Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-09 / 214. szám, csütörtök

MÚLTUNK TÜKRE A Duna menti Múzeum gondosan ápolja a munkásmozgalom hagyományait 1971 A komáromi járásban a pártbizottság kezdeményezésére a járási nemzeti bizottság segítségévej a Duna menti Múzeum dolgozói a CSKP megalapításának 50. évfordulójára tudományosan érvelő, hatásában is érdekes kiállítást rendeztek. Négy hónap alatt több mint tízezer látogató nézte meg az eredeti kéziratokat, vagy azok fényképmásolatát, szocialista munkásmozgalmunk 50 évének értékes dokumentumait. Szemlélhette itt a különböző plakátokat, röplapokat, igazolványokat. Olvashatta a különféle bírósági végzéseket, csendőri jelentéseket stb. De aki alaposabban áttanulmányozta a tematikát sok kérdésre kapott konkrét választ, mert ez a dokumentációs kiállítás már eleve arra törekedett, hogy a tényleges társadalmi, politikai valóságot tárja fel, és a statisztikai adatokon túlmenöleg világítson rá Komárom és környékének munkásmozgalmi múltjára, jelenére, beleillesztve azt, az egész Duna mente, s így az egész éurópai munkásmozgalom történetébe. Ezzel nevelni is akart. Nevelni egymást és oktatni ifjúságunkat. Megmutatni a múltat, hogy már a jelenben is láthassák a jövő lehetőségeit š azt, hogy a tömegek a valóságban, milyen társadalmi hatású ideológiai mozgatóerőre támaszkodtak, milyen tevékenységet folytattak, s melyek voltak azok a fő gazdasági és szociális mozgatóerők, amelyek cselekvésré serkentették őket. Milyen volt a viszonyuk az akkori jelenségekhez, amelyek különböző objektív és szubjektív magatartásuk hoz kényszerült igazodni. A Duna menti Múzeum munkásmozgalmi kiállítása, Kaftár /ózsef igazgató és Mácza Mihály szakdolgozó-történész koncepciójában, több új kérdést vet fel a kutatók számára is. Például a hatalom, uralom, vezetés, irányítás kategóriáinak a járásra vonatkozó determinálását. Vagy a szervek és a különböző mozgalmak kölcsönhatását, s nem utolsósorban az érdekviszonyok elemzését, főleg a munkások belső rétegeződésének, jövedelmének, élet módjának és a munkához való vi szonyának tükörképében. Az átlag látogató meggyőződhetett itt arról, hogy amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom következtében összeomlott az OsztrákMagyar Monarchia, gyorsult a kapitalizmus fejlődése és párhuzamosan erősödött a proletariátus ereje, történelmünk új szakaszba lépett. A dolgozó nép mind hatalmasabb megmozdulásától való félelmükben az uralkodó osztályok sok helyütt fasizálták az országot. Ezek az akkor uralmon levő rendszerek fogadták el a müncheni- és a bécsi diktátumot, és igy sodorták az államot a Szovjetunió elleni háborúba. A sok megpróbáltatás és szenvedés árán, az illegalitásban levő munkásmozgalom szüntelenül folytatta harcát a szabadságért és a függetlenségért. S így vált később a legjobb nemzeti hagyományok egyedüli örökösévé. A Szovjetuniónak a fasizmus felett aratott győzelme segítségével, a kommunista párt vezette munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal és alkotó értelmiségével megdöntötte a burzsoá-földesúri uralmat és kivívta a népi demokratikus rendszert, amely felszámolta gyászos örökségünket, gazdasági ős kulturális elmaradottságunkat, s megnyitotta az utat a szocializmus felé. Hazánk ma egyforma hazája a cseh, a szlovák, a magyar és a többi nemzetiségnek. Egyenjogú, egyenrangú a kivívott győzelem. $ mindazok, akik megtekintették a kiállítást és megismerkedtek hős elődeink harcos múltjával, egyben tisztelegtek a becsületben megöregedett, immár 75— 85 esztendős veteránjaink emléke előtt is. Mert büszkék vagyunk azokra, akik lerakták az alapköveket és elkezdték építeni a szocializmust. Az ilyen szándékú látogatók számára az itt látott anyag, fontos és elsőd leges „olvasmánnyá" válhatott, s ha „megtanulta a felkínált leckét" és figyelembe vette a sok száz iratot és tárgyat, gazdagon távozhatott a kiállításról. 'A Duna menti Múzeum állandó jeľlegíí és időszerű tárlatai társadalmunk emberének sietnek a segítségére. Céljuk a szónak. Mert amíg az iskolai oktatás a szaktárgyuk jelenségeit vizsgálja és továbbítja a tanulókhoz, a múzeumi oktató-neveiő munka a tartalmi-formai magyarázás mellett, összhangban magyarázza az ideológiai viszonylatokat és az egyes szakterületek, tudományágak rendszerezésében keresi meg a haladó világnézeti koncentrációt. Komáromban minden lehetőseg megvan (és bizonyára bővülni is fognak még ezek a lehetőségek!) arra, hogy nemcsak a város és környékének múltját és munkásmozgalmát tanulmányozza, de az egész Duna mente nagyszerű harcainak körülÉLETE PÉLDAKÉP EMLÉKEZÉS STEINER GÁBORRA Készlet a múzeum állandó jellegű régészeti kiállításából. [ Tót h pá 1 Gyula felvétele) cializmust építő nép hőstettei nek megörökítése, cselekedeteinek ismertetése és megőrzése a jövő számára. Feladatának tartja egyre konkrétabban foglal kőzni múltunkkal, s marxistaleninista elvhűséggel terjeszteni a tudomány és a művészet eredményeit. Ezenfelül felkutatni és továbbra is gyűjteni a történelmi értékeket és minden dokumenyeit is rögzítse. S éppen ezért ezt az állapotot kellene minél előbb szélesebb társadalmi keretek között, feladatként megvalósítani, hogy a jövőben necsak a látogatók számúval, hanem tömegeink ..múzeológiai" értésével és igényével mérhessük fel jelenkori kultúránk fejlődését. S ilyen vonatkozásban osztályozzuk a múzeumokba látogató közönség igényességét, kulturális színvonalát. Ez nemcsak a fejlődést jelentené, hanem szükségképpen maga után vonná múzeu maink koncepciózusabbá válását, és legtöbbjüket kilendítené a stagnáló, a kényelmes, a csupán belső „leltári" ügyekkel bíbelődő helyzetből és korszerű aktivitásra kényszerítené. Mert ahogyan a Duna menti Múzeum a múlt holt leltárából immár harmadik esztendeje a dolgozó nép iskolájává, a jglen és a jövő fejlődésének tudatoáítójává válhatott, másutt is meg kell teremteni a szükséges feltételeket a tartalmasabb és korszerűbb múzeumi tevékenységhez. S minél előbb. SZUCHY M. EMIL Steiner Gábor egész élete szorosan összekapcsolódik Csehszlovákia Kommunista Pártjának fejlődésével és tevékenységével. Életét a jobb, igazságosabb rendszerért, a dolgozók jogaiért folytatott harcnak szentelte Bátorsága, kitartása, elvhűsége ma is példaképül szolgál. 1887. szeptember 9-én szüle tett Komáromban. Nyomdásznak tanult. Mestersége kitanulása után Budapestre költözött. Már inas korában bekapcsolódott a munkásfiatalok mozgalmába. A magyar fővárosban, ahol a 20-as években gyors ütemben fejlődött a forradalmi mozgalom, a szakszervezeteken keresztül eljutott az 1918-ban megalakított kommunista pártba. Vágyai valóra váltását látta a Magyar Tanácsköztársaságban, aktívan bekapcsolódott a forradalmi változásokért folytatott harcba. A tanácsköztársaság bukása után a Horthy-rend szer börtönbe vetette és halálra ítélte. Steiner Gábornak azon ban sikerült megszöknie a börtönből. Az üldöztetés elől szülővárosába, Komáromba menekült. Továbbra is a munkásmozgalom lelkes szervezője maradt. Fokozatosan a komáromi szegénység képviselőjéből az öszszes magyar dolgozó szószólója, majd a szlovákiai kommunista mozgalom egyik vezető képviselője lett. A CSKP megalapítása után a párt Komárom megyei vezetőségének tagjává választották. Komáromban, majd a széles környéken népgyűléseket, sztrájkokat és más megmozdulásokat szervezett. Védte a kizsákmányoltak jogait, harcolt követeléseikért. Jól ismerte a mezőgazdasági munkások nehéz életét, tudatában volt a munkásság és a parasztság szövetsége jelentőségének. 1925-ben a CSKP jelöltjeként képviselővé választották. Képviselőként is folytatta harcát a szegények jogaiért, és mint pártfunkcionárius továbbra ls agitációs propaganda- és szervező tevékenységet fejtett ki. Alig van olyan dél-szlovákiai falu és város, ahol nem vett részt különböző gyűléseken. Jó szónok volt, lelkedésével magával ragadta hallgatóit, tárgyilagos érveivel leleplezte az uralkodó osztály politikáját. A korabeli rendőri jelentések veszélyes lázítónak jellemzik. Bár mint képviselő mentelmi jogot élvezett, több ízben börtönbe került, sokszor megverték és az általa szervezett gyűléseket szétkergették. Sok földmunkás, szegényparaszt Steiner elvtársnak köszönheti, hogy elviselhetőbbé vált élete, hogy engedményekre sikerült kényszeríteni a földesurakat. 1930-ban a CSKP szlovákiai vezetőségének tagja lett és jelentős mértékben hozzájárul! a kommunista mozgalom terjedéséhez egész Szlovákiában. A köztársaság védelméért folytatott harc idejében következetesen internacionalista álláspontra helyezkedett. A CSKP egységéért harcolt. Látta, hogy csakis a párt szavatolja a több nemzetiségű ország valamennyi polgárának szociális és nemzetiségi egyenjogúságát. Arra tanította a magyar munkásokat, hogy a szociális szabadság az elsőrendű, s ezt csak a szlovák dolgozókkal egységben vívhatják ki. Rámutatott a fasizmus veszélyére, és elítélte a burzsoázia áruló politikáját. A csehszlovák és a magyar haladó értelmiség egységes, demokratikus frontjáért küzdött. Ebben az időben is több sztrájkot, tüntetést szervezett. Többek között ő volt az egyik fő szervezője 1938-ban a tornóci béketüntetésnek. A kommunista párt betiltása után a Központi Bizottság utasítására Prágába utazott, 1939 márciusáig a kommunisták külföldre való távozásában segített. 0 maga a Szovjetunióba utazott volna, de Prága megszállása után a Gestapo letartóztatta. A fasiszták több börtön- és koncentrációs táboron hurcolták végig. A sok szenvedés és megpróbáltatás sem törte meg, elvtársait nem árulta el. A buchenwaldl koncentrációs táborban részt vett az ellenállási mozgalom szervezésében, bátorította fogolytársait, hitt a boldog szabad jövőben. 1942. október 8-án Buchenwaldban puskagolyó oltotta ki életét. • Meg kellett halnia, mert féltek tőle: Tudták, hogy életét a nagy cél, a szocializmus kivívásáért áldozta, és célkitűzésétől semmilyen erő sem tudta eltéríteni. CSIZMÄR ESZTElf FIGYELMEZTETŐ SZÁMOK Megszigorítjók a balesetvédelmi intézkedéseket az építőiparban A munkásmozgalmi kiáliitás résziele mentumot, igazoló iratot, fényképet és egyéb relikviát, hogy megmentse, s időről-időre közszemlére tegye. Tanúi vagyunk sok fontos eseménynek. Részesei a szocialista társadalomnak, s így módunkban van összegyűjteni mindazt, ami összefügg a párt tevékenységével, tömegszervezeteink munkásságával, s a világnézeti neveléssel. A Duna menti Múzeum tervei, ilyen értelemben is világos és határozott követelményeket tartalmazAz epitőiparban számos intézkedés ellenére sem sikerült csökkenteni a balesetek számát. Szlovákiában 1969-ben 25, 1970-ben pedig 46 volt a halálos kimenetelű munkabaleset. A szerncsétlenséget legtöbbször a fegyelmezetlenség okozza. Csak három esetet említek meg: T. V. 1934-ben született, nős, egy gyermek atyja, a Bratislavai Magasépítő parkettázója egy rosszul kivilágított helyiségben 2,20 méter mély gödörbe esett. L. A. 1940-ben született, két gyermek atyja, a žilinai Váhostav üzemi fényképésze, úgy érte a halálos baleset, hogy a világító lámA 22 000 literes CN 22 es típusú ciszternakncsi képviseli a Kelet-szlovákiai Gépgyárat a brnói nemzetközi vásáron. (Felvétt. A. Haščák — CSTK) pát egv fordított kapcsolású elosztóba kapcsolta be. B. P. 1945-ben született, nős, egy gyermek atyja, a Nitrai Magasépítő szerelője egy létráról 24 méter magasságból lezuhant. A munkabalesetek száma a helyi építőipari vállalatoknál 0,27 százalékról 0,30 százalékra emelkedett. Munkabalesetek következtében a munkából való távolmaradás 1969-ben 304 047 és 1970ben már 336 435 nap volt. Szlovákiában munkabaleset miatt átlag 27,99 napot hiányzott egy dolgozó. Az utóbbi években foganatosított intézkedések ellenére sem csökkent, sét emelkedett a halálos kimenetelű munkabalesetek száma. 1969-ben az alkoholfogyasztás hatása alatt két, 1970-ben pedig három, a befejezés előtt álló és át nem adott felvonók üzemelése következtében 1970-ben három halálos baleset történt. A fedetlen gödrök, nyílások és csatornák mindkét évben négy halálos balesetet okoztak. A súlyemelő autóbaggerekkel, a magas feszültségű áramvezeték közelében történő manipuláció miatt 1969-ben három, 1970-ben már hét halálos balesetet legyeztek fel. A közutakon és a vállalatokon belüli szállításnál a közlekedési balesetek száma hatról tízre emelkedett. Ezek az összehasonlítások arról is tanúskodnak, hogy megszegik a biztonsági előírásokat és a rendeleteket. Az építőiparban előforduló súlyos és halálos' balesetek okaira felhívta a figyelmet az építőipari és építőanyag-ipari szakszervezeti szövetség központi bizottsága is. Szükséges, hogy az üzem és a vállalatok megszigorítsák e téren az ellenőrzést. A gazdasági vezetőktől követeljék meg a munkabiztonsági előírások betartását. Fontos az is, hogy hatékony nevelőmunkával a dolgozókat a munkabiztonsági előírások betartására késztessék. Meg kell bírságolni azokat, akik nem fordítanak kellő figyelmet e tevékenységre. A munkabalesetek csökkentését nagymértékben befolyásolja a „Baleset nélküli munkahely, építkezés, üzemrészleg ős üzem" címért indított verseny. A bratislavai Stavoindustriában és a pezinoki Nyugatszlovákiai Téglagyárban már évek óta jó eredményt érnek el a versenyben. Náluk sokkal kevejebb a balesetek, a megbetegedések száma, s természetesen a munkából való hiánvzás is. MIKULÁS MAŤASEJE