Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-10 / 215. szám, péntek

LADISLAV BERGER KIÁLLÍTÁSA A koinárnoi (Komárom) Duna menti Múzeum aktivitásának újabb bizonyítéka Ladislav Berger fiatal festő tárlata. Nem vagyok első, aki a múzeum tevékenységéről, a képzőművészet Ismertetése terén kifejtett munkájáért csak jót tud mondani. Komárnóban kiállítani ma máirangot jelent. A klasszikusnak mondható idősebb és a közepes évjáratú generáció mellett fiatal művészek is teret kapnak merész, vitákat kiváltó képzőművészeti törekvéseikkel. A gondos dramaturgiával készített lánc eddigi utolsó szeme a mostani kiállítás. Ladislav Berger 1942-ben született, főiskolai tanulmányait Želinbskýnél és Csemický festőművésznél végezte. Fiatal kora ellenére filozőfiailag és formailag is kiforrott műveket tár a néző elé. Napjaink problémáit mai nyelven, a saját nyelvén, bátran és mesterségbeli szuverenitással tolmácsolja. Berger képeit egy szóval vagy egv mondattal „megmagyarázni" nem lehet, de nem is szükséges. Müveinek címei tulajdonképpen az asszociációk végtelen leTIe tőségét akarják megindítani, és a szemlélőt ezáltal is igyekeznek észrevétlenül bevonni a kének atmoszférájába és gondolatvilágába. Nem egy beteges művészet ez, nem egy elferdült ízlés, hanem az emberi rossz sorstói való félelem és figyelmeztetés, egy érzékeny művész Zalay Adria A Fiatalok Galériája után való bemutatkozását most a bratislavai Majerník Képtárban rendezett egyéni tárlata követi Eddig mint illusztrátorral találkoztunk Zalayval, elsősorban a Mladé léta kiadványaiban. A 36 éves Zalay városunk főiskolájában Csemicky és Chovan tanítványa volt. 1968—70 és 71-es lapjai fejlődő irányzatot mutatnak. Kedvelt technikája a kőrajz, melyben jó felkészültségről s festői fantáziára való törekvésről tanúskodik. Központi témája az ember s az élet sokrétűségében felmerülő változatos problémái. A Szlovák Nemzeti Felkelést idézik a fehér-fekete erőteljes ellentétében felépített lapjai: az erdő ösvényén a távolt kémlő, feszült arckifejezésű Partizánok, a Háború életeket kioltó borzalma s végül a Győzelem. El ROSALBA NERÍ, Barbara Bouchet és Dino Mele alakítják a főszerepeket Silvio Amadio A gyilkos múltja című filmjében. • VANESSA REDGRAVE a főszereplője Ken Russel: Az ördögök című filmjének. aggodalma az ember problémái iránt. Napjaink divatos szokása mindent kategorizálni, besorolni valamibe, valami közé. Ha L. Berger müveivel ezt megpróbáljuk, akkor elmondhatjuk, hogy alkotásai leginkább a szürrealizmus nyelvezetéhez hasonlítanak, tehát a tudatalatti asszociációkat tárja fel és ábrázolja. Berger gondolatait a lírikus absztrakcióból vett könnyed, szuverén stílusjeggyel vetíti papírra. Színskálája kifinomult és engedi, hogy a festék a színén kívül saját anyagával, szerkezetével ls hasson a nézőre. Bergernek több lelki rokona van. A legnagyobbak közül Francls Bacon-t kell megemlíteni. Rajta kívül a majdnem kortárs bratislavai szobrász, Jozef Jankoviű mély gondolatokkal töltött plasztikái is hasonlítanak Berger műveihez és filozófiájához. A fiatal szlovák művész képei a vitathatatlanul tragikus hangvételük ellenére teie vannak humánummal és utat mutatnak az emberi élet értékei leié. Ladislav Berger első önálló tárlata azt bizonyítja, hogy a művész érdeklődését teljesen a mai ember tölti ki. Egyúttal azt a következtetést kínálja, hogy a liatal művész erős alkotó egyéniség. Minden túlzás nélkül mondhatjuk el róla: biztató jövő áll előtte. PLATZNER TIBOR n grafikái Külön sorozatban foglalkozik az „Emberi értékekkel". Intim lírai rezdülések sugároznak a Családi boldogságból s a fiatalok közös életüket tervezgető lövőjéből, s a Reményből. Motívumai között szerepel a Munka, mint az emberi értékek elengedhetetlen tényezője. Nagy, sötét foltokban, élesen rajzolt sűrű vonalhálóval valósítja meg elképzeléseit. Gyakran alkalmazza a kör- és gömbformát s a sakktábla-mintát. Ecsetrajza kifejező női feje, vetett papírra. Mondanivalóját többnyire jelképekbe, metafórákba sűríti. A kiállító terem egyik részében, mintegy a komoly feketefehér ellenpontjaként néhány Art protis áraszt színes meleget. A kicsi, holdfényes falu csúcsos tetejű tarka házikói, s az Álom egymásba olvadó színes foltjai olyan irreálisak, mint maguk az álmok. A Mindenség dala intuícióból született, hullámzó, harmonikus árnyalatokból szőtt kozmikus elképzelés. A maga útját komolyan kereső Zalay tárlata szeptember 12-én zárul. BÁRKÁNY JENÖNÉ FEHÉRKÖPENYESEK NYILATKOZATOK A VADÁSZATI VILÁGKIÁLLÍTÁSRÓL BOLGÁR MŰVÉSZEGYÜTTES HAZÁNKBAN A bolgár PIRIN együttes hazájában és az egész világon arról híres, hogy magas színv onalon mutatja be országa legnépszerűbb népdalait és táncait. Főként a szólótánensok és -énekesek nyújtanak maradandó művészi élményt a nézőknek. Európai körútja során a PIRIN együttes ellátogatott Csehszlovákiába is. Szeptember 22-én, szerdán, 19.30 órai kezdettel a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjának aagyter'mcben mutatja be mösorát. —dl— Pontosan tizenegyen vannak. Vidámak, tizenévesek. Akár egy női focicsapatot is alakíthatnának, hiszen ők tizenegyen alkotják a SLOVLIK Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) zöldség- és gyümölcsfeldolgozó, üzemének egyetlen ifjúsági munkabrigádját. Nem akarták „kihúzni" magukat az év jelentős politikai eseményei kapcsán fokozódó munkaaktivitás alól. ezért tömörültek munkabrigádba ós versenyeznek a felnőttekből álló csoportokkal. S nem is akárhogyan: az üzem vezetői bizonyítani tudják, hogv a tizenegy fehérköpenyes lány eredményességben sem marad el a felnőttek mögött. A szó legszorosabb értelmében tizenévesek ők, hiszen a legfiatalabb közülük alig tizenhat éves, és a legidősebb sem töltötte be még a tizennyolcat. Ügyesen kezdik a nagy teljesítményű univerzális gyümölcsberakó gépet. Vidáman nevetgélve a munka is könnyebben, gyorsabban megy. Sohasem látni őket fáradtaknak, pedig Szilvásy Rozália, Polák Anna, Vörös Júlia, Ghrapka Erzsébet, Énekes Éva, Horváth Magda, Wittemberges Zita, Fehér Zita, Bíró Katalin, Kántor Zsuzsa és Gál Éva galantai járás a vozokany-i (Vezekény) községből utaznak mindennap az üzembe. Ha már a neveknél tartunk, meg kell említeni, hogy Szilvássy Rozália a leg idősebb közülük és három esztendeje dolgozik a gyárban. Első szezonját tölti az üzemben a kis Gál Évi, aki még nem VIGYÁZAT, ROBBANTÁS! Látogatás a háji mészkőbányában 76 évvel ezelőtt, 1895-ben nyitották meg a háji mészkőbányát, amely a mai napig Szlovákia egyik legjobb minőségű mészkövét termeli. 1971 január elsejétől az üzemet átvette a Nová Bodva-i (Űjbodva) Efsz. Beszélgetésünk során Splsák József elvtárs, a termelőrészleg vezetője, aki egyébként 37 éve dolgozik az üzemben, elmondotta, hogy a munkakörülmények még mindig nem mondhatók teljes mértékben kielégítőknek, és csak az utolsó tíz évben gépesítették — kisebb mértékben — a bányát. Vidrickó József, a mészkőbánya egyik dolgozója bemutatta az üzem termelési módját. Épp egy hatalmas követ robbantottak szét, amelyet a kőtörő nem tudott szétzúzni. — Ezt a fajta robbantást, naponta 2—3-szor végezzük — mondja Béres László lőmester. A helyszínen megnéztük a kamara-fúrást. Kovács István lőmester és Ádám Géza elmondotta, hogy a legutóbbi robbantást június 16-án végezték és 100 000 tonna követ oralefztotak le. Évente kétszer végeznek ilyen robbantást. A köveket kotrógép rakja a dömperekbe, majd a kőtörő vastorkába kerülnek. A zúzott kőtörmeléket szállítószalag juttatja az osztályozóba, ahol négyféle csoportba osztják a kitermelt követ. Közben Spisák József elvtárssai is folytatom a beszélgetést. Tőle megtudtam, hogy heti 42 órás munka alatt két műszakban kb. 500 tonna követ dolgoznak fel. S azt is, hogy az üzemnek 65 munkása van, ebből 12 nő. A termelés és az egyes munkafolyamatok további kérdéseit feszegetjük. Megtudtam, hogy amikor gépesítették a kitermelő részleget, szükségessé vált a mészégető kemence kéményeinek kicserélése. Az elszívóberendezést 1956-ban szerelték fel. Az égetűkemence nyolc tüzes szójába rakják a szenet, s egy égetés során 30—33 tonna jó minőségű meszet nyernek. A termelési részleg a CSKP megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére tett kötelezettségvállalását 244 000 koronával túlteljesítette. A részleg vezetősége nagy gondot fordít a munkabalesetek megelőzésére is, amit az is bizonyít, hogy baleset miatt eddig csupán 12 napos termeléskiesés volt. Az üzem azon fáradozik, hogy több fiatal dolgozót szerezzen, mivel a dolgozók jelenlegi átlagéletkora magas. Számításaik szerint tervük a követkeflí években megvalósul, mivel 10 millió koronát fordítanak a részleg fejlesztésére. S ebbőla munkakörülmények javítására ls elegendő összeg marad. Farkas Rózsa 1971. IX. 10. töltötte be tizenhatodik életévét. Az üzemnek nincs ifjúsági alapszervezete, de tizenegy lány közül hét a falujában tagja a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek. Vörös Júlia például már két éve tagja az ifjúsági szervezetnek, vezetőségi tag, és mindennemű tevékenységből aktívan kiveszi a részét. Mosolyogva magyarázza, hogy a passzivitást nem lehet azzal indokolni, hogy valaki dolgozik, esetleg a falutól aránylag távol, hiszen a nap huszonnégv órájából mindenütt csak nyolcat kell a munkahelyen tölteni. Drancsik Gáspár mester, a gyümölcsfeldolgozó részleg vezetője, gyakran benéz a lányokhoz és ellenőrzi munkáju kat. Az igazat megvallva nem is a lányok szorgalmában kételkedik, csak arra kíváncsi, nem hibásodott-e meg az univerzális gyüniölcsberakó, amely egy műszak alatt 15 000 literes üveg kompót lezárására alkalmas. — Lányok, minden rendben vau? — kérdezi sokszor csak bekukkantva az ajtón. — Rendben, mester! — feleli kórusban a tizenegy fehérköpenyes. A személyzeti osztályon nem tudnak felelni, amikor a brigád vezetője felől érdeklődöm. Még nem választottak. A lányok viszont egyöntetűen választottak, amikor azt kérdeztem tőlük, hogy ki lesz a brigádvezető: — A legidősebb! Nos, a legidősebb, Szilvássy Rozália, sein annyira idős, hiszen még csak tizennyolc éves, de talán azért élvezi a többiek bizalmát, mert már három esztendeje az üzemben dolgozik, -bj Nagy az érdeklődés a budapesti vadászati világkiállítás iránt. Erre a maga nemében szinte páratlan rendezvényre számos országból érkeznek tömegesen a látogatók. Tőlünk is autóbusz-különjáratok és vadász-csoportok látogatnak Budapestre, hogy bepillantást nyerffenek ebbe a „nimródparadicsomba". De nemcsak vadászok, hanem a turisták ezrei sem mulasztják el az alkalmat, s elgyönyörködnek a nagyszerű trófeákban. Nagy elismeréssel nyilatkoznak a kiállításról a szakma kiváló ismerői. Az alábbiakban idézünk néhány nyilatkozatot: Borisz Bogdanov, a Szovjetunió kiállításának kormánymegbízottja: — Nagyon szép sikert könyvelhet el a világkiállításon részt vevő valamennyi ország, hiszen ennyire gazdag és átfogó nemzetközi bemutatóval eddig még egyetlen vadászati kiállítás sem dicsekedhetett. Nemzetközi összefogással sikerült megvalósítani a világkiállítás humánus célját, az ember és a természet sokoldalú kapcsolatának bemutatását. A világkiállítás alkalmat nyújt a vadvédelmi és természetvédelmi szakemberek széles körű tapasztalatcseréjére, s így a népek közötti barátság erősítésére is. Dr. Van Másdijk, a Nemzetközi Vadászati Tanács (CIC) elnöke: — Megítélésem szerint ez az eddigi legnagyobb szabású nemzetközi vadászati bemutató, amely méltán érdemelte ki a világkiállítás címét... Magyarországnak egész történelme során olyan magas fokú volt a vadászati kultúrája, s a vadászat és a természetvédelem terén napjainkban olyan tudatos, eredményes munkát fejt ki, amiről csak a legteljesebb elismeréssel lehet szólni. joseph Hamels, a Kiállítások Nemzetközi Irodája elnöke: — A budapesti vadászati világkiállítás mást nyújt, mint a már megszokott világkiállítások. „Jó órában" jött a gondolat és a megrendezés, hiszen a mai technika rohamos fejlődése visszaszorítja a természetet, s éppen ez a kiállítás is hozzájárulhat a korunkat foglalkoztató nagy problémák megoldásához, az ember és a természet kapcsolatának erősítéséhez. Különösen örvendetes, hogy a rendezőknek sikerült jól összehangolniuk a résztvevő országokat, s a kiállítás céljának megfelelően nemzetközi méretekben megnyilvánuló egyetértésben, egymás támogatásával készült el a szép kiállítás, amely jói tükrözi a monda-nivalóját: az ember és a termószet kapcsolatát, védelmét. (sin) A kiállításon India ritka állatkülönlegességet — fehér tigrist állított ki. (CSTK—MTI felvétel) \