Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-30 / 232. szám, csütörtök

GROMIKO: A VILÁG NEM SZABADULT MEG A VESZÉLYEKTŐL SZAPORODNAK A VÁLSÁGJELEK (Folytatás az 1. oldalról) lalt és állást foglal minden olyan törvénytelen akció ollen, amely Tajvan kínai szigettel van kapcsolatban. Ellene va­gyunk annak, hogy a Kínai Nép­köztársaságot megfosszák tör­vényes ENSZ-jogaitól, ellene va­gyunk a „két Kína", koncepció, nak. De a Szovjetunió, csakúgy, mint a múltban, most ls el­utasítja az olyan politikát, amely más államok, egyebek között a Szovjetunió törvényes érdekei és biztonsága ellen irányul, bármilyen köntösbe öl­töztessék ls az ilyen politikát. A Szovjetunió a béke meg­erősítésének pozíciójából kiin­dulva közelíti meg az Ameri­kai Egyesült Államokhoz fűző­dő kapcsolatait is. Mi készek vagyunk keresni a kölcsönösen elfogadható megoldásokat. A nemzetközi porondon követett elvi irányvonalunkat, a szilárd békepolitikát azonban nem iga­zítjuk ilyen vagy olyan, átme­V neti jellegű megfontolásokhoz. Gromiko foglalkozva ezután az indokínai helyzettel, hangoz­tatta: „A kérdés lényege, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg beavatkozását — katonai és politikai beavatkozását — Indokína ügyeibe, hagyjon fel azokkal a kísérletekkel, hogy a fegyverek erejével létesítsen ott neki megfelelő rendet". A közel-keleti válsággal kap­csolatban a szovjet külügymi­niszter kifejtette a Szovjetunió Ismert álláspontját. A leszerelés kérdéseit érint­ve Gromiko arról beszélt, hogy a radikális megoldáshoz vala­mennyi állam együttes erőfe­szítésére van szükség. A szov­jet kormány úgy véli, hogy a leszerelésért vívott harcot szol. gáló erőfeszítések további ak­tivizálása feladatának megfelel­ne egy leszerelési világkonfe­rencia összehívása a föld vala­mennyi államának részvételé­vel, és célszerű lesz ennek kér­dését megvitatni az ENSZ köz­gyűlésének jelenlegi üléssza­kán. Az ezzel kapcsolatos napi­rendi pontot a Szovjetunió ja­vaslatára felvették a közgyűlés napirendjébe. Az ENSZ központi feladata, tevékenységének gerince: a bé­. ke megőrzése és megszilárdítá­sa, az újabb háború elhárítása. A népek a közgyűlés üléssza­Kommentárunk l/ína ugyan manapság a vl­lág felé fordul, de ennek ellenére sok tekintetben titok­zatos marad a világ számára, s gondosan leplezi belpolitikai életének tekergő ösvényeit és árnyalatait. A látogatónak csak „reprezentatív" külsejét mu­tatja. A turisták első csoportjai is megjárták már Kínát, de ezek inkább politikai látogatások voltak, s a legfelsőbb funkcio­náriusok azt mondják, hogy Kína a jövőben sem szándékozik idegenforgalmi látványosság lenni. A mai Kína képe inkább a futólagos megfigyelések és a tüzetesebb elemzésre irányuló kísérletek kombinációjából ala­kul ki. Megbízható adatokra azonban ritkán támaszkodhat­nak. A Kínát hosszú idő óta fi­gyelők észrevételei azonban gyakran érdekes és találó jel­lemzéseket adnak. Kína említett „reprezentatív" külseje nyugodtnak és egyönte­tűnek látszik — Mao Ce-tung és a vezetőség évek óta főként az ún. nagy ugrás kudarcától kezdve rendszeresen az erényes szegénység útján vezérli a kínai nép tömegeit. A közelmúlt „nagy proletár kulturális forra­dalma" szintén a lakosság fel­tétlen szerénységre való töme­ges nevelésének egyik fontos szakasza volt. Az üzletek — fő­ként a diplomaták és a kül­földi látogatók szemébe ötlő kereskedések — ma viszony­lag jól ellátottak. Igaz, hogy tudnunk kell, a fő élelmisze­reket még mindig jegyre ad­ják, hasonlóképpen a ruházati cikkeket és a lábbelit is. Egy kínainak évente például öt és fél méter pamutanyagra van joga. A helyzet egészen más, jobb lehetne, ha az elmúlt években nem lett volna annyi kilengés kainak eredményeiről, a Biz­tonsági Tanács valamennyi ülé­séről annak alapján ítélnek, tör. téntek-e érdemi lépések e köz­ponti feladat megvalósítása te­rén. A Szovjetunió a maga ré­széről mindent megtesz a köz­gyűlés jelenlegi ülésszakának sikeréért — fejezte be beszé­dét Gromiko. Folytatódik az ENSZ­közgyűlés politikai vitája New York — Az ENSZ-köz­gyűlés politikai vitája során éles szóváltás van kialakulóban India és Pakisztán küldötte kö­zött. Szvaran Szingh indiai kül­ügyminiszter a közgyűlés keddi ülésén válaszolt a pakisztáni küldött hétfői felszólalására és kifejtette, hogy az indiai kor­mány véleménye szerint „már régen nem az indiai—pakisztá­ni problémáról van szó". Az indiai külügyminiszter elmon­dotta, hogy Pakisztán tárgyalá­sokat javasolt Jahia Khan el­nök és Indira Gandhi minisz­terelnök között. India azonban nem beszélhet sem a betiltott Avami Liga, sem Kelet-Pakisz­tán nép»,<®evében. A próbíema egyébként nem szerepel a közgyűlés napirend­jén. Az ENSZ-ben folytatódnak a diplomáciai eszmecserék. Doug­las-Home brit külügyminiszter 40 perces tanácskozást folyta­tott nyugatnémet kollégájával, Walter Scheellel. Többek kö­zött szóbakerült annak az „eu­rópai csúcsértekezletnek" gon­dolata is, amelyet Pompidou francia elnök vetett fel a kö­zelmúltban. A brit és a nyu­gatnémet külügyminiszter egyetértett abban, hogy egy ilyen találkozó rendkívül gon­dos előkészítést igényel. Douglas-Home találkozott Augustsson izlandi külügymi­niszterrel. akivel a két ország közötti vitás halászati kérdése­ket beszélte meg. Nagy várakozás előzte meg az ENSZ köreiben a Gromiko —Nixon találkozót. Az ameri­kai elnök tegnap a késő esti órákban fogadta a szovjet kül­ügyminisztert. A megbeszélés­től elsősorban a kelet-nyugati enyhülés szempontjából vár­nak sokat diplomáciai és poli­tikai körökben. A VÁCLAV HÁJEK, vezette közép-csehországi pártküldött­ség ellátogatott a Moszkva mel­letti voronovói szovhozba. BELGRÁDBA érkezett Araszov, a Szovjetunió autóipari minisz­tere, hogy tanácskozásokat foly­tasson a két ország együttműkö­déséről ebben az iparágban. A SZOVJETUNIÓ, Bulgária, Magyarország, a Német De­mokratikus Köztársaság, Len­gyelország és Románia vesz részt a szibériai Usztyilimben felállítandó cellulózgyár építé­sében. HIROHITO, japán császár négynapos hivatalos látogatás­ra Brüsszelbe érkezett. MAGYARORSZÁGON ország­szerte megünnepelték a fegyve­res erők napját. FRANCIAORSZÁGBAN augusz­tusban a júliusi 316 500-ról 329 800-ra növekedett a munka­nélküliek száma. DR. RADIVOJ UVALICS, Jugo­szlávia újonnan kinevezett in­diai nagykövete útban állomás­helye felé, Irán területén, halá­los kimenetelű autóbaleset ál­dozata lett. SALVADOR ALLENDE beje­lentette, hogy két amerikai vál­lalatnak — a Kennecott Copper Corporationnak és a Anaconda Companynak — nem fizet kár­térítést, mert az elmúlt 16 év fo­lyamán szerzett extraprofitjuk megfelel a fizetendő kártérítés összegének. PAJ HSZIANG-KUO, külkeres­kedelmi miniszter vezetésével kilenctagú kínai kormánykül­döttség érkezett Franciaország­ba. BUKARESTBŐL — elutazott a Belga Kommunista Párt küldött­sége, amely az RKP KB meghívá­sára tett látogatást Romániá­ban. A CEYLONI kormány kiutasí­totta lord Averbury brit politi­kust, a Nemzetközi Amnesztia Szervezet képviselőjét, aki há­romszor ls megpróbált behatolni azokba a börtönökbe, ahol a nemrégen levert lázadás részt­vevőit tartják fogva. Saigon — Négy nappal a saigoni rezsim ellenőrzése alatt álló területekre meghirdetett egyszemélyes elnökválasztás előtt szaporodnak a rezsim po­litikai válságának elmélyülésé­re valló )elek, s ezzel párhuza­mosan a népi felszabadító fegy­veres erők a hadszíntereken a saigoni katonai köröket foko­zódó nyugtalansággal eltöltő aktivitást fejtenek ki. Duong Van Minh tábornok, aki annak idején szerepet ját­szott a Diem-diktatúra megbuk­tatásában és eredetileg jelöl­tetni akarta magát az október 3-i elnökválasztáson, de szán­dékától augusztus közepén elállt, most — visszalépése óta először — újra a nyilvános­ság elé állt és egy közlemény­ben támogatásáról biztosította a saigoni szenátusnak a válasz­tások elhalasztására vonatkozó követelését. Hangsúlyozta, hogy a tervezett választások megtar­tása még attól a kevés hitelé­től is megfosztja a saigoni re­zsimet, amelyet eddig élvezett a külvilág előtt. Elítélően nyi­latkozott arról, hogy a kor­mány megtorlásokkal él és sú­lyos válsághelyzetet teremt az­zal, hogy nem hajlandó meg­hallgatni a választások átszer­vezésére szállító felhívásokat. Ez a rendszer — jelentette ki a tábornok — nem képviselheti a népet. Duong Van-ba, a saigoni par­lament ellenzéki képviselője és a Thieu jelöltségét ellenző egyik csoport szóvivője nyilat­kozatban jelentette be, hogy az általa képviselt csoport — „a diktatúra ellen fellépő népi erők koordinációs bizottsága" — élni fog a harc minden for­májával az október 3-i elnök­választásig és azután is, hogy bebizonyítsa, Thieu elszigetelő­dött a vietnami néptől. A szó­vivő közölte, hogy a koordiná­ciós bizottság néhány napon belül összehívja az elnökvá­lasztást ellenző népi erők köz­gyűlését a harci formák kidol­gozása céljából. Bomba robbant Saigonban Saigonból érkezett legfris­sebb jelentések szerint szerdán — helyi idő szerint 12.30 óra­kor — bomba robbant az egyik saigoni előváros katonák és rendőrök által látogatott étter­mében. A robbanás színhelyétől alig száz méterre van az elő­és bukfenc a gazdaságpolitiká­ban. Előbb a kommunizmusba 3—5 év alatt történő „nagy ug­rás" irreális és kalandor kon­cepciója volt, majd a „kultu­rális forradalom" következett, amelyről Csou En-la) Edgár Snow amerikai publicistával folytatott beszélgetéseinek egyik sorozatában azt mondta, hogy súlyos megrendüléseket okozott az ország gazdaságá­tik őt", de ez nem csökkenti a hadsereg fontosságát. A maoista vezetőség politikája ér­vényesítésének megbízható esz­közévé teszi a hadsereget a pártban, a gazdaságban és a közéletben. A hadsereg tagjai­nak a maoizmus öntudatos és kiegyensúlyozott harcosaivá kell válniuk necsak az elmé­let és a nevelés terén, hanem a mindennapi életben is. A mai Kína belpolitikai helyzete AZ IRÁNYÍTÁS A HADSEREG KEZÉBEN ban. Nem csoda, hisz a „kultu­rális forradalom" éveiben sok nagy iparüzem pangott és csak 1967-ben 15—20 százalékkal csökkent a termelés. Bár az utóbbi időben valamelyest sta­bilizálódott a gazdasági fejlő­dés, a távlatok nem adnak okot nagy derűlátásra — a termelés rendkívül szétforgácsolódott, s a munkásosztály és általában a dolgozó ember Jogainak korlá­tozása (Kínában például felosz­latták a szakszervezeteket), egyes vidékeken időről időre nyugtalanságok hullámát indít­ja el, amelyet végül is a hadse­regnek kell lecsillapítania. A kínai társadalom mai éle­tében a katonák jelentik az egyik döntő erőt. Edgár Snow azt írta, hogy egész Kína tu­lajdonképpen a maoizmus nagy iskolája, amelyben a hadsereg az igazgató. Kínai hivatalos és félhivatalos források maguk is hangoztatják, hogy a hadsereg­nek három feladata van: a po­litikai propaganda, a termelés és a honvédelem. A sajtó ugyan figyelmeztet rá, hogy „a pus­kák a párttól kapják a paran­csokat és sohasem ellenőrizhe­Természetesen, ennek velejá­rója az élet militarizálódásá­nak kockázata ls, amelytől azonban a kínai vezető garni­túra egyelőre nyilván nem tart. Ellenkezőleg, az újságok azért lelkesednek, hogy az üzemek­ben munkásszakaszok, száza­dok és zászlóaljak formálód­nak, s hogy a gazdasági övezet is katonai szervezeti felépítést kap. A militarizálás a kínai nép egysége megőrzésének bi­zonyos eszköze, ezt szolgálja a Kína katonai veszélyeztetettsé­géről terjesztett propaganda is. D. Karpil szovjet diplomata, aki éveken át Kínában működött, ezzel kapcsolatban a követke­zőket írta: „Peking nem hiszi, hogy amerikaiak, még kevésbé oroszok főnnek a városba; nem hiszem, hogy Peking úgy vél­né, az amerikaiak vagy az oro­szok meg akarják hódítani Kí­nát. Miért csinálják akkor mindezt? (Bunkerek építésére és a háborús propagandára gon­dol — a szerző megj.) Talán ez az egyik eszköze annak, ho­gyan tartsák rettegésben a né­pet? Ez egészen valószínül Le­het, hogy maga Kína készül háború kirobbantására? Ezt nem is akarjuk hinni. Romlásba ta­szító kaland lenne..." A hadsereg nagyon jó pozí­ciókra tett szert az újonnan létrehozott tartományi párt­szervekben. Várható, hogy most az átszervezés hulláma átcsap az államigazgatásba. A kultu­rális forradalom idején „forra­dalmi bizottságok" vették át az államigazgatási szervek szere­pét. Ezek ugyan még ma is mű­ködnek, de csak ideiglenes megoldást jelentenek. Az állam­igazgatás reformját a Kínai Or­szágos Népi Gyűlés ülésszaka kezdhetné meg. Évek óta nem ülésezett, már többször össze kellett volna hívni, de a kínai parlament ülését végül ls min­dig elhalasztották. Most már le kellene vonnia a „kulturális forradalom" következményeit, az államigazgatás területén, ami többek között azt jelenti, hogy Liu Sao-csi helyébe meg kellene választania az állam új legfelsőbb képviselőjét, el kelle­ne fogadnia a bejelentett új al­kotmányt, jóvá kellene hagynia a kormányban eszközölt válto­zásokat, esetleg új kormányt kellene megerősítenie tisztsé­gében. A legutóbbi hírek, vagy in­kább híresztelések, mint ezt a kínai tudósítások esetében már megszoktuk, arról számolnak be, hogy októberben össze kell ülnie a Kínai Országos Népi Gyűlésnek. A kínalak állítólag tudomására hozták a külföldi üzletembereknek és küldöttsé­geknek, hogy októberben in­kább ne jöjjenek Kínába s fő­ként ne a fővárosba, mert a pe­kingi szállodák foglaltak lesz­nek. A megfigyelők szerint ez nem ünnepségekkel függ ösz­sze BARNA PAL város rendőrörse. Az első Je­lentések szerint öt rendőr és 14 katona megsebesült. Ameri­kai katonai szóvivők szerint a bombarobbanással egyidőben az elővárosban kormányellenes tüntetés is kezdődött. Hírügy­nökségek utólagos jelentései szerint a Dél-Vietnamban meg­tartott kormányellenes tünteté­sek során a rendfenntartó erők 60 személyt vettek őrizetbe. Fe­szült volt a helyzet szerdán a nagy északi kikötővárosban, Da Nangban, ahol a reggeli órákban mintegy 300 diák ismét megütközött a rendőrséggel. Riadókészültség Tekintettel a saigoni elnök­választásokra nemcsak az or­szágban állomásozó amerikai fegyveres erőket rendelték ria­dókészültségbe, hanem a saigo­ni — különösen Jól felfegyver­zett — rendőrséget ls. Saigoni katonai körök sze­rint válságossá vált a katonai helyzet Saigon körzetében. A kambodzsai és a dél-vietnami felszabadítási erők tüzérsége három napon belül harmadíz­ben intézett heves támadást a két ország határvidékein állo­másozó kormánycsapatok ellen, különösen a Saigon felé vezető utakon. A kormánycsapatok ál­lásaiba többszáz rakéta- és ágyúlövedék csapódott be —, közölték a hivatalos szóvivők. Tüzérségi támadások célpontja volt ezenkívül a kambodzsai Krek közelében állomásozó dél­vietnami kormánycsapatok tü­zérségi támaszpontja és a dél­vietnami Huéban állomásozó kormánycsapatok állása is. A helyzet súlyosságára Jellemző, hogy a saigoni amerikai had­vezetőség egy évi szünet után ismét szőnyegbombázást hajtott végre a saigoni katonai körzet területe ellen a Thaiföldön ál­lomásozó B-52-es nehézbombá­zókkal. A saigoni kormánycsa­patok a fővárostól 80 kilomé­terre délre is megütköztek a népi erőkkel. Ugyancsak katonai körökből nyert értesülésére hivatkozva jelenti az AFP, hogy a népi fegyveres erők a dél-vietnami Tay Ninh városát is fenyege­tik. Katonai körökben attól tar­tanak, hogy a népi fegyveres erők az elnökválasztás küszö­bén mindingább megközelítik a fővárost, esetleg be is szivá­rognak oda. A Nemzetközi Valuta Alap tanácsáná ülése Washington — A Nemzetkö­zi Valuta Alap kormányzó ta­nácsának ülésén egyhangúlag javaslattervezetet fogadtak el, amelyet jóváhagyás végett a Nemzetközi „Valuta Alap és a Világbank pénteki együttes ülé­se elé terjesztenek. A határozat felhívja az alap tagállamait a következőkre: 1. A váltóárfolyamok kielégí­tő szerkezetét tartsák megfele­lő értékhatárok között keres­kedelmi és valutáris ügyele­tekben. 2. Könnyítsék meg a Nemzet­közi Valuta Alap működését. 3. Működjenek együtt azok­ban az erőfeszítésekben, ame­lyek célja a nemzetközi keres­kedelemben jelenleg alkalma­zott korlátozó Intézkedések ki­terjesztésére Irányuló tenden­ciák megváltoztatása. 4. Keressenek kielégítő módo­zatokat olyan nemzetközi tranzakciók lebonyolítására, amelyek hozzájárulnak a jelen­legi nemzetközi valutahelyzet­ből adódó problémák megoldá­sához. A Nemzetközi Valuta Alap közgyűlésének ülésén Per Klep­pe norvég kereskedelemügyi miniszter őt északi állam — Norvégia, Dánia, Svédország, Finnország és Izland — nevé­ben a nemzetközi valutaválság olyan megoldása mellett szállt síkra, amely kiterjedne a jelen­legi paritások rendszerének megváltoztatására és az ame­rikai kormány által elrendelt tíz százalékos behozatali pót­vám eltörlésére. Politikai és gazdasági megfi­gyelők mindezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy a nyugati pénzvilágot tartós sokk érte Nixon intézkedéseit követően.

Next

/
Thumbnails
Contents