Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-17 / 221. szám, péntek

Súlyos harcok dúlnak Indokína országaiban. Az agresszorok ellen hősi harcot vívnak a szabadságharcosok. (CSTK — VTA) GYILKOS HARC... // 1971 IX. 17. n Saigon — Dél-Vietnamban a népi felszabadító fegyveres erők egyik alakulata — a saigoni katonai szívivők megfogalmazása szerint — „gyilkos harcba" került a kormánycsapatok egyik alakulatával az ország déli részében, An Xuyen tartományban. Ezenkívül mindössze két gyaloglási összecsapásról adtak számot, az egyik 160, a másik 560 kilométerrel észak-keletre zajlott le Saigontól. Legfrissebb jelentések szerint a saigoni bombarobbanás halálos áldozatainak száma 15-re emelkedett, a sebesültek 57-en vannak. Hat év óta ez volt Saigonban a legtöbb áldozatot követelő plasztikbombás támadás. A dél-vietnami fővárosban ezen kívül még egy akciót hajtottak végre a városi gerillák: benzines palackokat hajítottak egy amerikai katonai járműre, amely egy tiszti szállás előtt parkolt. A B—52 es amerikai nehézbombázók csütörtökön hajnalban ismét támadták a demilitarizált övezet tőszomszédságában fekvő területeket és a laoszi határvidéket. Egy utazás margójára A z utazó, vagy talán helye** sebben házaló Lord Goodman, az angol kormány különleges megbízottja, a „kiárusítás" tárgya pedig a Rhodesiaként ismert Zimbabwe ötmilliós bennszülött afrikai lakosságának létérdekei. A magát 1965-ben egyoldalúan függetlenné kikiáltó DélRhodesia és a „mostoha" anyaország, Anglia kapcsolatai a Wilson kormány idején nagyon megromlottak, amit 1967-ben a rhodesiai Smith-rendszer önkényes „alkotmányának" kihirdetése is megpecsételt. Paradoxonként hat, hogy a gyarmati rendszer felszámolásának évtizedében a haladás érdekeivel ellentétben történt Rhodesia függetlenné válása. Dél-Rhodesiában az ötmillió afrikai őslakost uraló 250 ezer főnyi fehér kisebbség lázadt fel a klasszikus gyarmattartó anyaország, Anglia ellen, s a maga kegyetlen, a klasszikus gyarmatosításnál is szörnyűbb fajelnyomó rendszerét kényszerítette ki az ősi Zimbabwe földjén. A korszellemhez legalább taktikailag alkalmazkodó londoni kormányzatnak persze nem a néger többség elnyomása fájt, hanem a dél-rhodesiai ásványkincsek elvesztése. A salisburyi fajüldöző rendszer is rá van utalva az angol tőkésekre, s ezek körében sok a befolyásos pártfogója, akik eleve ellenezték London megtorló Intézkedéseit, s mindent megtettek azok kijátszására. Miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a közgyűlés Is több alkalommal megbélyegezte a fajüldöző rendLaoszi közlések szerint a kormánycsapatok az amerikai légierő támogatásával ismét kísérletet tettek Paksongnak, a Boloven-fennsík legnagyobb településének visszafoglalására. Mint ismeretes, a laoszi népi erők május közepén vették ellenőrzésük alá a várost. Hivatalos laoszi jelentések szerint a kormánycsapatok behatoltak Paksongba, de a népi erők heves ellenállásába ütköztek. Érzékeny veszteségek érik a Paksong ellen támadó kormányalakulatokat az odavezető 23-as számú országút mentén is. Csütörtökön jelentették be Phnom Penhben, Kambodzsa fővárosában, hogy a népi erők tűz alá vették és eltalálták szeptember 13-án azt a repülőgépet, amely négy minisztert szállított az ország északi részében fekvő Siem Reapba. A miniszterek azért érkeztek oda, hogy kapcsolatot teremtsenek a lakossággal. A támadást mind a négyen sértetlenül úszták meg, de a repülőgép személyzetének két tagja súlyosan megsebesült. NYIKOLA] PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke fogadta Kristiaiľ Gestrin finn hadügyminisztert. A baráti beszélgetésen részt vett Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere is. HAROLD WILSON, a brit Munkáspárt vezetője befejezte látogatását a Szovjetunióban. TIMÄR MÁTYÁS, a magyar kormány alelnöke Chile fővárosában egyezményt írt alá a két ország tudományos, műszaki és gazdasági együttműködéséről. KANADAI fizikusok egy csoportja a vancouveri kikötőből külön vitorlás hajón indult az Aleut-szigetekre, hogy megakadályozza az Egyesült Államok itt tervezett atomkísérletének végrehajtását. A FRANCIA Vöröskereszt ötmillió frank értékben küldött orvosságot és élelmiszert a rosszul táplált pakisztáni gyermekek megsegítésére. MAURICE SCHUMANN, francia külügyminiszter kétnapos hivatalos látogatásra Svájcba f*l'kGZ6tt CHABAN DEI.MAS, francia miniszterelnök a Becsületrenddel tüntette ki Jehudi Menuhint, a világhírű hegedűművészt. AZ ARGENTÍNAI Tucuman egyetem hét fakultását többszáz tüntető diák foglalta el. Előzőleg ugyanis a helyi rendőrség egy börtönből való kitörési kísérlettel kapcsolatban elfogta és Buenos Airesbe szállította egyik „szélsőséges társukat". FUZSIJAMA, volt külügyminiszter vezetésével japán parlamenti küldöttség utazott Pekingbe, hogy a két ország közötti kapcsolatok normalizálásáról tárgyaljon. KANADA mintegy húszmillió tonna búzát ad el a Kínai Népköztársaságnak. AZ AMERIKAI közvélemény tegnap elbúcsúzott Margarett Knott, 19 éves néger lánytól, akit egy tüntetésen gyilkoltak meg. JOHN DESMOND BERNAL, az ismert angol fizikus, a haladó béke-világmozgalom jeles képviselője elhunyt. A MALÉV Budapest—Kijev közötti, ma 110 számú menetrendű járatát teljesítő TU-134 típusú repülőgépe Kijev térségében szeptember 16-án 9 óra 44 perckor lezuhant. A gép fedélzetén tartózkodó 41 utas és 8 főnyi személyzet életét vesztette. ABERNATHY LELKÉSZT LETARTÓZTATTÁK Butler — Az Alábama állambeli Butlerben letartóztatták Ralph Abernathy lelkészt, az egykor Martin Luther King által vezetett néger polgárjogi mozgalom jelenlegi elnökét. Vele együtt börtönbe szállították azt a 200 főnyi tüntetőcsoportot, amelynek élén Abernathy haladt. Most azzal vádolják őket, hogy megsértették a nyilvános tüntetéseket betiltó bírósági végzést. A butiért négerek azért vonultak az utcára tüntetni, mert egyik társukat, a 19 éves Margarét Knottot, aki a múlt hét szombatján ülősztrájkba kezdett, halálra gázolta egy személygépkocsi, amelyet egy fe. hér férfi vezetett. A tüntetés egyébként békésen folyt le. Abernathy és a letartóztatottak ellenállás nélkül, önszántukból szálltak be a rabszállító autókba, amelyek a chochtai megyei börtönbe vit. ték őket. Westmoreland inkognitóban? Róma — Az Unita jelentése szerint megdöbbentő eseményekre derült fény Westmoreland tábornoknak, az amerikai szárazföldi hadsereg vezérkari főnökének olaszországi látogatásával kapcsolatban. Az olasz vezérkar titokban két hadgyakorlatot rendezett, amelyekről nem tájékoztatták a közvéleményt. Az elsőt vasárnap tartották meg Belluno tartományban, a 4. alpesi hadtest részvételével, Tito Corsini tábornok jelenlétében. A másikra kedden került sor Pordenone övezetében, az Ariete páncélos hadosztály és a 8. csendőrhadosztály részvételével. Ezen több katonai személyiség kíséretében megjelent Mareu tábornok, az olasz hadsereg vezérkari főnöke. Az Unita szerint, amennyiben ezek a hírek valónak bizonyulnak, az olaszok példa nélkül álló esettel kerültek szembe, amely súlyos politikai következményekkel jár. Ugyanis a hadgyakorlatra nem hívták meg a kormány tagjait és a parlamenti képviselőket. A lap nyugtalanító kérdések egész sorát veti fel, s hangsúlyozza. hogy Westmoreland tábornok polgári ruhában jár Olaszországban, s így azt sem lehet felhozni védelmében, hogy a NATO szerveit képviseli. Bizonyosra veszik, hogy az említett Eseményeket megvitatják a parlamentben: a kommunista képviselők nem fognak hallgatni róluk. ISMÉT REKORDSZINT? Peking — A pekingi diplomáciai körökben közkézen forgó összesítések szerint Kína 1970. évi külkereskedelme 4,2 milliárd dolláros összvolumennel elérte az 1966-os, illetve 1959-es korábbi rekordszintet és 10 százalékkal múlta felül az 1969. évi forgalmat. 12 évvel ezelőtt azonban a kínai külkereskedelem több mint 75 százaléka a szocialista országokkal bonyolódott le, míg jelenleg — tűnik ki a statisztikai összesítésből — ez az arány 20 százalékra csökkent, s a Kínai Népköztársaság fő külkereskedelmi partnereivó a tőkésországok léptek elő. Mivel 1959-hez képest a világkereskedelem ugrásszerűen bővült, az a tény, hogy Kína elérte az 1959-es, illetve 1966-os korábbi rekordot, nem feledtetheti, hogy Kína arányos részesedése a nemzetközi kereskedelemben még korábbi csúcsévekhez képest is csökkent. A Pekingben ismertté vált szereket (Dél-Afrika, Rhodesia, Portugália, a brit kormány is kénytelen volt szankciókhoz folyamodni, hogy — legalább is a látszat kedvéért — elhatárolja magát a fajüldözőktől. A Smith-kormány Londonnal szembeni hetvenkedése megSalisburyi kiárusítás gondolatlan erőfitogtatásnak bizonyult, mivel a gazdasági szankciók — részbeni kijátszásuk ellenére is — erősen ártottak az ország érdekeinek, s például a nagyrészt kivitelből élő ország exportja 1965 és 1970 között 18 százalékkal csökkent. Érthető, hogy Salisbury és London között az inkább látszólagos ellentétek mellett erős* érdekközösség is van. Sót, az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság is gazdaságilag érdekelt a Rhodesiával való együttműködésben. Hisz Rhodesia évente jnintegy 7500 tonna nikkelércet termel ki, s ezt nagyrészt aZ Egyesült Államoknak és Angliának szállítja. Bulawayo közelében most tártak fel egy új lelőhelyet, amelyre az amerikai társaságok máris le akarnak csapni. Nikkel mellett krómérce és petatitja is van Rhodesiának, s igen jövedelmező forrása a dohány kereskedelem, amelyben fő partnere ugyancsak Amerika és az NSZK. Rhodesia rá van utalva természeti kincsei és termékei értékesítésére, ez viszont csak úgy lehetséges, ha szabadon használhatja a tengeri kikötőket. Ezeket viszont az ENSZ-határozat — mindenesetre erkölcsileg — lezárta előtte. Salisbury most azt akarja elérni, hogy Anglia, helyesebben a tory-kormány közreműködésével valahogy ismét „szalonképessé" váljék, bevegyék őt a nyugati közösségbe. Ezt a célt szolgálja Lord Goodman közvetítő útja. Az angol gentleman már júliusban járt Salisburyben, hogy egyengesse a megbékülést. Küldetése nem járt sikerrel, mert a Smithkormány nagyobb engedményeket követelt Londontól, mint amibe a tory-kormány beleegyezett volna, Smithék viszont nem akarták elfogadni az angol megbékélési tervezet egyik fő teltételét, hogy a salisbury kormány „biztosítson szabad teret a többségi kormányzás illetve képviselet megvalósulása felé irányuló fejlődésnek". Egyéb kérdésekben Smith hajlandónak mutatkozott bizonyos engedményekre, de nem önzetlenül: csekély százmillió font sterling segélyt kér Angliától kétes feltételekkel. A többségi kormányzással kapcsolatban Londonnak az az elképzelése, hogy ez „kétszakaszos alkotmány" alapján valósulna meg. Az első szakaszban az afrikaiak és a fehérek külön-külön szavaznának, s ez addig tartana, amíg nem valósulna meg a faji egyenlőség a parlamentben. London szorgalmazza, hogy az általa javasolt öt alapelv keretében ezt ts iktassák be a rhodesiai alkotmányba. London gesztusa nem tekinthető olyan lépésnek, amely erélyesen érvényt kívánna szerezni a faji kérdés gyökeres megoldásának, hisz eléggé általános jellegű, s ami a többségi kormányzási rendszer bevezetését Illeti, ezt minimum 30 év leforgása alatt javasolja megvalósítani. Addig a különféle cenzusok erősen megnyirbálnák az őslakosság jogait. Lord Goodman útja nagy felháborodást keltett az afrikai országokban, s a haladó országok sajtója kertelés nélkül megírta, hogy a toryk kiárusítják a rhodesiai afrikaiak érdekeit. Teljesen elárulják őket a Smithféle fajüldözőknek. Zimbabwe lakossága júliusban zavargásokkal válaszolt Goodman látogatására. Most, hogy Goodman másodszor jár Rhodesiában, valószínű, hogy London módosított feltételeit, javaslatait terjeszti elő, de a megegyezés lehetősége ígysem biztos, mert Smithék minduntalan újabb és Ujabb engedményeket követelnek. ök szeretnének diktálni, s a tory-kormány nem mer határozottan a sarkára állni, mert az üzletember-szellem érvényesül, amint azt egy vállalkozó így fejezte ki: „fin nem politizálni vagyok itt, hanem profitot csinálni.' Hogyan fog végződni Goodman útja — korai volna jósolgatni. Tény az, hogy a londoni tőzsdén máris felszökött a rhodesiai érdekeltségű társaságok részvényeinek árfolyama .. . L. L. statisztika nem kínai források, ból származik — Kína nem tesz közzé ilyen adatokat — hanem a partnerországok kereskedelmi statisztikájának Kínára vonatkozó adatok összesítéséből adódik". Tavaly, öt év óta először nem csökkent, hanem nőtt Kína kereskedelme a szocialista országokkal, s 1971-re a megkötött szerződések szerint további növekedés várható. Kína külkereskedelmi partnerei közül 1970-ben Japán állt az első helyen 822,7 millió dollárral, a második helyen elsősorban kínai áruk reexportja révén Hongkong 358,0 millió dollárral, a harmadikon az NSZK 253,7 millió dollárral, majd Ausztrália következik (amelytől tavaly Kína még vásárolt búzát) 188 millió dollárral. Kína elsősorban búzát, vasat és acélt, gépi felszerelést, színesfémet, műtrágyát importált, élelmiszereket, nyersanyagokat, textíliát exportált. A kínai külkereskedelem 4,2 milliárdos összvolumene mindenesetre azt tükrözi, hogy Kína nemzetgazdaságában a külkereskedelem aránya jelentéktelen, a nemzetközi munkamegosztás csak igen korlátozott mértékben kapcsolódik be és továbbra is elsősorban „önerőre" támaszkodik, saját erőforrásaiból kívánja folytatni az Iparosítást. Nem emelkedik Nixon népszerűségi görbéje Washington — A GALLUP közvéleménykutató intézet most közzétett adatai szerint Nixon elnök népszerűségi görbéje nem emelkedett számottevően „új gazdasági politikája" eredményeként. A Fehér Ház korábban bejelentette, hogy saját felmérése szerint az elnök augusztus 15-i intézkedései nyomán az amerikaiak 75 százaléka „erőteljesen elégedett" az elnök teljesítményével. A GALLUP-felmérés azonban azt mutatja ki. hogy az augusztus 27 —30 között megkérdezetteknek csupán 49 százaléka tekinti kielégítőnek Nixon elnöki teljesítményét. „Ez azt jelenti, hogy a júniusi felmérés óta gyakorlatilag semmi említésre méltó változás sem történt" — jegyzi meg a Washington Postban George Gallup. A lap Louis Harris felmérését is közli, amely szerint valamelyest javultak Nixon elnökválasztási esélyei a Demokrata Párt elnökjelölt-pályázóival — Muskie, Kennedy és Humphrey szenátorral — szemben.