Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-10 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó

mindemül i Gyógynövények Fehérmustár (SINAPIS ALBA I... HORCICA BIELA) A fehérmustár (angolmustár) a keresztesvirágúak (Cruciferae) családjába tartozó növény. Európa déli részein honos. Nálunk, és Hollandiában termesztik, de gyakori, mint a vetési gyom. Jó méhlegeltető. A fehérmustár egynyári növény, szára 30—60 cm magas, felálló, ágas, bordázott és szőrözött. Bőséges csapadék esetén 100 cm magasra is megnő. Levelei szórt állásúak, rövid nyelűek, hosszúkásak, és 7 vagy 9 részre szárnyasan karélyosak. A levéllemez két alsó (része) szelete kisebb a többinél. Virágzata kezdetben sátorozó fürt, később megnyúlik és laza fürtöt alkot. Virágai élénksárga színűek. Júniusban és júliusban virágzik. Ilyenkor az alján már érett termések is láthatók. Termése 3—4 mm vastag. A magok gömbölyűek, kb. 2 mm átmérőjűek, fakósárga, szagtalanok, enyhén csípős ízűek. Gyűjtendő a magva, amelyet szaknyelven Eruce semennek, vagy Semen sinapis albének hívnak. Nem szabad összetéveszteni a Semen sinapis nigrávál, mert ez erősebb hatóanyagokat tartalmaz. A feketemustár magja vörösesbarna színű. A drogban 30 százalékos zsíros olaj, sok nyálka és a sinalbin nevű glukozid található. A főhatóanyag a sinalbin, amely enzimek és víz jelenlétében keserű, csípős, sinalbinos illó olajra bomlik. Ez az olaj keserű, de nem illan el, mint például a levendula illó olaja. Mivel vízben szagtalan és csak kissé csípős, nagyobb a a felhasználása belsőleg, mint a fekete mustármagnak. A fehér mustármag elsősorban étkezési, élelmiszeripari szempontból jelentős. Magyarországon évente 350 tonnát termelnek, őrleményéből pépes borogatót vagy tapasztot készítenek reumás bántalmak enyhítésére. A nyugati államokban a fehérmustármagot érelmeszesedés, magas vérnyomás, anyagcserezavarok, epe- és májbántalmak, emésztési panaszok, felfúvódás, reuma isiász ellen használják. Dr. NAGY GÉZA HALÁSZAT A csuka és horgászata Halaink közül a csuka a legfalánkabb ragadozó. Fogásának ideje szinte korlátlan. Nyári hőségben ugyanúgy fogható, mint télen a léken keresztül, vagy ősszel, amikor lehűl a levegő, s tejfehér ködök ereszkednek a vízpartra. A csuka a vizek kannibálja, mivel saját fajtabeli társát is megeszi.. Különben mindent elfogyaszt, ami él és mozog. Ősszel a víz és a levegő fokozatos lehűlésével a csukák a partmenti vizeket elhagyva, mélyebb vizekbe költöznek. Horgászatuk Itt előnyös csónakból, de jól halászhatők a folyóvizekben is, ha a csalétket megfelelő távolságra, akár a folyó közepére is el tudjuk juttatni. Ha csónakból horgászunk, ne csináljunk hiábavaló pocskolást, mert a csuka nagyon érzékeny környezetére, s a legkisebb zajjal is elriaszthatjuk. A csónakból valú horgászathoz megfelel kisebb, kétrészes horgászbot is, azonban a partról való horgászáshoz hosszabb botot használjunk. Ha specializálni akarjuk magunkat a csuka horgászására, szükséges, hogy a horgot drótra, vagy a kishalnak nagyobb mozgást engedő táncocskára erősítsük. Ahol még ktsebb zsákmányra számíthatunk, pél dául 1—2 kilóig, itt hatostól a hármas számú horgokat használhatjuk. Ahol nagyobb halra számíthatunk ott 2-es, vagy ennél kisebb horgokat alkalmazzunk. Sok horgász használ kettes, vagy hármas horgokat, vagyis két- vagy háromágú horgokat. Előnyük az, hogy a halat biztosabban megakasztják. A csukák igen óvatosak, főleg ott, ahol gyakrabban horgásznak rájuk, s főleg azok, melyeknek már volt horog a szájukban. Ezek a horgot, mihelyt megérzik, azonnal el akarják távolítani, ez azonban csak ritkán sikerül. Tápláléka változatos. Fogható élő hallal, egérrel, és villantöval is. Sokan elavult módszerrel horgásznak csukára. Jól súlyozott horogra kishalat tűznek, s nagy dugóval ellátva odadobják, ahol a csukát sejtik. Ilyenkor ha jön a csuka s ráharap, a dugó eltűnik, hagyják egy kics'.t nyelni, ma|d egy erős rántással bevágnak. Inkább horgásznak való a ke reső módszer, amikor könnyű szereléssel, élő hallal mártogatva cserkésszük végig a_parti bokrok alját. Ez a fajtája a horgászatnak sokkal eredményesebb, mint a várakozás egyetlen helyen. A legeredményesebb módszer a villantózás bár kissé fárasztó. A legmaradandóbb élmény, ha a viilantóra rákap a csuka. Látványos védekezésével, szabadulni akarásával bizony meg kell küzdenie a horgásznak. A sokféle alkalmazott villantó közül legismertebb a Zett-kanát és a Heinz-villantó. Az utóbbi két horoggal van ellátva. A horgászkönyvek többsége azt állítja, hogy a csuka éjszaka nem rabol. A nagyszámú horgásztábor tapasztalata azonban ennek ellent mond. A tapasztalat szerint holdfény nélküli, vagy felhős éjeken a csuka csak akkor rabol, ha sikerül a csali,halat közvetlen a szája elé terelni. Holdfényes éjszakákon, különösen forró nyárt napok után azonban az éjszakai csukázás eredményes. KOVÁCS ZOLTÁN A Szövetségi Távösszeköttetési Minisztérium szeptember 10-én három alkalmi bélyeggel emlékezett meg az idei bratislavai 11lusztráció-biennáléról. A bélyegek az előző évek biennáléin díjat nyert Illusztrációkból merítik tárgyukat. A 60 filléres névértékű bélyeg Eva Bednárová Kínai népmese c. illusztrációját (1968), az 1. — koronás Mirko Hanák Állatmesék (1968) és az" 1,60 koronás címlet Yasuo Segawa A csodálatos bambuszhajtás (1963) c. illusztrációját ábrázolja. A grafikai kivitelezés Jaroslav Šváb professzor munkája. A bélyegekkel egyidőben elsőnapi borítékot is adott ki a posta. (s) Régi pincék Már régóta rebesgetik Trebušovce (Terbegec) községben, hogy ősrégi pincéket föd a föld, meg kellene őket keresni. A hírből hallott helyen Tucsek József ásni kezdett, hisz neki pincéje egyáltalán nem volt. Hamarosan rá is bukkant egy tíz méter hosszú és három méter széles föld alatti helyiségre, melynek boltozatát koromréteg borította. Valamikor ugyanis az elkészített pincehelyiséget telehordták rőzsével, majd a rőzsét meggyújtották, hogy a hő a falakat az agyagedény falához hasonlóra kiégesse. Utána a hamut és az el nem égetett anyagot kihordták, s máris pinceként használható volt a föld alatti üreg. Ilyen pincére bukkant Tucsek József. A bejáratot rendbe tette, s idei szőlőtermését már ebben a pincében fogja feldolgozni. Példája nyomán a szövetkezet is kutatni kezdett ilyen pince után. Találtak ls két hasonló, régi és kihasználatlan pincét. Jók még ezek a régi pincék. És ami a legfontosabb: olcsón jutott hozzájuk a szövetkezet. KONOPKA VLADIMÍR Hármjiú Mcsik A rožňavai (Rozsnyó) járás északi határhegyét képező Slovenské rudohorie zárt fenyvesei legritkább lakóinak egyike a háromujjú hőcsik (Picoides tridactylus L.) vagy másképpen háromujjú harkály vagy hőcsik. A harkályalakúak (Piciforines) rendjébe és a harkályfélék (Picldae) családjába tartozó madár. 22 cm nagyságú, nem sokkal kisebb a nagy fakopáncstól. A gyakrabban előforduló harkályfajoktól főleg abban különbözik, hogy a négy iábbujj helyett csak három uja van (a belső hátsó hiányzik] és a tollazatúban nincs vörös szín. A hímnek sárga, a tojónak ezüstös szürke a fejeteteje, a tarkója mindkettőnek fekete, melle fehér, az oldala fekete-fehér, a többi tollazata fekete, úgyhogy ez a harkályfaj, különösen repüléskor, sötétnek tűnik. A csőr és csüd ólomszürke. Mint a többi harkályfaj, ügyesen kapaszkodva kúszik. A fark meréVgerincű tollakból áll, melynek vége kihegyezett, s így kúszás közben támaszként szolgálhat. A fában élő rovarokkal s azok álcáival táplálkoznak. Ezeket hegyes, vésőszerü csőrükkel, kopácsolják ki a fából. Hengeres nyelvük hosszúra kiölthető. Állandó madár, amely elterjedési területén kívül csak nagyon ritkán jelenik meg. Maga vájta fenyőoduban fészkel. Fészekalja 4—5 fehér tojás, melyeket május végén, vagy júniusban rak le. Hasznos védett madár. R. T. SZOBANÖVÉNYEK Szoiiafikusz badban ls tartható; azonban vigyázzunk, hogy ne érje hideg, mert levelein barna foltok jelennek nrag, s később le is hullanak. Erre a telelte-' tésnél is ügyelni kell. Egyenletes, 18 C° körüli hőmérsékleten jól telel. Ebben az Időszakban óvatosan öntözzük, mert a túlöntözés megbetegedést okoz. Leveleit puha szövettel gyakran törülgessük, így fényüket ls megtartják. Néhány helyen olajos ruhával ls bedörzsölik, hogy a levelek fényesebbek legyenek. Ez kimondottan káros, és a növény pusztulásához vezet, mivel az olaj és a rászállö por a légzőnyílá sokat eltömi! A növény, a szó szoros értelmében, megfullad. FICTUS ELASTICA A szobaflkusz botanikailag a Moraceae családba tartozik. A fajok egymástól lényegesen különböznek. Vannak köztük fává, bokorrá fejlődőek és kúszó szárúak ls. A legismertebb a Kelet-Indláböl származó Ficus elasttca. Nagyon tetszetős dísznövény, széles, tojásdad alakú, fényes és bőrnemű levelekkel. Őshazájában gazdasági növényként ls termesztik. Innen ered a másik elnevezése, a „gumifa" is. Igényes növény. Világos helyet igényel. Nyáron, fokozatos szoktatás után, a szaSzaporítását hajtásdugványozással végezzük, folyami homokban, zárt levegőn. Begyökeresedés után a fiatal növényeket átültetjük. A földlabda fele trágyaföld, fele lombfűid legyen, melybe kevés agyagot, homokot és tőzeget keverünk. Az átültetés után egy ideig az üvegharangot a növényen tartjuk, majd fokozatosan hozzászoktatjuk a szabad le vegőhöz. Kártevőt lehetnek a pajzstetvek és tripsek. Nikottnos permetezéssel védekezünk ellenük. SZABÓ FERENC Képeinkkel ötletül akarunk szolgálni azoknak az olvasóinknak, akik régi lakásban laknak, hogyan használhatják ki az ajtómélyedést, ha nincs a két helyiség között átjárás. 1. Polcokkal és akasztóval ellátva, ruhás- és cipősszekrénynek rendezhetjük be, És szép mintás függönnyel elfüggönyözzük. Ezt a munkát ügyes barkácsolók házilag is elvégezhetik. Hogy az ajtó ne látszódjék, vastag karton vagy műanyag-lemezzel eltakarhatjuk. A polcokat — a szükségnek megfelelően — sűrűbben vagy ritkábban helyezzük el. 2. Nappalra felcsukható fekhelyet építhetünk az ajtőnyílásba. Ennek főképp akkor vehetjük hasznát, ha csak az egyik szoba áll rendelkezésünkre és aránylag kevés a férőhelyünk. Ennek elkészítése már Igényesebb munkát jelent, de az ügyes ezermester ezzel is megbirkózik.