Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-07 / 212. szám, kedd

\ PARLAMENTI KtWüMíK VARNÍBÄN Szófia — Parlamenti küldöttségünket, ameiy dr. Dalibor Hanesnek, a Szövetségi Gyűlés elnökének vezetésével hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Bulgáriában, tegnap szívélyes, testvéri fogadtatásban részesítették a várnai kerületben. A küldöttség, amelynek kíséretében van Koza Koritarova, a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének alelnöke és jirí Kučera, csehszlovák nagykövetségi tanácsos, először is a kerületi népi tanács székházába látogatott el. Christo Trendafiloo, a tanács elnöke a küldöttség tagjai eiőtt ismertette a kerület rohamos fejlődését az utóbbi években, elsősorban is a kerületi építőipar szőlő- és gyümölcstermesztés fejlődését. A kerület és az egész Bolgár Népköztársaság általános fellendülése szempontjából nagy jelentőségű az idegenforgalom. A Bolgár Népköztársaságban gyártott vízijárművek 70 százalékát a várnai hajógyárban állítják elő. A kerületben épül a 6. bolgár ötéves terv legnagyobb létesítménye — a devniani síkságon a vegyipari kombinátok komplexuma. Várna városának négy főiskolája és több tudományos kutatóintézete van. Az itteni régészeti múzeum kiépítésében nagy érdemeket szereztek a Škorpilfivérek, azok a csehszlovák ré gészek, akiknek egy falu is nevét viseli a várnai kerületben. Küldöttségünk ezután Christo Treiulafilov kíséretében megtekintette Várna történelmi nevezetességeit. HAZÁNK RÉSZVÉTEI! A LIPCSEI VÁSÁRON Lipcse — A lipcsei vásár csehszlovák részlegének képviselői tegnap sajtóértekezleten adtak tájékoztatást hazánk részvételéről e nagyvásáron, valamint a CSZSZK és az NDK közötti gazdasági együttműködés továbbfejlődésének táv latairól. A sajtóértekezleten összesen 200 hazai és külföldi újságíró vett részt. Az NDK és a Szovjetunió után Csehszlovákia részlege a legnagyobb a vásáron, a közszükségleti árucikkek terén pétiig a legnagyobb kiállító. Üsz szesen 20 külkereskedelmi vállalat mutatja be termékeit, 24 kiállítási szakaszon 3000 négyzetméternyi területen. A hagyományos gépipari, vegyipari, kohászati üveg- és élelmiszeripari termékek között számos újdonság található, amelyek közül 39-et beneveztek a vásár aranyérméért folyó versenybe. A csehszlovák vállalatok nagyarányú részvétele egyúttal Csehszlovákia és az NDK közötti gazdasági, tudományos-műszaki kapcsolatok bővülését és elmélyülését tükrözi. December 6-ra összehívták a LEMP VI. kongresszusát Varsó — A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának szombaton megtartott ülése ez év december 6-ára Varsóba összehívta a párt VI. kongresszusát. A plénum határozata szerint a kongresszus napirendje a következő lesz: 1. A Központi Bizottság beszámolója a két kongresszus közötti időszakban kifejtett tevékenységéről és a pártnak a Lengyel Népköztársaság további szocialista építésében megvalósítandó feladatairól. 2. A Központi. Revíziós Bizottság beszámolója. 3. Az ország 1971—1975. közötti gazdasági és társadalmi fejlesztésének alapelvei. 4. A Központi Bizollsag es a Központi Revíziós Bizottság megválasztása. A több mint kétmilliós párttagság képviseletében a legmagasabb pártfórum tanácskozásain mintegy másfélezer küldött vesz részt majd. „A Lengyel Népköztársaság további szocialista fejlődéséről szóló irányelv-tervezet közlését tegnap kezdte meg a Trybuna Ludu, a LEMP KB napilapja. A Központi Bizottság felhívással fordult a párt tagjaihoz, az ifjúsághoz, az összes dolgozóhoz, hogy a VI. pártkongreszszus tiszteletére — a - párt új politikájának támogatása jegyében — kezdeményezzenek szocialista munkaversenyt a társadalom felemelkedésének meggyorsítására. ALEKSZE] KOSZ1G1N szovjet miniszterelnök üdvözlő táviratot küldött Genfbe az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi ENSZ-értekezlethez. A konferencia résztvevőit U Thant ENSZ-főtitkár is köszöntötte. VARSÓBAN megkezdődött a Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsának 23. plenáris ülése. GERHARD SCHRODER, a nyugatnémet Bundestag külügyi bizottságának elnöke ötnapos látogatásra Izraelbe utazott. FRANCIA—ANGOL küldöttség utazik Pekingbe a Concorde nevű angol—francia együttműködéssel épülő szuperszonikus személyszállító repülőgép eladásáról folytatott tárgyalásokra. A GÁTT külön értekezlete által az amerikai importadó jogosultságának megvizsgálására létrehozott munkacsoport szeptember 13-án Genfben tartja ülését. AZ NDK kormányának meghívására Berlinbe érkezeit Szingh, az indiai közoktatásügyi minisztérium államtitkára. DIALLO TELLI, az A ESZ főtitkára négynapos hivatalos látogatásra Kairóba érkezett. MAKAKIOSZ érsek befejezte háromnapos görögországi látogatását. Repülőtéri nyilatkozatában kijelentette, hogy a ciprusi közösségek együttélését szabályozó alternatívákról folytatott véleménycserét. A SZOVJETUNIÓ hétszázezer dollár értékű segélyt nyújt Afganisztánnak. A Szovjetunió azt is felajánlotta, hogy hozzájárul Afganisztán vízgazdálkodásának fejlesztéséhez. DUBNÁRAN ma nyílik meg a nagy energiák fizikájával foglalkozó negyedik nemzetközi értekezlet. A tanácskozáson 30 ország tudósai vesznek részt. A CHILEI Valparaiso városában ünnepélyes külsőségek között avatták fel a Leninről elnevezel népparkot. A Lenin-park felavatásán részt vett a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Chilében tartózkodó küldöttsége is. NGUYEN CAO KY dél-vietnami elnök az Egyesült Államokba küldte személyes megbízottját. Daug Duo Khoi, az alelnök egyik legközelebbi tanácsadója William Sullivant, a fávol-keleti ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkárt kereste fel és a déi-vietnami elnökválasztásokról tanácskozott vele. KÖSZÖNTJÜK a 60é ve s TocSor Zsivkov elvtársat Todor Zsivkov elvtársat, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, a minisztertanács elnökét, a bolgár munkásmozgalom ne zetö személyiségét köszönjük hatvanadik születésnapja alkat mából. Todor Zsivkov elvtárs 19/7. szeptember 7-én született u szó fiai járás Pravec községében, szegény paraszt szülök gyermekeként. Fiatal korában egy fővárosi állami nyomdában dolgozott s közben folytatta tanulmányait is. A képzőművészeti szakiskolán és a gimnáziumban szerzett képesítést. 1928 ban a Bolgár Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja lett, 1932 ben pedig belé pett az illegális kommunista pártba. Pár évvel az illegális kommunista mozgalomhoz való csatlakozása után már több ko moly pártfunkciót töltött be és felelős pártmunkák végzésére kaoott megbízást. A második viláqháburú idején. amikor a fasiszta Németország hadserege megszállta Bulgáriát és hitszegően megtu madta a Szovjetuniót. Todor Zsivkov minden erejével ar

ra törekedett, hogy megszervezze a bolgár nép küzdelmét a megszállók ellen. 1943-ban a botevgrádi járásban szervezte és vezette a partizánmozgalmat. A köoetke ző év szeptemberében, mint a Bolgár Kommunista Furt szófiai körzeti bizottságának tagja, fegyveres katonai es partizánegységeket irányított a főváros területén és környéken. 1944. szeptember 8—9-e között ezek az egységek segítették eló az antifasiszta népfelkelés sikerét. Bulgária felszabadulása után Todor Zsivkov elvtárs jelentós párt- és állami tisztségeket töltött be. 1945-ben megválaszt itták a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának póttag távú. 1947 —48-ban a szófiai terülheti pártbizottság másoc. , 1948 —49-ben a városi pártbizottság első titkára lett. később pedig a párt központi szervei ben fejtett ki munkásságot. 1948-tól a párt Központi Bizottságának tagja, 1950-től fötitkci ra volt. libben az évben választották meg a BKP Politikai Bizottságának póttagjává, mujd. rá egy évre rendes tagjává. To dor Zsivkov elvtárs 1954 óta a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. A nemzetgyűlés 1962. november 19-én a minisztertanács elnökévé választotta. Zsivkov elvtársat ötvenedik születesnapfa alkalmából a Szocialista Munka Hőse címmel tüntették ki. Todor Zsivkov elvtárs a bolgár nép nagy fia. a párt élhar' to sa és a szocialista Bulgár a nagyméretű társadalmi és kulturális átalakulásának kiemelkedő személyisége. Kívánjak, hogy a munkában és harcban megedződött hatvanéves Totior Zsivkov elvtárs még sok siker ben és békés alkotómunkában bővelkedő éveken keresztül vezesse és irányítsa hazáját a szocializmus győzelmes útján a. A AZ ANTIFASISZTA NÉPFELKELÉS 30. ÉVFORDULÓJA Belgrád A jugoszláviai Tjentistében vasárnap tartották meg a jugoszláv antifasiszta népfelkelés kezdete 30. évfordulójának központi ünnepségeit, amelyen Tito köztársasági elnök vezetésével megjelentek a jugoszláv állami, politikai és kulturális élet kiemelkedő személyiségei. Az ünnepség a felszabadító KOMMENTÁRUNK 1971 IX. 7. A NYUGAT-BERLINRŐL kötött négyhatalmi megállapodás fedél alá került. A pénteken parafált egyezményt Pjotr Abraszimov szovjet nagykövet mérföldkőnek nevezte, a moszkvai Pravda vezércikke pedig a béke megszilárdítása felé tett nagy lépésnek tekinti, mely tükrözi a mai Európa területi és politikai realitásait. Az egyezmény aláírása után a bonni kabinet nyilatkozatban köszöntötte a négy nagyhatalom nagykövetei által elért egyezményt, Scheel külügyminiszter pedig olyan lépésnek mondta, amely — horderejénél fogva — a Kelet és Nyugat között az 1955-ben megkötött osztrák államszerződés óta nem jött létre. Ezek, valamint más megnyilatkozások is azt bizonyítják, a világ megnyugvással fogadta, hogy Nyugat-Berlin, a dullesi— adenaueri politika egykor „legolcsóbb atombombája" végre megszűnt frontváros és az európai szocalista országok ellen irányuló előretolt bázis lenni. Egyes nyugati sajtótermékek ugyan most azt latolgatják, ki nyert a megállapodáson, sőt a nyugatnémet ellenzék a „Veszélyben Európa" jelszóval pánikhadjáratot kezdett, a jelek azonban azt mutatják, a többség helyesléssel fogadta a megállapodást, s úgy tekint erre, mint olyan nyereségre, amely a megértés ügyét szolgálja. Tegyük Jiozzá azt is az enyhülés, az ésszerű megoldások, és a békés egymás mellett élés politikájának példája lehet ez a megállapodás, mely képes volt — kölcsönös kompromiszszumok alapján — a legösszekúszáltabbnak látszó kérdéskomplexumból is kiutat találni. Egyébként a megállapodás szövege, a jegyzékek, válaszok, függelékek, fordítási szövegmagyarázatok is tanúsíthatják, mennyire bonyolult kérdés volt ez, s milyen nagy szükség volt a kölcsönös jóindulatra és a józan okosságra. Az egyezményrendszer jelentőségét elsősorban az növeli, hogy negyedszázad után végre sikerült a város nemzetközi státuszával összefüggd politikai, jogi és gazdasági kérdéseket NDK szívében fekvő város és az NSZK közötti kapcsolatok, köz iekedés stb. problémája is. A megállapodás e téren is leszö# gezi a legfontosabb elveket: Mindenekelőtt azt, hogy tranzitforgalomról (átmenő forgalom) van szó és nem — ahogy azt sokan szívesen értelmezték volna — összekötő útvonalakról. A személyek és áruk forgalmával kapcsolatos megálla podások részletei a két német állam hatáskörébe tartoznak. Az egyezmény azonban leszö* 9 MÉRFÖLDKŐ rendezni. Az egyezmény 25 év után először egyértelműen leszögezi, hogy Nyugat-Berlin nem része az NSZK-nak. S bár engedményeket tesz a Szövetségi Tanács és a parlament egyegy bizottsága nyugat-berlini ülésével kapcsolatban — amenynyiben azok a város életével összefüggő kérdéseket tárgyalnak meg — kizárja azonban az NSZK politikai jelenlétének olyan demonstratív megnyilvánulásait, mint amilyenek a Szövetségi Tanácsnak, vagy a parlamentnek az ülései voltak, s nem ad módot arra sem, hogy állami szervek a város területén alkotmányjogi aktusokat hajtsanak végre. A város és az NSZK kapcsolatait Illetően az egyezmény viszont módot ad arra, hogy külképviseleti vonatkozásban, tehát konzuli, adminisztratív szinten, az NSZK képviselje a nyugat-berlini lakosság érdekelt. Sokat vitatott kérdés volt az gezi, hogy lényegesen javítják a jövőben a személyi- és áru forgalmat. Ugyancsak kidolgozásra várnak a nyugat-berlini lakosok NDK-beli látogatásának részletei. Ebben az ügyben az NDK és a nyugat-berlini szenátus az illetékes. E két egyezmény kidolgozása a nyugat-berlini megállapodás következő állomását jelenti, s csak ezt követően kerül sor a most parafált megállapodás zárójegyzökönyvének aláírására. „Reméljük — mondta Erich Honecker, az NSZEP első titkára a Neues Deutschlandnak adott interjújában —, az NSZKbeli és a nyugat-berlini tárgyalópartnereket is az a törekvés vezeti, hogy a tárgyalások eredményesen fejeződjenek be és a szükséges megállapodásokhoz vezessenek". A megállapodás fontos momentumaként említhetjük, hogy a második világháborút követő helyzet, tehát a nyugat-berlini. amerikai —angol -francia fennhatóság változatlan marad. Ugyanakkor a Szovjetunió fökonzulátust nyit a városban, melynek ugyan nem lesz p.olitikal funkciója, diplomáciai rangja (elsősorban adminisztratív szerepet játszik és a három nagyhatalom hatóságai akkreditálják), ez a tény is Jelzi azonban a város különleges státuszát. Mégpedig nemcsak a két német állam, hanem európai vonatkozásban is. Az egyezmény további fontos ténye, hogy a három nyugati nagyhatalom elsőízben beszél az NDK-ról, mint szuverén államról ... És ez mindenképp az NDK növekvő tekintélyét, nemzetközi rangját jelzi, s egyben egyengetheti a két német állam ENSZ-tagságának ügyét is. Minden kétséget kizáróan megállapíthatjuk, hogy a megállapodás bonyolult és nehéz szakaszt zár le az európai fejlőtdésben. S bár a népek közötti megértés útján még liem egy mérföldkövet magunk mögött kell hagyni, hogy a nyugtalanság fészkei kiiktatódjanak bízunk abban, hogy a mostani megállapodást hasznos láncreakcióként a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződés ratifikálása, majd pedig az európai biztonsági értekezlet összehívása követi. MOST, HOGY NYUGAT BERLIN megszűnt az NSZK tizenegyedik tartománya lenni, lehetőséget kapott a világ, hogy gyorsabban haladjon — legalábbis az öreg földrészen — az enyhülést segítő és az együttműködést, valamint a népek biztonságát szolgáló hasznos megegyezések útján. FÓNOD ZOLTÁN harcban elesett hősök emlékművének leleplezésével kezdődött, majd ezt nagygyűlés követte, amelyen Tito elnök mondott beszédet. Az elnök megemlékezett a harminc évvel ezelőtt Indult antifasiszta harcról és a 28 évvel ezelőtt ezen a helyen lezajlott dicsőséges szutjeszkai ütközetről. „Akkoriban senki sem kérdezte, ki szerb, ki horvát, ki macedón és ki mohamedán. Tudtuk, hogy sorsunkat a közösen kiontott vérrel pecsételjük meg" — mondotta Tito. Tito hangsúlyozta: „Tovább tart nálunk az osztályharc, sőt még erősödik, hiszen a nacionalista kilengések mögött valójában az osztályellenség áll." Rámutatott, hogy a kommunisták szövetségén belül ls még sokan vannak, akik „sodródnak az árral". A nemzetközi valutaválsággal foglalkozva Tito kijelentette, hogy ez Jugoszláviát is érinti, és kárt okoz neki. Akcióban a tupamarok Montevideo — Mintegy 50 erősen felfegyverzett tupamaró gerilla tört be hétfőn az uruguayi főváros egyik külvárosában levő rendkívül jól őrzött Punta Carretos börtönbe, ahonnan kiszabadították 129 társukat. , A szökést a fővárosban rejtőzködő gerillák készítették elő oly módon, hogy a börtönnel szomszédos két épületből egy-egy földalatti alagutat ástak a börtön területéig. Meg nem erősített hírek szerint az ily módoii kiszabadult foglyok egy autóbuszon menekültek el a helyszínről. Mint az AP hírügynökség írja. egyes hírek szerint a szökevények között van a tupamaró gerilla szervezet alapítója, a 44 éves Raul Sendic is. A hétfői nagyarányú szökés — jegyzi meg a Reuter hírügynökség — súlyos csapás az uruguayi hatóságokra, akik mindössze két nappal ezelőtt tettek nagyhangú ígéreteket arra, hógv vée^ém felszámolják az országban tevékenykedő tupamaró alakulatokat.