Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)
1971-09-09 / 214. szám, csütörtök
Miről ír a világsajtó? A Tel Aviv-i kormány agreszáWhtfhWB WA|H Mj Äg szív irányvonala és militarista vrvrl i r fl ferpinrl ! lolitlk áí a kiélezi az országban ^^ ^^ * * a társadalmi konfliktusokat — hangoztatja a moszkvai Pravda. Az országba áramló külföldi segély ellenére a katonai kiadások elviselhetetlen terhe miatt Izrael gazdasági élete súlyosan megbetegedett. Az izraeli dolgozók fizetik az egész világon a legmagasabb adókat. Az izraeli valuta nemrég történt leértékelése következtében gyorsan emelkednek az árak. A dolgozók érdekeik védelmeben kénytelenek a sztrájk fegyveréhez nyúlni. Hivatalos adatok szerint a munkabeszüntetések miatt elvesztett munkanapok száma 1969-től 1970-ig négyszeresére nőtt. Megnövekedett a sztrájkok időtartama is. Az osztályöntudat ma már a dolgozó tömegeknek azokat a "rétegeit is áthatja, ahol nemrég még a soviniszta ideológia uralkodott. — Ha figyelembe vesszük*, hogy Izrael dolgozóira milyen súllyal nehezedik a kaszárnyaszerű fegyelem, a szakszervezetek vezetősége a cionista szervezetek révén hány szállal kapcsolódik a kormányhoz, világossá válik, hogy a közelmúltban kirobbant sztrájkok az izraeli társadalom mélyen gyökerező és éles ellentmondásairól tanúskodnak, Éppen ezért az izraeli vezetők joggal tartanak attól, hogy a mostani osztályjellegú megmozdulások még súlyosabb társadalmi robbanások élőidé zőivé válnak. Az izraeli kormányt az is idegesíti, hogy a tái sadalmi konfliktusok mind gyakrabban egybekapcsolódnak az agresszív külpolitikai irányvonal megváltoztatásának, a közelkeleti válság békés rendezésének követelésével. Amikor Izrael uralkodó körei katonai pszichózis segítségé vei próbálják áthidalni a társadalmi konfliktusokat, a közelkeleti feszültség növekedését segítik elő. íme, ilyen „ördögi kör" kialakulásához vezot az izraeli politika — hangsúlyozza befetezésül a Pravda. Nixo n elnöknek az a bejecrvi A -um A i Tií^rc l e" tés e> h°gy Pekingbe látogat, rllNAJltlAL 1 tinJp a japán politikát — különösen pedig az uralmon levő konzervatív párt, a Liberális Demokrata Párt ügyeit — annyira öszszezavarta, hogy hasonlóra alig volt példa az utóbbi húsz évi konzervatív uralom alatt. Nixon lépése komoly kihívást jelent Szato miniszterelnök, valószínű utóda, Takeo Fukuda külügyminiszter és az egész Liberális Demokrata Párt számára. Ha tehát a miniszterelnök nem tesz semmit Kína kérdésében, számolnia kell azzal a kockázattal, hogy az események elsodorják. Amennyiben viszont Szato javítani próbál a Pekinghez fűződő kapcsolatokon (Japánnak nincs diplomáciai kapcsolata Pekinggel^, akkor közvetlen összeütközést kockáztat meg saját Liberális Demokrata Pártja konzervatív erőivel. Japán üzleti körök részéről tavaly kezdődött a közeledés Kínához, amikor Csou En-laj miniszterelnök „négy előfeltételt" fűzött ahhoz, hogy japán vállalatok kereskedelmi ügyleteket bonyolíthassanak le Kínával. E feltételek lényege az volt, hogy korlátozzák tevékenységüket a szomszédos Tajvan szigetén és Dél-Koreában. Néhány japán vállalat — különösen vegyigyárak, amelyek műtrágyát adtak el Kínának — sietett biztosítani a kínaiakat, hogy eleget tesznek a „négy előfeltételnek". Az idén gyors ütemben növekedett azoknak a japán vállalatoknak a száma, amelyek ilyen „majdnem diplomáciai" kapcsolatba léptek Pekinggel. Az utóbbi hetekben, különösen Nixon lépése után, a japán vállalatok szinte lázasan siettek eleget tenni Peking kívánságainak. Ezek közé tartozik a Toyota Motors, a legnagyobb autógyár, a Japan Air Lines és a Nippon Steel, az ország legnagyobb acélgyára. Szakemberképzés és korunk követeknénve Beszélgetés Szpartak Beljajevvel, a novoszibirszki állami egyetem rektorával Ünnepel a Csonlima országa Szeptember 9-én immár 23szor emlékezik meg a koreai dolgozó nép a szocializmus egyik ázsiai erődjének, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak megalakulásáról. A népi Korea fennállása és a szocialista építésben elért sikerei elválaszthatatlanul összeforrnak a szocialista tábor fennállásával és önzetlen segít: ségével. A mohón terjeszkedő japán imperializmus legyőzése tette lehetővé a koreai népnek is, hogy új életet kezdjen felszabadult hazájában, s e győzelem kivívásában oroszlánrésze volt a szovjet hadseregnek. A koreai nép indulása az új élet útján azonban nem volt sima. Az új hódításra törekvő amerikai imperializmus nem tudta elviselni, hogy az ország északi része a dolgozó nép természetes vezére, a Koreai Munkapárt vezetésével egészen másként alapozza meg jövőjét, mint az amerikai megszállás alatt állő déli részen kormányzó bábrendszer. Az 1950-ben kirobbant és három évig tartó imperialista hadjáratok csak a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió nagy erkölcsi és anyagi támogatása, a világ becsületes embertömegeinek békeharca fékezte meg. Koreában azonban nincs béke, csak a fegyverek hallgatnak, "míg dél-koreai és amerikai provokációk időnkint meg nem törik az idillikusnak így sem mondható csendet. Éppen ezért még nagyobbra kell értékelnünk a népi Koreának a 23 éves országépítésben elért eredményeit. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ipari termelése 1948-hoz képest húszszorosára nőtt. Ebben természetesen nagy szerepe volt a Szovjetunió és más szocialista országok, köztük hazánk segítségének. Csak a Szovjetunió egymilliárd rubelt fordított az észak-koreai népgazdaság helyreállítására, s 1965 és 1969 között 170 millió rubel értékű gépszállítmánnyal látta el a koreai népgazdaságot. Erőművek, olajfinomítók, vasművek építésében érvényesült a szocialista közösség segítsége. Minőségi változás kezdetét A kiyangi traktorgyárban — Véleménye szerint hogyan és miként kell a felsőoktatási intézményekben előkészíteni a műszaki kádereket? — Az oktatást, de különösen a felsőfokú képzést nem vizsgálhatjuk a tudományos-technikai forradalomtól elszakítva. Az oktatás tökéletesítése szempontjából két tendenciát figyelhetünk meg. Az első a tudományok és a technika intenzív fejlődése és elmélyülése, a termeléshez szükséges szakmai információk lavinaszerű növekedése. Vagy növelni kell tehát az oktatási időt, vagy szűkebb szakterületre kell szakembereket képezni. A szakosodás veszélye — A felsőoktatási intézményekben dolgozók szinte kivétel nélkül látják a túlságosan szűk körű szakosodás veszélyét. Ez a reakciója a tudományos-technikai forradalom második tendenciájának, amely a különböző tudományágak kereszteződéséhez, összefonódó sához, integrálódásához vezet. Míg a találkozás a fizika, a biológia, a kémia terén már megszokott jelenség, ma már gyakori a műszaki tudományok, és a pszichológia, a szociológia, az esztétika, sőt a biológia érintkezése is, és lehetetlen észre nem venni ezeket a folyamatokat. Sok felsőoktatási intézményben vezetnek be az alapvető tárgyakhoz szorosan nem kapcsolódó fakultatív, vagy kötelező kiegészítő tárgyakat. — Az előadott tárgyak számának növelése bővíti a látókört és hozzájárul a harmonikusabb ember neveléséhez. Ami a szakmai képzést illeti, azt aligha lehet ezen az úton Javítani. —. Ön szerint tehát ezeket az órákat inkább a szaktárgyak oktatására kellene fordítani? — Semmi esetre sem, sőt, úgy vélem, hogy a szovjet műszaki főiskolákon túl sok időt fordítanak a szakoktatásra, a konkrét műszaki Ismeretek, gyártási jelezte a Koreai Munkapártnak tavaly öszi V. kongresszusán kijelölt programja. Az ipar és a mezőgazdaság továbbfejlesztése mellett igen nagy súlyt fektet az életszínvonal általános emelésére, s ennek keretében rendkívül meggyorsul és nagy méreteket ölt a lakásépítés. Az idén júliusban aláírt új szovjet—koreai barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésnek igen nagy szerepe lesz az ország életében, továbbfejlődésében. A népi Korea, mint a Pueblo-incidens is mutatta, állandó céltáblája az imperialista aknamunkának és provokációnak, s ezért az ország gazdasági szilárdítása egyben honvédelmének erősítését is jelenti. Bár két világot választ el egymástól a 38. szélességi fok, valójában egy országot, egy népet oszt két részre. A koreai nép újraegyesülési törekvései mindenkor a szocialista világ megértésére és támogatására találtak. Korea Békés Egyesítésének Bizottsága nemrégen újabb hatpontos javaslatot terjesztett elő az ország egységének helyreállítására. Ennek legfőbb pontja az amerikai csapatok feltétlen kivonását követeli, hogy szabad választásokat rendezhessenek, minden területen kiépíthessék a két országrész kölcsönös kapcsolatalt, s ha még mindig akadályok merülnének fel az egység visszaállításának útjában, létrehoznák észak és dél bizonyos konföderációját, a jövőbeni egységes állam első fokát. Az államünnep alkalmából elvtársi, szocialista üdvözletünket küldjük a hős koreai népnek, amely a mesebeli csodaparipa, a Csonlima gyorsaságával akarja behozni fejlődésében a múlt mulasztásait, s most újabb alkotó sikerekkel ünnepli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásának 23. évfordulóját. I. L. receptek és a gyakorlat megszerzésére. Az alapképzés bővítése — Mire kell megtanítani a hallgatókat u főiskolákon? — Az általános alapképzést kell bővíteni, és elmélyíteni. A „tiszta" tudomány ma közvetlen termelőerővé válik. Sok műszaki irányzat nőtt ki az alaptudományok, a fizika, a matematika és a kémia egyes ágaiból. A „tiszta" és az alkalma zott tudományok közötti határ mindjobban elmosódik. Ilyen körülmények között az alapos és mély fizikai és matematikai képzés jobb útravaló a mérnöknek, inert operatívabbá, önállóbbá teszi a szakmai információk viharos tengerén. A főiskoláknak az a feladatuk, hogy ilyen önálló alkotó munkát képes szakembereket neveljenek. —• Milyennek képzeli el — mondjuk — a mérnökképzés sémáját'' — Természetesen nem lehetünk meg szakági képzés nélkül, de aiyiak célját úgy határoznám meg, hogy ne terheljük túl a hallgatót adatokkal, gyártási receptekkel, gyakorlati számítási sémákkal, képletekkel, hanem tanítsuk meg egy-egy szakág konkrét anyagán a mérnöki munka általános módszereire, a munkaszervezésre, és így tovább. Az ilyen szakképzés szűkebb ismeretanyaggal bocsátaná ugyan szárnyaira a végzősöket, de növelné aktivitásukat és tudásukat, hogy önállóan sajátítsanak el új isme reteket. — Ön szerint a szűkebb szakmai ismeretekkel rendelkező fiatal jól dolgozhat a gyárban? — Ha összehasonlítjuk az egyetemet végzett szakembert a szűk területre szakosodott mérnökkel, aki a főiskolán megtanulta az adott termelési terület technikáját és technológiáját, akkor nyíltan meg kell mondanom, hogy az egyetemről kikerülő diplomásnak bizonyos időre van szüksége -a „részletek" elsajátításához. De azt is nyugodtan állíthatom, hogy a kezdeti, beilleszkedési szakasz után az egyetemet végzett fiatal aktívabb, alkotóbb értelmiségi lesz. Melyik o jobb szakember? — Az ön által említett széles körű mérnökképzés a műszaki főiskolákon ezek szerint alig különbözik az egyetemi szinttói? — A műszaki főiskolákon az alapképzésnek valóban az egyeteméhez kell hasonlítania, bár stílusa, s ami a fő: céltudatossága nyilván más, és az alkalmazást is jobban tekintetbe kell vennie. Sok országban egyetemeken képezik a mérnököket, s a szűken vett szakosodás az oktatási Időnek csak 20 százalékát foglalja el. — Az ön véleménye szerint az egyetemet végzett fizikusok, rádiófizikusok, vegyészek — jobb szakemberek lehetnek a gyárakban, mint a hagyományosan képzett mérnökök? — Nem mindenütt, de ez gyakori eset az új, gyorsan fejlődő ágazatoknál. És szinte csaknem biztos, hogy ez a helyzet a kutató csoportokban, a gyári laboratóriumokban. Mivel az iparban növekszik a kutatóegységek aránya, nyugodtan állíthatjuk, hogy a termelésben ls emelkedni fog az egyetemet végzett szakemberek száma. — Hogyan lát f a ön a hagyományosan szűk szakágazatra képzett mérnökök jövőjét? — Nem lehet tagadni az ilyen mérnökképzés szükségességét, és ábránd volna azt javasolni, hogy valamennyi főiskolán egy szerre változtassuk meg a képzés jellegét. De meg vagyok győződve róla, hogy azokon a műszaki főiskolákon, ahol megvannak a szükséges feltételek — a jól képzett oktató gárda, a laboratóriumi alap —, és szoros kapcsolatot tartanak fenn a tudományos és tervező szervekkel, már most bővíteni kell a szakosodási profilt. Ami a szűk körre szakosodott mérnököket illeti, szerintem jelentősen csökkenteni kell képzésük idejét, s az így megtakarított eszközöket fel kell használni az oktatási intézmények és a termelésben dolgozó diplomások rendszeres továbbképzésére. Különböző szintek — Különböző szintű és különböző oktatási idővel rendel kező felsőoktatási intézményekre van szükség tehát? — Tulajdonképpen ma is igen nagy a különbség a főiskolák között, és formális egyenlőségük teljesen illuzórikus. Összehasonlíthatjuk e például a moszkvai Felsőfokú Műszaki iskolát, vagy a moszkvai Repülésügyi Főiskolát végzett mérnököt az átlagos főiskolát végzett diplomással? Egyébként íőiskoláink túlságosan „szigorú" rendje (azonos képzési Idő, szabvány oktatási terv, diplomák) szerintem az ipar igényei számára sem optimális. — Az általános iskolában mindenkinek azonos képzést biztosítunk, bár « jelek szerint már itt is rugalmasabb oktatásra volna szükség. Az utóbbi időben került szóba, hogy a középiskolákban vezessük be a szakoktatást. Vannak technikumok, de ezen túl már nincs más választás, mint öt év a főiskolán. A szakközépiskola és a felsőoktatás között nincs átmeneti forma. Külföldön egyébként éppen most vezetnek be széles körben különféle — 2—3 és 4 éves oktatási formákat. Elvégezheti valaki a kétéves kollégiumot, erről diplomát kap, és vagy átmegy magasabb szintű iskolába, vagy dolgozni kezd. Maga az oktatási rendszer kényszeríti ki az egyszeri felkészülést, holott a tudományostechnikai haladás dinamizmusa a rendszeres és Időszakonként , ismétlődő továbbképzést igényli, amelyet hatásosan helyettesíthet a magasabb szintű képzést biztosító felsőoktatási intézményhálózat. A rugalmas főiskolai rendszer és a különböző fokú diplomák, valamint a különféle kvalifikáció és tudományos fokozat nagyobb lehetőséget kínál a különböző szintű szakembereket igénylő iparnak. Ez a fiataloknak is változatosabb tanulási lehetőséget, távlatot teremtene. — Ma sok felsőoktatási intézményben be lehetne vezetni az ipar érdekeinek csorbítása nélkül a technikus és a felső szinten kvalifikált mérnök közölt elhelyezkedő üzemmérnökképzést. A tömeges szakmákban például a termelésben dolgozó mérnökök bizonyos részét 2,5—3 év alatt fel lehet készíteni azzal, hogy megfelelő „ran- .. got" kapnak, s ha tovább akarnak tanulni, felvételi vizsga után beriatkozhatnak más, magasabb szintű felsőoktatási intézménybe. A szakaszos rendszerű felsőoktatás mellett könnyebb lenne javítani a főiskolát végzettek szociális összetételét is. Egy rugalmasabb felsőoktatási rendszer lehetőséget biztosítana kivétel nélkül mindenkinek a továbbtanuláshoz. / APN f A BOLGÁR KIHJORA HÁZA BRATISLAVÁBAN (CSTK) — Szeptember második felében nyitják meg Bratislavában a Bolgár Kultúra Házát, amelyet a Bolgár Népköztársaság felszabadulása 27. évfordulójának fisz Intelére létesítenek. A bolgár államünneppel egy időben ünnepli Szlovákia a ha gyományos ruszei napokat. Ezek szeptember 8-án kezdődnek és a hónap feléig tartanak. Az egész hét folyamán bolgár szólisták, együttesek és népművészek lépnek fel. A bolgár testvérvárost Bratislavában a „Rusze szocialista fejlesztése" elnevezésű kiállítás képvi seli. A kiállítást az iinnepélysorozat első napján nyitják meg. Egy nappal később nyílik meg a CSSZBSZ házában a rnszei képzőművészek alkotásait bemutató kiállítás. Bolgár barátaink ünnepe kereté ben kerül sor a bolgár film be- || tére, amely szeptember 9-én kez Ajk d(ídik a Mier filmszínházban. 197 L IX. 9. f
