Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-10 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó

mindemül i Gyógynövények Fehérmustár (SINAPIS ALBA I... HORCICA BIELA) A fehérmustár (angolmus­tár) a keresztesvirágúak (Cruciferae) családjába tar­tozó növény. Európa déli részein honos. Nálunk, és Hollandiában termesztik, de gyakori, mint a vetési gyom. Jó méhlegeltető. A fehérmustár egynyári növény, szára 30—60 cm magas, felálló, ágas, bordá­zott és szőrözött. Bőséges csapadék esetén 100 cm ma­gasra is megnő. Levelei szórt állásúak, rövid nyelűek, hosszúkásak, és 7 vagy 9 részre szárnyasan karélyo­sak. A levéllemez két alsó (része) szelete kisebb a töb­binél. Virágzata kezdetben sátorozó fürt, később meg­nyúlik és laza fürtöt alkot. Virágai élénksárga színűek. Júniusban és júliusban virág­zik. Ilyenkor az alján már érett termések is láthatók. Termése 3—4 mm vastag. A magok gömbölyűek, kb. 2 mm átmérőjűek, fakósárga, szagtalanok, enyhén csípős ízűek. Gyűjtendő a magva, ame­lyet szaknyelven Eruce se­mennek, vagy Semen sina­pis albének hívnak. Nem szabad összetéveszteni a Se­men sinapis nigrávál, mert ez erősebb hatóanyagokat tartalmaz. A feketemustár magja vörösesbarna színű. A drogban 30 százalékos zsíros olaj, sok nyálka és a sinalbin nevű glukozid talál­ható. A főhatóanyag a sinal­bin, amely enzimek és víz je­lenlétében keserű, csípős, sinalbinos illó olajra bomlik. Ez az olaj keserű, de nem illan el, mint például a le­vendula illó olaja. Mivel vízben szagtalan és csak kissé csípős, nagyobb a a felhasználása belsőleg, mint a fekete mustármag­nak. A fehér mustármag el­sősorban étkezési, élelmi­szeripari szempontból jelen­tős. Magyarországon évente 350 tonnát termelnek, őrle­ményéből pépes borogatót vagy tapasztot készítenek reumás bántalmak enyhítésé­re. A nyugati államokban a fehérmustármagot érelme­szesedés, magas vérnyomás, anyagcserezavarok, epe- és májbántalmak, emésztési pa­naszok, felfúvódás, reuma isiász ellen használják. Dr. NAGY GÉZA HALÁSZAT A csuka és horgászata Halaink közül a csuka a leg­falánkabb ragadozó. Fogásá­nak ideje szinte korlátlan. Nyá­ri hőségben ugyanúgy fogható, mint télen a léken keresztül, vagy ősszel, amikor lehűl a le­vegő, s tejfehér ködök eresz­kednek a vízpartra. A csuka a vizek kannibálja, mivel saját fajtabeli társát is megeszi.. Különben mindent el­fogyaszt, ami él és mozog. Ősszel a víz és a levegő fo­kozatos lehűlésével a csukák a partmenti vizeket elhagyva, mélyebb vizekbe költöznek. Horgászatuk Itt előnyös csó­nakból, de jól halászhatők a folyóvizekben is, ha a csalét­ket megfelelő távolságra, akár a folyó közepére is el tudjuk juttatni. Ha csónakból horgászunk, ne csináljunk hiábavaló pocsko­lást, mert a csuka nagyon ér­zékeny környezetére, s a leg­kisebb zajjal is elriaszthatjuk. A csónakból valú horgászathoz megfelel kisebb, kétrészes hor­gászbot is, azonban a partról való horgászáshoz hosszabb bo­tot használjunk. Ha specializálni akarjuk ma­gunkat a csuka horgászására, szükséges, hogy a horgot drót­ra, vagy a kishalnak nagyobb mozgást engedő táncocskára erősítsük. Ahol még ktsebb zsákmányra számíthatunk, pél dául 1—2 kilóig, itt hatostól a hármas számú horgokat használhatjuk. Ahol nagyobb halra számíthatunk ott 2-es, vagy ennél kisebb horgokat al­kalmazzunk. Sok horgász hasz­nál kettes, vagy hármas hor­gokat, vagyis két- vagy három­ágú horgokat. Előnyük az, hogy a halat biztosabban meg­akasztják. A csukák igen óvatosak, fő­leg ott, ahol gyakrabban hor­gásznak rájuk, s főleg azok, melyeknek már volt horog a szájukban. Ezek a horgot, mi­helyt megérzik, azonnal el akarják távolítani, ez azon­ban csak ritkán sikerül. Tápláléka változatos. Fogha­tó élő hallal, egérrel, és vil­lantöval is. Sokan elavult mód­szerrel horgásznak csukára. Jól súlyozott horogra kishalat tűznek, s nagy dugóval ellátva odadobják, ahol a csukát sej­tik. Ilyenkor ha jön a csuka s ráharap, a dugó eltűnik, hagyják egy kics'.t nyelni, ma|d egy erős rántással bevágnak. Inkább horgásznak való a ke reső módszer, amikor könnyű szereléssel, élő hallal márto­gatva cserkésszük végig a_par­ti bokrok alját. Ez a fajtája a horgászatnak sokkal eredmé­nyesebb, mint a várakozás egyetlen helyen. A legeredményesebb módszer a villantózás bár kissé fárasz­tó. A legmaradandóbb élmény, ha a viilantóra rákap a csuka. Látványos védekezésével, sza­badulni akarásával bizony meg kell küzdenie a horgásznak. A sokféle alkalmazott villantó közül legismertebb a Zett-ka­nát és a Heinz-villantó. Az utóbbi két horoggal van ellát­va. A horgászkönyvek többsége azt állítja, hogy a csuka éjsza­ka nem rabol. A nagyszámú horgásztábor tapasztalata azon­ban ennek ellent mond. A ta­pasztalat szerint holdfény nél­küli, vagy felhős éjeken a csu­ka csak akkor rabol, ha sike­rül a csali,halat közvetlen a szája elé terelni. Holdfényes éjszakákon, különösen forró nyárt napok után azonban az éjszakai csukázás eredményes. KOVÁCS ZOLTÁN A Szövetségi Távössze­köttetési Minisztérium szeptember 10-én három al­kalmi bélyeggel emlékezett meg az idei bratislavai 11­lusztráció-biennáléról. A bélyegek az előző évek biennáléin díjat nyert Il­lusztrációkból merítik tár­gyukat. A 60 filléres névér­tékű bélyeg Eva Bednárová Kínai népmese c. illusztrá­cióját (1968), az 1. — koro­nás Mirko Hanák Állatme­sék (1968) és az" 1,60 koro­nás címlet Yasuo Segawa A csodálatos bambuszhaj­tás (1963) c. illusztrációját ábrázolja. A grafikai kivi­telezés Jaroslav Šváb pro­fesszor munkája. A bélye­gekkel egyidőben elsőnapi borítékot is adott ki a posta. (s) Régi pincék Már régóta rebesgetik Trebušovce (Terbegec) községben, hogy ősrégi pincéket föd a föld, meg kellene őket keresni. A hírből hallott helyen Tu­csek József ásni kezdett, hisz neki pincéje egyálta­lán nem volt. Hamarosan rá is bukkant egy tíz méter hosszú és három méter széles föld alatti helyiségre, melynek bol­tozatát koromréteg borí­totta. Valamikor ugyanis az elkészített pincehelyi­séget telehordták rőzsé­vel, majd a rőzsét meg­gyújtották, hogy a hő a falakat az agyagedény fa­lához hasonlóra kiégesse. Utána a hamut és az el nem égetett anyagot ki­hordták, s máris pince­ként használható volt a föld alatti üreg. Ilyen pincére bukkant Tucsek József. A bejáratot rend­be tette, s idei szőlőter­mését már ebben a pincé­ben fogja feldolgozni. Példája nyomán a szövet­kezet is kutatni kezdett ilyen pince után. Találtak ls két hasonló, régi és kihasználatlan pincét. Jók még ezek a régi pincék. És ami a legfontosabb: olcsón jutott hozzájuk a szövetkezet. KONOPKA VLADIMÍR Hármjiú Mcsik A rožňavai (Rozsnyó) já­rás északi határhegyét ké­pező Slovenské rudohorie zárt fenyvesei legritkább lakóinak egyike a három­ujjú hőcsik (Picoides tri­dactylus L.) vagy máskép­pen háromujjú harkály vagy hőcsik. A harkályalakúak (Pici­forines) rendjébe és a har­kályfélék (Picldae) család­jába tartozó madár. 22 cm nagyságú, nem sokkal kisebb a nagy fakopáncs­tól. A gyakrabban előfordu­ló harkályfajoktól főleg ab­ban különbözik, hogy a négy iábbujj helyett csak három uja van (a belső hátsó hiányzik] és a tolla­zatúban nincs vörös szín. A hímnek sárga, a tojónak ezüstös szürke a fejeteteje, a tarkója mindkettőnek fe­kete, melle fehér, az olda­la fekete-fehér, a többi tol­lazata fekete, úgyhogy ez a harkályfaj, különösen re­püléskor, sötétnek tűnik. A csőr és csüd ólomszürke. Mint a többi harkályfaj, ügyesen kapaszkodva kú­szik. A fark meréVgerincű tollakból áll, melynek vége kihegyezett, s így kúszás közben támaszként szolgál­hat. A fában élő rovarok­kal s azok álcáival táplál­koznak. Ezeket hegyes, vé­sőszerü csőrükkel, kopá­csolják ki a fából. Henge­res nyelvük hosszúra kiölt­hető. Állandó madár, amely el­terjedési területén kívül csak nagyon ritkán jelenik meg. Maga vájta fenyőoduban fészkel. Fészekalja 4—5 fe­hér tojás, melyeket május végén, vagy júniusban rak le. Hasznos védett madár. R. T. SZOBANÖVÉNYEK Szoiiafikusz badban ls tartható; azonban vigyázzunk, hogy ne érje hi­deg, mert levelein barna fol­tok jelennek nrag, s később le is hullanak. Erre a telelte-' tésnél is ügyelni kell. Egyenletes, 18 C° körüli hőmérsékleten jól telel. Eb­ben az Időszakban óvatosan öntözzük, mert a túlöntözés megbetegedést okoz. Levele­it puha szövettel gyakran tö­rülgessük, így fényüket ls megtartják. Néhány helyen olajos ruhával ls bedörzsölik, hogy a levelek fényesebbek legyenek. Ez kimondottan káros, és a növény pusztulá­sához vezet, mivel az olaj és a rászállö por a légzőnyílá sokat eltömi! A növény, a szó szoros értelmében, megful­lad. FICTUS ELASTICA A szobaflkusz botanikailag a Moraceae családba tarto­zik. A fajok egymástól lé­nyegesen különböznek. Van­nak köztük fává, bokorrá fej­lődőek és kúszó szárúak ls. A legismertebb a Kelet-In­dláböl származó Ficus elastt­ca. Nagyon tetszetős dísznö­vény, széles, tojásdad alakú, fényes és bőrnemű levelek­kel. Őshazájában gazdasági növényként ls termesztik. Innen ered a másik elneve­zése, a „gumifa" is. Igényes növény. Világos helyet igényel. Nyáron, foko­zatos szoktatás után, a sza­Szaporítását hajtásdugvá­nyozással végezzük, folyami homokban, zárt levegőn. Be­gyökeresedés után a fiatal növényeket átültetjük. A földlabda fele trágya­föld, fele lombfűid legyen, melybe kevés agyagot, ho­mokot és tőzeget keverünk. Az átültetés után egy ideig az üvegharangot a növényen tartjuk, majd fokozatosan hozzászoktatjuk a szabad le vegőhöz. Kártevőt lehetnek a pajzs­tetvek és tripsek. Nikottnos permetezéssel védekezünk el­lenük. SZABÓ FERENC Képeinkkel ötletül aka­runk szolgálni azoknak az olvasóinknak, akik régi la­kásban laknak, hogyan használhatják ki az ajtómé­lyedést, ha nincs a két he­lyiség között átjárás. 1. Polcokkal és akasztó­val ellátva, ruhás- és cipős­szekrénynek rendezhetjük be, És szép mintás füg­gönnyel elfüggönyözzük. Ezt a munkát ügyes barká­csolók házilag is elvégez­hetik. Hogy az ajtó ne lát­szódjék, vastag karton vagy műanyag-lemezzel eltakar­hatjuk. A polcokat — a szükségnek megfelelően — sűrűbben vagy ritkábban helyezzük el. 2. Nappalra felcsukható fekhelyet építhetünk az aj­tőnyílásba. Ennek főképp akkor vehetjük hasznát, ha csak az egyik szoba áll rendelkezésünkre és arány­lag kevés a férőhelyünk. Ennek elkészítése már Igé­nyesebb munkát jelent, de az ügyes ezermester ezzel is megbirkózik.

Next

/
Thumbnails
Contents