Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-17 / 221. szám, péntek

illl lllliľli Ilin Pl II HIHIHI iwiillllllliilliniilliniiiimiiiiiii A košicei pilótaiskola hallgatói próbarepülésre készítik elő o gépeket. A

z idén szeptember 17-én immár 27-szer ünnepeljük a csehszlovák repülősök napját. Ez nemcsak a pilótáknak, a műszakiaknak és a repülőgépipar dolgozóinaK, hanem mindnyájunknak nagy napja. Ugyanis 1944-ben e napon ért hazai földet a Szovjetunióban megalakult 1. önálló csehszlovák légiezred. Az egyik szemtanú, Michal Butko alezredes emlékszik az eseményekre. — A sliači Try duby repülőtéren szolgáltam mint műszaki továbbszolgáló szakaszvezető. Az SZNF kitörését megelőző napokban azt a parancsot kaptam, hogy egy Heinkel típusú gépet készítsek elő repülésre. A parancsot teljesítettem, s csak később tudtam meg. hogy a gépen a vezérkar néhány tisztje a Szovjetunióba repült. Amikor kitört a Szlovák Nemzeti Felkelés, a repülőtéren nagy volt a forgalom. Nappal a harci feladatok teljesítésére készítették elő a gépeket, s az éj leple alatt pedig a szovjet szállítógépeket fogadták. Ezek hadifelszerelést, élelmet és embereket szállítottak segítségül. • •«| #i ni A repülősek ünnepén — jól emlékszem, hogy szep. lember első felében szovjet tisztek érkeztek a repülőtérre, akiket a Szovjetunióban megalakult csehszlovák katonai egység tisztjei kísértek. A repülőtér környékét figyelték meg. Távozásuk után 2—3 nap múlva aztán a zolnái repülőtérre megérkezett az első csehszlovák légiezred — mondja az alezredes. — Nagy volt az örömünk, de különösen nekem, mivel ide osztottak be engem is. A lógikötelék már másnap harcba indult. A piešťanyi repülőteret bombázták s igen nagy kárt okoztak a fasisztáknak. Később a légiezredet há rom részre osztották. A zolnái Try dubyi és a tisovec i repülőtérről mértek csapásokat az ellenségre. Amikor október vége felé a felkelők a kaioiui túlerővel szemben nem tudták ellenállni s a hegyekbe vonultak vissza, az ezred a front mögötti területre tért vissza. Michal Butko a partizánok sorsát választotta. — A repülős mesterséghez máig hü maradtam — mondja. — Szolgálok, s közben a fiatalok nevelésével foglalkozom. Arra nevelem őket, hogy ne feledjék el apáik harcát, a szovjet nép önfeláldozó segítségé! s elődjeik, az I. csehszlovák légiezred pilótáinak hősi tetteit. _

g

f_ Integráció - a haladás útja A Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) járásban a választást előkészületek érdekes vonása az, hogy a mezőgazdasági üzemek egyesülése után integrálódik a közigazgatási hálózat is. A járásban a felszabadulás óta már 35 község nemzeti bizottsága egyeült tizenhattá, az utóbbi években három körzeti hivatal is létre jött 12 község számára. Az utóbbi két év ben azonban a mezőgazdasági üzemek egyesülése jelentősen meggyorsult és az integrált gazdaságokhoz viszonyítva a közigazgatás felaprózott maradt. Ennek az egyenetlenségnek a kiküszöbölését, új aránytalanság keletkezésének megelőzését célozza az a nagyszabású agitációs munka, amely a járásban folyik, hogy az idei választásokon a jelenlegi 139 község 63 hnb-t válasszon és így kiegyenlítse a gazdasági alap és a közigazgatás közötti különbségeket. • Miért van erre szükség? A közigazgatás egyesítése a mezőgazdasági üzemek egyesítésének példájára látszólag formális szükségesség. Látszólag csupán logikai követelmény a Jelszó: egy szövetkezet — egy nemzeti bizottság. A valóságban azonban a közigazgatás hozzáidomítása a gazdasági egyesülésekhez konkrét problémák sokaságát oldja meg, amelyek közvetlenül érintik a lakosság életét. A közigazgatás integrálása közvetítésével nem egyébről, mint a falvak nagyvonalúbb, modernebb, eredményesebb fejlesztéséről, a lakosság életkörülményei megjavításáról s ehhez a feltételek megteremtéséről van szó. A járásban aránytalanul nagy a kis községek száma. 21 faluban 200-nál, 56 faluban pedig 400 nál kevesebb ember él. Ezek kis falvak, amelyek nemzeti bizottságaiban nincsen függetlenített tisztségviselő. Ez meglátszik, természetesen munkájukon is. Az ilyen kis községekben gyakran egy ember kezében túl sok tisztség összpontosult. Az ilyen helyzet jó táptalaja a sógor-komaság kialakulásának. A múlt választások idején néha a jelölésnél a legnagyobb probléma az volt, hogyan válasszák ki a jelölteket, hogy azok ne legyenek rokoni viszonyban egymással. Már e szabály betartása is elterelte a figyelmet az olyan. elsődleges kérdésről, mint a jelölt rátermettsége, tudása, politikai magatartása. Hja, — mondták — kevés ember közül nehéz válogatni. Nem csoda, hogy az ilyen községekben a közigazgatás színvonala is alacsony, a szocialista termelési viszonyoknak és a szocializmusban élő emberek igényeinek végképp nem megfelelő. Ugyanakkor a falufejlesztés e helyzet konzerválása, további megtartása esetén tötíbé-kevésbé a lakosok magánügye maradt volna. Ki milyen házat épít, olyan van neki, a falu egésze másodrendű .. . Nem csoda ez sem: hiszen az apró községek évi költségvetése a járás falvainak majdnem a felében nem haladta meg egy-egy olyan család költségvetését, ahol három kenyérkereső van. Nos, az ilyen kis lehetőségek, kis viszonyok, szűkkeblű érdekek érvényesülésén van hivatva változtatni a közigazgatás integrációja. • A jnb titkáráé a szó Ondrej Graniák mérnök, a Rim. Sobota i Járási Nemzeti Bizottság titkára az új elrendezés céljairól és előnyeiről a következőket mondja: — A jő célunk a lakosság elégedettsége. A 63 összevont, közös nemzeti bizottság mindegyikében legalább egy, vagy két függetlenített tisztségviselő lesz, akik a lakosság ügyeinek intézésére összpontosíthatják figyelmüket, s ez nem különmunkát, hanem teljes munkatartalmat jelent majd számukra. Célunk az is, hogy mindenütt megerősödjék az államigazgatási szervek tekintélye, megjavuljon a tömegpolitikai munka. Az egyes hnb-ket tapasztalt emberekkel láthatjuk el, s ezen felül magasabb színvonalon dolgozó apparátussal is. Arról van tehát szó, hogy maguk a lakosok érezzék: az úf szervezésben jobban mennek a dolgok. — Milyen lesz azoknak a községeknek a helyzete, amelyekben eddig volt, s ezután nem lesz nemzeti bizottság? — kérdezzük. — Az összevont községek természetesen külön-külön készítik el választási programjukat. A jnb aktivistái segítséget nyújtanak abban, hogy ezek a programok reálisak legyenek, a szükségleteken és lehetőségeken alapuljanak. A külön programok olyanok lesznek, hogy megvalósításukban minden lakos részt vehessen. Ami a községek elnevezését Illeti — az eddigi elnevezések megmaradnak. Még olyan esetben ls, amikor a község összenőtt a közeli várossal. -i- Természetesen — folytatja Ondrej Grančák titkár — már előzetesen tanácskozni kellett a községek lakosaival. A gyűléseken a lakosok minden kérdésükre magyarázatot kaptak, majd írásban szavaztak arról, egyetértenek-e a községek öszszevonásával. Minden egyes lakos szavazott. Akik nem jelentek meg a gyűlésen, azok után elmentek lakásukra az agitációs kettősök. Az eredmény, hogy a választásokat 139 hnb helyett 63-ban írjuk ki. • Egyértelmű helyeslés A járásban a hnb-k összevonására kifejtett agitációs tevékenység a vártnál simábban hozott igen pozitív eredményt és helyeslést. Az emberek nem akarnak tovább szük viszonyok közt élni, jól szervezett, ügyesbajos dolgaik intézésére jól felszerelt és hozzáértő nemzeti bizottságot akarnak. Volt olyan község is, ahol az „összevonni, vagy nem" kérdésre kivétel nélkül minden egyes ember igennel szavazott. Több helyütt három-négy község összevonása mellett döntöttek az emberek. A hnb-k összevonása terén a járásban már vannak tapaszta latok. Jó eredményeket értek el abban a 23 községben is. amelyeket már most is csak 10 nemzeti bizottság igazgat. E nemzeti bizottságok dolgozóival szemben nagyobbak az igények, megjavult a hnb-k tanácskozásainak rendszeressége, s mindenekelőtt a lakosság ügyeinek intézése. A közigazgatás demokratizmusát tehát a hnb-k összevonása nem sérti-, nem szűkíti, liánéin éppen ellenkezőleg: csak njai/asabb színvonalon végzett munkával képes érvényt szerezni a la •" kosság követelményeinek; érde keinek, a falvak fejlesztési ter veinek. Az összevont hiib-k .gaz daságilag is 'szilárdabbak, nagy. vonalú beruházásokra képesek. Ugyanakkor, amikor jó tapasztalatokat szereztek az öszszevont községek igazgatású ban, kevésbé jók a tapasztala tok a három körzeti hivatallal. Ezek munkájában érezhető a választott és a végrehajtó szer vek elszakadottsága, a választott szervnek nincsen olyan befolyása a végrehajtó szervekre, mint az összevont hnb-kben Márpedig ez abban a társada lomban, ahol a lakosság érdékeinek a választott szervek útján kell érvényesülnie,' ez lényeges dolog. Ezért is döntött a járás 139 községének lakossága az integráció mellett. Mert ez nemcsak a gazdasági életben, hanem a közigazgatásban is az előrehaladás útla. VILCSEK GÉZA BELPOLITIKAI KOMMENTÄR Egységes bérpolitika Ég és föld — talán így jellemezhetnénk a legjobban azt a különbséget, amely a masaryki. beneši köztársaság idején a cseh országrészek és Szlnvákia életszínvonalában mutatkozott. Az utóbbi eseté ben jóval kisebbek voltak a kereseti lehetőségek, ami nemcsak az eltérő kiindulóponttal, vagyis az ipar elmaradottságával és más objektív tényezőkkel volt magyarázható, hanem egyben a cseh tőke célzatos, bizonyos vonatkozásban szinte gyarmatosító színezetű politikájával •s. Ennek a helyzetnek, jobban mondva következményeinek felszámolása nem lehetett és nein is volt rövid folyamat, bár a felszabadulás és főleg 1948 óta szocialista rendünk a gazdasági kiegyenlítődés politikáját folytatja. Szlovákia még 1948-ban is csak 14 százalékkal részesedett az országos ipari termelésben, ami természetesen egyet jelentett a jóval alacsonyabb jövedelemszinttel és ilyformán az alacsonyabb életszínvonallal is. Az azóta eltel több mint két éviized fejlődése ha nem is bozott magával „gazdasági csodát", de nemcsak nálunk, hanem a Szlovákia múltbeli viszonyait ismerő külföldi körökben is elismerést váltott ki. Iparilag fejlett hazánkban ugyanis Szlnvákia 1970-ben már az ipar össztermelésének egynegyedét produkálta és ez valóban számottevő eredmény. Olyan gazdaságpolitikát dicsér ez az adat, amelynek ugyan vultak objektív és voluntarista kitérői, megtorpanusai, de általában helyesen törekedett az indokolatlan különbségek megszüntetésére. Nem vilás. hogy ebben nagy érdoniei vannak a gazdagabb tapasztalatokkal rendelkező cseh munkásosztálynak is. A kiegyelítódés folyamata természetesen nem könyöradnniány, vagy ajándék. Az egész ország és valamennyiünk érdeke ezl követeli. Annál is inkább, mivel 1968— 1969 ben láthattuk, hogy egyes jobboldali elemek milyen körmönfontan lovagolták meg a két országrész közötti gazdasngi, életszínvonalbeli különbségeket, ezen a téren az igazi és a vélt sérelmeket. Ezek a kérdések tulajdonképpen mindenkit legsajátabb érdekeiben érintenek, és ezért táptalajra talált a demagógia is. És hogy mennyire demagógiáról volt sző, annak bizonyítására elég néhány adatot említenünk. Tavaly az ipari átlagbér a CSSZK-ban 1949 az SZSZK-ban 1911 korona volt — a különbség tehát csak 38 korona, vagyis 2 százalék. Nos, a múltat, a körülményeket tekintetbe véve. ez soknak nem mondható, hiszen a külöbség még 1955-ben is mintegy 8 százalékos volt. Vegyük most közelebbről szemügyre, hogy a két köztársaság ipari dolgozóinak milyen hányada tartozik az egyes bérkategóriákba. 1000 koronán aluli bére vau a CSSZK-ban az ipari dolgozók 3,1 az SZSZK-ban 4 százalékának; 1000—2000 koronás bére a CSSZK-ban az ipari dolgozók 51,9, az SZSZK ban 54,3 százalékának; 2000 ko rónán felüli bére van a CSSZK-ban az ipari dolgozók 45, az SZSZK ban 41.7 százalékának. Az egy-két évtizeddel ez előtti helyzethez mérten ez rendkívül nagyarányú kiegyenlítődés. amely — tnli bek között — az állani ege séges bérpolitikájának kö szűnhető. Ugyanakkor amint azt a fenti adatok is tanúsítják — vannak még eltérések. Ezeknek elbírálásánál azonban tekintetbe kell venni, hogy a cseh országré szek iparának Szlovákiához mérten bizonyos mértékig eltérő a struktúrája. Nagyobb hányadát teszik ki a jobb káreseti lehetőségeket biztosító ágazatok, például a bányaipar. Számolhatunk végül azzal, hogy Szlovákia ipara az ötödik ötéves tervben is gyor- i sabban fejlődik az országos ütemnél. Ilyformán feltehető, hogy 1975-ig — különösképpen a föderáció kedvező teltételei között — a jelenlegi különbségeket is megszüntetjük a két országrész ipara kereseti lehetőségeinek alakulásában. Reméljük, hogy ez éreztetni fogja hatását egyes, ma még viszonylag kevésbé iparosított területek életszínvonalán is. GALY IVAN Kurucz Sóndor felvétele 1971 IX. 17. 4