Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-16 / 220. szám, csütörtök

VÁLLVETVE Az NH mez&gazdasági iparának új termi a brnci vásáron A brnói 13. nemzetközi gépipari vásár a világ műszaki újdonságainak seregszemléje. Kiváló alkalmat szolgáltat az egyes országok által gyártott termékek megismerésére és őszszehasonlítására. Emellett igen örvendetes, hogy a szocialista tábor országai évről évre újabb tökéletesebb, világviszonylatban is helytálló gyártmányaikkal jelentkeznek. A házigazda szerepét betöltő Csehszlovákia és a Szovjetunió után a bmói gépipari vásár egyik legnagyobb kiállítója a Német Demokratikus Köztársaság. Iparának különböző ágazatai között jelentős helyet foglal el a mezőgazdasági gépipar. — Az utóbbi években növekvő irányzatot mutat az NDK mezőgazdasági gépkivitele Csehszlovákiába, — mondotta Oskar Fasold, a Fortschritt mezőgazdasági gépgyár kereskedelmi igazgatója. Csehszlovákiában az idei aratás alatt 2500—3000 darab E 512-es jelzésű gabonakombájn dolgozott, kiváló teljesítményt nyújtva. Mivel a csehszlovák mezőgazdaság részéről e gépek Iránt nagy az érdeklődés, a jövő évtől növeljük szállítmányainkat. Az NDK mezőgazdasági gépIpara számos, igen korszerű berendezéssel vesz részt a brnói vásáron. Közülük említést érdemei az E 512-es nagy teljesítményű, a legújabb műszaki berendezésekkel felszél-elt gabonakombájn, amely még a 18% lejtésű terepen is elsőrendű teljesítményt nyújt. Ez lehetővé teszi, hogy a hegyaljai körzetekben, dombos vidéken is eredményes munkát végezzen. Ezekbe az aratógépekbe a jövőben csehszlovák gyártmányú motorok beszerelésétől sem zárkőzik el a gyártó cég, s fgy teljesítményük még növelhető lesz. Ugyancsak ismert és közkedvelt nálunk az E 280 jelzésű magajárő sílókombájn, amely a takarmánynövények és a silókukorica betakarítására kisebb módosítással egyaránt alkalmas. A génen számos műszaki, konstrukciós újítást alkalmaztak, s így a komoly teljesítményen kívül a célszerűséget, a biztonságos munkát és a gépkezelök kényeimét is biztosltja. Hasonló gép a traktorvontatású E 06r>, illetve módosított válfaja, az E 067 jelzésű takarmánykaszáló. A silózásra szánt zöldanyagot egy munkaművelettel kaszálja, aprítja és rakja a pótpTJ^^ £ r.rvt - ; I * - W "V ''^(Ti-Äl Az E 280-as magajáró sílókombájn a Fortschritt gyár készít ménye. kocsiba; teljesítménye óránként 30 tonna. Az NDK mezőgazdasági gépipara teljes gépsorokat és technológiai vonalakat fejlesztett ki, amelyek megkönnyítik a burgonya betakarítását, osztályozását, tisztítását, tárolását és feldolgozását. Hazánkban már ez évben 1800 E 676-os burgonyakombájn dolgozott. Figyelemreméltó a gyártó cégnek az a törekvése, hogy a pótalkatrész-ellátást zökkenőmentessé tegye. Ezt úgy oldják meg, hogy a burgonyabetakarítás időszakában közvetlen kapcsolatot létesítenek a gyártó cég weimari központja és a csehszlovákiai központi alkatrészraktár között. A szükséges alkatrészeket a kellő mennyiségben így azonnal leszállíthatják. A T 685 jelzésű szárítógép a fűmagok szárítására készült, de felhasználható egyéb termények meleg levegővel történő szárítására is. Az Impulsa üzem gyártmányai sem ismeretlenek mezőgazdasági dolgozóink előtt. A brnói vásáron az érdeklődőknek egy halszálkás fejőállás fragmentumát, részét mutatja be a gyárló üzem. Ezen a berendezésen egy fotocella állandóan figyeli a kifejt tej áramlását a csővezetékben, s amint csökken a tejmennyiség, a fejést leállítja. De még hosszán sorolhatnánk mindazt az újat, amivel az NDK mezőgazdasági gépipara lép az érdeklődő nagyközönség elé az idei brnói vásáron. Mezőgazdasági termelésünk szükségleteinek maradéktalan kielégítéséhez a Német Demokratikus Köztársaság gépipara is igyekszik tehetségéhez mérten hozzájárulni. A két ország közötti együttműködés, — a KGST keretén belül pedig a szakosításra és a racionalizálásra való törekvés ésszerű magvalósítása — nemcsak mindkét partner, hanem az öszszes szocialista ország előnyét kívánja szolgálni. Helyes tehát az út, amelyen haladva a szocializmus gazdasági bázisának fejlesztését és a boldogabb jövő megteremtését az erők egyesítésével szorgalmazzuk. (uk) • JT* •• i'sKV * •:•> - • * * ' *-r , ] Trágyaszórás közben a több célra felhasználható T 087 -2 jelzésű pótkocsi. BELPOLITIKAI KOMMENTÁR Az ármoratőrium tapasztalatai Az ármozgásnak a szocialista termelési viszonyok között is megvan a sajátos funkciója. Ha ezt tagadnánk vagy lebecsülnénk, kétségbe vonnánk az anyagi érdekeltség elvének létjogosultságát. Nem mindegy azonban, hogy az engedélyezett ármozgás kinek az érdekét szolgálja. Ha nem a termelés növelésére és gazdaságosságának fokozására ösztönöz, akkor ez nem a társadalom érdekét szolgálja. Erre viszont csak akkor tud ösztönözni, ha a termelés inkább fiigg a piactál, mint a piac a termeléstől. 1968-ban engedélyezték a t ösztönös ármozgást, habár nyilvánvaló volt, hogy az áralap és a vásárlóerő között nagy a feszültség, méghozzá éppen a termelés javára. Igy történt aztán, hogy a termelő szinte korlátlan urává vált a piacnak, ami sok termelőt önzővé, harácsolóvá tett. Ezen az áldatlan állapoton kívánt segíteni a CSSZSZK kormányának az ármoratóriumról szóló 168/1989. számú határozata, amely „konzerválta" az 1969 közepéig kialakult árhelyzetet. Ez bizony nem a legideálisabb megoldás volt, mivel az áremelés tilalma sok — hatvannyolc előtt vagy után keletkezett — árdeformációt is tartósított. Viszont az adott helyzetben ez volt az egyetlen megoldási lehetőség, amelynek révén fokozatosan kilábolunk gazdasági nehézségeinkből anélkül, hogy a dolgozók tömegei anyagiakban veszteséget szenvednének. A Szlovák Árhivatal egyik fő feladatának tartja az áremelési tilalom érvényesítését, s céltudatosan törekszik a gazdasági konszolidáció árfeltételeinek a megteremtésére. Árképző és árszabályozó munkája mellett jelentős szerepet játszik ellenőrző tevékenysége, melynek célja megakadályozni, hogy a termelő különféle árspekulációval — indokolatlan áremeléssel, az ám minőségével összefüggő csalással, tudatosan, vagy tájékozatlanságon alapuló számlázási machinációval — növelje jövedelmét, s megakadályozni a kereskedelmi árspekulációt, az üzleti vendéglátóipari csalást. A Szlovák Árhivatal 1971 első felében 93 gazdasági szervezetben végzett nagykereskedelmi árellenőrzést. Megállapították, hogy az említett gazdasági szervezetek közel 93 millió korona jogtalan jövedelemhez jutottak. Természetesen ezt az összeget megfelelő büntetés „kíséretében" fit kellett utalniuk az állami, illetve az illetékes nemzeti bizottság A juhocukor Dunajská Streda-í (Dunaszerdahely) cukorgyárában szeptember 15-én és 16-án ellenőrzéssel egybekötött melegvizes próbát, illetve idény előtti főpróbát tartottak. Amint Stanislav Ondrejička, a gyár technológusa elmondotta, a javításokat 10-én fejezték be. Néhány technológiai átalakítást is eszközöltek a múlt évi kampány tapasztalatai alapján. — Az idénymunkásokat toborzással biztosítottuk — mondja a mérnök. — Ezek már iskolázáson ls részt vettek. E hónap 20-án összüzemi gyűlést tartunk, amelyen kötelezettségvállalást is teszünk. A gyár felé már elindultak az első cukorrépa-szállítmányok. Szeptember 24-lg, a gyár beinduíásáig mintegy ötnapi tartalék gyűlik össze. A közeli mezőgazdasági üzemek autóval. a távolabbiak a vasúton szállítják a fehér aranyat a gyárba, amelyre az Idei kampányban nagy feladatok várnak. Nyolcvan nap alatt 281 000 tonna cukorrépából 30 000 tonna cukrot kell előállítaniuk. Ezek a feladatok 30 százalékkal igényesebbek az előző évinél. — Három műszakban dolgozunk majd — mondja Ondrejička mérnök. A mészkemence begyújtásra kész, a fűtőolaj szükséglet 80 százalékát ls biztosítottuk. Remélem, ap. id£4 kampány zökkenőmentes lesz. >—71/ — A szocialista építés élvonalában A Lietavská Lúőko-i Cementgyár dolgozóinak forradalmi és termelési múltja A Lietavská Lúöka-i cementgyár dolgozói az építők napján vállalati értekezleten ünnepelték meg a cementgyár megalapításának és fennállásának 70. évfordulóját. •A legidősebb és érdemes dolgozók ebből az alkalomból kitüntetéseket vettek át. A dolgozók és a lúőkai polgárok megvitatták a cementgyár indulását, munkáját, eredményeit.ldézzük fel a cementgyár megalapításának és felépítésének néhány mozzanatát. A Lietavská LúCka-i Cementgyár felépítése Krokowicz mérnöknek nevéhez fűződik, aki 1898-ban az agyagos határban mészkőre bukkant, amely alkalmas a portlandcement gyártására. Dr. Ján Milec, žilinaí ügyvéd, annak a teleknek a tulajdonosa, amelyen a cementgyár felépült, 1899-ben Lietavská LúCkán részvénytársaságot alapított. 1900-ban Pavol Emele mérnök megtervezte a cementgyár első épületeit és egyben a gyár első tulajdonosa lett. A cementgyár építését 1901-ben, kezdték meg, 1902 őszén megkezdték a termelést. Az erős külföldi konkurrencia, az üzem alacsony fokú gépesítése és a nagy termelési költségek a cementgyár hanyatlását okozták. A gyártás 1907-ben indult meg újra, amikor a gyárat a horvátországi beocsini cementgyár vásárolta meg. Fokozatosan átépítették az üzemet és gépesítették a termelést 27 évvel ezelőtt, 1944 augusztus 29-én 11 órakor a Lietavská Lúčka-i Cementgyár szirénája jelezte az SZNF kezdetét. A cementgyár több mint 200 dolgozója felfegyverkezett a žilinai kaszárnyákban és a felkelőkhöz csatlakozott. Strefíno mellett és a rajeci völgyben harcoltak a német fasiszták ellen. 1945 április 30-án a kora reggeli órákban az első csehszlovák hadtest egységei és a dicső szovjet hadsereg, valamint a szlovák partizánok felszabadították Lietavská Lúčkát a német megszállás alól. A községben a forradalmi nemzeti bizottság átvette a hatalmat. Lietavská Lúčkát a Szlovák Nemzeti Felkelésben való részvételéért a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntették ki. Az SZNF 20. évfordulója alkalmából a cementgyár és a község emlékérmet kapott. A cementgyártás a második ötéves tervidőszakban indult rohamos fejlődésnek, s 1960 végén az 1953. évhez viszonyítva 16 százalékos emelkedést mutatott. 1969-ben a cementgyár évi termelése kb. 500 000 tonna volt, tehát az 1938. évhez viszonyítva 271 százalékkal emelkedett. 1945 óta már néhány millió tonna jő minőségű cementet gyártottak. A gyár létrehozása nagy jelentőségű volt az egész község fejlődése szempontjából. Ez az 1945—1970-es években mutatkozott meg. Az élet ez alatt az idő alatt a felismerhetetlenségig megváltozott. A faházakat és a szűk poros utcácskákat emeletes lakónegyedek, széles utcák váltották fel. Fellendült az egyéni lakásépítkezés is. Huszonöt év alatt 167 családi házat építettek. A munkások gyermekei 14-osztályosj, új, modern alapiskolába járnak, s új óvodát Is építettek. A jövőben tovább fejlesztik a községet. Felépítik a szolgáltatások házát, az iskola tornatermet kap, új főteret építenek az üzemi klub előtt és az elesett partizánok emlékművéné), áthelyezik az egészségügyi központot, szabályozzák a RajCanka folyót. Hangsúlyozni kell azt a tényt, hogy a cementgyár dolgozói és költségvetésébe. íme néhány példa: az OMNIA Šurany n. v. az árszint megszegésével 3 millió 316 ezer, a Vihorlat Snina n. v. 2 millió 602 ezer koronára tett szert jogtalanul. Jogtalan fakturáció útján 1 millió százhuszonötezer korona bevételhez jutott a Slovenka n. v. Banská Bystricán. Hasonló módon a Tesla n. v. Nižná nad Oravou 632 ezer 226, a Strojstav n. v. Bratislava 569 728, a Zornica Bánovce nad Bebravou 2 millió ötszázkilencezer korona jogtalan jövedelemhez jutott. E felsorolás csupán egy töredékét említi azon vállalatoknak, amelyek ily módon jutottak pénzhez. Amint látjuk, az árfegyelem ellenőrzése nem a legkedvezőbb színben mntatja be a termelőket. Viszont a fentieknél sokkal bonyolultabb és drasztikusabb képet vázol elénk a kiskereskedelmi árfegyelem ellenőrzése. Az Állami Kereskedelmi Ellenőrzés dolgozói 1971 első felében 3048 üzletegységben 3781 vásárlást ellenőriztek. Ebből 1306 esetben — a vásárlások 34,5 százaléka — az eladott árut az üzlet jogtalanul megdrágította. A Szlovák Árhivatal megállapítása szerint az elmúlt fél évben az ellenőrzött vásárlások során a fogyasztók 52,2 százalékát egy, 30,3 százalékát három, 9,9 százalékát hat és 7,6 százalékát több mint hat koronával csapták be száz korona értékű áru vásárlásakor. Sajnos, a kiskereskedelemben igen nehéz az árdrágítás és a csalás megfékezése, s ez nem lehet csupán az ellenőrző szervek feladata. Az SZSZK kormánya legutóbbi ülésén az árpolitika és az árfegyelem kérdéseivel kapcsolatban leszögezte, hogy szigorítani kell az ellenőrzést és az egyéni felelősség számonkérését. A kereskedelemben az ügyeskedők nagy része a saját javára követi el az árfegyelmi kihágásokat. A termelő vállalatokban ez a tény annyiban módosul, hogy az áremelésből a vállalatoknak csak akkor lesz kára, ha a „tévedést" leleplezik és büntetést kell fizetniük. Ezt a nyereségből fizetik, vagyis közvetve minden dolgozó fizeti, és „elsimítják" az egyéni felelősséget. Bár a Szlovák Árhivatal megállapítása szerint az elmúlt két év azonos időszakához mérve csökkent az árlegyelmi kihágások száma és mértéke, de az ellenőrzés ta-' pasztalatai azt bizonyítják, hogy e területre továbbra is fokozott gondot kell fordítani. Dr. GYÖRGY ISTVÁN a szövetkezeti dolgozók jól teljesítik az előírt tervet. A cementyár dolgozói 1971. első felében a 238 ezer tonna helyett, 239 ezer tonna cementet gyártottak, és a 920 tonna mészkő helyett 10 826 tonnát termeltek ki. A cementgyár kiváló termelési és gazdasági eredményekért több kitüntetésben részesült. Elnyerte „A CSKP XIII. kongreszszusának üzeme" címet, a cementgyárak és mészkőfejtők trenčíni vezérigazgatóságának két vándorzászlaját, az Építőipari Minisztérium 6 vörös zászlaját, az FSZM Központi Bizottságának zászlaját stb. A cementgyár szüntelenül növekvő termelése miatt 1970— 1972-ben sor kerül a kőbányai gazdálkodás átszervezésére. 1980-ig felépítenek egy rotációs kemencét, ahol majd száraz technológiával állítják elő a cementet. A kemence teljesítménye napi 1400 tonna portiandi cement lesz. A vállalat ezzel az átszervezéssel és beruházással fokozza majd a cementgyártást és jobb minőségű cementet állit elő. A dolgozók továbbra is arra törekednek, hogy a hetvenéves jubileumát ünneplő cementgyár az ötödik ötéves terv éveiben a lehető legjobb gazdasági eredményeket érje el és jó minőségű termékeivel a CSSZSZK legfejlettebb vállalatai közé kerüljön. MIKULÁS MATAŠEJE 1971. IX. 16.