Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-15 / 245. szám, péntek

Működnek az agitációs központok A Velký Krtíš-i járásban már javában működnek az agitációs központok. Munkájuk eddigi ta­pasztalatai iránt Agócs Vilmos elvtársat, a járási pártbizott­ság titkárát kérdezzük. — Járásunkban 75 agitációs központ kezdte meg működé­sét, ebből három a járási szék­helyen — tájékoztat Agócs elv­társ. — Vannak úgynevezett fiók^agitációs központjaink is, amelyeket ott szerveztünk, ahol nagyon kevés a helyi vá­lasztó. így például Modrý Ka­meň gondoskodik Riečka köz­ségben is az agitációról. Rieč­káin agitációs liók van, megfe­lelő felszereléssel és helyiség­gel, de a Modrý Kameň-i köz­pont küldi ki ide agitátorait. Járásunkban 7—10 tagból álló agitációs kollektívákat szervez­tünk. A kollektívák száma meg­haladja a 400-at. — Hogyan érvényesítik az agitációs központokban a CSKP vezető szerepét? — Az agitációs központok élén tanácsok állnak. E taná­csok elnöke rendszeresen be­számol pártalapszervezete tag­sági gyűlésének a központ te­vékenységéről. Az első ilyen értékelések már lezajlottak. — Vannak-e már eredményei a kb. egy hónapja tartó agitá­ciós tevékenységnek? — A dolgozók a konkrét munkában juttatják kifejezésre Ünnep és emlékezés Nagykeszi | Veiké Kosihy) egyike azoknak a községeknek, amelyekben még 1921-ben meg­alakult a kommunista párt. A félévszázados évfordulóról a fa­luban ünnepségen emlékeztek meg. Az alapító tagokra sok munka hárult. Bár kevesen vol­tak, nagyon aktív munkát vé­geztek. Már 1925-ben a köz­ségi választásokon a párt 16 mandátumból 11-et kapott és így egy kommunista elvtárs, Samu Vince lett a falu bírója. A kommunisták számos sztráj­kot szerveztek kisebb-nagyobb eredménnyel. — Számomra legemlékezete­sebb az 1927-es sztrájk — me­séli Szemerei Ferenc, az egyik alapító. A sztrájk a földmun­kások szlovákiai méretű meg­mozdulása volt. Napi 8 korona bér helyett 10 koronát szeret­tünk volna kiharcolni Mind a három uradalom munkássága egyszerre beszüntette a munkát. A helyi pártszervezet elnöke 1933-ig Győri Lajos elvtárs volt. Később jelenkezett a spanyol polgárháborúba is. Sajnos csak Franciaországba jutott el, ott bebörtönözték. Az akkori vezetőség nagy gondot fordított az ifjúság ne­velésére. Már 1930-ban műkö­dött «i pártszervezet mellett if­júsági sejt. 1932-ben valaki fel­jelentette a csendőrségen, hogy Nagykeszin aránylag erős ifjú­sági páltszervezet működik. Árulásra senki nem számított, így a váratlanul érkezett csen­dőrök minden iratot megtalál­tak, a teljes névsorral együtt az akkorj elnök. Odor Ferenc elvtársnál. A tagoikat egyenként liall­gatták ki. Azt szerették volna megtudni, ki adta a fiatalok­nak a „Fiatal Dolgozó" előfize­tési igazolványt. Ok azonban a könyvecskékből már jól megta­nulták az ifjú kommunista tíz parancsolatát, melynek 10. pontja így hangzott: „Ha az if­jú kommunistát letartóztatják, úgy sem rendőri fo'gások, sem erőszak által nem válik osztály­társai és szervezete árulójává." Az ifjúmunkások ügyét 1932 júliusában tárgyalta a rendőr­bíró. A börtönben felkereste őket Mező István elvtárs és to­vábbi harcra buzdított. A késő estig tartó ünnepi gyűlésen sok sok élményben volt része a jelenlevőknek. Fő­leg a fiatalok hallgatták cso­dálattal az idős harcosokat. Szabó József, Vefké Kosihy elkötelezettségüket, politika állásfoglalásukat. Ebből a szem­pontból jó példa a Dolina bá­nyában működő agitációs köz pont tevékenysége. Itt az egész­iizemi pártbizottság, s elnöke Milan Elsinger személy szerint is nagy gondot fordít a köz­pontra, s tevékenysége a bánya munkájának konkrét feladatai­val fonódik össze. Nagyrészt ennek az eredménye az a 36 000 tonna szén. amelyet a bánya dolgozói már felajánlá­suk teljesítéseképpen minded­dig terven felül kifejtettek. — Bekapcsolódik-e a falva­kon az agitációs központúk munkájába a helyi értelmiség? — A leginkább Bušince köz­ségben tapasztaltuk a helyi ta nítók segítségét. Itt kivétel nél­kül minden tanító bekapcsoló­dott a választási kampányba. Jó a tanítók munkája Vrbov­kán is és Dolná Strehován. — Milyen feladatok várnak most az agitációs központokra a Velký Krtíš-i járásban? — Jelenleg folytatjuk az agi­tációs központok ellátását meg­felelő agitációs anyaggal és műszaki berendezéssel. TV-ké­szülékeket, magnókat, s egyéb műszaki felszerelést juttatunk a központokba. A további jő munka érdekében a főfeladat most. hogy minden* pártalap­szervezet, minden pártbizottság járásunkban rendszeresen, min­den hónapban napirendre tűzze az agitációs munkában felada­tokkal megbízott elvtársak te­vékenységének ellenőrzését és irányítását. Nemcsak megtar­tani, de fokozni szeretnénk az agitáció színvonalát, s ezért az agitációs központok munkater­vének megtárgyalása, kiegészí­tése a pártszervezetekben igen fontos feladat. jvilcsekj II 11 »* • fiís!.- ' mmmum I |lill!«Éjl«!Íi «l«Miff!»*!lj I ÉiSUií Október 9-én leplezték le Kari Marx Stadtban Marx Ká­rolynak a tudományos szocializmus megalapítójának BUI'ÓV­míívét. Az ünnepélyen több mint 300 000 dolgozó vett ré>;z!. (Telefoto — ČSTK I Üj poliklinika ünnepélyes átadása Kelet-Szlovákiában is fejlődik az egészségügyi hálózat Ilyen Rerlin új központja. Az Alexander-platzon kapotl he­lyet az új televíziótorony, a Zentrum Áruház és a Berlin Szálló. (Felvétel ČSTK—TASZSZ. ZB| Tegnap a kelet-szlovákiai ke­rületi, a košicei városi párt- és államhatalmi szervek, az egész­ségügyi intézmények képvise­lőinek jelenlétében Košicén ülé­sezett az SZSZK egészségügyi miniszterének kollégiuma, amely Mudr. Vladimír Zvara miniszter elnökletével, a kerüle­ti népegészségügyi intézet igaz­gatójának, Mudr, Ladislav Pipa elvtársnak részletes beszámoló­ja alapján Kelet-Szlovákia egészségügyének fejlesztési koncepciójával foglalkozott. Megállapítást nyert, hogy Ke­let-Szlovákia az utóbbi tíz óv alatt az egészségügyi körzetek létesítése terén 15,7 százalékos növekedést ért. Egyébként az egészségügyi körzetek száma ötvenről 75-re növekedett az üzemekben. 1960-ban a polikli­nikákon 339 osztály működött, tavaly pedig már 413. A beteg­ágyak száma 6263-ról 8244-re gyarapodott. Az orvosok száma a kerület­ben 48,8 százalékkal emelke­dett. Speciálisan a tömeges gyógykezelést nyújtó intézmé­nyekben 960-ról 1518-ra növe­kedett az orvosok száma. Ennek ellenére a megelőző gyógykeze­lés terén — az elégtelen ká­derellátottság és a megfelelő számú kórházi ágyak hiánya miatt — jelentős pr ibismák mutatkoznak. Ezek felszámolása, valamint Kelet-Szlovákia egészségügyé­nek további fejlesztése érdedé­ben az egészségügyi miniszter kollégiuma tegnap konkrét Ha­tározatokat hozott. Ezt követően Mudr. Vladimír Zvara miniszter ünnepélyes ke­retek között átadta rendelteté­sének Košicén a déli poükl li­kát, amely 18 millió korona rá. fordítással épült. Közel ötven­ezer ember részére nyújt orvo­si szolgáltatást a modernül be­rendezett rendelőkben. -ik 1971. X. 15. lyen más társadalmi rend­szerben. A választások integ­ráló szerepe ezenkívül abban rejlik, hogy a polgárok javas­lataikkal, bírálatukkal és ta­pasztalataikkal a képviselők közvetítésével befolyásolják a képviseleti szervek munkáját. A választási rendszer termé­szetesen fejlődik. Hatással van rá az egész társadalmi fejlődés, a szocializmus fejlődésének el­ért foka, valamint más belső té­nyezők. Figyelembe kell venni a nemzetközi politikai tényező­ket is, valamint az osztály­szempontból ellenséges és reak­ciós erők hatását. Alapvető követelmény marad, hogy a választások a szocia­lista építés programja és a szo­cializmus alapján szilárdítsák meg a szocialista társadalom egységét. A választások felada­ta, hogy a képviselteti testülete­ket még közelebb hozzák a pol­gárokhoz. Képviseleti szerveink kiala­kítják a kellő egységet az egész állam funkciójának érvényesí­tésénél. A képviseleti testületek munkájának ezért egységes ha­tást kell gyakorolnia, harmoni­kusan biztosítani kell a dolgo­zó nép alapvető osztályérde­keinek hatékony megvalósítá­sát, a kommunista párt, a tár­sadalom vezető ereje által ki­tűzött feladatok teljesítését. A képviseleti rendszer vala­mennyi része egységes politikai hatásának követelménye már az általános választások előkészí­tése folyamán érvényesül. A vá­lasztásoknak nem csak az a küldetésük, hogy biztosítsák a legalkalmasabb polgárok kivá­lasztását a képviselői funkciók­ra. Feladatuk a dolgozó nép egyesítése a szocialista építés programja alapján, rámutatva arra, mit kell tenni, mely kér­déseket kell megoldani, hogyan kell fejleszteni a népgazdasá­got. a kulturális építést, mi­lyen úton kell biztosítani az életszínvonal állandó emelke­dését, a műveltség és a kultúra fejlesztését. Szocialista választási rend­szerünk jellemzői a Nemzeti Front reális választási program­jai, melyek a választók javasla­taival való kiegészítése után a képviseleti testületek munkájá­nak alapjává válnak. A válasz­tási programok küldetése tehát nem ér véget a választások napján, éppen ekkor kezdődik megvalósításuknak bonyolult politkiai munkája. A képviseleti szervek és a képviselők felelős­ségteljes feladata, hogy kiala­kítsák a politikai feltételeket, a politikai légkört a választási programok sikeres megvalósítá­sához. Feladatuk, hogy a többi állami szervet és szervezetet, vállalatot, szövetkezetet, társa­dalmi szervezetet és a polgá­rokat, a reájuk háruló felada­tok alkotó teljesítésére ösztö­nözzék. A választási programok alap­Ját kéjiezik valamennyi képvi­seleti testületben a CSKP XIV. kongresszusának határozatai, ezek közül elsősorban a nép­gazdaság ötödik ötéves tervé­nek irányelvei. A Nemzeti Front szervei azon­ban csak akkor terjeszthetnek elő reális programokat, ha szorosan együttműködnek az állami szervekkel, a nemzeti bizottságokkal, a törvényhozó szervekkel, a két köztársaság kormányával, a szövetségi kor­mánnyal, továbbá valamennyi társadalmi szervezet, elsősor­ban a Forradalmi Szakszerveze­ti Mozgalom tejles támogatását élvezik. Az egyes képviseleti restüle­tek választó programja termé­szetesen megfelel feladataik jellegének, illetve azon felada­tok jellegének, melyeket az ál­taluk irányított végrehajtó szervek teljesítenek. A képvi­selő testületek felelősek a szo­cialista törvényesség tökélete­sítéséért, a dolgozóknak az ál­lam igazgatásában, a társadalmi ügyek irányításában, a szocialis­ta törvények és a dolgozók szociális biztonságának szavato­lásában való részvétele elmélyí­téséért. i A szövetségi szervek felada ta a külpolitikai kapcsolataink fejlesztése, a testvéri szocia­lista országokkal folyó együtt­működés elmélyítése, orszá­gunk nemzetközi helyzetének megszilárdítása, valamint a vi­lágbékét és az európai biztonsá­got erősítő lépések támogatása. A Nemzeti Front választási programjai alapján a polgárok konkrét képet nyernek közsé­gük, városuk és járásuk fejlő­déséről, valamint a helyi kér­dések és az egész népgazdaság fejlődése közti összefüggés­ről. A nemzeti bizottságoknak rá kell mutatniok eddigi mun­kájuk eredményeire. Elsősor­ban ott értek el jó eredménye­ket, ahol a nemzeti bizottságok az önkéntes dolgozókat is be­vonták a nemzeti bizottságok felelős és bonyolult munkájá­ba. A választások előkészítése és megszervezése mélyen demokra­tikus jellegű. A választások lefolyása a választott szervek kezében van. A választásokat a választási bizottságok irányít­ják, melyeket a Nemzeti Front szövetségi, köztársasági és he­lyi szervei alakítanak meg. A társadalmi szervezetek több ezer funkcionáriusáról, a dol­gozók képviselőiről, párttagok­ról és pártonkívüliekről van szó, akiknek áldozatos munká­jától függ a választási kam­pány rendes lefolyása. A választások megszervezése, a múlthoz hasonlóan abból in­dul ki, hogy a választásokat választókerületekben bonyolít­juk le, ahol mindig egy képvise­lőt választanak. Ennek a mód­szernek az az előnye, hogy a választások előkészítése alapo­sabb lehet, a választók jól meg­ismerkedhetnek a jelöltekkel, akik már a választások folya­mán szoros kapcsolatban lehet­nek választóikkal. Ez a rend­szer ezenkívül lehetővé teszi, hogy a választók figyelemmel kísérjék képviselőjük munká­ját a képviseleti testületben, tudják kihez kell fordulniok a különböző közügyekre vonatko­zó javaslataikkal, észrevételeik­kjei. Ez a választási módszer le­hetővé teszi a képviselők és a választók kapcsolatának haté­kony, konkrét fejlesztését. A képviseleti testületek jövő­beni ' sikeres működésének dön­tő tényezője a jelöltek kiválasz­tásának módszere. Elsősorban arról van szó, hogy a képviseleti testületek összetétele tükrözze a szocia­lista társadalom osztálystruk­túráját, a munkásosztály társa­dalmi vezető szerepét és osz­tályszövtetségét a többi dolgo­zóval. A képviseleti testületek összetételében meg kell nyilvá­nulnia a társadalom nemzetisé­gi összetételének is. Ma az >9 fontos, hogy a képviselő-testü­letekben az eddigiekhez viszo­nyítva több nő és fiatal dolgoz­zon. Továbbá biztositanunk kell, hogy a dolgozók legjobb képvi­selőit jelöljük, olyan polgáro­kat, akik a szocializmus hívei és ennek tanúbizonyságot ad­tak munkájukkal, olyan polgá­rokat, akik erkölcsi magatar­tásukkal megnyerték a nép bi­zalmát. Szocialista elveken alapuló választási rendszerünk teljes mértékben biztosítja, hogy a képviseleti testületek az egész nép alapvető osztályérdekeit érvényesítsék. Egyúttal biztosít­ja, hogy a választási előkészü­letek folyamán, valamint a kép­viselők további munkájában ér­vényesüljenek a nép szociális csoportjainak és rétegeinek ér­dekei és szükségletei — azon­ban szocialista alapon — azzal a céllal, hogy a megoldás a legnagyobb mértékben megfe­leljen a szocialista társadalom objektív érdekeinek. Választási rendszerünk elvei­nek következetes érvényesítése pártunk újabb jelentős sikeré­hez vezet abban a törekvés­ben, hogy elhárítsa a közelmúlt válságos fejlődésének negatív megnyilvánulásait, hogy meg­szilárdítsuk szocialista álla­munkat, népünk és Csehszlová­kia Kommunista Pártjának egy­ségét. JOSEF JEDLIČKA, KAREL KRÁL (TRIBÚNA)

Next

/
Thumbnails
Contents