejlesztésé­nek kérdéseit azokkal a fela­datokkal összhangban, amelye­ket a komplex piogram irányoz elő. A végrehajtó bizottság meg­hallgatta M. Szenyinnek, a szo­cialista világrendszer közigaz­gatási problémáival foglalkozó nemzetközi intézet igazgatójá­nak tájékoztatását az intézet tevékenységének megindulásá­ról. A végrehajtó bizottság terv­be vette, hogy következő ülés­szakain megvizsgálja azokat a kérdéseket, amelyek a komplex program konkrét intézkedései­nek megvalósításával kapcso­latosak. A végrehajtó bizottság ülés­szakát a barátság és a kölcsö­nös megértés légköre jellemez­te.

Next

/
Thumbnails
Contents