Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)
1971-09-06 / 211. szám, hétfő
GUSTÁV HUSÁK ELVTÁRS ÜNNEPI BESZÉDE (Folytatás ai 1. oldalról) % ami döntő fontosságú. Ezért az örömteljes eredmények mind Szlovákiában, mind egész országunkban mindenekelőtt a mezőgazdaságban, a mi szocialista mezőgazdaságunkban dolgozó emberek munkájának az eredményei. Természetesen örülünk annak, hogy sikerült ilyen rekordidő alatt teljesíteni a gabonafelvásárlást, és ezzel biztosítani lakosságunk élelmezését, valamint annak, hogy a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban még olyan tartalékok vannak, amelyekkel tovább dolgozhatunk. Ebből az alkalomból szeretnék őszinte köszönetet mondani párt- és állami szerveink nevében az egységes földművesszövetkezetek, az állami gazdaságok, a felvásárló szervek dolgozóinak és mindazoknak, akik részt vesznek a mezőgazdasági termelésben becsületes munkájukért és ez évi kiváló eredményeikért. Ebből az alkalomból ugyancsak elgondolkodom aíelett az út felett, amit mezőgazdaságunk az utolsó 25 év alatt megtett, hogy lássuk pozitívumait és negatívumait is. Ha ezt az utat — a háború befejezése óta — jellemezni akarjuk, elmondhatjuk, hogy ez hazánkban a munkásosztály és a parasztság forradalmi harcának fényes győzelme a kizsákmányolók ellen, a kizsákmányoló rend ellen, elmondhatjuk, hogy a kisparasztok egyesüléséről szóló lenini eszmék fényes győzelme a szocializmus feltételei között, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának fényes győzelme a falvakban és a mezőgazdaságban. A mezőgazdaság és a mai falu — ez egy másik világ. Ez egy új világ, egy új falu. Milyen volt az a régi világ, amit a mi nemzedékünk még nagyon jól ismer, amelyből elindult, és amire a mai napig sem szűnt meg emlékezni. Ez volt a nagybirtokosok, a földesurak világa, akik a föld nagyobb részét birtokolták és kizsákmányolták a közvetlenül termelőket, a mezőgazdasági munkásokat stb. Az egyik oldalon a gazdagság, a másik oldalon a kisparasztok a nadrágszíjföldekkel, az állandó robottal és nyomorral, és az ebből eredő elmaradottsággal. Még nem is olyan régen ilyen volt az élet egész hazánkban és különösen Szlovákiában ez volt a falusi dolgozók életének jellemzője. Népünk százezreinek kellett a határokon túl és gyakran a tengeren túl keresnie a megélhetést, mivel itthon nem találta meg. A munkásosztály, a kisparasztok és a mezőgazdasági munkások harcoltak a jobb életért és az akkori rendszer elleni küzdelemben keresték a kiutat a reménytelen helyzetből, ahogyan azt több mint 100 évvel ezelőtt a szlQvák költő mondta: „ ... eljön, mert jönnie kell az ítélet napjának"... Ez a nap elérkezett. Ez volt a nemzeti felszabadító küzdelem, a Szlovák Nemzeti Felkelés, az országunk felszabadulásának az eredménye. 1945—1948-ban a forradalmi küzdelemben a munkásosztály, a mezőgazdasági munkások és a kisparasztok legyőzték a kizsákmányoló rendszert, kisajátították a nagybirtokokat, a bankokat és a gyárakat, és kialakították nálunk a dolgozó nép hatalmát. Ez volt az az alapvető és lényeges győzelem, amely lehetőséget adott arra, hogy városainkban felépíthessük az új életet. Természetesen a második, még nehezebb, vagy ugyanolyan nehéz szakasz várt ránk, nevezetesen a mezőgazdaság szocialista alapon történő átépítése. Nem is olyan régen — 22 évvel ezelőtt —, a CSKP IX. kongresszusán jelölték ki az ehhez vezető utat és rakták le alapjait. Ezt követték a mezőgazdaság szövetkezetesítését célzó első lépések, ez jelentette a szocialista nagyüzemi termelést célzó átépítés kezdetét. Akik átéltük, mindnyájan tudjuk, hogy kezdetben sok volt a tisztázatlanság, voltak nehézségek és problémák, itt-ott hibák történtek, mivel új dologról, forradalmi változásról volt szó. Az embereknek saját tapasztalataikból kellett meggyőződniük, hogy falvaink szocialista átépítése saját érdekeiket szolgálja, hogy az anyagi fejlődés, és az életszínvonal emelkedését jelenti. Az ellenzék szóvivői, akik itt éltek évtizedeken át, azzal ijesztették a kisparasztokat, hogy a szövetkezeti forma borzalmas szerencsétlenség a falusi nép számára. 1948-ban abban a megtisztelte,, tésben sészesültem, Íiogy az akkori nyitrai kerületben mint a Nemzeti Front vezető jelöltje vehettem részt a választásokon. Jártuk a falvakat a kerületben, így pl. az egyik faluban Mjartan elvtárssal, akit itt látok az emelvényen, nagyon forró estét éltünk 6t, amikor az ellenzék megtámadott bennünket: „Kolhozokat akarnak csinálni és szövetkezetesítik a nőketl" A mezőgazdasági termelés szövetkezetesítésének forradalmi gondolatát, amit a Szovjetunió kezdett megvalósítani, nálunk a burzsoá propaganda és mindaz, ami e propagandát szolgálta, éveken át annyira rágalmazta, hogy igen sok ember nem látta világosan a célt. Sőt, egy szlovák püspök brosúrát Irt, amit minden faluban elolvastak, s amelyben a kolhozokat nemcsak gazdasági téren rágalmazta, hanem azzal Ijesztgette az embereket, hogy csajkával járnak majd az ételért, ahogy valamikor az irgalmas rendi szerzetesekhez jártak a legszegényebbek, hogy a nőket jegyre osztogatják, és a gyermekeket úgy választják majd el néhányhetes korukban az édesanyjuktól, mint a kisborjakat. Ezért az emberek várták, és természetesen igen sokan aggodalommal és zavartan, hogy mindebből mi lesz. Mert a kisparaszt a nyomorgó élet ellenére, annak ellenére, hogy vándorbotot kellett fognia, kis darab földjében látta az egyetlen biztonságot, a megélhetés egyetlen forrását. Ma, 22 év után a parasztság az egész országban saját tapasztalataiból ismeri és látja a mezőgazdaság nagyszerű eredményeit, falvaink és minden mezőgazdasági dolgozó szociális-kulturális színvonalának emelkedését, a parasztság, a szövetkezeti tagság, a földművelő emberek társadalmi helyzetét. Látják a mezőgazdaság szocialista formáinak győzelmes felfelé ívelését, s az egységes földművesszövetkezetek ma már annyira magától értetődjek falvainkban, hogy ezek nélkül igen sok dolgozó el sem tudja képzelni a falut. A mezőgazdaság fejlődéséről számos meggyőző számadatot és tényt lehetne közölni. Ezeket mindnyájan isinerik, ezért csak néhány alapvető adatot ismertetek. Az utóbbi tíz évben közel 10 mázsával nőtt a gabona hektárhozama. Ezt a tíz mázsát könnyű kimondani, de aki a földön dolgozik, tudja, hogy mire van szüksége a földnek, hogyan kell megszervezni a munkát, az emberek és a gépek munkáját ahhoz, hogy egy mázsával nőjön a hozam, még kedvező időjárás esetén is. Ebben az évben a történelem folyamán első ízben érjük el országos méretben a több mint 8 millió tonnás gabonatermést. Ez nem csekélység. Nem vagyunk önellátó ország, behozatalra szorulunk. Természetesen minél inkább behozatalra szorulunk gabonából és más élelmiszerből, annál kevesebbet ruházhatunk be és annál kevesebb más cikket hozhatunk be a lakosság számára. Ezért olyan rendkívül értékesek az idei eredmények. Szocialista mezőgazdaságunkba sok milliárd koronát fektetünk. Az utóbbi évtizedben a mezőgazdaságban több mint kétszeresére nőttek az alapvető termelési alapok. Az, hogy az állami beruházási politika ísn nagy gondot fordít a mezőgazdaságra, meghozza azokat az eredményeket. amelyekről már beszéltek és írtak, ,s amelyeket végül saját maguk is ismernek, mivel ezek az eredmények nagyrészt az önök érdemei. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy ebben az évben nemcsak a gabonatermesztésben, hanem az állattenyésztésben is kedvező eredményeket érünk el. Nőtt az állatállomány, túlteljesítik a felvásárlási tervet, s ennek eredményét állampolgáraink asztalán láthatjuk. Azt mondhatjuk, hogy ebben az évben nagyjából semmiféle, komolyabb probléma nem volt a lakosság húsellátásában, és ez természetesen: mezőgazdasági termelésünket dicséri. Túlteljesítik a tervet a baromfitenyésztés szakaszán és a tojásfelvásárlásban is. A közelmúltban a kormáný a párt vezetőségének . jóváhagyásával csökkentette a tojás árfcit, úgyhogy ma nincs olyan ember, aki ne vásárolhatna megfelelő mennyiségben alapvető élelmiszereket. A mezőgazdaság ez évi eredményei nagyon örömteljesek. Nekünk azonban előre kell néznünk. A CSKP XIV. kongresszusa, amely egész társadalmunk számára kijelölte a fejlődés programját a legközelebbi időszakra, hangsúlyozta a mezőgazdaság szerepét, eredményeinek és feladatainak fontosságát az elkövetkező években. Arra törekszünk, hogy szüntelenül biztosítsuk és növeljük lakosságunk életszínvonalát. Az anyagi termelés minden része — az ipar, a mezőgazdaság, az építőipar stb., köteles ehhez saját művével hozzájárulni. Ezért az ötéves tervidőszakban a mezőgazdaságra is igényes feladatok várnak. Csehszlovákia a nagy intenzitású termeléssel rendelkező fejlett államok közé tartozik. Az eddig elért szint jó, de még éppen elég lehetőség van arra, hogy Javítsuk, hogy keressük a mezőgazdaság további fejlődésének új formáit és módszereit. .A következő öt évben a mezőgazdaság szakaszán több mint 50 milliárd korona beruházás realizálását tervezik. Ez nem kis összeg. Az a célja, hogy tovább emelje és növelje e szakágazat műszaki és általános színvonalát, hogy több élelmiszeripari terméket juttasson a dolgozó ember asztalára. Keressük a szövetkezetek együttműködésének magasabb formáit is, hogy a korszerű eszközöket teljes mértékben érvényesíthessék és kihasználhassák. Sok a fogyatékosság is. Tudjuk, hogy a szövetkezeti dolgozók nehezményezik a gépek, a pótalkatrészek és más gyártmányok hiányát. Ezeket a kérdéseket — azt az adósságot, amivel iparunk tartozik a mezőgazdaságnak — fokozatosan fogjuk megoldani. Minisztériumaink. tudományos és pártmunkásaink már dolgoznak a mezőgazdaság fejlesztésének komplex programján. A párt Központi Bizottságának egyik közeljövőben megtartandó ülésén átfogó módon akarunk foglalkozni mezőgazdaságunk problémáival, és további nagyszabású fejtfirtécérmk kérdéseível Falvaink és a fal-isi dolgozók szociális és kulturális felemelkedésével kaocsolatban nem naivon kel! biznnvsatní. menynyire megváltozott az élet, hogyan élnék ma a parasztok, a szövetkezeti és t"rvéb dolgozók a falvakban, a 25 év előtti viszonyokkal tísszehasonlítva. A szövetkezeti oarasztság és az állami gazdaságok dolgozóinak keresete megközelíti az Ipari bérszintet, ami va'amikor nem volt nl^an ep'S'wH A k"lönbséfí né»m vitt A falusi lakásépítéssel kapcsolatban tudjukj, hogy £7»ir "iár nem házalt, most már olyan villákat építenek, amif sok.városi lakos megirigyel, iTmrqriúsjy az_él£lmiszerellátás is lényegesen magas színvonalat ért el. habár ezen a téren még van mit 1avítani. Az öree emberekről való gondoskodás és ellátásuk, ami a falvakban mindig nagy probléma volt, szintén ielentősen javult, és azok az intézkedések. amelveket az ősz folyamán hozunk! ugvancsak gondolnak a falusi öregekre ls. Felnőnek az új emberek, az új káderek. Bármely falubán láthatják hány ember tanul a szakiskolákon, hány fiatal jár a különböző típusú iskolákba és a főiskolákra. Általában megállapítható, hogy a falu és a város, az ipari és a mezőgazdasági termelés közötti különbség fokozatosan megszűnik. Ma már nagyon nehéz megmondani, hol jobb az emberek élete, a városban, vagy a faluban. Igaz, kiabálnak itt is, ott Is, és egy ideig még hangoskodni fognak azért, hogy számoljuk fel a fogyatékosságokat. De ažt a szakadékmély különbséget, ami előzőleg volt, már jjem láthatjuk, és a falvak lakosai nagyon rendes körülmények között élnek. Politikailag ez a fejlődés abban is megmutatkozott, hogy falvaink a szocialista társadalom szilárd részei maradtak és az 1968—69-es megrendülések sem érintették őket különösebben. A falu teljes mértékben támogatja a szocialista építés politikáját. Általában elmondható, _ hogy az 1971-es év politikailag és gazdaságilag is eredményes esztendő. Pénteken vitattuk meg a Központi Bizottság elnökségében- a gazdasági fejlődésről szóló összesítő jelentést. Megállapítható, hogy az első hét hónapban a tervet túlteljesítik, és egész népgazdaságunk nagyon pozitív irányban fejlődik. Nagyon figyelemre méltó eredményeket érnek el mind a mezőgazdaságban, mind az iparban, mind az építőiparban és egyéb szakaszokon. Úgyszólván naponta kapjuk a jelentésekét, amelyek beszámolnak az emberi kezdeményezés jelentős eredményeiről. Az ostravai és az észak-csehországi bányászok megdöntik ä világrekordokat, és terven felül több millió tonna szenet adnak a népgazdaságnak. Hasonló a helyzet más szakaszokon is. A kezdeményezés kiváló eredményeket hozott az építőipaiban, amelynek szintén megvoltak a saját problémái. A lakások most gyorsabb ütemben épülnek, és ha sikerül ezt az ütemet tartania, számíthatunk arra, hogy az év végéig túlteljesítjük az igényesen tervezett 100 000 lakás építési feladatát, ami új otthonokat jelent az emberek számára. Ismét leszögezzük, hogy nem akarjuk a helyzetet csak dicsérni. Tudjuk, hogy vannak fogyatékosságok és egyre nagyobb gondot fordltunk felszámolásukra. Azonban ennek ellenére látnunk kell népgazdaságunk ez évi fő pozitív irányvonalát. Ebből ered, hogy népünk elégedett, mindennapi élete biztonságos, hogy távlatokat lát maga előtt, hogy bízik szocialista társadalmunk politikai rendszerében. Azonban nem elégedhetünk meg az eddig elértekkel. Tovább kell fejleszteni a dolgozók kezdeményezését, tovább kell harcolni az ez évi tervteljesítésért népgazdaságunk minden szakaszán. Szeretném néhány szóval vázolni, milyen volt parasztságunk társadalmi helyzete hazánkban. A munkásosztály és a parasztság forradalmi küzdelmében alakult ki e két döntő fontosságú társadalmi osztály szilárd szövetsége. A munkásság és a szövetkezeti parasztság szövetsége szocialista államunk alapja. Ezért a szocialista demokrácia eszméjét, a munkás-paraszt szövetség bázisát a többi társadalmi réteggel együttműködve kell fejlesztenünk, és minden szakaszon következetesen érvényesítenünk. Egységes földművesszövetkezeteink alapja a szövetkezeti demokrácia, a belső demokratikus döntés eszméje. Ezt az eszmét kell fejleszteni minden szövetkezeti tag aktív részvételével a mindennapi gyakorlatban. Ipari és más termelési dolgozóink milliói közvetlenül vesznek részt a nagy termelési egységek irányításában és igazgatásában. Azt a demokratikus eszmét, amelynek alapján dolgozóink részt vesznek a termelés irányításában, szintén eltorzították. s ezért fejlődnie kell, hogy az emberek érdekeltek legyenek az ügyekben, és együttesen határozzanak az alapvető kérdésekben. A dolgozó ember, a paraszt, a munkás és a többi réteg hatalmának legfőbb kifejezési formája az, hogy a nemzeti bizottságok révén, továbbá a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács és a Szövetségi gyűlés révén közvetlenül részt vesz a közigazgatásban. Azt akarjuk, hogy a munkás, a paraszt, a dolgozó ember ezeken át és a szocialista demokrácia számos más formájának segítségével közvetlenül vegyen részt politikánk alakításában, megvalósításában és ellenőrzésében, és természetesen a gazdaság fejlesztésében is. Ez a demokrá-. ciának a legtágabban értelmezett formája, amivel a dolgozó ember a történelem folyamán valaha is rendelkezett. Ezt kell állandóan tökéletesíteni, megtisztítani a felmerülő negatív elemektől. Azért beszélek erről, íriert — mint tudják — ősszel szeretnénk megtartani a képviselőválasztásokat. Nem arról van szó, hogy csak formális aktust hajtsunk végre, vagy formálisan hagyjuk jóvá a kommunista párt, a kormány, a Nemzeti Front stb egész politikáját, hanem arról, hogy állampolgáraink milliói elkötelezetten gondoskodjanak arról, , hogy az ügyek intézése a községekben, a járásokban, a kerületekben, nemzeti köztársaságokban, az egész országban valóban a dolgozó nép legjobb képviselőinek kezébe kerüljön, hogy' az államügyeket a nép érdekeinek és szükségleteinek megfelelően irányítsák és vezessék. A még előforduló minden fogyatékosság ellenére elmondhatjuk, hogy 20—25 év alatt megoldottuk a főbb osztályproblémákat, különösen a munkásság, parasztság és a többi réteg szociális problémáit. Megoldottuk a nemzeteink és nemzetiségeink kapcsolatainak problémáit, amelyek a múltban •ugyancsak súrlódásokat idéztek elő és gyengítették orezágunkat. Államunk födera v elrendezése, amely betetőzte a csehek és a szlovákok kapcsolatának fejlődését, és rendezte a többi nemzetiséghez fűződő kapcsolatok kérdését, ma már realitás, tehát elmodhatjuk, hogy nálunk teljesen egyenjogúak a cseh és a szlovák nemzet tagjai, valamint a hazánkban élő nemzetiségek tagjai. És ennek következtében a szocialista Csehszlovákia határain belül sokkal szilárdabb nemzeteink és nemzetiségeink egysége. Tisztelt barátaim, a világon nincs nyugalom. Mi aránylag nyugodt környezetben élünk, habár sokféle probléma volt körülöttünk ls- Azonban látnunk kell, hogy a bolygón küzdelem folyik a problémák békés megoldásáért, a haladó jellegű fejlődésért ebben az egész osztályszempontból megosztott világban. Néhány nappal ezelőtt fogadtam a VDK nemzetgyűlésének küldöttségét. Hoszszabb ideig beszélgettünk az elvtársakkal. Náluk évek óta véres háború folyik. A vietnami munkások, parasztok, a szegénység szintén arra vágyott, hogy saját érdekeinek megfelelően rendezze a viszonyokat hazájában, hogy megoldhassa problémáit és fejleszthesse országát. Ez ideig azonban az amerikai katonaság véres, kíméletlen háborút folytat a vietnami nép ellen. Másutt ls vannak nyílt háborús tűzfészkek, mint pl. a Közel- és a KözépKeleten. Ezekre a nemzetközi kérdésekre is figyelnünk kell. Az, hogy Európában békében élhetünk, hogy itt 25 év óta nem volt háborús konfliktus, az mindenekelőtt a Szovjetunió békepolitikájának, a szocialista tábor békepolitikájának az érdeme. Ezért minden alkalommal hangsúlyozom, hogy népünk ne feledje: nyugodt életünket, népeink szabadságát, államunk biztonságát és függetlenségét a Szovjetunióhoz, és a testvéri szocialista országokhoz fűződő barátság és szövetség biztosítja és védelmezi. Tisztelt barátaim, befejezésül még egyszer köszöntöm önöket és Csehszlovákia .valamennyi mezőgazdasági dolgozóját. A mezőgazdaságban elért eredmények felett érzett büszkeséggel, biztonságérzettel és optimizmussal Indulhatunk a további munkás évekbe, dolgozhatunk társadalmunk fejlődéséért, életszínvonalunk emeléséért, népünk Jólétéért és boldog életéért Dicsőség és hála mezőgazdaságunk valamennyi dolgozójánaki Éljen drága hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság! Éljen a Szovjetunióhoz és a testvéri szocialista országokhoz fűződő örök barátságunk! Éljen dolgozó népünk vezére — Csehszlovákia Kommunista Pártjai 1971. IX. B.