Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-29 / 231. szám, szerda

TEJ ÜGYBEN Kurlovy Vary (Vlastislav Macháfiek felv.j Elsőrendű politikai feladat A CSKP Központi Bizottságának és a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának ez évi szeptember 17-i együttes ülésén elfogadott döntésekkel megkezdődött a képviselőválasztások előkészítésének nagy jelentőségű időszaka. Az a döntés, hogy hazánkban kiírják a választásokat, a CSKP XIV. kongresszusának határozataiból ered, és társadalmunk egész politikai konszolidációjának a kifejezője. A képviselőválasztás az ebben az évben előttünk álló legfontosabb belpolitikai esemény, de egyidejűleg igen nagy a külpolitikai jelentősége is. Ugyanis előkészítése és eredményei kétségtelenül bizonyítani fogják a politikai viszonyok konszolidációját, amire a CSKP vezetősége 1969 áprilisa óta törekedett és ami tagadhatatlanul megvalósult. A választások jó alkalmat nyújtanak népünk egységének további megszilárdítására, valamint arra, hogy az állampolgárokat még nagyobb mértékben mozgósítsuk a CSKP XIV. kongresszusa döntéseiből eredő feladatok teljesítésére. A Szövetségi Gyűlés, a nemzeti tanácsok és a nemzeti bizottságok képviselőinek megválasztásáról szőlő tőrvények megteremtik az e cél elérése érdekében szükséges jogi alapokat. A választási törvények a képviselőválasztások alkotmányos alapelveiből indulnak ki, vagyis az általános, egyenlő és közvetlen választási elvből, betartva a titkos szavazás szabályait. Bár az elfogadott törvények lényegébén a megelőző jogszabály-módosításban gyökereznek, jelentős változásra kerül sor abból a szempontból, hogy a választások egész előkészítésében, de különösen a jelöltek kiválasztásában és jelölésében hangsúlyozzuk a Nemzeti Front szerepét. Ez a tény különösen abban látható, hogy a jelölteket Csehszlovákia Kommunista Pártja, valamint a Nemzeti Frontba tömörült más politikai pártok és szervezetek fogják javasolni. A képviselőválasztást irányító választási bizottságok a Nemzeti Front bizottságaiként működnek. Ezek a bizottságok mindenekelőtt politikailag irányítják a választások egész előkészítését, továbbá kiválasztják a javasolt jelölteket, és ezeket nyilvántartásba vétetik. Ezzel teljes mértékben kifejezésre jut, hogy államunkban a szocialista demokrácia politikai alapja a Nemzeti Front, mint a Csehszlovákia Kommunista Pártja vezette munkások, parasztok és a többi dolgozó, nemzeteink és nemzetiségeink szövetsége. A párt és a Nemzeti Front arra törekszik, hogy a megválasztott képviseleti testületek politikai, szociális és nemzetiségi összetétele, a képviselők kora és a nők részvétele valóban visszatükrözze szocialista társadalmunk szerkezetét. A múltban a képviseleti testületek szociális összetételének, továbbá a nők és az Ifjúság részvételének a kérdéseit lebecsülték. Az a tény, hogy a jelenlegi nemzeti bizottságokban a nők és a fiatalok nem voltak kellőképpen képviselve, megmutatkozott e szervek tevékenységében is. Ezeknek a szerveknek szoros kapcsolatot kell teremteniük a lakossággal mind a helyi, mind az össztársadalmi problémák megoldása során. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy a községek és a városok számos problémájának nem kielégítő megoldása, így pl. a szolgáltatások terén, a helyi szolgáltatások, az ellátás, az egészségügyi szolgálat, az oktatásügy stb. terén, jelentősen fékezte a problémák megoldását, továbbá az, hogy azok, akik e megoldásra hivatottak voltak, közvetlenül nem érezték az ezen a területen máig is létező fogyatékosságokat. A Nemzeti Front szervei és a nemzeti bizottságok az állampolgárok tevékeny részvételével a választási programok öszszeállításának a végéhez értek. A Nemzeti Front választási programjai jelentős politikai dokumentumok, amelyek kötelező irányelvet jelentenek mind a Nemzeti Front szervei, mind a képviseleti testületek számára. Ezzel egyidejűleg ez a program lesz az állampolgárok kiindulópontja a választások egész időszakában, amely meghatározza a városok és a községek fejlesztésével és az egész szocialista társadalmunk fejlesztésével összefüggő feladatok teljesítésének biztosítását. Ezeket a választási programokat olyan nyílt okmányként kell értelmezni, amit a választási Időszakban még pontosabban kiegészítenek. Nagyon felelősségteljesen kell ezeket feldolgozni, józanul és reálisan kell kifejezni a problémák megoldását szolgáló lehetőségeinket. Ahhoz, hogy a választási programok teljesítsék küldetésüket, szükséges, hogy ne csupán a nemzeti bizottságok, valamint a Nemzeti Front szervei és szervezetei vegyenek részt megalkotásukban, hanem a vállalatok, az egységes földművesszövetkezetek, az iskolák, a kulturális és más létesítmények, amelyek az adott területen működnek. A választási programokban helyet kell adni az állampolgárok olyan követelményeinek és megjegyzéseinek is, amelyek a választói gyűléseken a képviselőjelöltek bemutatkozása alkalmával hangzanak el. A választási programoknak tartalmazniuk kell a népgazdaságunk minden szakaszán kijelölt össztársadalmi feladatok teljesítését célző intézkedéseket, továbbá a nemzeti bizottságok feladatai teljesítése érdekében foganatosítandó intézkedéseket is. Egyidejűleg biztosítaniuk kell az állampolgárok részvételét az olyan különféle feladatok teljesítésében, amelyeknek valóra váltását nem lehet az állami terv által elérni, hanem csak az állampolgárok aktív részvételével. Itt elsősorban a helyi nyersanyag- és anyagforrások kihasználásáról és a nemzeti bizottságok pénzügyi eszközei kihasználásáról van szó. A nemzeti bizottságok képvi- • selőinek megválasztásával kapcsolatban néhány változásra került sor a nemzeti bizottságok szervezetében és hatáskörében. A módosítás célja elvek érvényesítése, amelyek a legnagyobb mértékben egységessé teszik a nemzeti bizottságok szervezetét és hatáskörét a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaságban. A nemzeti bizottságok hatásköri módosítása a jelenlegi helyzettel szemben mindenekelőtt a Szlovák Szocialista Köztársaság kerületi nemzeti bizottságaira vonatkozik. Ezek veszik át a központi közigazgatási szervek hatáskörének egy részét. Tehát nemcsak arról a hatáskörről van sző, amellyel a kerületi nemzeti bizottságok 1969. június 30-ig rendelkeztek, hanem néhány más közigazgatási végrehajtó tevékenységről is. A CSK'P XIV. kongresszusa döntésével összhangban kerül sor különösen az állami végrehajtó hatalom szakaszán a járási, a városi, és a helyi nemzeti bizottságok hatáskörének bővítésére. Ezek a/ intézkedések fokozottan hangsúlyozzák azt az elvet, hogy a nemzeti bizottságok az államhatalom és az államigazgatás helyi szervei, s ezzel a közigazgatás közelebb kerül az állampolgárokhoz. Az érvényes törvénymódosítás alapján számíthatunk arra, hogy a nemzeti bizottságok képviseleti testületeinek létszáma a jelenlegi létszámhoz viszonyítva csökken. Ezzel kapcsolatban ésszerű az a javaslat, hogy az új nemzeti bizottságok kevesebb bizottságot alakítsanak. A nemzeti bizottságok az eddiginél nagyobb hatáskörrel rendelkező bizottságokat fognak kialakítani. Lényegében arról van szó, hogy a bizottságok mindenekelőtt mint a nemzeti bizottságok plénumának szervei lépjenek fel, hogy tolmácsolják választóik nézeteit a vállalatok és a szervezetek munkájáról. Hogy a bizottságok teljesíthessék ezt a funkciót, nem épülhetnek ki az ágazati elv alapján, és öszszetételükkel is meg kell felelniük alapvető küldetésüknek. Ez azt jelenti, hogy „saját" szakterületük védelme helyett elsősorban az össztársadalmi szempontból kell felülbírálniuk az egyes szakaszok munkáját. Az így alakított bizottságok mindenekelőtt a nemzeti bizottságok magasabb szintjén képesek lesznek szabadulni az apró operatív feladatok megoldásától, és így teljes mértékben érvényesíthetik saját kezdeményező és ellenőrző funkciójukat. Mint látható, a választások előkészítése és a nemzeti bizottságok hatáskörének elmélyítését célzó Intézkedések szoros összefüggésben állnak. Céljuk az olyan feltételek kialakítása, amelyek lehetővé teszik, hogy a nemzeti bizottságok sikeresen megvalósítsák a CSKP XIV. kongresszusának döntéseit. A választások előkészítése nagyon igényes munkát követel. Megköveteli hazánk minden becsületes állampolgárának elkötelezett magatartását. Ez a munka egész népünk érdekét szolgálja. Dr. JAN FILKÓ, az SZSZK belügyminiszterhelyettese A VASÁRNAPI ÚJ SZÖ szeptember 12-i számában cikk jelent meg Vilcsek Géza, az Oj Szó szerkesztője tollából „A tej" címmel. Benne a szerző elmondja, hogy az ő diákkorában tejet vásárolhattak a nagyszünetben a tanulók a pedellus bácsitól, ma pedig iskolás kisfia csupán kofolát, rágógumit, nyalókát vagy fagylaltot vásárolhat a sarki büfében. No meg, hogy mindez csak úgy jutott eszébe, hogy a minap hallotta az iskolaorvos és a fogorvos panaszát: „Sok édességet és kevés tejet fogyasztanak a gyermekek ... Étrendjükben sok még a fogyatékosság. Például nagyon kevés tejet isznak." A szerző új ötletet javasol: „Ahhoz, hogy a gyermekeknek az iskolában tejet adhassanak a nagyszünetben, először is kis üvegeket kellene gyártani. Vagy a limonádés zacskók mintájára olyan szívókás műanyagtasakokat kellene gyártani. Ez már beruházás. Be van tervezve? Nincs! Van rá keret? Nincs." Erre azt mondom, hogy igenis van. És hogy hol? Például Želiezovce (Zselíz) városában, a mi iskolánkban is két és fél decis műanyagtasakokban árusítjuk a tejet. És hogy ki árusítja? A pedellus? Vagy a felesége? Kifizetődő ez egyáltalán? Örömmel közlöm, hogy mindez nálunk egyelőre nem okoz problémát. És a „tejes história" nem zavarja össze a fegyelmet a nagyszünetben. Mi ugyanis a tejárusítást a következőképpen oldottuk meg: A JEDNOTA alkalmazottja még a nyári szünidőben meglátogatott bennünket és felajánlotta a tej árusítását. Mi ezt örömmel elfogadtuk és arra kéttük, hogy két és fél decis csomagolásban hozzák a tejet. És így van; naponta rendszeresen megérkezik a szállítmánnyal együtt a JEDNOTA alkalmazottja, aki két ügyeletes tanuló segítségével még u nagyszünet előtt, az egyes osztályok megrendelése alapján külön kosárakba rakja a tejet és hozzá a péksüteményt. Ezt az ügyeletes tanulók eljuttatják az osztályokba. így a tanulók a nagyszünetben önkiszolgáló módon fogyaszthatják el a tejet. Szeretném megjegyezni, hogy iskolánkban már jó néhány éve árusítunk tízórait. Ennek ellenére szeptember elsejétől 200— 220 tanulónk választotta tízóraira a tejet. Szeretik a gyermekek a tejet. Bár igaz, hogy a tejárusításának biztosítása nálunk is többletmunkát igényel. Tehát meg lehet valósítani az iskolai tejárusítást. Csak egy kis jóakarat, megértés, szervező munka kell hozzá. Ezt pedig nekünk, felnőtteknek kell vállalnunk gyermekeink egészséges fejlődése érdekében, hogy a jövőben a doktor bácsik és a tejüzemigazgatók minél kevesebbet panaszkodjanak. NYUSTYIN FERENC KÉT ÉV MÉRLEGE Földes Zoltán őrvezető is azoknak egyike, akik az elmúlt két év után a minap vették fel utoljára az egyenruhát. A példás katona azok közé tartozott, akik elégedetten értékelhetik, vagy — szakkifejezéssel élve — megvonhatják az elmúlt két év mérlegét. A komáromi Járásból, Tőííból {TanyJ származik. A Járási Építővállalat asztalosa, és a munkahelytől 20 km-re fekvő szülőfaluból naponta járt munkába. Amikor besorozták, kiválasztották őt a polgári, honvédelem gépkocsivezetői tanfolyamába. Itt találkozott először a motorokkal és a gépkocsikkal. Mindez gyötrelem volt számára. Naponta munkába utazni, a gépkocsivezetői tanfolyamot látogatni és otthon a szüleinek segíteni. Fiatalsága, életereje hozzásegítette, hogy mindezt győzte elvégezni. Egy késő nyári napon 1969- j ben megérkezett az, amit • minden egészséges 19 éves > fiatal ember várhat — a katonai behívó. 1969. október 1-én vonult be állampolgári kötelessége teljesítésére. A kiképzés után katonai gépkocsivezetői tanfolyamra osztották be. A tanfolyam sikeres elvégzése után gépkocsivezetői beosztást kapott. Ebben a funkcióban töltötte a két évet. Különböző típusú kocsikkal közlekedett, s amikor bebizonyította, hogy ügyes gépkocsivezető, a katonai szolgálat második évében személygépkocsivezető lett. Ha a két év elteltével Földes Zoltánt csak intnt gépkocsivezetőt értékeljük, fölöttébb elégedettek lehetünk vele. A rábízott gépkocsikkal csaknem 50 000 kilométert tett meg közlekedési kihágás nélkül. És ez már valami. Hiszen ha elemezzük, hogy a gépkocsit állandóan felhasználásra készen kell tartani, akkor ez valóban férfimunka volt. A minap, amikor búcsút vett a rábízott M-3-as gépkocsitól, bizony nem sok hiányzott ahhoz, hogy könny szökjön a szemébe. Hozzászokott gépkocsijához. így mondogatta: „Higgyék el, legszívesebben a kocsimmal együtt vonulnék a tartalékosok közé". Hiszem, hogy ezek a szavak szívből fakadtak. Az ő gondoskodása alatt a jármű mindig üzemképes volt, és 18 000 kilométert tett meg vele. A katonai élet befejezésekor egyetlen kérdést tettem fel neki: „Mit adott neked a katonaság és a katonai élet két éve?" Tömören, szívből válaszolt: „Sokat. Számos olyan dolog van, amit pozitívan értékelhetek. Legjobban a következő tapasztalatok becsülhetők: Közösségben éltem és megtanultam még jobban becsülni a közösséget. Megtanultam, mi a SZISZ, megismertem erejét és komolyságát. Amikor bevonultam, a gépkocsivezetői művészetből bizony nem sokat ismertem. A gyakorlatot már itt a katonaságnál szereztem Példás katona: Földes Zoltán őrvezető meg. Most, amikor tartalékba vonulok, nagyon szeretném, ha továbbra is hivatásos gépkocsivezető lehetnék. Szivemhez nőttek az autók. Nem én vagyok az egyedüli, aki így gondolkozik. Van szakmám, de több olyan fiú van, aki a katonaságnál szerzett szakosítást, és a polgári életben szeretné érvényesíteni tudását. Legyen az akár gépkocsivezető, báger-, földgyalukezelő, stb.... Elmondhatom általában, hogy a katonaság a fiataloknak sok élettapasztalatot nyújt, és számos ismeretet a további munkához a polgári életben." Befejezésként még néhány szót Földes Zoltánról. A katonai szolgálat két éve alatt egyszer sem kapott fegyelmi büntetést és parancsnokaitői 15 esetben részesült jutalomban. A „Példás katona" jelvény viselője. -g-t 1971. IX. 29.