Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-13 / 243. szám, szerda

NAGY ÉRDEKLŐDÉSSEL VÁRJÁK BREZSNYEV FRANCIAORSZÁGI LÁTOGATÁSÁT Moszkva — A Pravda keddi számában tudósítójának, Bole­szlav Szedihnek a jelentését közli, amely szerint a francia— szovjet társaság országos bizott­sága a napokban ülést tartott és nyilatkozatot fogadott el Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárá­nak közelgő franciaországi lá­togatásával kapcsolatban. — E fontos esemény arra hi­vatott — mondja a nyilatko­zat —, hogy előmozdítsa a francia—szovjet kapcsolatok to­vábbi fejlődését minden terüle­ten és kedvező hatással legyen a nemzetközi kapcsolatokra. Roland Leroy, a Francia Kom­munista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja, a központi bizott­ság titkára a társaság egyik ve­zetője a Právda tudósítójának adott nyilatkozatában rámuta­tott arra, hogy a francia—szov­jet társaság kebelében egymás­sal karöltve dolgoznak a kom­munista és a szocialista párt vezetői, centrista szenátorai, kormánypárti aktivisták, a kul­túra és a tudomány képviselői, a különböző irányzatú szakszer­vezetek funkcionáriusai. Vala­mennyien szívükön viselik Franciaország nemzeti érdekeit, az európai és a nemzetközi biz­tonság ügyét. Nagy érdeklődés­sel várják Brezsnyev látogatá­sát, mert tudják, hogy ez a lá­togatás megfelel az ország nemzeti érdekeinek, az egyete­mes béke érdekeinek. Választási előkészületek az NDK-ban Berlin — A Német Demokra­tikus Köztársaságban a Népi Kamara november 14-i választá­sai jelöltjeinek megerősítésével lezárult a választási előkészü­let fontos szakasza. A hagyo­mányos körzetekben az NDK vezető politikai tényezőit jelöl­ték. Közöttük van Erich Honec­ker, az NSZEP KB első titká­1971 MICHAL CHUDlKOT, hazánk ij bulgáriai nagykövetét, meg­bízólevele átadásának alkalmá­ból Ragyenko Grigorov, a Bol­gár Népköztársaság külügymi­niszterének első helyettese fo­gadta. JOZEF CYRANKIEWICZ, a Lengyel Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke, a lengyel néphadsereg napja alkalmából több katonatisztet tábornokká léptetett elő. ANDREJ GRECSKO marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisz­tere parancsot adott ki, mely­nek értelmében azok a kato­nák, kiknek katonai szolgálata december 31-én érne véget, még novemberben leszerelnek. BUDAPESTEN megnyitották a CSKP megalapítása 50. évfordu­lójának alkalmából rendezett kiállítást. A megnyitáson jelen yolt dr. Hetényi István, az Ál­lami Tervhivatal alelnöke, dr. Oldfich Tesaŕík, a Csehszlovák Kultúrközpont igazgatója, vala­mint František Dvorský, ha­zánk magyarországi nagyköve­te. AZ OLASZ Kommunista Párt meghívására Ahmad Kaid veze­tésével Rómába érkezett Algé­ria Nemzeti Felszabadítási Front küldöttsége. NIMERI, a Szudáni Köztársa­ság első megválasztott elnöke a hivatalos eskü letétele után elfoglalta hivatalát. LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és felesége Irán­ba utazott, ahol részt vesz az iráni állam fennállásának 2500. évfordulója alkalmából rende­zett ünnepségeken. MOSZKVÁBAN megtartotta tanácsülését a Nemzetközi Gaz­dasági Együttműködés Bankja. A bank tanácsa jóváhagyta a Nemzetközi Gazdasági Együtt­működés Bankjának az 1972-re szóló hitéltervét és munkater­vét. PAKISZTÁN visszautasította a Nemzetközi Jogász Bizottság­nak azt a kérését, hogy a hely­színre küldött bizottság vizs­gálhassa ki, valóban agresz­sziót követett-e el a pakisztáni központi kormány a keleti tar­tomány polgári lakossága ellen. PAKISZTÁN argentínai nagy­követe bejelentette, hogy le­mond hivataláról, és a továb­biakban minden ^energiáját a Bangla Desh (Kelet-Pakisztán) ügyeinek szenteli. EGY MIRAGE típusú francia szuperszőnikus bombázógép Ke­let-Franciaországban végzett gyakorló repülés közben lezu­hant. Kéttagú személyzete éle­tét vesztette. ra, Walter Ulbricht, az Állam­tanács elnöke, Willi Stoph mi­niszterelnök és első helyettesei Horst Sindermann és Alfréd Neumann, továbbá Gerald Göt­ting, a parlament elnöke és a CDU elnöke, Erich Correns, a Nemzeti Tanács elnöke és Her­bert Warnke,.a Szakszervezeti Szövetség elnöke. Október első két hetében 224 konferenciát tartottak az or­szág valamennyi részében, amelyeken megjelentek a vá­lasztókat képviselő küldöttek. Az ő feladatuk volt a jelöltek megerősítése és a választói jegyzékekben a sorrend megha­tározása. A Népi Kamara és a kerületi, parlamentek összesen 3300 jelöltje kapott bizalmat. Kormányátalakítás Argentínában Buenos Aires — Az argentin fegyveres erők bejelentették, hogy megszüntették a múlt hét pénte kén a kormány elleni lázadás miatt kihirdetett általános riadó készültséget. Az országban teljes a nyugalom. Hivatalosan nem nyilatkoztak arról, hogy a sikertelen lázadással összefüggésben hány katonatisztet tartóztattak le. A hadsereg köré­ből származó értesülések szerint azonban legalább 50 embert vet tek őrizetbe. Köztük van több nyugalmazott katonatiszt, továbbá Roberto Marcelo Levingston tábor­nok, volt elnök. Lanusse argentin államelnök hétfőn kormány-átalakítást hajtott végre. Felmentette tisztségéből Juan Quilici pénzügyminisztert és Jaime Ferriauz igazságügyminisz­tert. Tájékozott körök közlése szerint a közeljövőben további Változások várhatók a kormány összetételében. Kommentárunk A Német Szövetségi Köztár­saságban két évvel a választá­sok előtt az ellenzéki keresz­ténydemokrata párt, a CDU múlt heti saarbrückeni kong­resszusával tulajdonképpen már megkezdte a választási küzdel­met. A kongresszus fő célja az volt, hogy lezárja a párt veze­téséért vívott harcot, megoldja a CDU eddigi belső válságát, s így megerősödve léphessen fel az ellenzék Brandt kormányá­val szemben. Az elnöki tisztségből távozó Kurt-Georg Kiesinger beszámo­lójában egyértelműen megadta a kongresszus alaphangját, „jó­vátehetetlennek" nevezte a Brandt—Scheel kormánynak az európai enyhülés megteremtésé­re és a realitások elismerésére irányuló lépéseit. Hevesen tá­madta a „baloldali, szocialista" szövetségi kormányt, azt állí­totta, hogy „elhamarkodottan, kellő előkészítés híján bocsát­kozott tárgyalásokba a Szovjet­unióval", s ennek az európai status quo elismerése lett a kö­vetkezménye. A CDU belső válságából, amely valójában kezdettől fog­va politikai mérkőzés volt, Rai­ner Barzel, a CDU—CSU parla­menti csoportjának elnöke ke­rült ki győztesen. A kongresz­szus őt választotta meg a párt új országos elnökévé vetélytár­sával, dr. Helmut Kohl Rajna­Pfalz tartomány miniszterelnö­kével szemben. A CDU-nak te­hát sikerült lezárnia a párt ve­zetéséért vívott küzdelmet, és A KGST végrehajtó bizottságának 55. ülése Moszkva — Moszkvában ked­den megnyílt a KGST végre­hajtó bizottságának 55. ülés­szaka. Az ülésszakon, amelyen Mi­hail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhe­lyettese elnökölt, megvitatják a KGST-országok gazdasági és tudományos-műszaki együttmű­ködésének további fejlesztésé­vel összefüggő kérdéseket. Termelési szakosítás a KGST keretében Budapest — A KGST kereté­ben a termelési szakosításról szóló első egyezményeket e na­pokban írta alá hét magyar vállalat. Ezek az egyezmények az üvegiparra, a finom kerá­miai iparra és a tehergépkocsi­gyártásra vonatkoznak. Az egyezmények alapján Csehszlo­vákia Magyarországnak Tatra teherautókat, a Szovjetunió pe­dig 27 tonnás teherautókat szállít. Az üvegiparban a ma­gyar vállalatok a termékek 16 csoportjára szakosítják magu­kat. TOVÁBB TERJED A HÁBORÚELLENES HANGULAT Saigon — Az amerikai impe­rialisták bűnös és esztelen in­dokínai háborúja elleni tiltako­zás egyre nagyobb méreteket ölt. Miután szombat éjjel a kam­bodzsai határ közelében levő „Pace" nevű amerikai tüzérségi támaszpont katonái megtagad­ták feletteseik parancsainak teljesítését, hétfőn a „Coral Sea" nevű amerikai repülőgép­anyahajó tengerészei helyez­kedtek hasonló álláspontra. Magában Saigonban is tovább terjed a háborúellenes hangu­lat. Kedden reggel a saigoni egyetem természettudományi és pedagógiai fakultásának több száz hallgatója tüntetett a kö­telező katonai kiképző-program ellen. A kedd reggeli hírügynökségi jelentésekből kitűnik, hogy a népi felszabadító erők körülzár­ták a kambodzsai határ köze­lében levő „Pace" nevű tüzér­ségi támaszpontot. A támaszpont szorongatott helyzetben lévő amerikai és dél-vietnami „védőinek" mente­sítésére hétfőn este B-52-es amerikai légierődök ismét bom­bázták a támaszpont körzetét. Akcióik kiterjedtek Kontum, valamint a laoszi határ közeié­A közel-keleti kérdés AZ ENSZ KÖZGYŰLÉS VITÁJÁNAK ELŐTERÉBEN New York — Hétfőn az ENSZ-ben folytatódott az álta­lános politikai vita. A közgyű­lés ülése Mahmud Magribi lí­biai ENSZ-megbízott felszólalá­sával kezdődött, aki mindenek­előtt kijelentette, hogy a közel­keleti helyzet bármilyen rende­zésének múlhatatlan előfeltéte­le: az izraeli csapatok feltétel nélküli kivonása a megszállt arab területekről. Gurinovics, Belorusszia kül­ügyminisztere felszólalásában azt részletezte, hogy a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág milyen erőfeszítéseket tesz a nemzetközi feszültség enyhítésére és az egyetemes béke megszilárdítására. Kifejtette a Szovjetunió és a szocialista országok álláspont­ját a gyarmatosítás elleni küz­delem problémáival kapcsolat­ban, majd sürgette az NDK és az NSZK egyidejű felvételét, a Kínai Népköztársaság ENSZ­jogainak helyreállítását, vala­mint a csankajsekisták eltávo­lítását a nemzetközi szervezet­ből. foachim Huniede togói kül­ügyminiszter a valutaválsággal kapcsolatban megjegyezte, hogy az Egyesült Államok a saját gazdasági nehézségeit másokra szeretné áthárítani, s ezzel ko­moly károkat okoz a fejlődő országoknak. A következő szónok — Omar El-Szakkaf szaúd-arábiai kül­ügyminiszter felszólította az ENSZ-t, hogy tegyen mielőbb hatékony lépéseket a közel-ke­leti konfliktus mielőbbi megol­dására. Mohamed Aulaki jeme­ni (Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság) külügyminiszter bírálta az Egyesült Államokat, amiért tovább segíti az izraeli agresszort és elmarasztalta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, amiért nem követelte kellő ha­tározottsággal sem az izraeli csapatok kivonását a megszállt arab területekről, sem a palesz­tin nép jogainak visszaállítását. A kelet-pakisztáni tragédiá­val kapcsolatban megjegyezte, hogy ebben a vonatkozásban minden rendezésnek a normális feltételek helyreállításából kell kiindulnia. Mohammed Safik afgán külügyminiszter sürgette a közgyűlést, talállon mielőbb megolást a közel-keleti konf­liktus megoldására. ben levő Khe Sanh térségére is. Saigon — Az amerikai saigo­ni katonai főparancsnokság kénytelen volt vizsgálatot el­rendelni a kambodzsai határ közelében kiépített Pace ame­rikai katonai támaszpont le­génységének nagy port felvert zendülésével kapcsolatban. A saigoni parancsnokság „vizsgálatának" eredményét kedden tették közzé. Eszerint „szó sem volt parancsmegtaga­dásról", a katonák csupán „be­szélgettek" a fedezékbe tévedt amerikai újságíróval. — A sai­goni közlemény viszont, mint tényt, kénytelen volt elismer­ni, hogy a századot leváltották, mert „az a nyilvánosság, ame­lyet az incidens kapott, árthat a csapatok küzdő szellemének". Dél-vietnami háborús veterá­nok kedden foglyul ejtettek egy tucat amerikai katonát és azok járműveit. Az eset előz­ménye az volt, hogy a 23. gya­logsági hadosztály néhány gép­kocsija, amely konvojban ha­ladt Da Nang városának észa­ki körzetében, beleszaladt egy temetési menetbe és megsebesí­tett 8 vietnamit, közülük 3-at súlyosan. A temetési menetben mintegy 500 háborús veterán ha­ladt, akik felháborodásukban foglyul ejtették az amerikaia­kat. A saigoni amerikai katonai parancsnokság szóvivője később közölte, hogy az amerikai kato­nákat néhány órával később sértetlenül szabadon engedték. 2500 éves az iráni állam Teherán — Iránban megkez­dődtek az iráni állam megala­kulása 2500. évfordulójának ün­nepségei. Az ókori Persepolis mellett fényűzően berendezett sátorvárosban már több mint 50 államfő, király, köztársasági elnök és magas rangú küldött­ség tartózkodik a vtiág minden részéből. Az ünnepségeken Lud­vík Svoboda hadseregtábornok, köztársasági elnök is részt vesz. Mohammed Reza Pahlavi Irá­ni sah tegnap reggel Pasarga­dába érkezett, ahol az iráni (perzsa) birodalom alapítója. Nagy Kürosz sírjának megko­szorúzásával hivatalosan meg­kezdődnek az ünnepségek. SZERGEJ KONYENKOV, is­mert szovjet szobrászművész 98 éves korában Moszkvában el­hunyt. A gyászjelentést Leonyid Brezsnyev t Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és más ve­zető szovjet személyiségek ír­ták alá. Barzel megválasztásával bizto­sítottnak látszik a merev jobb­oldali irányvonal. Barzel meg­választását nagymértékben kö­szönheti annak, hogy az utóbbi hónapokban egyre jobban ma­gáévá tette a bajor „testvér­párt", a CSU elnöke, Franz Jo­sef Strauss által szorgalmazott szélsőségesen nacionalista irányvonalat. így azután, mint várható volt, Strauss Saarbrüc­két évben az enyhülés érdeké­ben bekövetkeztek. Az új pártvezető állást fog­lalt a két német állam kapcso­latainak bárminemű rendezése ellen s azt hangoztatta, — a hírhedt Hallstein doktrínára hi­vatkozva — hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság mindenko­ri kancellárjának kötelessége „valamennyi német" nevében beszélni és nem fogadhatja el Merev jobboldali irányvonal kenben letette a garast Barzel pártelnökké választása mellett. Mivel Barzel teljes mértékben Strauss lekötelezettje, és mint­hogy a kancellárjelöltségéhez a bajor CSU támogatása is szük­séges, máris előre látható, hogy Straussék befolyása tovább fog növekedni. A saarbrückeni kongresszus bel- és külpolitikai értelemben egyaránt megerősítette a CDU vezetőinek eddigi irányvonalát. Rainer Barzel „trónbeszédében" hitet tett az adenaueri politika töretlen folytatása mellett, s a párt fő céljaként a politikai ha­talom elragadását tűzte ki az SPD—FDP kormánykoalíciótól. „Kommunista radikalizálódás­nak" nevezte a nyugatnémet közvéleményben megnyilvánuló pozitív átértékelési folyamatot, és mereven elutasította mind­azokat a pozitív eredményeket, amelyek Európában az utóbbi „a német nemzet megosztottsá­gát". Barzel külpolitikai program­jának sarkalatos tétele, hogy az NSZK-nak a nyugati, első­sorban az amerikai szövetségre kell építenie politikáját, és a NATO-vai együtt elleneznie kell az európai biztonsági értekez­let mielőbbi megtartását, továb­bá az, hogy az NSZK-nak nem „a nyugat-európai politikai egyesítés lazításán és a keleti kapcsolatok kiépítésén" kell munkálkodnia, hanem a nyuga­ti integráció erősítésén. A né­met egységet — Barzel szerint — az NDK bekebelezése révén kell megteremteni, és meg kell akadályozni az NSZK-nak a Szovjetunióval és Lengyelor­szággal kötött szerződései par­lamenti ratifikálását. Amint a General Anzeiger cí­mű lap találóan megjegyzi, Barzel programbeszéde tulaj­donképpen „hadüzenet volt a Brandt-kormánynak". A CDU nem értékelte át elavult prog­ramját, és azokban a legége­tőbb politikai kérdésekben, amelyek ma az NSZK közvéle­ményét aggasztják, kitart az európai béke és biztonság érde­keivel szöges ellentétben álló irreális pozícióin. Mint ismeretes a Brandt— Scheel kormány az elmúlt két évben nem egyszer igyekezett megnyerni a jobboldali ellen­zék támogatását. A Saarbrüc­kenben kitűzött program, Bar­zel állásfoglalása, azonban egy­értelmű kihívás a kormánnyal szemben. Tulajdonképpen arról tanúskodik, hogy az ellenzék véglegesen elutasítja az együtt­működést az SPD—FDP-koalí­cióvai, semmiben sem hajlandó támogatni Brandt enyhülést cél­zó politikáját. A politikai megfigyelők véle­ménye megegyezik abban, hogy a kormánykoalíció és a jobbol­dali ellenzék harca kiéleződik, mert a CDU—CSU minden al­kalmat megragad majd össz­pontosított támadásai fokozásá­ra. A saarbrückeni kongresszus következtében tehát még job­ban polarizálódtak a politikai erők az NSZK-ban. A Brandt­kormány feladata most, hogy mindenütt és mindenben a jobb­oldal leleplezésére és elszige­telésére törekedve, következe­tesen tovább haladjon a meg­kezdett úton, amely elvezethet az európai béke és biztonság megszilárdításához. P. /.

Next

/
Thumbnails
Contents