Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-13 / 243. szám, szerda

AMI VITATHATATLAN... Szemelvények egy járás választási programjából A luteneói járást a múltban gyakran illettük a délvidéki ha­tármenti Járások sablonos jel­zőjével: iparilag kevésbé fej­lett. A „délvidéki" és „határ­menti" jelzők továbbra is érvé­nyesek. Gazdasági fejlettség tekintetében azonban új jelzőt kell találni, mert ez a járás nemcsak utolérte, hanem meg is előzte az utóbbi években a szlovákiai átlagot, s ma az or­szágos termelési színvonal meg­közelítése kartávolságnyira van. Az alkalmazott lakosság számaránya 100 főre szlovákiai méretben 11,9, közép-szlovákiai kerületi méretben 14,4. Ezzel szemben a luGeneci járásban ez az arány 16,2! Az országos át­lag 17,1. Ez a magas foglalkoz­tatottsági színvonal sokatmon­dó statisztikai adat. A járás életmódjában, életszínvonalá­ban, jólétében bekövetkezett minőségi változást jelenti. Bár­mennyi probléma, nehézség ma­rült is fel az évek során ebben a járásban, egy nyilvánvaló: a fejlődés, gyarapodás, növekedés problémái voltak ezek. Mert a Jólét növekedésének ténye — vitathatatlan. Mi épült? A járásban az elmúlt válasz­tási időszakban a következő új üzemek épültek fel: a Béke Bú­torgyár Filakovón, üveggyár Poltáron, autójavító üzem Lu­ŕenecen. Bővül és újraépítés stádiumában van a konzenrv­gyár Lučenecen, a Kovosmalt Filakovón, és Opatován a Po­lana. Felépült 3833 lakás 241,9 millió korona beruházással. 1964 óta 321,8 százalékkal nőtt a vízvezetékre kapcsolt háztar­tások száma, és ma a járás 20 218 lakosa már nem kútból meríti a vizet. A lakásépítkezé­seken kívül a választási idő­szakban 775 millió korona ér­tékű művet alkottak. Ez is vi­tathatatlan. Hogyan dolgoztak? A járás dolgozói nemcsak kaptak, hanem adtak is a nép­gazdaságnak. Az előbb említett eredmények a mindennapi mun­kából fakadtak. Az utóbbi öt évben a gabona hozamát 19,6 mázsáról 24,2 mázsára növel­ték, a cukorrépáét 187,1-ről 260-ra, a z árpáét 16,6-ról 21,1­re. A legjobb eredmények a bur­gonyatermesztésben születtek, ahol nem kevesebb, mint 197 százalékkal növelték a hektár­hozainot. Az ipari dolgozók 1964 óta 118,6 százalékkal, az­az 1 millió 100 ezer koronával növelték a termelést. Az autó­buszok 1,7 millió emberrel töb­bet szállítottak, mint hat év­vel ezelőtt, a kiskereskedelmi forgalom 25 százalékkal nőtt, a szolgáltatások pedig 63 szá­zalékkal bővültek. S az orvo­sok, bár még mindig kevesen vannak, szintén kitettek magu­kért: közel tíz százalékkal csök­kentették a csecsemőhalandó­ságot. Nem csoda, hogy az át­lagbérek az iparban 1820 koro­nára szöktek, a pénzbevételek a mezőgazdaságban 53, a ter­mészetbeni juttatások 60,3 szá­zalékkal emelkedtek. A bankfi­ók munkatársai a tőlük meg­szokott pontossággal még azt is kiszámították, hogy a bank­betétek 24 százalékkal növeked­tek. A vitathatatlan tényeket sorolhatnánk tovább. De most inkább a jövőbe nézünk. Mit hoz az ötéves terv? Ha már egy vidék fejlődésé­ben elért bizonyos színvonalai, a fejlődés meggyorsul. Jellem­ző példa.erre a lučeneci járás. A központilag irányított ipar­ban a beruházások összege másjél milliárdra szökik, a nemzeti bizottságok beruházásai 169,8 millióra. 3522 lakás épül fel, az eddigieknél igényesebb kivitelezésben. De nő a terme­lés is: 40,2 százalékkal. Befeje­zik az autójavító építését, a Tejüzemet, a tomašovcei Kame­njnyt, a lučeneci csempegyá­rat. Zlatnón az üveggyárban 177. a Kovosmaltban 37,2, a Tú­róéi Gépgyár üzemében 81,9, a gépkocsiközlekedésben 155,3 százalékkal növekszik a terme­lés. Országos színvonalhoz mél­tó adatok. Megvalósítják-e a terveket? Jósolni nem tudok, csak követ­keztetni: így: ha a CSKP 50. évfordulójának tiszteletére tett 29 264 felajánlást 75,5 millió korona értékben csupán ebben az évben nemcsak teljesítik, ha­nem túl is szárnyalják, akkor az ötéves terv merész felada­tainak teljesítése sem lehet át­hidalhatatlan akadály a luče­neci járás dolgozói számára. Ez is vitathatatlan. VILCSEK GÉZA GÁTAK KÖZÖTT VÁLASZTÁSI széljegyzet ALAPVETŐ CÉLOK Természetesen az idei általá­nos választásoknak számos ki­sebb-nagyobb célja van. Kettő közülük azonban kimagasló je­lentőségű, amely lényegében meghatározza az összes többit. Az első, hogy a párt XIV. kongresszusa után, határozatai­hoz igazodva és tanácskozásá­nak szellemében felette szük­séges most állami, össztársa­dalmi szinten is pontot ten­nünk az 1968—1969 es évek válságjelenségei után. Felada­tunk most az, hogy megerősít­ve az elmúlt két és fél eszten­dőben a társadalom konszoli­dálásában elért eredményein­ket, amelyek nem csekélyek, egy magasabb szinten folytatni a megkezdett művet. Egysze­rűbb szófordulattal élve, ren­det teremtve portánkon, meg kell vonnunk ennek a rendte­remtésnek számunkra aktív mérlegét, hogy újult erővel, a feladatokat, a célkitűzéseket immár tisztán látva, nagyobb erőbevetéssel harcoljunk vala­miért. Ennek a konstruktív cél­kitűzésnek, vagyis ennek a va­laminek tartalma csak egy le­het — a fejlett szocializmus to­vábbi építése barátainkkal, szövetségeseinkkel vállvetve. Ez a dolog egyik oldala, az egyik cél, a másik pedig szo­rosan kapcsolódik hozzá. A vá­lasztások politikai jelentősége abban van, hogy rendkívül moz­gósító a hatása, természetesen csak akkor, ha ennek érdeké­ben minden tőlünk telhetőt megteszünk. Nem vitás ugyan­is, hogy a választási kampány folyamatában sokkal inkább, mint a két választás közti idő­szakban mozgásba lendül nem­csak az egész államgépezet, a társadalom politikai szerkezeté­nek minden láncszeme, a köz­ponti, területi és helyi jellegű­ek egyaránt, hanem egyben minden osztály, szociális réteg és lakosságunk zöme is. Már­pedig ez nemcsak cél, hanem további céljaink elérésének esz­köze is. (g) Az őszi esőzések, tavaszi ol­vadások idején minden eszten­dőben tengerré változik az Ipoly völgye. A máskor ártat­lan, kanyargó kis folyó elönti a réteket, sok esetben egyes falvakat is elöntéssel fenyeget. A kár, amit évről évre okoz, felmérhetetlen. Ezért vált ége­tően szükségessé e tűrhetetlen állapot megszüntetése: az Ipoly szabályozása. Ez Veľký Krtíš (Nagykürtös) járás egyik legnagyobb munká­ja volt az elmúlt választási idő­szakban. A munkálatokat vég­ző DOPRASTAV nemzeti válla­lat Koláry (Kővár) községbe „telepített építészeti irodájában Káplár József építésve­zető az elvégzett munkáról és a további tervekről adott tájé­koztatást. — A munkálatok 1966-ban kezdődtek — mondta —, még­pedig a Kosihy nad Iplom— Kóláry (Ipolykeszi—Kóvár) sza­kaszon. 1969 decemberéig 33 és fél millió korona értékű mun­kát végeztünk el. Később a Ko­láry— Selešťany (Kóvár—Sze­lestyén szakasz került sorra, ahol az Ipoly jobbparti tölté­sének egyik részén új autóút készül, mintegy 13 millió koro­nás költséggel. Ez az út hat kilométerrel lerövidíti a Kolá­ry— Slovenské Ďarmoty (Kóvár —Szlovákgyarmat) közötti tá­volságot, megszabadítja az uta­zókat a keskeny, kanyargós és településeken keresztülvezető úttól. 1972-ben átadjuk a for­galomnak ezt az utat. Megtudtam az építésvezető­től, hogy jelenleg a szabályo­zási munkák Kosihy nad Ip­lom—Balog nad Iplom (Ipoly­keszi—Ipolybalog) között foly­nak. Ezen a szakaszon 8 millió koronás költséggel hatalmas víztárolót is építenek. A három méter magas gátak között óriá­si mennyiségű vizet tárolnak majd. Automatikus berendezés fogja biztosítani a tároló vizé­nek felhasználását öntözésre. Ha befejezték itt a munkálato­kat, akkor Balog nad Iplom— Ipeíské Predmostie (Ipolybalog —Ipolyhídvég), valamint Seleš­fany—Vrbovka (Szelestény— Varbó) szakaszon folytatják majd. . ^ Az Ipoly szabályozásával egy­idejűleg a környező rétek le­csapolását is elvégzik. A szabályozott szakasz járá­sunk területén mintegy 50 km hosszú. A folyó medrének hosz­sza több mint egyharmadával lerövidül, tgy hatalmas terüle­tek válnak használhatóvá, s megszűnik az árvízveszély is. Érdemes a választások előtt felfigyelni ezekre a tényekre, és elgondolkozni felettük, hisz sok évszázados áldatlan álla­pot után csak most, éppen eb­ben a legutóbbi választási idő­szakban került sör a folyó men­tén lakók régi vágyának meg­valósítására: gátak közé terel­ni a szeszélyes Ipoly folyót. BÍtyTOS JÁNOS Kérdés — felelet Jól sikerült megnyitóval tárta ki kapuit Král. Chlmec (Király­helmec) városában a 2. számú agitációs központ. A megjelen­tek magas létszáma a jó pro­pagáciőt és a jó szervezést bi­zonyította. Minden korosztály­ból megjelentek a választópol­gárok. A nagymamákkal és nagypapákkal együtt szép számban jelentek meg a tizen­évesek is. Az est fő programja a be­szélgetés volt, melyre a válasz­tók és az állami szervek kép­viselői között került sor. Az agitációs központ vezetősége erre az estre meghívott egy­egy mezőgazdászt, orvost, pe­dagógust és közgazdászt. Jelen volt Gulyás Béla elvtárs, a já­rási nemzeti bizottság alelnöke is. Két órán keresztül nagyon sok kérdés és ugyanannyi vá­lasz hangzott el. A legtöbb kér­désre Gulyás Béla elvtárs vá­laszolt. Természetesen a kérdések közül a legtöbb közéleti vo­natkozású volt. Azok közül is sok foglalkozott a város múlt és jövőbeli fejlődésének prob­lémáival. A feltett kérdésekből az tűnt Jki, hogy a választók szerint a város fejlődésének üteme messze elmarad a járás más városai mögött. Ilyen prob­lémákat vetettek fel a kérdé­sek: hat éve épül a sportpálya, de még messze tart az átadás­tól, nincs a városnak megfelelő ruhatisztítója, autóbusz-váró­terme és ezért az utasok hi­deg, esős napokon az üzletek­ben tolongva lesik az autóbusz érkezését, nincs városi illem­hely. És felvetettek további problémákat is: szükség volna a város lakosainak létszámá­hoz, igényeihez méltó kultúr­házra, korszerű autószervízre, mert ehhez a vidékhez a leg­közelebbi garanciás javítómű­hely 70 kilométernyi távolságra található. A választók megnyilatkozá­sai mutatták, szeretnék halla­ni, remélni, a választások után pedig látni, hogy a lemaradás nem pótolhatatlan. Az érdekes beszélgetés szín­vonalához hozzájárultak az is­kolások is, akik tarka műso­rukkal szórakoztatták az agitá­ciós központ látogatóit. BELPOLITIKAI KOMMENTÄR REÁLIS PROGRAMOKAT A CSSZSZK Szövetségi Gyű­lése ez év július 6-án hagyta jóvá a képviseleti szerveink­be történő választásokat sza­bályozó választási törvényt. Erre a törvényre hivatkozva és a csehszlovák föderációt megalapozó alkotmánytörvény 122. cikkelye alapján hirdet­te ki a CSNT és az SZNT el nöksége a valamennyi nép­képviseleti szerveinkbe no­vember 28-ra és 27-re kitű­zött választásokat. Az elnök­ségek egyúttal a több száz választókerületet is meghatá­rozták, melyeknek mindegyi­kében egy-egy képviselő meg­választására kerül sor. Ezek az intézkedések is bi­zonyítják, hogy szocialista államunk és szervezetei ismét teljesítik funkciójukat, hogy a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek mun­kájukban a szocializmus el­veit tartják szem előtt. Ért­hető tehát, hogy mostanában, a választási kampány kezde­tén, választási rendszerünket is nagyító alá vesszük. Elsősorban tudatára ébre­dünk a szocialista társada­lomban érvényes legfőbb elv­nek, mely szerint a hatalom egyedüli forrása valamennyi értékünk megteremtője: a dol­gozó nép. Emellett választási rendszerünk a csehszlovák választójog alkotmányadta el­veiből és hazánk föderatív államjogi rendezéséből indul ki, mely a nemzetiségi kérdés lenini megoldását tartva szem előtt, a nemzeteink és nem­zetiségeink közötti testvéri egymás mellett élés elmélyí­tését tűzte ki céljául. A vá­lasztások tehát társadalmunk szocialista jellegének a meg­szilárdítására irányulnak, és kommunista pártunk vezeté­sével népünk egységét hiva­tottak kifejezésre juttatni. Ezért elengedhetetlen köve­telmény, hogy a választások méltó keretben, zavartalanul, tehát a legnagyob egyetértés jegyében folyjanak le. Ha ezt sikerül elérni, akkor minden remény megvan rá, hogy a dolgozók a választások után is tartós érdeklődést mutat­nak majd politikánk és cél­kitűzések realizálása iránt. Mert mi mást jelentenének a választások, mint az eddigi népképviseleti szervek és a képviselők munkájának nyil­vános értékelését, méltatását? Mi mást, mint olyan jelöltek kiválasztását és javaslását. akiknek egész élete, munka­eredményei biztosítékot nyúj­tanak arra, hogy felelősség­teljes megbízásuknak — va­lamennyiünk érdekében — lelkiismeretesen eleget tesz­nek. A választási kampányban természetesen döntő szere pük van a Nemzeti Front he­lyi választási programjainak is. A képviselőjelöltek ezek­kel lépnek választóik elé. A választási programok a kerü­letekben, a járásokban, a vá­rosokban és a községekben á XIV. pártkongresszus határo­zataiból kiindulva, a reális feladatok megoldására törek­szenek, vagyis a helyi igé­nyekhez alkalmazkodnak. Ezért jár kidolgozásuk oly nagy felelősséggel. Konkrét tetteket kell tehát tartalmaz­niuk, melyek együttes erővel biztosíthatók. Nem tartalmaz­hatnak jogtalan, vagy nem teljesíthető ígéreteket, egyéni vágyálmokat, vagy kisebb cso­portok indokolatlan kívánsá­gait. Olyan programokra van szükség, melyekből minden kétséget kizáróan nyilvánva­ló, hogy ez év novemberében a szocialista hazánk funk­cióinak megszilárdítására, társadalmunk további sikeres fejlesztésére irányuló válasz fásokra kerül sor. KARDOS MARTA Épül az u j út Manapság nem könnyű a köz­lekedés Senecen (Szene) ke­resztül. Egyes utcákat lezár­nak, a forgalmat több helyen korlátozzák, szóval az idegen autós nehezen ismeri ki magát, ha először jár a városban. Maceják Dezső, a VNB épí­tésügyi osztályának vezetője mondotta: — Még 1965-ben be­fejeződött a Bratislava és Tr­nava közti útszakasz korszerű­sítése és ebből a seneci belvá­rosi út kimaradt. 1968-ban kel­lett volna ezt a munkát meg­kezdeni, de sorra merültek fel akadályok, melyeket előbb le kellett küzdeni. Két sarokház várt lebontásra, aztán a szén­lerakat áthelyezése sem ment könnyen és zökkenőmentesen. Végül is tavaly június 16-án a nitrai Cestné stavby n. v. al­kalmazottai M. Feranec mérnök vezetésével megkezdték a mun­kát. Az út újjáépítését több té­nyező sürgette. Először is a ré­gi szakasz már nem bírta a korszerű közlekedés tempóját, a veszélyes kanyarok pedig las­sították a forgalmat. Az egyik legfontosabb tényező, hogy ez az útszakasz a legjelentősebb bekötőút Bratislava felől Trna­ván át egészen Közép-Szlová­kia felé és a Vág völgyébe. Mindezeket a szempontokat fi­gyelembe véve készítette el ä bratislavai Dopravoprojekt ä terveket. A munkálatok 1400 méteres szakaszon folynak. Az első feladat az öreg, már el­avult alap felújítása volt. Érdekes eseménye volt az építkezésnek az ún. „szégyen­oszlop" áthelyezése. Ez a vá­ros központjában álló műem­lék a 16. századból származik. Történelmi jellegét a középkor egyik szokása adta. Ebben az időben ugyanis a tetten ért bű­nösöket vasárnaponként ehhez az oszlophoz kötötték ki, és itt az egész város előtt szé­gyenkezhettek. Nos ezt az ál­lamilag védett emlékoszlopol kénytelenek voltak az útépítők áthelyezni, mivel akadályozta volna a forgalmat. A 8 millió 790 ezer korona értékű új út a tervek szerint a jövő év har­madik negyedében készül el. MÓZES 1MR£> CSONTOS DÉNES Munkában az aszfaltozók

Next

/
Thumbnails
Contents