Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-15 / 245. szám, péntek

Tovább a megkezdett úton A ultrái járásban 23 községben van a CSEMADOK-nak helyi szervezete. Bár munkájuk intenzitását és színvonalát tekintve némi különbségek tapasztalhatók közöttük, az utóbbi időben ki'ejtett tevékenységükén sok a közös vonás. Nem véletlenül, hiszen eddigi íő célkitűzéseik azonosak volta Ezek: a népi hagyományok, a munkásmozgalom hagyományainak ápolása, valamint — az előzőeken keresztül — a szocialista közösségi szellem kialakítása. Értelmi szerzőjük természetesen a CSEMADOK járási bizottsága volt. Nézzük csak, hol is kezdték és hogyan teljesítették az egyes alapszerveze tek az említett feladatokat! A népi hagyományok ápolá sával kapcsolatban a CSEMADOK járási bizottsága azon fáradozott, hogy létrejöjjön egy Zobor vidéki népművészeti együttes. Ennek az elképzelésnek realizálásához nagymértékben hozzájárult a „Csak tiszta forrásból" címmel meghirdetett népművészeti verseny, melyet a CSEMADOK mechenicei (menykei) helyi szervezete rendezett a Horná Králová-i (felsőkirályi, klasovi (kalászit, jel'sovcei (egerszegi) és más helyi szervezetek részvételével. Népdalok, népi táncok és Zobor-vidéki népszokások, lakodalom, fonó, locsolás, éjfélköszöntő) szerepelt műsoraikon. A mechenicei versenyre való felkészülés jegyében alakult meg Ziranyban (Zsérén) egy 45-tagú vegyes énekkar. Tagjai népviseletben éneklik a Zobor és palócvidék dalait. A járás legjobb együttesei részt vettek az országos népművészeti fesztiválon is. A kolonyiak „Lakoda lom" és a lédeciek „Fonó" című műsorszáma, valamint a lédeci férfi kórus első, a mechenicei menyecske kórus pedig második helyezést ért el. Kass Lajos, a „Röpülj páva" című műsor népszerű karnagya Magyarországról külön gratulált a nitra-vidéki szereplőknek. Sikerüket bizonyítják a magyarországi meghívások is. A terv tehát, a Zobor menti színvonalas művészeti együttes létrehozása sikerült. A CSEMADOK járási bizottsága a népi hagyományok ápolása mellett szorgalmazta a munkásmozgalom hagyományainak ápolását is. Vráblen (Verebélyen) május 9-én a CSKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére Major István emlékünnepélyt tartott, melyen a mechenicei, „Csak tiszta forrásból" című verseny résztvevőinek legjobbjai léptek fel. Az évforduló tiszteletére ünnepséget rendeztek Brané (Berencs), Dolné Obdokovce (Alsóbodok), Kolony (Kolony) és Nitrany (Nyitracsehi)' községekben ls. A járási pártbizottság által kiadott brosúra alapján előadásokat tartottak a párt ötven éves harcáról is. A nehéz évek elevenedtek fel Kántor Miklós, Dobiás Mihály, Varga Vince és más idős pártharcos előadása alatt. A CS-EMADOK járási bizott sága szoros kapcsolatban áll a járási pártbizottsággal. A vezetőségi gyűléseken minden ai kalommal részt vesz Viliam Zá vodný elvtárs, az ideológiai osztály vezetője, akinek segítségével a konszolidáció rövid idő alatt végbemehetett, s a vezetőség munkája hatékonyabbá válhatott. Jó kapcsolatot tart fenn a járási bizottság a nitrai művelődési otthonnal is. Ebben az évben például közösen rendezték meg a szlovák és magyar színjátszók járásj versenyét. A felsőkirályiak és az alsóbodakiak sikere alapján született meg az elhatározás, hogy a járás magyar színjátszó csoportjainak számát emeljék és a jövőben külön is megrendezzék. A konszolidáció után megkezdett úton haladva az alapszervezetek a CSEMADOK járási bizottságának kezdeményezésével jelenleg további népszokásokat, népdalokat és népi táncokat dolgoznak fel. Folytatják a néprajzi gyűjtőmunkát is, mellyel a Kolonyban és Ladicén megalakult falumúzeumokat segítik. Ezek — bár megnyitásuk óta már több külföldit is vendégül látlak —, sajnos, semmilyen támogatásban nem részesülnek. Főleg szakmai és anyagi támogatás kellene ahhoz, hogy a?, tett községek fenntarthassák és jelentőségükhöz mérten fejleszthessék őket. A járási bizottság az elkövetkező időszak megvalósítására váró fontos feladatának tartja a szakkörök megszervezését és az utóbbi időben lehanyatlott vagy teljesen megszűnt klubélet megteremtését és fellendítését. A honismereti és a mezőgazdasági szakkörök részére előadókat, főleg a mezőgazdasági főiskola tanárai közül szeretnének megnyerni, a klubélet fellendítésével kapcsolatban pedig bíznak abban, hogy a már egy éve nem működő „Juhász Gyula Ifjúsági Klubot" a Nitrai Pedagógiai Főiskola magyar tagozatának hallgatói újra életre keltik, és példát mutatnak a többi alapszervezet fiataljainak is. TŐZSÉR LAJOS A HARMADIK HELYEN... (ČSTK) A szocialista fejlesztés időszakában Szlovákiában 12-szeresére nőtt az ipari termelés, s az 1937-es évvel összehasonlítva a növekedés 24-szeres. Korszerű gyártási ágazatokat és új ipari ágazatokat létesítettek, amelyek megteremtik a feltételeket az egész csehszlovák népgazdaság további dinamikus fejlődéséhez. Az az átalakulás, amelyen Szlovákia a második világháború befejezése óta átment, egyetlen kapitalista országban sem tapasztalható. A CSKP célkitűzéseinek a szocialista fejlesztésben való megvalósításával Szlovákia felsorakozott a fejlett ipari országok közé. A KGST keretében az egy lakosra jutó termelés szempontjából az NDK és a Cseh Szocialista Köztársaság után a harmadik helyen áll. I Az ifjabb Behenczy báró nem vette túlságosan szívére ŕ atyjaura átkát. Elsétál Zsolnára, mulat egy nagyot, és mire a tíz forint elolvad, a r öreg is megnyugszik, nyugodtan hazatérhet az ősi kastélyba. A trebišovi (Töketerebes) Deva -csokoládéig,sr dolgozói az idei karácsonyra gazdag választékkal készülnek. Felvételünkön balról: Erika Tóthová és Darina Kalanová a kollekciókat csomagolják. (Felvétel: Štefan Petráš — ČSTK) SCHURMANN-EMLÉKKIÁLLÍTÁS A komárnói Duna menti Múzeum és a Nitrai Képtár rendezésében az elmúlt napokban nyitották meg Maximilián Schurmann emlékkiálítását. Nem először fordul elő, hogy a Nitrai Galéria gazdag anyagából más városokban is rendeznek tárlatot, s így járulnak hozzá az esztétikai neveléshez. A kiállítás anyagát dr. Štefan Valent a Nitrai Képtár igazgatója úgy állította össze, hogy tükrözze, és a lehetőségekhez képest minél teljesebb egységben mutassa be Max Schurmann művészetét. A festmények, valamint a grafikai lapok többnyire a nitrai- és zoborvidéki tájat rögzítik. De érdekes nyomon követni azt is, milyen színekben látja a művész az olasz vagy a francia vidéket. Hogyan változtatja képpé a tájat s hogyan teszi varázslatossá a fényt, a színt, a levegőt. A tárlat legértékesebb példányai közé a szerző arcképei és nemesveretű grafikái tartoznak. De vízfestményeiből is láthatunk itt egy kisebb kolekciót. Színes tájképeihez az optikai megfigyelés, az élmény hevülete és a természeti jelenségekhez kapcsolódó fény- és színes események szolgálnak alapot, így teremtve egyéni „világot" és finom összhangot az élet és a valóság egymásra ható elemeiből művészetének megértéséhez, értékeléséhez. Maximilián Schurmann Csallóközcsütörtökön született 1890. augusztus 29-én. Iskoláit Prievidzán és Nitrán végezte, majd a bécsi Képzőművészeti Akadémia sikeres elvégzése után Párizsban folytatta tanulmányait. 1919-ben hazajön és Nitrán vásárol családi házat. Később (1938-ban) festőiskolát nyit Bratislavában és rendszeresen vesz részt különböző egyéni és csoportos kiállításon. Halála után (1960. III. 24.) értékes hagyatékát a Nitrai Képtár kapja. Ennek anyagából ad most ízelítőt ez a komáromi emlékkiállítás is. amelyet 1971. október 31-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. Ez a tárlat is arról tanúsko dik, hogy a művészetről mos is csak úgy beszélhetünk, min egy állandóan változó jelenség ről: új élményeket kereső, te matikájában is váltakozó megnyilvánulásról; tartalmak és formák dialektikájáról. A középeurópai művészet — amelynek útját Schurmann is megjárta — reflexiókkal és tűnődésekkel telített hangulataival, nagyszerű rajzkultúrával ékeskedő alkotásaival, szinte folyamatosan, mindig felfrissítő, sajátos bátorságú, egyéni utak felé orientálódott. S talán éppen ezért van az, hogy ma már nem beszélhetünk „határozottan körvonalazott művészeti központokról" vagy akár „egyetlen központról", mert a világon sokszáz ilyen „központ" létezik, amely a problémák megoldásában aktívan vesz részt és sajátos véleményezésük sem maradhat már figyelmen kívül. Nincsen nemzet, amelynek ne lenne köze egyik-másik stílus (konkrét irányzat, alkotási módszer) kialakításához, „hazám gyarapításához". A ma stílusa és művészi hitvallása a művészet határkérdését is bizonyos koordináták alá rendelte. Taglalja az idevonatkozó lélektani és erkölcsi, sőt bátran állíthatjuk politikai kontextusában is értelmezett ismérveket, külső és belső feszültségeket. A Duna menti Múzeum gyakran váltakozó tárlataival főleg azt célozza, hogy a képzőművészet hatékonyabban vonuljon be a mindennapi életbe és a tárlatlátogatók esztétikai élményekkel távozzanak ezekről a gondosan rendezett és egyre jobban igényelt kiállításokról. SUCHY M. EMII Hajnali telefon Esküszöm Önöknek, hogy szívből utálom Zsuzsmolya Kázmért, egyrészt azért, mert ő is utál engem, másrészt pedig azért, mert egy deklasszált kispolgári elem, akit azért vágtak ki a második elemiből, mert stráfszekeret lopott. Ennek ellenére gyorsított személyként robogtam a telefonhoz, amikor a felesége tegnap hajnalban becsengetett, hogy az Isten szerelmére, hívjak azonnal orvost, mert b. férje az utolsókat rúgja. No, gondoltam, ne mondja ez a piszok, hogy a szocializmus irigyli tőle az orvosi segítséget, tehát udvariasan arra kértem az ügyeletet, hogy a lehető leggyorsabban jelenjenek meg az agónia színhelyén. Kérem tisztelettel, engem sokan kötölőzködő pasasnak tartanak, aki folyton macerálja a közvéleményt, pedig ez tévedés, mert én alapjában véve egy romantikus, lírai lélek vagyok és a szívem, ez az én marha nagy szívem olyan puha, mint egy antik szőke hideglelés. Ezt bizonyítja, hogy azonnal felöltöztem szép fekete ruhámba, szép fekete nyakkendőt kötöttem és azzal a céllal léptem ki lakásom ajtaján, hogy felporoszkálok ZsuzSmolyához — a negyedik emeletre! — gyalog! — és érzékeny búcsút veszek tőle. Ennyit megérdemel — biztattam magamat — elvégre naponta ötször is lerohant hozzám a földszintre, hogy azon melegében közölje velem a Szabad Európa Rádió legújabb és holtbiztos híreit, miszerint például Csehszlovákiában a pártonkívüliek az éttermekben nem kaphatnak maceszos kávét és hogy könnyen felismerhetők legyenek, a fülükben sárga strucctollat kötelesek viselni. Már a harmadik emeleten pihegett ez a jóságos keblem, amikor találkoztam az orvossal, aki éppen akkor távozott Zsuzsmolyától. Mint régi ismerősöm, közölte velem, hogy a páciens előző este „a" betűvel kezdődő szeszes italokat (úgymint: a sör, a bor, a pálinka) fogyasztott és ennek következtében hajnalban még úgy érezte, hogy az egész szoba forog és úgy verejtékezett, mint a prémes bundába öltözött ökör, amely a júliusi hőhullám idején acilpirint fogyaszt forró rumos teával. Ezért utasította feleségét, hogy verjen fel engem a hajnali szenderből és hivasson velem orvost, de tüstént! Amikor keresetlen szavakkal jellemeztem ezt az eljárást, az idős orvos megnyugtatott: „Miért van úgy felháborodva? Hát miért ne hívnák ki nálunk az orvost minden csekélységért?! Hiszen az egy fillérbe sem kerül!" PÉTERFI GYULA 1971 X. 15.