Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-01 / 207. szám, szerda

OLVASÓINK LEVELEI NYOMÄN Ismét a CALEX Olvasóink panaszai alapján éppen egy évvel ezelőtt több cikkben is foglalkoztunk a Calex gyártmányú hűtőszekrények minőségével, illetve gyakori meghibásodásukkal és a javításuk körüli bonyodalmakkal. Arról volt szó, hogy a Calex hűtőszekrények néhány heti — sőt néhány napi — használat után elromlanak, használhatatlanokká válnak. A garanciális javításra kijblöit üzemek — nevezetesen az érsekújváry (Nové Zámky) Renokov —, főleg alkatrész hiány miatt nem győzi a hűtőszekrények javítását, úgyhogy a tulajdonosoknak sokszor hónapokig kellett várni, míg vadonatúj, ám használhatatlan hűtőszekrényüket megjavították. Szerkesztőségünk jóformán minden panaszt közölt a lapban, nem rejtve véka alá mind olvasóinknak, mind szerkesztőségünknek azt a véleményét, hogy a vásárlók több ezer koronáért használhatatlan árut kapnak. Cikkeinkkel azonban ha értünk is el részeredményeket, de a kérdést megoldani nem tudtuk, mivel a javító vállalatok alkatrészhiányra és túlzsúfoltságra hivatkoztak, a Calex vállalat pedig kitérő választ adott. Látva, hogy itt átfogó intézkedésre van szükség, éppen ezért az egész ügyet intézkedés céljából megküldtük a SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának. A várt intézkedések nem is maradtak el. Az ellenőrzési bizottság megállapítása szerint csupán a Renokovnál múlt év szeptember közepén 804 hűtőszekrény várt megjavításra s egy későbbi értesítésük szerint ebből a múlt év negyedik negyedében 784-et megjavítottak. Ez olyan eredmény volt, hogy a kérdést lényegében megoldottnak tekinthettük annál is inkább, mivel a Népi Ellenőrzési Bizottság arról is értesítette szerkesztőségünket, hogy az érintett tárcák, a Kereskedelmi-, illetve az Iparügyi Minisztériummal együtt megteszik a szükséges intézkedéseket a további hibák megakadályozására. Ezt a meggyőződésüket csak megerősítette az a tény, hogy hosszú hónapokig egyetlen panaszt sem kaptunk a Calex hűtőszekrényekre. Ám úgy látszik, optimizmusunk korai volt. Ugyanis az utóbbi hetekben szerkesztőségi postánkban alaposan megszaporodtak a Calex hűtőszekrényekkel kapcsolatos panaszok. Ügy néz ki, mintha az egy évvel ezelőtti helyzet ismétlődnék meg. Nem idézünk részletesen e levelekből, de annyit meg kell mondanunk, hogy olvasóink ugyancsak leszedik a szentelt vizet mind a Calex vállalatról, illetve gyártmányaik minőségéről, mind a javító vállalatok tehetetlenségéről. Teszik ezt joggal, hiszen 3—4000 koronájukról van szó: Hadd említsünk fel azonban néhány panaszt, azokat, amelyek az utóbbi 8—10 nap alatt kapott szerkesztőségünk. Lendvay Mihály Csiliznyáradról (Topolovec), azt írja, hogy Calex hűtőszekrénye még ez év májusában elromlott. Az esetet azonnal jelentették a trnavai javító vállalatnak, ahonnan azt a választ kapták, hogy,nincs alkatrészük. A hűtőszekrény még ma is javítatlan és használhatatlan. Szabó Frigyes nagyfödémesi (Veiké Ofany) olvasónk hűtőszekrénye szintén még májusban meghibásodott. Panaszukra a nyitrai (Nitra) Kovoplastból még csak választ sem kaptak. Ziff László garamkővesdl (Kamenica n/Hr.) olvasónk hűtőszekrénye mindössze három hétig működött. Mind a Renokovtól, mind a Calex vállalattól azt a választ kapta, hogy nincs megfelelő pótalkatrész. Olvasónk azt is megírja, hogy falujukban több hibás hűtőszekrény van. Bittér Illés tonkházi (Tonkovce) olvasónk júniusban vett hőtüszekrénye mindössze 48 óráig működött. A válasz itt is ugyanaz: nincs alkatrész. Egyébként Tonkházán hat új hűtőszekrény használhatatlan. Ogy véljük, „ízelítőül" ennyi is elég ahhoz, hogy a Calex hűtőszekrények minőségéről, a javításukkal kapcsolatos helyzetről igaz képet kapjon az olvasó, és a — fogyasztó, a vásárló. Tegyük még a fentiekhez hozzá, hogy információink szerint csu pán a nyugat-szlovákiai kerületben 1600 Calex hűtőszekrény vár javításra. Garanciális javításra, ami azt jelenti, hogy üj gépekről van szó. S tegyük még hozzá azt ls, hogy nincs olyan hét, hogy a szlovák lapok: a Pravda, a Práca, stb. ne foglalkoznának a Calex hűtőszekrények körüli bonyodalmakkal. Ogy vélhetné az ember, hogy itf nincs segítség, hogy a Calex hűtőszekrényeket el kell fogadni olyannak, amilyenek. Ám ilyesmiről szó sincs. Ezt bizonyítja egyrészt az, hogy az illetékes szervek a múlt évben rendet tudtak teremteni a Calex hűtőszekrények körül, másrészt az, hogy szerkesztőségünk még soha egyetlen panaszt sem kapott az érsekújvári Elektrosvit gyártmányaira, ami azt bizonyítja, hogy lehet hibátlan hűtőszekrényeket is gyártani. Hogy hogyan? Ezt a Calex vállalat vezetőinek kellene tanulmányozni az Elektrosvitnél. De az sem volna elvetendő gondolat, ha Calex vezetői megpróbálnák kinyomozni, hoyy úgy 7—8 évvel ezelőtt hogyan, milyen eljárással gyártották a hűtőszekrényeket. Ugyanis ezek a hűtőszekrények — tulajdonosaik állítása szerint — azóta is hibátlanul működnek. Gyümölcsöztethető tanulságokat tehát bőven volna honnan meríteni. BÁTKY LÁSZLÓ m iá; Banská Bystricu egyik új negyede. (Tóthpál Gyula felv.) BELPOLITIKAI KOMMENTÁR Rugalmasabb félfogadást! Választásokra készül az ország. A néphatalnm választott és vogreliajló szerveinek szokatlan hosszú, összesen 7 éves választási időszak eseményeiről és az ennek során végzett tevékenységéről kell számot adnink választóiknak. A számadás természetesen nem lehet öncélú, különösen olyan érzékeny területen, mint a nemzeti bizottságok munkája, az állampolgárok ügyes-bajos dolgainak intézése. A nemzeti bizottságok képviselőinek és dolgozóinak egyaránt tudatosítaniuk kell — s a helyzetek többségében ez így is van —, hogy ök vannak a népért és nem fordítva. Az ajtajukon kopngtatók nagy többsége jogos panasszal, kéréssel vagy tanácsért folyamodik hozzájuk és elvárja, liogy ügye minél előbb orvosolva legyen. Szlovákiában az elmúlt éf folyamán több ezer jogos panasz érkezett az egyes minisztériumokhoz és más központi szervekhez, amelyeknek nagy többsége éppen a nemzeti bizottságok munkájának fogyatékosságaira mutatott rá. Az ellenőrző -szervek mindent elkövetnek. hogy csökkenjen a panaszok száma, igyekeznek megelőző intézkedéseket tenni, vagyis elejét venni a jogos panasztételnek. A kormány a múlt héten egy fontos előterjesztést vitatott meg és hagyott jóvá, amelynek lényege egy mondatban igy foglalható össze: rugalmassá kell tenni a dolgozók félfogadásának idejét a nemzeti bizottságok minden fokán. Olvasóink előtt ismert tény, hogy a nemzeti bizottságnkun tavaly májustól kísérletileg bevezették a kötelező szerdai félfogadást, délelőtt 10 órától délután 18 óráig. Ennek az intézkedésnek főleg az volt az indítéka, hogy a dolgozók nagy többségének lehetősége nyíljék a munkaideje letelte után is elintézni hivatalos ügyeit. Eddig ugyanis gyakran előfordult, hogy a hivatalos ügyeket munkaidő alatt rendezték és ez kettős fogyatékosságot szült: egyrészt kihatással volt a munkateljesítményre és sok esetben rontotta az amúgy is kaaa munkafegyelmet, mert „ha neki leliet, akkor nekem is" elv alapján előfordult, hogy egy egész munkakollektíva a lakáshivatal, vagy mondjuk az autójavító vállalat várakozójában töltötte a munkaideiét. Oe nézzük az érem másik oldalát is. Az említett intézkedés egész Szlovákiára egységesen érvényes volt. A gyakorlatban azonban bebizonyosodott, hogy az intézkedés gépies értelmezése nem vált be, az élet Sok esetben rácáfolt. A helyi és városi nemzeti bizottságokon ugyanis a dolgozók szívesen mentek el niun kaidejük lejária után is ügyes-bajos dolgaik intézésére, de a járási és kerüleli nemzeti bizottságokon ez már nem fordult elő olyan gyak ran. sőt az ellenkezője váll gyakorivá. A dolgozók több sége a reggeli vonatokkal, autóbuszokkal, vagy más eszkö zökkel beutaztak a járási vagy kerületi székhelyre, ott viszont csak 1U órától volt télfogadás. Ez az állapul gyak ran jogus méltatlankodás!, pa nászt, sőt néha viharos szóváltást váltott kí a várakozó felek és a munkaha érkező hivatalnokok között. Érthető, hogy a nemzeti bizottságok funkción íriusainak többsége időben felfigyelt e kísérletképpen bevezetett intézkedés hiányosságára és felelősségük tudatában figyelmeztette a felsőbb szerveket az intézkedésből eredő nehézségekre. Ennek alapján a kormány megvitatta és jóváhagyta azt a javaslatot, amelynek értelmében a belügyminiszter felhatalmazta a kerületi nemzeti bizottságok elnökeit a járási nemzeti bizottságok félfogadási idejének olyan értelemben történő módosítására, hogy az a legjobban megfeleljen a dolgozók érdekeinek. A járási nemzeti bizottságok viszont az alsóbb irányító szerveknek adhatnak hasonló értelmű felhatalmazást. Ogy érezzük. rugalmas, bülcs intézkedés születeti. TÚTH GÉZA 52. A Berlin központi részeiben vivott hor cok oroszlánrésze o valamennyi fegyvernemből szervezett rohomcsoportokro és osztogokra hárult. A berlini utcoi harcok lényege az volt, hogy megakadályozzuk az ellenséget abban, hogy erőit összpontosíthassa, csoportokra kellett tagolnunk, s így kellett gyorsan megsemmisítenünk. Ehhez a hadmüvelet kezdetéig megteremtettük a feltételeket. Először is, csopataink a vóros előterében felmorzsolták oz ellenség nogy élőerőit és jelentős mennyiségű technikai eszközt. Másodszor gyorsan bekerítve Berlint, megakadályoztuk az ellenséges tartalékokkai való manőverezést. Harmadszor, a városba irányított tartalékokat gyorsan szétzúztuk. A sok gátló körülmény ellenére ez lehetővé tette számunkra, hogy a minimumra csökkentsük az utcai harcokat és megkönnyítsük csapataink számára a város belsejében kiépített védelem megsemmisítését. A front egész arcvonalszakaszón a tüzérség és a repülőerők tömeges csapósaival támogattuk a gyalogság és a harckocsik rohamait. 11 ezer különféle űrméretű löveg meghatározott időközben egyszerre nyitott tüzet. Április 21-től május 2-ig közel 1 millió 800 ezer lövést adott le tüzérségünk a városra. Összesen több mint 36 ezer tonna acél zúdult o város védelmi rendszerére. A berlini harcok harmadik nopján a Sziléziai-pályaudvaron megjelentek a speciális vágányokra állított ostromágyúk, s ötszáz kilós lövedékeiket o vóros központjára zúdították. A berlini védelmet porrá zúztuk. Április 22-re világossá vált, hogy Berlin elesik, ha nem fogjuk az Elbánál álló csapatainkat átdobni a támadó oroszok ellen. Azon a tanácskozáson, amelyet Hitler ós Goebbels velem meg Jodllol folytatott, elhatároztuk: a 12. hadsereg gyenge utóvédeket hátrahagyva az amerikaiakkal szemben, a Berlint bekerítve tor tó oroszok ellen támad - mondotta Keitel kihallgatása során. Jodl a következőket mondotta: - Április 22-én Goebbels megkérde zett: katonailag el lehet-e kerülni Berlin elestét? Azt válaszoltam, hogy lehetséges, de csak abban az esetben, ha az Elba mellől kivonunk és Berlin védelmére alkalmazunk minden erőt. Goebbels tanácsára jelentettem elképzeléseimet a Führernek. Ö egyetértett, s megparancsolta Keitelnek és nekem, hogy jómagunk és törzsünk Berlinen kívül helyezkedjék el és személyesen onnan irányítsuk oz ellentámadást. Weidling tábornok, o berlini helyőrség parancsnoka: - Április 25-én Hitler telefonon közölte: ,,A helyzet meg fog javulni(l). A 9. hadsereg Berlinhez érkezik és a 12. hadsereggel együtt csapást mér oz ellenségre. Ez a csapás az oroszok déli arcvonalát éri. Északról Steiner csapatai jönnek és az északi szárnyra mérik mojd a csapóst". Ezek a tervek Hitler és környezetének az ábrándjaj voltok, olyan embereké, akik már képtelenek voltok reálisan gon dolkodni. Április 23-án éjszaka Keitel Berlinből a 12. hadsereg vezérkorához ment azzal a feladattal, hogy egyesítse e hodsereget a 9. hadsereggel. A következő napon egyszerűen már nem tudott visszatérni a városba. A szovjet csapatok mindkét hadsereget szétzúzták. Naponta vettük az éterből Hitler aláírásával ilyen szövegű rádiótáviratokot: ,,Hol van a 12. hadsereg?", ,,Wenck miért nem tárnod?", ,,Hol van Schörner?", .,Azonnal támadni!", „Mikor fog támadni?". Közel négy éve vártak erre a történelmi pillanatra a Moszkva, Sztálingrád, Leningrád alól, az Észak Kaukázus és a kurszki kiszögellés körzetéből, oz Ukrajnából, Belorussziából, a Boltikumból és az ország más körzeteiből ellentámadásba lendülő hős harcosaink. És eljött a fasizmussal való végső leszámolás órája. Nehéz szavakban kifejezni a szovjet katonák érzéseit. Nyikolaj Vasziljev törzsőrmester, aki a 266. lövészhadosztály 832. tüzérezrede 6. ütegének lövegparancsnoka volt, így emlékezik: - Már sötétedett, amikor ütegünk tőiért a magaslatokra, ahonnan látni lehetett a hatalmas várost. Öröm és lelkesedés töltött el bennünket: ez oz utolsó ellenséges terepszakasz, s elérkezett o leszámolás ideje! . .. Nem is vettük észre, hogy egy gépkocsi érkezett, amelyből parancsnokunk, Berzarin tábornok szállt ki. Üdvözölt bennünket, majd utasította parancsnokunkat: ,,A Berlinben levő fasisztákra - tűz!" Az biztos, hogy soha előtte nem cselekedtünk oly buzgón és összehangoltan . . . A lövedékekre Molanya Jurcsenko szonitéc bajtórsnőnk ezeket Irta: „Sztálingrádért, a Donyec-medeiicéért, Ukrojnóért, az árvákért, és özvegyekért, az onyók könnyeiért'" A harcosok tömeges hősiességet tanúsítva törtek előre. Ä 283. gárdaezred előrenyomulását egy sarokház akodólyozto. Alekszej Kuznyecov szózad-pártszervező és társai tudták, hogy arcból nagyon nehéz elfoglalni ezt a jól megerődített házat. Ezért rejtve megkerülték és hátulról csoptok te o fosisztókra. A támpontot elfoglalták. Hallatlan hőstett fűződik a 283. gárda ezredhez tartozó I. P Ukraincev tőhodnogy nevéhez. Az egyik házban kézitusára került sor. A főhadnagy rávetette magát az ellenségre. Kilenc fasisztát szúrt le a bátor tiszt. Példáját követve Sztyepon Grobazaj őrmester több tucat hitleristát, semmisített meg. Ahogy nekem elmondták, az itteni harcokban különösen kitűnt az a rohomosztag, omelyet F. U. Galkin alezredes, a hadosztályparancsnok helyettese veze> tett. Korlshorst elfoglalása után az osztag a Treptow-park irányában támodott és menetből birtokba vette a berlin-rumelsburgi hatalmos villonyerőművet, omelyet a hitleristák robbantásra készítettek elő. Amikor Golkin osztaga betört a villanyerőmű területére, oz teljes üzemmel dolgozott. Az erőművet aknamentesítették. Az ott maradt dolgozókkal jóJ<apcsolotot teremtettek, s azok vállalták, hogy tovább üzemeltetik az erőművet. A Spreen való átkeléskor tevékenykedett o Dnyeperi Katonai Flotillo I. folyami hajós dandárja, különösen pedig e dandár osztaga M. M. Kalinyin hadnagy parancsnoksógo olatt. A heves tűz ellenére Georgij Dudnyik főtörzsőrmester naszádja átszállította a 301. lövészhadosztály néhány századát a túlpartra. Az átkelés alatt egy ellenséges okno nyomán tűz ütött ki a noszádon. Georgij Dudnyik főtörzsőrmester súlyoson megsebesült. Sebesülése és a tűz ellenére átvezette nászadját, a deszant partra szállt, a tüzet eloltották és a naszád visszatért a mi oldalunkra. Dudnyik ezt már nem érte meg . . . Egy másik naszád gépésze A. J. Sza mohvolov, a deszantolás idején rendkívüli r bátorságot és helytállást tanúsított. Az ellenséges tűzben kijavította a megrongálódott naszádot, majd amikor o pa roncstiok elesett, helyére állt és folytotto a csapatok átszállítását. Április 24-én az 5. csapásmérő hadsereg - súlyos harcokot folytatott - sikeresen nyomult előre az Alexonderplatz, c Vilmos császár palotája, a berlini városháza és a Birodalmi Kancellária felé Figyelembe véve az 5. csapásmérő hadsereg igen sikeres előrenyomulását, volamint parancsnokának, N. E. Berzarin vezérezredesnek, a Szovjetunió Hősének kiemelkedő érdemeit, április 24-én öt ne )j j vezték ki Berlin első szovjet várospo rancsnokává és a városban levő szovjet helyőrség poroncsnokává. HJL j Folytul luk / m