Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-08 / 213. szám, szerda

SZÓLJON HOZZA...! EREDMÉNYESEN DOLGOZNAK in 1971. A CSKP történelét bemutató kiállítást a pártszervezet és a SZISZ helyi szervezete közösen rendezte. Felvételünkön: Buják László pártelnök és az ifjúsági szervezet tagjai megnyitják a kiállítást. v Másodszor is megnyerték a járási versenyt £ Miért épül lassan az iskola? vetkezeti lakások beválnak 0 A kommunista képviselők aktívak Szlovákia legnagyobb községe jelenleg az 5930 lakosú Tvrdoáuvce (Tardoskedd). Mindöszsze tízzel kevesebb Dvory nad Žitavou (Udvard) lakosainak a száma. Mindkét község a No vé Zámky-i (Érsekújvári) járásba tartozik. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a Z-akció járási versenyében éppen ez a két nagyközség verseng egymással. Az utóbbi két esztendőben Tvrdošovce lett az első, de plyan szoros versenyben, hogy csupán egy ponton múlott a győzelem. A Z-akció járási versenyének kétszeri megnyerése amellett szól, hogy a község mérföldes léptekkel fejlődik. Ez pedig egyben a most záruló választási időszak képviselőinek munkáját dicséri. Ezzel kapcsolatban Buják László, a helyi pártszervezet elnöke elmondta, hogy az elmúlt hét ev eredményei közül kiemelkedik a falu parkosítása, új, korszerű utak, gyalogjárók létesítése. Az említett időszakban a faluban áruház és két vendéglő épült. Ugyancsak pozitívan kell értékelni, hogy elkezdődött az új iskola építése. Igaz, ez nem olyan ütemben halad, mint kellene, hiszen amíg az eredeti terv szerint jö- _ vőre kellett volna elkészülnie, * addig a jelek szerint valamikor 1975-ben készül csak el. Pedig igen sürgős lenne mielőbb átadni az új tanintézetet, de az építővállalat kevés munkással rendelkezik. A munka meggyorsításának kérdésével a pártszervezet, illetve a falu vezetősége is foglalkozott. Az építővállalat ugyanis azt ígérte, hogy ha szereznek helyi munkásokat, A szöakkor meggyorsul az építkezés. Am a megszerzett 10—12 munkást a vállalat más építkezésen alkalmazta. Az utóbbi időben mégis meggyorsult az iskola építése, amit nagyteljesítményű daru biztosításával ért el a vállalat. Nagyon pozitívan kell értékelni a község fejlődésében azt is, hogy a lakáskérdés megoldása érdekében lakásszövetkezeteket létesítettek. így az önsegéllyel épülő családi házakon kívül szövetkezeti -lakásokkal is gyarapszik a falu. Két házat 4—4 család részére már át is adtak, további 12 család szövetkezeti lakása pedig most épül. Mindezt figyelembe vette a pártbizottság, amikor az elmúlt választási időszakot értékelte. Külön-külön értékelte az egyes képviselők munkáját. Megállapította, hogy a képviselők mintEGY FALU -10 HÍR Az 1900 as évek elején Pastuhy (Csilizpatas) községnek 681 lakosa volt, és 129 ház állt benne. Napjainkban a Millénium Pusztával együtt 875 lakosa van, és a házszámozás már a 183-asnál tart. 2. Négygyermekes családok találhatók a faluban az átlagot figyelembe véve. Egyébként az utóbbi három év adatai alapján évente átlag 14 születést és 7 halálozást jegyeztek fel. Így a 250 családot magába foglaló község évi szaporulata 7 fő. Ugyanakkor évente nyolc házasságot kötnek. A válások száma elenyésző. 53 ezer korona értékű felajánlást tett a hnb pártunk. 50. évfordulójának tiszteletére. Vállalásukat már teljesítették, ugyanis a felajánlásban szereplő mellékutakat portalanították. Távlati tervük, hogy az efsz segítségével új kultúrház építésébe kezdenek. 4. A tömegszervezetek közül a Nőszövetség helyi szervezete a legtevékenyebb. Negyvenöt tagja van, az elnök Czuczor Mária. A nyári munkálatok idején nagy segítséget nyújtottak a szövetkezetnek. A CSEMADOK helyi szervezete is említést érdemel; tagjai évente legalább egyszer színdarabot mutatnak be és műsoros estet szerveznek. 5. Megfelel a követelményeknek a vendéglő és az élelmiszerüzlet is, jó az áruellátás és a kiszolgálás kifogástalan, ennek ellenére a falu vezetői rendszeresen foglalkoznak az üzlethálózat bővítésének problémáival. Számukra, ugyanis gondot jelent a falutól két kilométerre fekvő Milíénium Puszta lakóinak ellátása. A településnek nincs üzlete, és bár autóbuszjárat köti össze a faluval, az élelmiszerek beszerzése — különösen télen — fárasztó és körülményes az ott élők számára. IX. 8. Rövidesen azonban élelmiszerüzletet nyitnak a településen. 5 6 ^ Nagy tiszteletnek örvend a faluban, Csicsay Gyula, a szövetkezet könyvelője, a iiépszerü „Gyula bácsi", aki már évek óta a kulturális élet irányítója. Több sikeres színdarab megrendezése fűződik nevéhez. A fiatalok, de az idősebbek is szeretik, kedvelik. 7. A labdarúgásnak gazdag hagyományai vannak a községben. Meglepő azonban, hogy a községnek évek óta nincs labdarúgócsapata. Pedig tehetséges labdarúgó több is található a faluban, de azok inkább a szomszédos községekben játszanak. Nyilvánvaló: ők is szívesebben játszanának hazai színekben. A falu vezetői készek támogatni a fiatalokat. Csak rajtuk, akaratukon, szervező munkájukon múlik, hogy lesz labdarúgócsapat a faluban, vagy sem. A jó közepes szövetkezetek közé tartozik a helyi efsz. 1200 hektáron gazdálkodik 190 taggal. Elnökük, Halász János jó szakember hírében áll. Az idén 5 kombájn segítségével 10 nap alatt learattak. Búzából 48 métermázsás, árpából 43 métermázsás hektárhozamot értek el. Gabonából az idén 27 vagonnal többet adtak el, mint tavaly. 9. Másfél millió kuronás állami támogatással új iskola, óvoda és tanítói lakás épül a faluban. Ha az építkezés továbbra is olyan ütemben halad, mint eddig, akkor decemberre elkészül az iskola. Brányik Zsuzsanna igazgatónő, a két beosztott tanerő, és az 1—5. évfolyamba járó 80 tanuló örömmel várja, hogy megnyissák az új iskola kapuit. 10. Érdekes szokás a „hibálás". Annak ellenére, hogy minden család háztartásában található mosógép, a Csiliz patakban szívesen mosnak ruhát nemcsak az idősebb asszonyok, hanem a fiatal lányok is. A patakban mosást mondják „hibálásnak". Mosáskor hangos a patak környéke, mert vidáman mosnak itt az asszonyok és lányok, „patélásuk" pedig messze hangzik. LASZLÖ árpad egy nyolcvan százaléka aktív volt. A legjobbakat természetesen újra javasolják, az eddigieknek mintegy 40—50 százalékát. A képviselő-testület eddig 32 tagú volt, de a jövőben kibővítik —, 40 tagja lesz. A pótválasztások során kilenc képviselőt választottak. A képviselőjelöltek listájának összeállításánál ügyelnek arra, hogy a fiatalok és a nők se maradjanak ki. A fiatalokat a nemrég megalakult Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai közül választják ki. A választások előkészítésével kapcsolatban a pártszervezet és a nemzeti bizottság vezetői járási aktívaértekezleten vettek részt. Külön kell szólni arról, hogy a képviselők közt kommunisták is voltak, s valamennyien aktívnak bizonyultak. Teljes mértékben érthető és helyeselhető tehát a pártszervezetnek az az igyekezete, hogy az elkövetkező választási időszakra az eddiginél is több párttagot javasol képviselőjelöltnek. A pártszervezet tevékenységével kapcsolatban meg kell említeni még, hogy a választások biztosításának rendkívül fontos társadalmi feladatán kívül nagy gondot fordít a XIV. pártkongresszus egyéb határozatainak teljesítésére is. Természetesen helyi körülményekre alkalmazva azokat. Figyelmet szentelnek például a tagság Ideológiai nevelésének. Már beküldték a járási pártbizottságra azoknak az elvtársaknak a nevét, akik előbb iskolázáson vesznek részt, majd a pártoktatást fogják vezetni. A jövőben is magyar és szlovák nyelven tartják a pártoktatást... A párttagság bővítése a falusi szervezetnél gondot okoz, mivel helyben nincs munkás. Meg kell azonban jegyezni, hogy a falusi szervezeten kívül az egységes földművesszövetkezet mellett üzemi szervezet is van a községben. A falu határán kívül dolgozó párttagok közül regisztrálás végett eddig 90-en jelentkeztek a falusi szervezetbe. A falusi szervezet 54 tagú. A pártkongresszus határozatait a pártbizottság nemcsak a tagsággal Ismertette, hanem nyilvános gyűlésen ls. , A pártszervezet minden idei tevékenysége lényegében a CSKP fennállása 50. évfordulójának jegyében zajlott le. A jubileumi rendezvények közül a legsikeresebbek közé tartozott az a kiállítás, mely a párt történetét és a helyi munkásmozgalmi hagyományokat mutatta be. A kiállítást a pártszervezet és a SZISZ közösen rendezte, s megtekintették mind az iskolák tanulói, mind a község lakosai. A pártszervezet jubileumi rendezvényei közül említést érdemel még a Tardoskedden megtartott járási békeünnepély. Problémák, gondok is akadnak a községben. Ezek közül kiemelkedik a művelődési ház hiánya. Sajnos még arra sincs kilátás, hogy a közeljövőben épül művelődési otthon, mivel nem rendelkeznek megfelelő költségvetéssel. Ennek a kérdésnek a megoldása s a község további fejlődésének biztosítása azokra az emberekre vár, akiket nemsokára megválasztanak, s akik a pártszervezet vezetésével és a lakosság támogatásával ennek a feladatnak bizonyára eleget ls tesznek. FULOP IMRE >1 \,,f : Az elmúlt hetekben kevés levelezőnk írt a tematikus felada tokról, a legtöbben á kereskedelemmel kapcsolatos egyéb észrevételeiket írták meg. Szeretnénk figyelmeztetni mind azokat, akik az eddig közölt tematikus feladatok megoldásán dolgoznak, hngv a szerkesztőségnek szeptember 15-ig át kell adniuk a beérkezett javaslatokat a Kereskedelmi Miniszté riumnak, s az értékelő bizottság csak az em'ítpo id-ínontig beküldött javaslatokat veszi fievelembe. HOGYAN LEHET EMELNI AZ ÜZEMI fiTKEZDÉK SZINVONALAT? E kérdésre többen is válaszoltak. Az alábbiakban Lévai Győző olvasónk javaslatának néhány részletét ismertetjük: Szerintem az üzem; étkezdék 3 csoportba oszthatók. Az elsőben jól, a másodikban köze pesen, a harmadik csoportba tartozókban nem kielégítően főznek. Egy nagy textilvállalat 10 üzeme rendelkezik üzemi étkezdével. Háromban jól főznek, — (2—6 étel a napi választék) — a dolgozók 90— 100 százaléka itt ebédel, s elégedettek. A másik két üzemben közepesen főznek — napi 2—3-féle választék —, a dolgozóknak 60—70 százaléka jár étkezni. A vállalat további öt üzemében nem elégedettek az üzemi étkezdével. Naponta 1—2-féle ételt készítenek, az üzemben dolgozók 40—50 százaléka jár az étkezdébe. Megjegyzem, az utóbbi üzemekben nagy a fluktuáció, gondot okoz a munkaerővándorlás. Nem nehéz megállapítani, hogy a dolgozókról való gondoskodásban jelentős helyet foglal el az üzemi étkezde is. Ezért jó, ha a gazdasági vezetők is az üzemi étkezdében ebédelnek, és saját maguk tapasztalják, hogy miként főznek. HOGYAN JOBBAN? Felül kellene vizsgálni minden üzemi étkezdét. Ezt a munkát 5—6 tagú szakbizottságnak kellene végeznie a pártszervezet és a szakszervezet megbízottainak részvételével. Komplett értékelésre gondolok: megfelelnek-e a helyiségek, a konyha, a felszerelés, a raktárak, az étterem, a mellékhelyiségek — például moshatnak-e a dolgozók kezet étkezés előtt, van-e szappan és törülköző stb. Szükséges, hogy a bizottságban nők is legyenek, mert nekik nagyobb a gyakorlati érzékük, mint a férfiaknak. Ezt az intézkedést meg kellene vitatni az üzem vezetőségével, és tájékoztatni a dolgozókat, hogy milyen időrendi sorrendben orvosolják az észlelt fogyatékosságokat. Az étkezde vezetőjét, és a föszakácsot szakmai és erkölcsi szempontból kell értékelni, mivel ők felelősek az étkezde színvonaláért. Ismerek egy vállalatot, ahol évenként cserélték az étkezde vezetőjét és a föszakácsot, mert állandóan csökkent az étkezők száma, nem főztek ízletesen. Már csak 4 — 500 ebédet készítettek, mikor végre találtak egy becsületes vezetőt és egy szakképzett föszakácsot. S az étkezdében három hónap alatt 1200-ra emelkedett az ebédelők száma. TAPASZTALATCSERE Az üzemi étkezdékben — az étkezők számától függően — 5—10 személyből álló bizottságot kell kinevezni, a bizottság tagjai megbeszélik a főszakáccsal és a veietővel a következő heti étlapot. Nagyon fontos, hogy az ételek „hazai" ízűek, ízletesek legyenek. A dolgozók legtöbbször nem az étel mennyiségét kifogásolják, hanem azt, hogy „nincsen íze". Több üzemben az ételmaradékokat az efsznek vagy az állami gazdaságnak adják, s cserébe sertést vagv gyümölcsöt, zöldséget kapnak. Kellő leleményességgel úgy lehet elkészíteni az ételt, hogy a dolgozó elégedetten távozzon az étkezdéből. Fontos az is, hogy az étkeztetést, otthonossá tegyük. Helyes, ha a nagyobb étkezdékben egy nő ellátja a háziasszony szerepét, ügyel arra, hogy az asztalokon legyen elegendő szalvéta, s hogy mindenki tiszta asztalhoz ülhessen. Nagyon eredményesen lehetne segíteni az üzemi étkezdék színvonalának emeléséi járási, kerületi főzési verseny szervezésével. Ezt a versenyt havonta más-más üzemben rendezhetnék, ahol egyben véleménykutatást ls tartanának, és az üzemi dolgozók elmondanák, ml tetszik a'z üzemi étkezdében és mit kifogásolnak. Természetesen a versenybe az üzemi étkezdéket az étkezők száma szerint kellene csoportokba osztani. Jó volna, ha az üzemi étkezde vezetőjét és a föszakácsot havonta egy napra tapasztalatszerére küldenék egy másik üzembe. Eze^ ket a tapasztalatcseréket járásonként szervezhetnék a szakszervezeti bizottságok is. Meggyőződésem, hogy ezek a tapasztalatcserék nagyon hasznosak volnának, elősegítenék az üzemi étkezdék színvonalának emelését. KAPHATNAK-E A TANULÓK TÍZÓRAIRA TEJET? Üjra megkezdődött a tanév. Sokan felvetették a múlt évben oly sokat vitatott kérdést: mikor lesz végre természetes, hogy az iskolákban a gyerekek tejet kapnak tízóraira? E kérdés gyakorlati megoldásáról írt Göbő Sándorné olvasónk is: Az iskolákba való tejszállítás nagyon helyes és kívánatos szolgálat, több helyen már bevezették, de sokkal több azoknak az Iskoláknak a száma, ahol tízóraira nem kapnak tejet a tanulók. Szerintem ezt a kérdést járási szinten kellene megoldani egységesen a jnb iskolaügyi, kereskedelmi és egészségügyi osztályának. Minden iskola — a szülőkkel való megbeszélés alapján — bejelentené a napi tejigényét. Ezt a mennyiséget megkapná és az iskolákban a helyi lehetőségek szerint megszerveznék a tízórai kiosztását, helyesebben eladását. A nagy iskolákban ezt a munkát a vendéglátóipar is végezhetné, másutt a szülőkkel és az iskolai alkalmazottakkal kellene ezt a kérdést megoldani. Tudom, az iskolai tejárusítás megszervezése nagy gond, de ne feledjük el, hogy a saját gyermekeink egészségéről van szó. Megjegyzem, hogy a tej árusítása kiegészíthető volna főtt tojás, sajt, keksz, esetleg lángos árusításával ls. Az iskolai tejárusítás megoldását a legjobban a kereskedelem segíthetné elő, ha kis tasakokban hozná forgalomba a tejet — legalábbis az iskolák részére. Megjegyzem, hogy az iskolákban a tejeladás járásonként 10—20 000 korona bevételt jelentene a kereskedelemnek. Tudom, a csomagolástechnikában további beruházásokat kellene eszközölni, de ne feledjük, hogy gyermekeink egészsége mindénnél drágább. A következő kérdésünk: A LAKOSSÁGNAK NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK KÖZÜL MELYEK HIÁNYOZNAK A LAKÓHELYEN ÉS MILYENEK A TAPASZTALATAI A MEGLEVŐKKEL? Kérdésünkre egy héten belül kfildjék be válaszukat szerkesztőségünkbe. A legértékesebb válaszokat jutalmazzuk.