Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-23 / 226. szám, csütörtök

ÜLÉSEZIK A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS VIHAROK FÖLDRÉSZE Budapest — Tegnap 11 ára­kor megnyílt a magyar ország­gyűlés őszi ülésszaka. Az ülé­sen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke és más vezető személyiségek. Az ülést Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Az elnök javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülés­szak tárgysorozatát, amelyek a következők: 1. a szövetkezetek­ről szóló törvényiavaslat; 2. az ifjúságról szóló törvényjavas­lat; 3. interpellációk. Ezután napirend szerint meg­kezdődött a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat tárgyalá­sa. A kormány nevében dr. Ko­rom Mihály igazságügyminisz­ter mondott expozét. A LEMP POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Varsó — A LEMP Politikai Bizottsága értékelte a párt alapszervezeteiben a párttagok­kal és tagjelöltekkel folytatott egyéni beszélgetések eddigi ta­pasztalatait. Megállapította, hogy az egyéni beszélgetések tovább erősítették a párt esz­mei és szervezeti egységét, s fokozták tagjainak aktivitását. A PB ülésén a kormány be­számolót terjesztett elő a KGST 25. ülésszaka határozatainak megvalósítására tett intézkedé­seiről. A Politikai Bizottság új­ból kiemelte a KGST 25. ülés­szakán elfogadott Komplex Program jelentőségét, s helyes­lőleg tudomásul vette a megva­lósításra foganatosított lengyel kormányintézkedéseket. A PB egyhangúlag elfogadta a beszámolót a Lengyelország és az NDK párt- és kormány­küldöttségeinek szeptember 20 —21-1 varsói tárgyalásairól. A kormányelnökség a PB elé terjesztette a lengyel traktor­gyártás korszerűsítésének és fejlesztésének 1972—1975. évi programját, amelyet az ülés tu­domásul vett. A belkereskedelmi miniszter tájékoztatta a PB-t a lengyel piac helyzetéről. A PB megál­lapította, hogy további terven felüli árumennyiséget kell a belső piacra szállítani, s növel­ni kell a behozatalt is. Választási meglepetések Dániában? Koppenhága — Cseppfolyós helyzet alakult ki Dániában a keddi parlamenti választások után, mivel sem a polgári koa­líciós pártoknak, sem pedig a szocialistáknak nem sikerült megszerezniük az abszolút több­séget. A dán belügyminisztérium ál­tal szerda hajnalban nyilvános­ságra hozott, nem végleges adatok szerint az eddigi kor­mánykoalíció pártjai a 179 mandátumból 88-at szereztek meg. A szociáldemokraták és a Szocialista Néppárt 87 parla­menti hellyel rendelkeznek. A dán anyaország 175 man­dátumához még hozzászámolják Grönland két mandátumát, ahol a választások eredményeit most számolják össze, valamint a Faröer-szigetek két parlamenti helyét. Itt a választások csak október 5-én kezdődnek. A szo­cialista pártok Grönlandon és a Faröer-szigeteken biztosan szá­míthatnak egy-egy parlamenti helyre és így az új Folketlng­ben valószínűleg 89 mandátum­mal rendelkezhetnek. Grönland és a Faröer-szigetek két más képviselője semlegesnek szá­mít. Jens Ottó Krag, a dán szo­ciáldemokraták elnöke közvet­lenül az előzetes eredmények közzététele után felszólította Hilmar Baunsgaard eddigi mi­niszterelnököt, hogy nyújtsa be lemondását. Baunsgaard vála­szában kijelentette, hogy a helyzetet mérlegelni kívánja, mielőtt döntene a kormányala­kítás ügyében. A mandátumok megosztása az egykamarás parlamentben a következő: Polgári koalíciós pártok Konzervatív Néppárt 31 man­dátum (eddig 37), Mérsékelt Liberális Venstre-Párt 30 man­dátum (eddig 34), Radikális Venstre-Párt 27 mandátum (ko­rábban ugyanennyi). Szocialista pártok: Szociálde­mokrata Párt 70 mandátum (eddig 62), Szocialista Néppárt 17 mandátum (eddig 11). A választásokból a legerő­sebb pártként a szociáldemok­raták kerültek ki, akik a le­adott szavazatok 37,3 százalé­kát nondhatják magukénak. AZ AFRIKAI EGYSÉG SZER­VEZETE azzal vádolta a NATO­tagországokat, hogy segítik Portugállát a Mocambique el­len folytatott gyarmati hábo­rújában. BOLÍVIA Erősödik az államcsíny ré­vén augusztusban hatalomra került jobboldali bolíviai rezsim ellen kibontakozott gerillamoz­galom. Andres Sellch belügy­miniszter, akit a kormány egyik legbefolyásosabb tagja­ként tartanak számon, bejelen­tette, hogy az országban szá­mos gerillaszervezet harcol és a kormány „tűzszünet nélküli háborút" indít a baloldali moz­galom felszámolására. A belügyminiszter közlemé­nyében ezúttal felszólította az ország lakosságát, hogy működ­jék együtt a hatóságokkal, a „kommunizmus fészkeinek ki­füstölésében". Az AP szerint a jobboldali kormány már meg is kezdte úgynevezett tisztogató hadmű­veleteit, amelyeknek elsődleges célpontja a „nemzett jelszaba­dító hadsereg" és a Szegénypa­rasztók Uniója nevű szervezet. Más hírek arról számolnak be, hogy az utóbbi napokban Kelet-Bolíviában 24, gerillának tartott személyt gyilkoltak meg és száz személyt letartóz­tattak. BRAZÍLIA A brazíliai szélsőjobboldali szervezetek fokozták fegyveres akcióikat azt követően, hogy a rendőrök a múlt héten meg­ölték Carlos Lamarcát, a városi gerillamozgalom egyik vezető­jét. Éjszaka a városi partizánok Sao Paulőban megtámadtak és lefegyvereztek egy rendőrőrjá­ratot. Ezt követően rendőrautót gyújtottak fel, majd lángbabo­rítottak két teherautót, amely 'dfe egyik jobboldali lap példá­n/ait szállította. Közben a Folha de Sao Pau­lo című jobboldali lap kiadója üzenetet kapott, hogy Lamarca meggyilkolásának bosszújaként „egy héten belül meghal". Az üzenetet egy úgynevezett nem­zeti felszabadítási szövetség ír­ta alá. KOLUMBIA A hadsereg egységei szállták meg a bogotai egyetemet, Ko­lumbia legnagyobb felsőoktatá­si Intézményét. Az egyetemen már huzamos ideje tart a diá­kok nyugtalansága. A hétfőn és kedden kirobbant újabb inci­densek során két rendőr meg­sebesült és három katonai jár­művet felgyújtottak. A rendőr­ség ötven fiatalt őrizetbe vett. A katonai egységeket az egyetem elnöke kérte. Az elnö­köt a diákok hétfőn kizavarták hivatalából, mire egy nappal később a rendőrség és a had­sereg fedezete mellett tért vissza. A bevonuló karhatalmi erőket a diákok kőzáporral fo­gadták. A bogotai baloldali diákok az ellen tiltakoznak, hogy a ka­tolikus egyház és a kormány az egyetem autonómiáját meg­sértve beleszól a dékánok és az egyetemi elnök kinevezésé­be. A diáknyugtalanság idén feb­ruárban kezdődött, amikor a hatóságok tizenöt egyetemistát meggyilkoltak egy összecsapás során. A 20. TALÁLKOZÓ A BERLIN—BONN PÁRBESZÉDBE* Nyugat-Berlin — Szerdán dél­előtt Berlinben került sor Mi­chael Kohl, az NDK államtitká­ra és Egon Bahr nyugatnémet államtitkár közötti újabb meg­beszélésre. Ez volt a két poli­tikus 20. megbeszélése. Fél órával a tárgyalások megkezdése után Bahr megle­petésszerűen visszatért Nyugat­Berlinbe. Ennek okáról részle­teket nem hoztak nyilvános­ságra. Egon Bahr, a bonni kancellá­ri hivatal államtitkára szerdán Kohl NDK-miniszterelnökségi államtitkárral folytatott alig félórás megbeszélés után kül­döttségével együtt visszatért Nyugat-Berlinbe. Amikor a nyu­gat-berlinl átkelőhelyen átlé­pett, nyilatkozatot nem tett. Ké­sőbb viszont Nyugat-Berlinben a DPA egyik tudósítójának kije­lentette, a tárgyaiások gyors befejezésének oka az volt, hogy a két fél továbbra ls különböző állásponton van a négyhatalmi keretmegállapodás német szö­vegét illetően. Az államtitkár szőszerint ezeket mondotta: „... megállapítást nyert, hogy a négyhatalmi megállapodás német fordításával kapcsolatos közös fáradozások továbbra sem jártak eredménnyel. Ilyen körülmények között nem lehe­tett folytatni a tárgyi megbe­széléseket a közlekedés kérdé­seiről, A legközelebbi találkozó időpontjában a két küldöttség a későbbiekben egyezik majd meg". Az ADN egy szerda déli je­lentésében hangsúlyozta, hogy Bahr államtitkárnak ezúttal sem volt felhatalmazása arra, hogy tárgyi megbeszélésekbe bocsátkozzék az NDK által az NSZK és az NDK közti közleke­désre vonatkozólag szeptember 6-án előterjesztett tervezetet Il­letően. Kohl államtitkár sajnál­kozását fejezte ki e magatar­tás felett, és újból megerősí­tette az NDK kormányának hajlandóságát a gördülékeny tárgyalások folytatására, hogy mielőbb pozitív eredményre juthassanak. Kommentárunk 1971. IX. 23. A marrakesi tömegperben ** elhangzott verdikt: a 193 személy ellen indított po­litikai kirakatperben öt sze­mélyt halálra (négyet távollé­tében), hat személyt életfogy­tiglani, két személyt 30 évi, öt személyt 20 évi 23 személyt 10 évi, 93 személyt 18 hónap­tól 5 évig terjedő börtönbünte­tésre ítéltek, 59 személyt pedig felmentettek a vád alól. Ilyen tömegper ritkán fordul elö. b még Marokkóban sem volt rá példa, pedig a királyi ,,igazságszolgáltatás" minden­kor serényen működött. Először azzal kapcsolatban merül fel kérdés, kik és miért kerültek a vádlottak padjára, s milyen szerepük volt a ki­rály elleni puccsban. A bírák megállapítása és a hivatalos bejelentés szerint a parbe fogott személyeknek semmi közük sem volt a ma­rokkói tábornokok és ezrede­sek királyellenes puccsához, nem is álltak kapcsolatban a puccsistákkal, egyébként a lá­zadás idején már börtönben ül­tek perük tárgyalására várva. A hatóságok csak azt vethet­ték az áldozatok szemére, hogy különféle libarális szervezetek tagjai voltak és bírálták a ki­rály despotizmusát. Ez azon­ban nem lehet indok ilv sú­lyos büntetések kiszabására. Marokkó már évek óta lap­pangó. felszínre törő, de ke­mény terrorral visszaszorított idült belpolitikai válsággal küszködik. Bizonyos értelem­ben anomália az arab világban: műszakilag eléggé fejlett or­szág; függetlenségének elnye­rése óta duzzasztógátak, erő­művek, fémfeldolgozó vállala­tok, kohómövek és egyéb ipar­vállalatok épültek, agrárviszo­nyait tekintve azonban nagyon Hasszán öngólja elmaradott ország, képtelen ön­ellátásra. így aztán elképzel­hető, milyen nagy különbség, áthidalhatatlan szakadék van a nincstelen, írástudatlan pa­rasztok és a nemzeti burzsoá­zia módos rétegei között. Az Igazság kedvéért megjegyzen­dő, hogy az iparvállalatok fele francia telepesek tulajdonában van, s mintegy 200 ezer hek­tárnyi termékeny földön is ők gazdálkodnak. II. Hasszán a Korán szigorú­ságára támaszkodva kemény kézzel kormányozta az orszá­got, s a felvilágosodás, hala­dás elől minden utat elzárt. A XX. század hetvenes éveiben azonban mind nehezebb így kormányozni, s a problémák előbb-utóbb Marokkóban is fel­törtek. A kormányzó Isztiklal (Függetlenségi) Párt bizonyos értelmiségi csoportja volt az első erő, amely felismerte, hogy a király elkanyarodott boldog emlékű atyja, a függet­lenséget kivívó V. Mohammed politikájától. A pártban, amely a királyi család támasza volt, meghasonlás következett be, a baloldali ellenzék kilépett, kü­lön utat követett és szövetsé­get keresett az összes balol­dali ellenzéki erőkkel. A párt veteránjai közül sokan, mint például El Fassi, csak kegye­letből maradtak a helyükön, a király politikáját elvben ők sem helyeselték. Mivel II. Hasszán példátlan centralizmusa (még a vidéki adminisztráció vezetőit is sze­mélyesen nevezi ki és szemé­lyesen ellenőrzi tevékenységü­ket) lehetetlenné tette ellen­zékinek nevezhető csoportosu­lások zavartalan hazai formá­lódását, haladó értelmiségiek, köztük vezető személyiségként Mehdi ben Barka, a hatvanas évek derekán Párizsban meg­alakították a Népi Erők Szövet­ségét. E szervezet eléggé kel­lemetlenkedett az abszolutista hajlamú uralkodónak, aki egy­szerűen meggyilkoltatta Ben Barkát, az ellenzék vezetőjét. Az ügy nemzetközi botrányt keltett, kínos helyzetbe hozta a franciákat, de mivel „minden csoda három napig tart", ez az ügy is elsimult, s Ben Barka gyilkosa, Ufkir tábornok elő­lépett; valójában a király leg­főbb bizalmija, akinek kezében roppant hatalom összpontosul. Már tavaly oly erővé formáló­dott, hogy nyíltan alkotmány­reformokat és szabad választá­sokat követelt. A király ígére­tekkel válaszolt, de mint a to­vábbi események igazolták, nem gondolta komolyan Ígére­tet beváltását. Sőt, a betiltott kommunista párt főtitkára, Ali Yata által utódként szervezett és legálisan működő Felszaba­dulás és Szocializmus Pártját is betiltatta. Közben e párt tagjaiból, a Népi Erők Nemzeti Szövetségéből és más baloldali csoportokból megalakult az Al­Kutlah-el-W atania nevű nem­zeti front. Ennek 193 neves személyiségét, köztük különbö­ző társadalmi rétegek és fog­lalkozások képviselőit tartóz­tatták le júniusban, majd állí­tották bíróság elé. II. Hasszán nem ls olyan ré­gen, közvetlenül a tiszti puccs után kijelentette: „Politikámat nem változtatom meg, de ke­resni fogom a kormányzás módjait, s ezt mindjárt ma­gamnál kezdem". A királyi sza­vak és a bíróság ítéletei is el­hangzottak, s a valóság II. Hasszán rendszerének beteg voltát bizonyítja. Ellentétben van az arab világ általános cél­kitűzéseivel. A vádlottakból kín­vallatással kicsikart hamis val­lomások. valamint az amerikai hírszerző szolgálat, a spanyol titkosrendőrség és az izraeli kémszolgálat koholmányai szol­gáltatták a vád anyagát, ami Rabatban már nyílt titok. L. L. Változások Pekingben? Peking — A Kínai Népköz­társaság külügyminisztériumá­nak tájékoztatási osztálya szer­dán hivatalosan bejelentette, hogy ez évben október elsején elmarad a hagyományos ünne­pi felvonulás és tűzijáték. A tájékoztatási osztály szó­vivője a külföldi „ tudósítók előtt jelezte, hogy a kínai ha­tóságok úgy döntöttek: „meg­reformálják" az október l-l ün­nepségeket. A bejelentés, amelyről az AFP és a Reuter tudósítói szá­molnak be, az első hivatalos megerősítése azoknak a Peking­ben elterjedt félhivatalos hírek­nek, hogy Idén módosítják a hagyományos ünnepségek prog­ramját. „Mao elnök egészségi állapo­ta kitűnő", — közölte tegnap a Kínai Népköztársaság párizsi nagykövetségének szóvivője. A nagykövetség megerősítet­te azt a pekingi bejelentést, amely szerint az október 1-i felvonulás elmaradása a nem­zeti ünnep programjának meg­reformálásával kapcsolatos. Goodman titkolódzik Salisbury — Lord Goodman, a Rhodesiában tárgyaló brit küldöttség vezetője sir Philip Adams társaságában 5 napig tartó tárgyalások után kedd este hazaindult Londonba. A küldöttség másik két tagja egy nappal később utazik el Rhode­siából. Továbbra sem nyilatkozott ar­ról, hogy a brit—rhodesiai ta­nácskozások milyen eredmény­nyel jártak. Újságírók kérdései­re lord Goodman csak annyit volt hajlandó válaszolni, hogy a megbeszélések légköre „igen szívélyes és barátságos" volt. Hozzátette, helytelen lenne fel­tételezni, hogy a közeljövőben bármiféle drámai esemény vár­ható. Az angol külügyminisztérium szóvivője kedden cáfolta azo­kat a Salisbury-ben terjesztett híreket, hogy az angol—rhode­siai kiegyezés „karnyújtásnyi távolságra" van. A szóvivő sze­rint Londonnak még időre van szüksége, amíg értékeli a hely­zetet és döntéseket hoz. TOKIÓBAN szovjet—Japán árucsereforgalml és fizetési egyezményt Írtak alá. A FRANCIA KOMMUNISTA PART és a Német Kommunista Párt képviselői Saarbrücken­ben megbeszéléseket folytattak a Salnt Gobain-ban lévő tröszt munkásai érdekelnek védelmét szolgáló közös Intézkedésekről. A KNDK ÉS DÉL-KOREA kö­zött egyenes telefon-összekötte­tést létesítettek. NAGY-BRITANNIABAN a Mor­nlng Staron kívül már negyedik napja nem jelentek meg napila­pok. Az Angol Lapkiadók Orszá­gos szövetsége (NPA) és a ve­lük szemben álló hat szakszer­vezet között mindeddig nem Jött létre megegyezés. NIXON ellen tervezett me­rénylet vádjával tartóztattak le a hatóságok egy férfit az Ore­gon állambeli Portlandban, aho­vá Nixon vasárnap érkezik. ANGELA DAVIS perének tár­gyalását elnapolták, miután a tárgyalást vezető bíró szeptem­ber 27-én dönt a polgárjogi har­cos védőinek indítványáról, amely javasolja a tárgyalás át­helyezését San Franciscóba. NICOLAE CEAUSESCU fogad­ta dr. Erwin Wickert, az NSZK új bukaresti nagykövetét, aki átnyújtotta megbízólevelét. INDONÉZIA és Brazília pénz­ügyi nehézségekre hivatkozva kölcsönösen bezárta nagykö­vetségét a két ország fővárosá­ban. VARSÓBAN lengyel—osztrák kereskedelmi megállapodást ír­tak alá. OLAV norvég király kedden húszperces magánjellegű meg­beszélést folytatott Nixon ame­rikai elnökkel.

Next

/
Thumbnails
Contents