Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-23 / 226. szám, csütörtök

Epftö tudományos kutató a KGST-országokban A SZOCIALISTA ORSZÄGOK TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A KGST-országok együttmű­ködésének elmélyítését és a szocialista gazdasági integráció fejlesztését szolgáló komplex program fontosnak jelöli meg a tagállamok tudományos-mű­szaki együttműködésének, a szocialista gazdasági integrá­ciónak és a többi szocialista or­szággal fenntartott gazdasági és tudományos kapcsolatoknak az állandó fejlesztését. Mérhetetlenül megnövekedett a Szovjetunió és a nagy tudo­mányos-technikai potenciállal rendelkező többi szocialista ál­lam együttműködése a tudo­mányban és a technikában. A KGST-országokban, amelyek fej­lett tudományos kutatóintézeti hálózattal rendelkeznek, több mint egymillió tudományos ku­tató dolgozik, vagyis a világ tu­dományos kádereinek körülbelül egyharmada. Eredményesen doigozik több nemzetközi tudo­mányos szervezet: az Egyesült Atomkutató Intézet, A KGST­országok Nemzetközi Tudomá­nyos és Műszaki Információs Központja stb. A szocialista vi­lágrendszer ésszerű kihaszná­lásának egyik fontos területe ma az egyes országok műszaki kutatásainak összehangolásá­ban rejlik. Az e téren végzett közös munka fejlesztése hoz­zájárul a szociailsta gazdasági integráció komplex programjá­nak megvalósításához, amelyet a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa 25. ülésszaka el­fogadott. Űj elem A szocialista integráció komp­lex programja nemcsak az anyagi termelés, a tudomány, a technika, a valutáris és a pénzügy, a külkereskedelem és a szállítás problémáira terjed kl, hanem az irányítás és a tervezés, a jogi, a szervezeti és a módszertani teendőkre is. A gazdasági integráció valameny­nyi problémájának átfogó, az összefüggéseket tekintetbe ve­vő kidolgozása a KGST-tagor­szágok gazdasági és tudomá­nyos technikai együttműködé­sének sajátos, minőségileg íij eleme a jelen szakaszban. Az SZKP XXIV. kongresszusán a Központi Bizottság beszámoló­járól elfogadott határozat meg­állapítja: a KGST-országok po­litikája, amely a nemzetközi szakosításon és a kooperáción, a népgazdasági tervek körülte­kintő egyeztetésén, a gazdasági integráción alapul, kifejezi a világszociallzmus fejlődésének objektív szükségszerűségét. A tudományos-műszaki együtt­működés és a külkereskede­lem volt a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak egyik „legrégibb területe". Ez a szo­cialista világrendszer kialaku­lásának időszakában kezdődött. A Szovjetunió 1947-től minden szocialista országgal kormány­közi megállapodást kötött a tu­dományos-műszaki együttmű­ködésről. Súlyponteltolódás Az utóbbi évtizedekben a súlypont az elvégzett tudomá­nyos kutatások és műszaki eiedmények kicseréléséről mindinkább eltolódott a nagy tudományos és műszaki problé­mák megoldását szolgáló erő­feszítések és eszközök egyesí­tésére. Így olyan új együttmű­ködési formák alakultak ki mint a koordinált vagy közös kutatások, a rokonintézmények együttműködése, közös tudomá­nyos intézetek és tudóscsopor­tok együttműködése a tudomá­nyos-technikai prognosztiká­ban, a tudomány és a technika tervezésében. A szocialista országokban megvalósuló gazdasági refor­mok, az önelszámolási elv meg. szilárdulása és a gazdasági ösztönzés feltételei között meg­változott a tudományos-műsza­ki együttműködés jellege. Ez törvényszerűen felveti, hogy a tudományos-technikai vívmá­nyok nemzetközi cseréjének megfelelő változásokat kell végbe vinni a gazdasági elszá­molásban. A KGST-országok kö­zötti tudományos-műszaki együttműködés gazdasági me­chanizmusát ls meg kellett vál­toztatni, ez törvényszerűen megfelel az egyes országok nép­gazdaságában végbement vál­tozásoknak, mivel ezek az ál­lamok ma már jelentős tudo­mányos-technikai potenciállal, fejlett iparral és mezőgazda­sággal rendelkeznek. Hatékonyságnövelés A KGST végrehajtó bizottsá­gának 1967-ben tartott 20. ülés­szakán megállapították, hogy a tagországok ingyenesen és gazdasági elszámolás alapján is kicserélhetik tudományos­műszaki eredményeiket. A szo­cialista országok kölcsönös kap­csolataiban a gyakorlatban mind nagyobb helyet foglal el ä tudományos-műszaki kutatá­sok kölcsönös finanszírozása és a műszaki tapasztalatok olyan átadása, amikor a termelési ki­adások bizonyos részét megté­rítik. Az önelszámolási kapcso. latok bevezetése jelentősen fo­kozza a szocialista országok tudományos-műszaki együttmű­ködésének hatékonyságát és kölcsönös előnyeit. A Szovjetunió és a szocialis­ta országok tudományos-műsza­ki együttműködése ma két- és többoldalú alapon valósul meg A gazdasági integráció komp­lex programjának gyakorlati realizálása kétségtelenül meg­követeli a sokoldalú együttmű­ködés mind szélesebb felhasz­nálását. A Szovjetunió és a szocialis­ta országok kétoldalú kapcso­latait, a gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködési bizottságok révén valósítják meg. Ezek feladatai közé tar­tozik mind a tudömányos-tecli­nikai együttműködés, mind a kölcsönös áruszállítás, az ipari termelés szakosítása és koope­rációja. A tudományos-techni­kai kapcsolatokkal a bizottsá­gokban állandó albizottságok foglalkoznak, amelyeket pari­tásos alapon hoznak létre a tu­dományos-műszaki együttműkö­dés irányítására és ellenőrzé­sére. A bizottság fontos feladata, hogy megteremtse a szocialis­ta országok rokon minisztériu­mainak és főhatóságainak köz­vetlen kapcsolatait. Ma 57 szov­jet minisztérium és főhatóság folytat ilyen együttműködést. Közvetlen kapcsolatok Az utóbbi időben a Szovjet­unió és más szocialista orszá­gok minisztériumainak és fő­hatóságainak közvetlen együtt­működése a komplex problé­mák megoldását szolgálja, amely a népgazdaságnak nem egy, hanem több ágazatát fog­ja át. Az alapvető termelési ágak technológiai folyamatai­nak gépesítésében és automa­tizálásában például 10 szovjet és 7 NDK-beli minisztérium működik együtt. A közvetlen tudományos­technikai kapcsolatok fejleszté. se megfelel annak a politiká­nak, amelyet ezekben az orszá­gokban a népgazdaság és a tudományos-technikai haladás irányításában érvényesítenek, vagyis az ágazati elv megszi­lárdításának. Feltétlenül emlí­tést érdemel a Szovjet Tudo­mányos Akadémia és a többi szocialista ország Tudományos Akadémiája között létrejött kapcsolat és együttműködés az alapkutatásokban, valamint a főiskolai oktatást irányító fő­hatóságok együttműködése a főiskolai, egyetemi hallgatók képzésében. Külön említenünk szükséges a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Tudományos és Technikai Állami Bizottság és a megfelelő testvérszervek együttműködését. Az utóbbi időben ezek a szervezetek két­oldalú tudományos-technikai együttműködési megállapodáso­kat kötöttek. Az együttműkö­dés során nagy figyelmet szen­telnek a tudományos prognosz­tika kérdéseinek, a tudományos kutatások tervezésének és azok finanszírozásának, a tudomá­nyos-technikai ínformáció tö­kéletesítésének és a tudomá­nyos-technikai csere hatékony­ságának fokozására. 1700 téma A tervek gyakorlati megva­lósítását a tudományos kuta­tó- és tervező szervek végzik. Mintegy 700 szovjet tudomá­nyos és tervező szervezet mű­ködik együtt más szocialista országok 860 szervezetével, 1700 probléma- és témakörben. "a szükség van rá, akkor a tudományos kutató-, tervező- és kísérleti munkákra létre lehet hozni két fél részvételéve' tudósok és szakértők kollek­tíváit, közös tudományos ku­tató, tervező szervezeteket: in­tézeteket, tudományos közpon­tokat, tervezőirodákat, labora­tóriumokat. A sokoldalú tudományos­technikai együttműködés for máinak és módszereinek továb­bi tökéletesítésének megkönnyi tésére a KGST keretében már 1962-ben létrehozták a tudo­mányos és technikai kutatá­sokat koordináló állandó b! zottságot. Ez a szervezeti és módszertani központ egyesíti es koordinálja a tagországok erőfeszítéseit a legfontosabb tudományos és technikai kuta­tások területén, hozzájárul a tudományos-technikai haladás általános meggyorsításához. A tudományos kutatómunka koordinációja minden tagor­szág számára lehetővé teszi, hogy erőit a döntő kérdésekre összpontosítsa és ezzel együtt elkerüljék a párhuzamosságo­kat. E munka méretéiről ké­pet adhat, hogy a KGST-ben 1966—1970 között több mint 500 témában körülbelül 150 kérdés tudományos ős techni­kai kutatásait egyeztették. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a tudományos-technikai együttműködésben a gazdasági megállapodások alkalmazása megkönnyíti az együttműködés közben felmerülő Jogi, pénz­ügyi és kereskedelmi kérdések megoldását. Ez a rendezés elő­segíti, hogy a felek pontosab­ban fogalmazott kötelezettsé­geket vállaljanak, növeli fele­lősségüket azért, hogy időben és jól elvégezzék a munkát. Ez a szerződésforma hozzájárul a tudományos kutató- és tervező­munka magasabb színvonalá­hoz, az anyag- és pénzmegta­karításhoz. A Szovjetunió és más szo­cialista országok tudományos és technikai együttműködésé­nek további szilárdítása és bő­vítése előmozdítja az új öt­éves terv feladatainak' sikeres tellesítését, és egyaránt meg­felel minden szocialista ország s a szocialista közösség érde­kelnek. IGOR KOVÁN, a jogtudományok kandidátusa (APNJ BELPOLITIKAI KOMMENTÁR Legfontosabb feladataink egyike Az általános választásokat és előkészítésüket a legköze­lebbi hetek legfontosabb bel­politikai feladatának tekint­jük. Ugyanis nem valami el­szigetelt kampányról van szó, hanem arról, hogy részt ve­gyünk a párt XIV. kongresz­szusa határozatának teljesí­tésében, amely kötelességünk­ké teszi, hogy tovább fejlesz­szük, elmélyítsük és tökélete­sítsük a szocialista demokrá­ciát. A választások nagy jelen­tőségét már több alkalom­mal egységesen hangsúlyoz­tuk. A CSKP KB és az NF KB együttes ülésének választási felhívása is leszögezi: „Szo­cialista társadalmunkban a Választások demokratikus lé­nyege abban rejlik, hogy a képviseleti testületeket a nép igazi képviselőiből alkotjuk meg, akik a népet szolgálják és a CSKP, valamint a Nem­zeti Front politikája jegyé­ben kifejezik és megvalósít­ják a nép érdekeit. Ezzel nem végzünk semmilyen politikai licitálást, nem bontjuk meg a nép egységét, hanem úgy, mint ahogy az eddig történt, a választás előtti időszakban is igyekszünk a gyümölcsöző össznépi tanácskozásra, meg­vitatva a községek, a városok, a járások, a kerületek, mind­két köztársaságunk és egész szocialista hazánk fejleszté­sének további feladatait. Ez a szocialista demokrácia ki­fejezője. ebben rejlik a dol­gozók öntudatus részvételé­nek értelme a politika alko­tásában, az állam irányításá­ban és igazgatásában, amely­nek egvetlen ura és gazdája a nép". A választások előkészítésé­nek egyik legfőbb célja, hogy minden becsületes dolgozót megnyerjünk a párt és a Nem­zeti Front politikájának, cél­kitűzéseinek, a Nemzeti Front jelöltjeinek támogatására. Eb­ből kiindulva céltudatos agi­tációs munkára van szükség. Szlovákiában eddig több mint kétezer agitációs központ kezdte meg munkáját. Min­dent el kell követni, hogy ezek tevékenysége ne legyen formális, s a különböző kor­határokhoz is alkalmazkodni tudjanak. Husák elvtárs a CSKP KB és az NF KB együt­tes ülésén elhangzott beszá­molójában az agitációs mun­kával kapcsolatban leszögezi: „A munkásosztályt összpon­MÉGIS ELKÉSZÜLT Nem hálás feladat Rastice {Nagymagyar) község egész­ségügyi központjának építésé­ről írni. Bizony, sok mindent megélt az az építőmunkás, aki elejétől végig részt vett a mun­kálatokban. Négy évvel ezelőtt kezdődött az építkezés. Egy esztendő alatt elkészültek a falak. A tetőzet viszont nem volt teljesen kész s a követ­kező évben még csak meg sem nézték a csupasz falakat arra érdemes építésvezetők. Tavaly csupán néhány munkás dolgo­zott az építkezésen. Méghozzá: szakemberek vezetése nélkül. Sokallta már ezt a hnb ve­zetősége és gyakran emleget­ték, hogy ilyen munkatempó mellett még a következő há­rom esztendő alatt sem épül majd fel az egészségügyi köz­pont. Nem titkolták, hogy így számukra sok gondot okoz a kivitelező trnavai építővállalat. Az Idén januárban végre há­rom dolgozóval ide küldte a vállalat K. Ferencet (saját ké­résére nem közöljük vezetékne­vét) és rábízta az egész épít­kezést. Feri bácsi nem esett kétségbe. Még a tél idején szerződtette a környező falvak szövetkezeteinek építőcsoport­jait, s megkezdte a munkát. Segítségére sietett a helyi gaz­dálkodási üzem ls, olyan for­mában, hogy munkásokat bo­csátott rendelkezésére. Viszont probléma akadt bő­ven! A stagnálás Ideje alatt rendkívül sok építőanyag tönk­rement. És a kész falaknak sem használt az idő szeszélye. Ilyen körülmények között nem volt könnyű a munka. Ha ce­ment kellett, Feri bácsi köl­csön kért, mert a vállalat „nem tudott" adni. Ilyen módon még most is adósság terheli. De az építkezés már gyors ütemben haladt. Augusztusban átadták az épületet, bár az úgynevezett „összekötő munkák" sem foly­tak le minden bonyodalom nél­kül. Mire az asztalos elvégez­te feladatát, jött a festő és mindent összemázolt. Hasonló esetek miatt többször is ki kel­lett takarítani az összes helyi­séget. De segítettek még a kör­nyék asszonyai ís, mert tud­ták, hogy az új egészségügyi központra nagy szükség van. így épült fel az épület. Ma már csak a hozzá vezető utakat aszfaltozzák és a környéket parkosítják. Novemberre az orvosok szá­mára épített négy lakásegység tosftó üzemek bizonyosan ma. gukra vállalják az agitációs tevékenység jelentős részét és segítséget nyújtanak a községeknek és az egyes la­kételepeknek is. Argumentum bőven akad. Szocialista hazánk fejlődése a felszabadulás óta óriási, jóllehet az antiszocialista erők 1968-ban ezt lebecsülték. A tények azonban fényesen bi­zonyítják, hogv 1948 óta ki­lencszeresére nőtt a terme­lőeszközök gyártása, és ma megbízható alapja a többi iparág és a mezőgazdaság fejlesztésének. A nemzeti jö­vedelem Í970-bon négyszer volt nagyobb, mint 1937-ben, s az ipari termelés pedig a hétszeresére növekedett. A községekben és a váro­sokban a jelölőlista elkészí­tésén kívül a választási prog­ramok elkészítésén fáradoz­nak. Használjuk ki ezt arra hogy megerősítse országos vi­szonylatban az együvétarto­zás érzését, hogy hazánk minden lakosa büszke tegyen ötéves tervünkre, amely egyébként a választási prog­ram alapját képezi. Nem sza­bad azonban megfeledkezni arról sem, ami hozzátartozik a képviseleti testületek kül­detéséhez, ami munkájuk tar­talmát képezi. A helyi jellegű akciókon kívül a választási programoknak azt is tartal­mazniuk kellene, milyen mó­don fogják biztosítani a nem­zeti bizottságok a polgárok részvételét a közügyek irányí­tásában és ellenőrzésében, s miiven módszerekkel bizto­sítják az újonnan megválasz­tott képviselők és a választók szoros kapcsolatát a mandá­tum egész időszakára. A CSKP KB és az NF KB együttes ülése a választásuk napját november 25—26-ra ja­vasolja. A választásokba a Nemzeti Front egységes jelö­lőlistájával indulunk. Termé­szetesen mindnyájunk érdeke, hogy olyan jelölteket válasz­szunk, akik odaadással szol­gálják a szocializmust és ké­pesek betölteni a nép képvi­selőjének küldetését. Éppen ezért minden kommunista kö­telessége, hogy aktívan ki­vegye részét e nagy belpoli­tika! esemény előkészítéséből, a CSKP XIV. kongresszusa er­re vonatkozó határozatának megvalósításából. N. J. beköltözhető lesz. A rendelők átadása körül azonban újabb probléma mutatkozik: a beren­dezést szerelő Chlrana nemze tl vállalat számára már máshol akadt munka. Érthető, hogy ha késett az épület átadása, nem kezdhették meg a szere­lést, elmentek máshová. Most minden attól függ, hogy mikor kerül sor az ő tervükben en­nek az épületnek a beszerelé­sére. Reméljük, minél előbb. A jelenlegi rendelők magán, lakásokban vannak elhelyezve. Túlzsúfoltak és elavultak. Az újban viszont minden igényt kielégítő gyógyszertár, körzeti ctvosi rendelők, és különböző szakorvosi rendelők is helyet kapnak majd. Az orvosok és a lakosok is bíznak abban, hogy november elején megkezdődhet a rendelés az új egészségügyi központban, mely nehezen bár. de mégis elkészültt MÓZES IMRE KEVÉS A SZAKEMBER Az SZSZK Építésügyi Minisz­tériumának 24 vállalata az év első nyolc hónapja alatt 102 százalékra teljesítette az épí­tési tervet, és terven felül 154 200 000 koronát termelt. Az 1970-es esztendő meg­felelő időszakával összehason­lítva a növekedési index 112,2, tehát 960 millió koronával nö­velték az építkezési munkála­tokat. Az említett időszakban 10 088 lakást adtak át, 13193 lakás építését kezdték meg, ebből 1564-et terven felül. Mindössze hat vállalat nem teljesítette a tervet. A munkák eddigi lefolyása arra enged kö­vetkeztetni, hogy az Építésügyi Minisztérium vállalatai a ter vezett lakásokat határidő előtt — december 24-ig — átadják Lassú ütemben folyik az épít­kezés a Novákyi Vegyipari Mű­vekben, a bratislavai Slovnaft­ban, a Turňa nad Bodvou-i Ce­mentgyárban, a öadeai Slove­nában és a púchovi Május 1 Gumigyárban. A munkálatokat a műszaki rendszer be nem tartása, valamint az építkezé­si szervezetek rugalmatlansá­ga fékezi. Kedvezőtlen hatással van a tervteljesítésre az építő­anyagok és a szakemberek hiá­nya ls. 1971. IX. 23.

Next

/
Thumbnails
Contents