Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-26 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó

HUSZONÖT ÉVES A NITRAI MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLA A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS HATÁROZATA ÉRTELMÉBEN 1946-BA

N, MEZŐGAZDA* SÁGI ÉS ERDÉSZETI FŐISKOLA NYlLT KOŠICÉN (KASSÁNA. AZ OKTATÁSI.INTÉZMÉNY. AMELYET 1952 BEN ÁTHELYEZTEK NITRÁRA - IDÉN ÜNNEPLI FENNÁLLÁSÁNAK HÚSZO

N-' OIQDJK EVFQRDULQJAJ. s _ AZ ISKOLA TANÁRAI A NAGYÜZEMI MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS MEGINDULÁSA O.TA ALINAK MEGSZILÁRDÍTÁSÁN ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉN DOLGOZTAK. MUNKÁJUKHOZ ČR.TČX MUNKÁJUKAT SZERETŐ SZAKEMBEREKET NEVELTEK-ÉS NEVELNEK MA IS A SZ

OCIALISTA MEZŐGAZDASÁG SZÁMÁRA. MINDEN KEZDET NEHÉZ A szakemberképzés az iskola oktatóitól a kapunyitást kővető években nagy erőfeszítést követelt, mert hiányoztak a tanítás tárgyi feltételei. Nem volt megfelelő az épület, nem voltak segédeszközök. Ez a helyzet később megváltozott, úgyszintén az iskola küldetése is. Az ötvenes évek elején megkezdődött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ami új feladatokat állított az oktatási intézmény elő. A mezőgazdasági üzemek számára egyre több szakembert kellett képezni. Hogy a küldetésnek az iskola eleget tudjon tenni, lépéseket tettek az oktatás színvonalának emelése érdekében. Első lépés az volt, hogy a mezőgazdasági szakot különválasztották az erdészetitől és az önálló mezőgazdasági főiskolát áthelyezték Nitrára (Nyitra). Itt átmeneti időre újabb nehézségek merültek fel az oktatás terén, mert Kosicéről csak kilenc professzor, egy docens és 27 tanársegéd költözött át Nitrára. Tanerő hiányban szenvedett az iskola. Ma 14 professzor, 60 docens, 266 tanársegéd működik a főiskolán. Összehasonlítva a számadatokat, világosan látjuk, mennyi munkát vállalt magára egy-egy oktató, amíg új tanerőkkel gyarapodott a létszám. Az ötvenes évek végére megszűnt a tanerőhiány és 1958-ban örvendetes dolog történt; megkezdték az új iskola építését, amely 1966-ban készült el. A főiskola épülete ma Nitra város egyik büszkesége. MEGVÁLTOZOTT KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Miután beköltöztek az új iskolába, az oktatók minden figyelmüket, energiájukat a tanításra, minőségének megjavítására fordíthatták, sem idejük, sem türelmüket nem rabolták el a régihez hasonló gondok. Az oktatás színvonalát mindenekelőtt szemináriumok rendezésével külföldi egyetemekkel való jó viszony ápolásával emelték. A szemináriumokon a főiskola tanárai, a tudományos kutatóintézetek, a Mezőgazdasági Minisztérium kiválóan képzett szakemberelvei közösen megbeszélték a tanszékeken folyó oktatási módszereket, s ilyen szemináriumok eredményeiként Javaslatok születtek az oktatás javítására. A külföldi mezőgazdasági főiskolákkal fenntartott kapcsolatok folytán pedig hasznos tapasztalatcserékre is sor került. A Nitrai Mezőgazdasági Főiskolának jő kapcsolatai vannak a szovjet, lengyel, román, Jugoszláv főiskolákkal. Szorosan együttműködnek a hallei egyetemmel, a Debreceni — a Keszthelyi — a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdasági tudományok főiskolai szinten történő oktatása megfeleljen a mezőgazdasági termelés jelenlegi színvonalának. Az iskolának jelenleg 3343 hallgatója van. A diákok egy része az agrotechnikai fakultás zootechnika!, agronómiai, meliorációs ágazatán, másik része a közgazdaságtani fakultáson, a többi a gépészeti fakultáson tanul. 482-en végzik távúton tanulmányaikat. Ezek legtöbbnyire mezőgazdasági szakemberek, akik így bővítik a szakismereteiket, ami nemcsak egyéni, hanem egyúttal közérdek is. Egyéni érdek azért, mert aki nem tart lépést, azt túlhaladják, közérdek, mert a mezőgazdaság eddiginél erőteljesebb fejlődésének feltétele, hogy a termelést jól képzett szakemberek irányítsák. A GYAKORLATBAN A Nitrai Mezőgazdasági Főiskolán eddig 6999-en szereztek mezőgazdasági mérnöki diplomát, s ezek szakemberekké képzésének költségeit az állam vállalta. A főiskoláról kikerült hallgatók nagy része mint zootechnikus, agronómus, vagy -éppen szövetkezeti elnök dolgozik, és taníttatásának költségeit úgy „fizeti vissza™, hogy jól gazdálkodik a szövetkezeti vagyonnal, céltudatosan, tervszerűen, a szövetkezet, a falu, egész mezőgazdaságunk érdekében dolgozik, s legtöbbjük még arra is talál időt, liogy bekapcsolódjék a falu társadalmi, politikai, kulturális életébe. Sok volt nitrai főiskolás egyike a falu legjobb futballistájának vagy éppen a színjátszó csoport tagja. Ezt a sokoldalúságot is az iskola padjaiból hozták magukkal, ahol a szakma igényességén kívül ezt is kifejlesztették bennük. KÖZVETETT KAPCSOLAT Mlg valaha egy diplomából élÄ>fogytiglanig futotta a tudomány, addig ma a „főiskolán tanultak" csak pár évre elegendők. Ezért a sokféle tevékenység mellett a kész mérnöknek is időt kell szakítania a tudás gyarapítására. Erre legjobb eszköz a szakirodalom. A volt diák kezeügyébe került szakkönyvön gyakran a volt tanárának nevét fedezi fel, s így a főiskola dolgozóinak publicisztikai tevékenysége folytán nem szakad meg a kapcsolat az iskola és a volt diák között, hanem közvetett formában továbbra is fennmarad. Az elmúlt huszonöt év alatt 2883 szakkönyv, 299 tankönyv, 642 jegyzet, 2780 tudományos cikk, 2084 ismeretterjesztő cikk íródott az iskola falai között. A tanárok publicisztikai tevékenysége nem befejezett folyamat. Több, általuk kész mű vár jelenleg is kiadásra, mások készülő félben vannak. Ezek a szakkönyvek — mint az előzőek is — valamennyi mezőgazdasági szakember számára íródnak. A szerzők ily módon kívánnak segítséget nyújtani egyes bonyolult feladatok megoldásában, s ilyen formában is a termelés színvonalának emelkedését elősegíteni. KOVÁCS ELVIRA Lassan megkezdődnek az őszi betakarítást munkálatok; a cukorrépa, kukoricaszedés. Figyelemre méltó jelenség, hogy sem a tavaszi- setn a nyári csúcsmunkák idején nem látni annyi embert a határban, mint ősszel. Ez azért van, mert a cukorrépát, kukoricát, burgonyát legalábbis annak nagy részét a legtöbb mezőgazdasági üzemben kézzel takarítják be. S így e növényeknek sem a vetésével, sem a tenyészidő alatti gondozásával nincs annyi baj, mint betakarításukkal. Nemcsak a határszemle alapján állíthatjuk, de számokkal is bizonyítható, hogy az őszi betakarítási munkálatok végzéséhez kevés gép áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. 1969~ben például a Szlovákiában termesztett cukorrépának csak a 16,5 százalékát, a burgonyának pedig a 2.7 százalékát takarították be gépekkel. Miért nem gyárt gépiparunk vagy miért n«;ni hozunk be külföldről ilyen gépeket? Kukoricát, cukorrépát, burgonyát — egyszóval kapásnövényeket a gabonafélékhez viszonyítva aránylag kis területen termesztenek nálunk. Talán ennek tudható be. a mezőgazdasági üzemek nem gyakoroltak kellő nyomást a betakarítási munkákat végző gépek gyártásának fokozására. Elég kedvezőtlen körülmények között folyt ez idáig a terményeknek a földről való elszállítása is. A mezőgazdasági üzemek dolgozói a cukorrépát, kukoricát, burgonyát raktárakba, felvásárló üzemekbe csaknem- kizárólag traktorral szállították és szállítják bizonyára ez idén is, 20—30 kilométeres távolságokra. A traktorral való szállítás pedig nem gazdaságos. Lassú, rongálja az utakat, akadályozza a közúti forgalmat. Bebizonyított tény, hogy a traktorral való szállítás 10 kilométeren túl ráfizetéses. Teherautók használata gyorsabb és olcsóbb forgalmat biztosít. Sajnos ma még sok esetben a teherautók szétosztásakor más vállalatokat részesítenek előnybe a mezőgazdasági üzemekkel szemben. Ezekkel a problémákkal komolyan foglalkoznak a CSKP XIV. kongresszusán elfogadott, 1971—75. évi népgazdaságfejlesztési terv irányelvei is, ahol a „Mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés" című fejezetben szó szerint a következő áll: „A mezőgazdasági munkák gépesítését úgy irányítjuk, hogy a szocialista szektorban 1975-ben már a kukorica 90 százalékát, a cukorrépa 95 százalékát, a burgonya 75 százalékát kombájnnal gyűjtik be a mezőgazdasági üzemek". A kapásnövények betakarításánál használatos gépek nagybani gyártására azért is szükség lesz, mert a kukorica, cukorrépa, burgonya vetésterületét növelni kell, továbbá a gyors és veszteségnélküli betakarítás a termelési folyamatnak az a fázisa, amelyre nagy gondot kell fordítani. Nagyon jól tudjuk, hogy a kész termésben mekkora károk keletkeznek, ha megkésik a betakarítása. Márpedig kézi erővel nem mindig sikerül ezeket a munkálatokat az agrotechnikai határidő keretén belül elvégezni. Az elegendő, megfelelő gép tehát nemcsak a termesztett növény kitermelését teszi olcsóbbá, hanem a terméshozam emeléséhez is hozzájárul. VINCENT RAPANT NDK gyártmányú burgonyakombájn (ČSTK felvételej