Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-10 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó

FALUSZÉLI BÁNYA Régi gépekkel csak régi módon lehet termelni • Miért fizetnek jobban az olcsób­ban termelt kőért? # A kommunisták megvizsgálták a hatékonyság fokát •• Űj fi­zetési rendszert kell bevezetni • De a legfontosabb: felújítani a kőbánya gépi berendezését! A község, Pohranice (Pográny) szövetkezetének kőbányája a Má­lok alatti dűlőben található. Majdnem a faluszélen. Alig ka­paszkodók fel Boszorád De­zső teherautójának fülkéjébe, döcög velünk néhány száz métert az autó, és máris a bányafal előtt állunk. Ügy mondja kísérőm, hogy elég jól keres, mert havonta átlag 1700—1800 koronás fizetést szo­kott hazavinni. Megjegyzi azonban, hogy csak azért keres ilyen jól, mert nemcsak a baggertői az őr­lőig fuvarozza a lerobbantott kö­veket, hanem egyebet is fuvaroz, ha áll a munka a bányában. Nézegetjük a lerobbantott kő­darabokat. Fülemben még ott eseng a kifejezés: „ha áll a mun­ka ..." Megkaparom az egyik kő­darab felületét. Kétségtelen, hogy kalciumot tartalmaz. Mindenfajta mészkőnek kalciumfém az alap­anyaga. A kémikusok és fizikusok szerint a kalcium a Mendelejev-fé­le periódusos rendszerben egészen különleges helyet foglal el. Rend­száma: 20. Egyébként, a kalcium adatainak felsorolásában a kémi­kusok és a fizikusok csupa olyan számot használnak, amely a négy­nek többszöröse. Sajnos, hogy a szövetkezet elnöke, T u r á n y i Antal elvtárs egészen más ter­mészetű számokat mond a bánya Üzemelésére vonatkozóan. Ezek nem többszörösök. Sóhajt is, ami­kor kimondja: „Ügy terveztük, hogy a bánya évi bevétele 850 ezer korona lesz ... Nyolc hónap alatt azonban mindössze 424 ezer koronát jövedelmezett." Közelünkben felzúg a bagger motorja. Megcsikordulnak a drót­kötelek, zakatol, dübörög a gép. Egy pillanatra leintjük a munkát. Szomolányi András, a gép kezelője is panaszkodik: „Ke­serves munka ezl Megmond­hatja az elnök is, hogy a múlt hó­napban tizenhét napot dolgoztam és 1030 koronát kerestem." Nem mond ezzel semmi különö­set, semmi újat, mert az elnök még meghökkentőbb adatokat, té­nyeket sorol: „Két évvel ezelőtt évi 55 ezer tonna követ jövesztet­tünk a bányából. Az idén nyolc hónap alatt mindössze 19 ezer ton­nát. Közben a gépek javítására előirányzott 22 500 koronás tervet már túlléptük. Nyolc hónap alatt 25 ezer koronát költöttünk javítá­sókra." Szomorú tények ezek. A lőmes­ter, Dallos Péter ls panasz­kodik: „A nyolc hónap alatt kie­sett 105 munkanap. Itt mindig rossz valami. Nincs kompresszo­runk. Robbantóanyagot sem ka­punk eleget. Legutóbb a megren­delt 600 kg helyett csak 300 kilo­grammot kaptunk." Amikor a bányafal mellől az őr­lőbe megyünk, megállunk az osz­tályozott kövek halomsora mellett, ötfajta méretben raktározzák kü­lön-külön az őrlött és robbantott köveket. A szabad ég alatti „kész­áruraktár" halmait kerülgetve, az elnök tájékoztatást ad az árakról: „A makadám tonnája 21 korona, a négyhatodos kő tonnája 23 ko­rona. Csak egy koronával drá­gább a kétnegyedes kő tonnája. A legkevésbé munkaigényes, 30 cm-es átmérővel nagyobb kövek tonnájáért 37 koronát kapunk." Csodálkozom. Az elnök mosolyog: „Állami árak, kérem!" Az őrlőben kőpor szorongatja torkunkat. Czakó Ferenc és Farkas Ferenc, az éppen so­ros adagolók megszokták már itt a munkát. Egyikőjük tréfás, ke­serű humorral magyarázza: „Ami torkunkat az szorongatja, hogy ré­gi már ez a D-06-os őrlő. Tizen­négy évvel ezelőtt, 1957-ben még új volt, de azóta kiöregedett. Ócs­kavasba való masina már ezl" Tizenhét munkás dolgozik a kő­bányában. Mészáros József fúró-robbantó szakember: „míner". Két lőmester, Dallos Péter és Jano­vics Vince;-két baggeros és tizen­két úgynevezett „gyalogmunkás". Rendszerint két műszakban dol­goznak. Ha nem áll a munka ... Ha nem kell gépjavítással, szere­léssel foglalkozni... Keresetüket a kitermelt kövek tonnái után kapják. Valahogy úgy, hogy minden tonnára 8 korona 90 fillér termelési költséget számíta­nak, és azt egy meghatározott arány szerint felosztják a lőmes­terek, a baggerosok és a „gyalog­munkások" között. Valami nincs rendjén ebben a fizetési rendszer­ben, mert az elnök elismeri: „A baggerosok minden körülmény kő­zött megkapják a maguk részét, a többieknél ez már kérdéses és vitatott." Felmerül a kérdés: Mit dolgoz­nak a munkások, ha a bányában áll a munka? Az elnök kényszere­detten mosolyog: „Nem küldjük őket szénát gyűjteni, mert azt a munkát elvégzik az asszonyok is, de találunk számukra munkát... Aratnak, csépelnek, répát szállíta­nak, mikor mire van szükség." A pártszervezet már többször is foglalkozott a kőbánya üzemelte­tésének problémáival. Kiss Ala­dár elvtárs, iskolaigazgató, a pártszervezet elnöke a legfonto­sabb kérdést vetette fel s párt­gyűlésen, és most is azt hangoz­tatja: „A kőbánya termelésének hatékonyságát kell alaposan meg­vizsgálni." Megvizsgálták. És most, amikor szemlénk során megállunk az egyik E-302-es bagger maradvá­nyai mellett, a szövetkezet elnöke rámutat a gépre: „Ezt már csak arra használhatjuk, hogy kiszerel­jük belőle a még használható al­katrészeket, és beszereljük a mű­ködésben levő gépbe. Tizenhétévet szolgált. Most ez a sorsa." Ezzel mintegy meg is magyarázza, hogy elavult, kiöregedett munkagépek­kel nem lehet a hatékonyságot biztosítani. Mi a teendő? Erre is megfelel az elnök: „Fel kell újítani a kőbánya gépi be­rendezését. Az előzetes számítások szerint ehhez 400 ezer koronás beruházásra van szükségünk. Most dolgozunk azon a javaslaton, mely pontosan meghatározza, hogy mi­lyen gépeket kell vásárolni, ho­gyan kell megszervezni a munkát, milyen új fizetési rendszert kell bevezetni." Leülünk az egyik kőre. Papírt, ceruzát veszünk elő. Rövid, hozzá­vetőleges számításokat végzünk. Ha mind a százöt napon termelt volna a bánya... Ha minimumra csökkent volna a javításokra for­dított kiadás... Ha a fizetési rendszer jobban ösztönözte volna a termelést... Igen, akkor haté­konyan jövesztette volna nemcsak a követ, hanem a jövedelmet, a bevételt is a kőbánya. Érdemes tehát fontolóra tenni a beruházást. Érdemes felújítani a gépi berendezéseket. - Egyetlen nyitott kérdés marad: Vajon ké­pes-e erre a mindössze 532 hek­táros szántóterületen gazdálkodó szövetkezet? Az elnök bizakodik: „Megcsináljuk. Már nehezebb problémákat is megoldottunk. Tud­juk, hogy nem könnyű a feladat, de nekigyűrkőzünk!" Nagyon hideg már ilyenkor ősszel kövön üldögélni. Nem is időzünk sokáig. Felkapaszkodók Boszorád Dezső teherautójának fülkéjébe. Visszaintek a kőbányá­szok felé, és akarva, akaratlan az ősi, bányászköszöntéssel búcsú­zom: Jó szerencséti Furcsán, árván álldogálnak a szövetkezeti bányászok. Integetnek is, de valahogy nem jön ajkukra a válasz: Szerencse feli Pedig ar­ra is szükségük van, nemcsak a 400 ezer koronás állami támoga­tásra. HAJDC ANDRÁS TELJESÍTIK KÜLDETÉSÜKET 1960-ban három község, Eliašovce (Illésháza), Ton. kovce (Tonkháza) és Vojtechovce (Bélvata) egyesü­lésével Oj Élet elnevezésű új közigazgatási egység jött létre. Az itteni EFSZ a Csehszlovák Mongol Barátság nevét viseli. — A hnb és a pártszervezet értékelte az eltelt 7 éves választási Időszak eredményeit, s örömmel álla­pítottuk meg, hogy az elért eredmények magasan túl­szárnyalják a korábban elért eredményeinket — mondja Keresztes István elvtárs, a hnb elnöke. Ilyen arányú fejlődést a község életében húsz év alatt sem értünk el. A múlt évben a szülők, tanulók és a peda­gógusok nagy örömére új, korszerű 14 tantermes 9­éves iskolát adtunk át, melynek összköltsége megha­ladja a 7,5 millió koronát. A lakosság az iskola kör­nyékének rendbehozásánál, a parkírozási munkáknál társadalmi munkával segédkezett. Teljesen önsegé­lyes alapon a Z-akció keretében készült el a 30 fé­rőhelyes eliašovcei óvoda 800 ezer korona értékben. Ez év augusztusában Tonkovcén 60 gyermek részére adtunk át új óvodát, melynek értéke 1,5 millió korona. Községünk egyik régi fájó problémája az ivóvíz kér­dése. A víz minősége ugyanis higiéniai és egészség­ügyi szempontból nem kielégítő. Ezért határoztuk el, hogy vízvezetékrendszert építünk, melyet még ez év­ben kívánunk átadni. Mindhárom községben befejez­tük az utak portalanítását, társadalmi munkával a lakosság 3,5 km hosszú járdát épített. — Az új tűzoltó szertárt valamint a négy autóbusz­várótermet is önsegélyes alapon építettük, melynek összértéke 0,5 millió koronát tesz ki. Befejeztük fal­vaink neonvilágításának munkálatait is. A község üzlethálózata elavult, hiányzik egy ipar­árú- és egy ruhaüzlet. Ez ügyben a hnb már többször folyamodott a felsőbb szervekhez, sajnos ez ideig kérelmük nem talált megértésre. A lakosság ily mó­don kénytelien más községben, esetleg városban be­vásárolni. — A három községnek egy körzeti orvosa van. A Rasticén (Nagymagyaron) közeljövőben átadásra ke­rülő körzeti egészségügyi központra hivatkozással ezt nálunk meg akarják szüntetni. Nem tartjuk helyes­nek ezt az intézkedést, mert így hátrányos helyzetbe kerülünk. A lakosság — az öreg is — kénytelenek lesznek Rasticére orvoshoz járni. Szeretnénk ha az illetékesek megértenék jogos aggodalmunkat, s to­vábbra is meghagynák a körzeti rendelőnket. A pártszervezet és a Nemzeti Front szervezetei kö­zös választási programmal lépnek a választópolgárok elé. A program konkrét formában tartalmazza a község fejlesztési tervét az elkövetkező választási időszakra, s meghatározza a fő feladatokat. Ezek között szere­pel egy új óvoda felépítése Vojtechovcén, egy ven­déglátóipar! szövetkezet létesítése Tonkovcén, vala­mint faluszépítési munkálatok. Eliašovcén a régi is­kola épületét 30 nőt foglalkoztató cérnatekercselő műhellyé alakítják át, mely a bratislavai MD2 üzem fiókvállalata lesz. A festői környezetben elterülő rasticei kastélyt, ahol még nem is olyan régen a ki­lencéves iskola működött, a közeljövőben gyermekott­honná jendezik be. — A párt- és a tömegszervezetek kijelölték képvi­selőiket a nemzeti bizottságba. A jelöltek egyharmada nő és másik harmada fiatal és többségük termelő munkát végez, a szövetkezetben dolgozik. Három agi­tációs központot hoztunk létre. Jelenleg a propagációs anyag gyűjtése folyik. Az anyag gyűjtésében és el­rendezésében a pedagógusok, valamint az iskola igaz­gatója, Kovacsics József elvtárs, aki egyébként az agitációs központ elnöke is, részt vesznek. A régi képviselők helyére politikailag és szakmai­lag fejlett fiatalokat jelöltünk, akik segítségére tá­maszkodhatunk igényes célkitűzéseink valóra váltá­sában. \ SVINGER ISTVÁN Eredményes esztendők APRÓHIRDETÉS ÁLLAS A közelmúltban értékelte az 1964—71-es időszakban kifejtett tevékenységét a Nové Zámky-i (Érsekújvár) Jnb. Örömmel szö­gezhetjük le, hogy általában az elért eredmények alapvető mér­tékben hatással voltak az élet­környezetre és a járás dolgozói­nak életszínvonalára. A járásban az elmúlt választá­si időszakban 6545 lakást épí­tettek. A lakásépítkezés egész dinamikája kiegyensúlyozott, és viszonylag kedvező volt, tekin­tettel a szükségletekre és lehe­tőségekre. A költségvetési és tervezési dokumentáció miatt felkészületlenségek, fogyatékos­ságok is előfordultak a műsza­ki-gazdasági mutatók túlhaladá­sában, mindenekelőtt azonban az építkezési munkákban és az építési szervezetek kötelessé­geinek elégtelen teljesítésében. Sajnos, érezhető a lemaradás a műszaki berendezés szempontjá­ból, főleg a város lakótelepein. Először is azért, mert nincs elég építökajiacitás, és az építőválla­latok nem teljesítik a munkák harmonogramját. A kereskede­lem terén összesen 77 új állami és szövetkezeti üzlet létesült. Javultak és bővültek a lakosság­nak nyújtott szolgáltatások, mindenekelőtt a járási székhe­lyen. Az idegenforgalom fej­lesztésének keretében két szál­lót építettek — Nové Zámky­ban és Šuranyban — és ezzel az elszállásolási kapacitás 100 ággyal bővült. Jó munkát végeztek a porta­lanított utak építésében is. ösz­szesen 103 kilométer hosszú útszakaszt építettek, azonban ezen a téren jobb eredményt is elérhettek volna. A terv megva­lósítását az anyagi eszközök hiánya gátolta. Sok minden megváltozott a lakosság ivóvíz­zel való ellátásában. 1964 óta 18 vízvezetéket szereltek fel a járásban. Jelenleg 21 városban és faluban van közös vízvezeték. Ennek ellenére mégis kedvezőt­len e téren a helyzet. Ezért a jövőben további helyi vízvezeté­ket létesítenek, és néhány fa­lut bekapcsolnak a csoportos vízvezetékrendszerbe. Nem kie­légítő a helyzet a csatornázás terén sem. Az utóbbi hét évben a Nové Zámky-i járásban 173 új tanter­met adtak át. Különféle okokból azonban késik néhány további iskola építése. A járásban né­hány iskola olyan kritikus álla­potban van, hogy az SZSZK Ok­tatásügyi Minisztériuma fog­lalkozik helyzetükkel. Hogy az iskolákon megszűnjön a műsza­kokban folyó tanítás, legkeve­sebb 184 új tantermet kellene építeni. 1964 óta öt egészségügyi köz­jiontot (rendelőt) létesítettek és modernizáltak, valamint öt osztállyal bővítették a Nové Zámky-i kórházat, (sebészeti pavilon, szemészeti, urológiai, reszuszcitációs és belgyógyásza­ti osztály). Ezen kívül befejez­ték a röntgenberendezések bő­vítését, és néhány kisebb egész­ségügyi központot létesítettek, azonban ez még mindig kevés. 1964-ben a járásban 472 kórházi ágy volt, ez a szám jelenleg 78-cal gyarapodott. Ez azt je­lenti, hogy ezer lakosra három ágy jutl És ez tarthatatlan. A helyzetet egy új kórház építé­sével akarják megoldani, amely­nek kapacitása 795 ágy lenne. Sajnos, az anyagi eszközök hiá­nya miatt ennek építése még mindig nyitott kérdés. A járásban nagy figyelmet szenteltek a szociális biztosítás kérdésének. Az utóbbi válasz­tási időszak alatt az átlagos nyugdíj 358 koronáról havi 600 koronára emelkedett. Ami a kul­túra és az iskolán kívüli neve­lés területét illeti, Itt is van mit helyrehozni. 1970 végén a járásban 67 népkönyvtár és 14 szakkönyvtár volt. A mozik szá­ma (37) sem felel meg a köve­telményeknek, bár az utóbbi időben gyérebb a látogatottsá­guk. Hol a hiba? Először ls ab­ban, hogy a környezet szem­pontjából ezek a mozik nem kielégítőek. Nem a legjobb a helyzet a népművelési munka terén sem. Kevés a Jól felsze­relt népművelési és kulturális intézmény, és érezhető a kul­turális-népművelő dolgozók hiá­nya, ami kulturális életünk minden szakaszán megmutatko­zik. Pozitívan értékelhetjük a Z­akclókat is. A falu és városszé­pítés szakaszán több mint 490 millió korona értéket hoztak létre. A lakosok új utakat és járdákat építettek, befejezték néhány kultúrház, alapiskolai és óvodai osztály, helyi vízvezeték és közös kút építését, több fa­luban létesítettek sportpályát és gyermekjátszóteret. Dísz- és gyümölcsfákat ültettek kl stb. A Nové Zámky-1 Jnb tevé­kenységének összegezésénél nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül az üzemek és kereskedelmi szervezetek tervei túlteljesítésé­nek gazdasági és társadalmi je­lentőségét, valamint a mezőgaz­dasági termékek termelésének és felvásárlásának túlteljesíté­sét. Ez a néhány tény azt bizo­nyítja, hogy a Nové Zámky-i Jnb képviselői sikerrel végez­ték munkájukat. J. SLUKA • A bratislavai Állami Erdőgaz­daság bratislavai erdőüzeme azon­nali belépéssel felvesz traktorve­zetőket SUPER 50-es kerekes trak­torhoz. Teljesítménybér. Nőtlenek száméra elszállásolást biztosítunk. Üzemi fogatunkhoz egyidejűleg egy kocsist ls alkalmazunk. Lakást szűkség esetén családja számára ls tudunk biztosítani. LESNÝ ZÁVOD Bratislava, Krasňany, Pekná C. 21. Telefon: 635-98, kl. 83 ŰF-1051 • A Zselízi Állami Gazdaság áro­ki részlege azonnal alkalmaz két munkáscsaládot az állattenyésztés­ben. Az útiköltséget és a költözkö­dést térítjük. Érdeklődni lehet az alábbi címen: Štátny majetok, n. p. Želiezovce, hosp. lárok, okr. Levi­ce. ÚF-1049 ISMERKEDÉS • 38 éves legényember megismer­kedne hozzáillő leánnyal vagy asszonnyal házasság céljából. Gyermek nem akadály. lellge: Nem szeretnék csalódni. 0-480 • 23/163 barna leány keres ko­moly Ismeretség céljából általános intelligenciával rendelkező fiatal­embert 30 évig. Sajátkezű les írott fényképes leveleket vírok. Jelige: ösz 1871. 0 484

Next

/
Thumbnails
Contents