Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-15 / 219. szám, szerda

A „HATOK" a dollár leértékelése mellett BRANDT ÚTI PROGRAMJA Brüsszel — A Közös Piac pénzügyminiszterei Brüsszelben 11 órás tanácskozás után hétfőn a késő esti órákban megállapo­dásra- jutottak a nemzetközi va­lutareformmal kapcsolatban kö­vetendő közös álláspontról. Mint nyugati hírügynökségek rámutatnak, az elfogadott állás­pont élesen eltér az Egyesült Államok által e kérdésben val­lott nézetektől. A Közös Piac pénzügyminisz­terei nyilatkozatukban szorgal­mazzák a dollár leértékelését, a főbb nemzeti valuták paritás változásainak részeként. A mi­niszterek hangsúlyozták azt is, hogy meg kell szüntetni a dol­lárnak mint tartalékvalutának a szerepét. Ugyancsak állást foglaltak a miniszterek az Egyesült Álla­mokba irányuló import 10 szá­zalékos többletvámjának eltör­lése mellett is. Hangoztatták, hogy ez és a dollár leértékelé­se teszi csak lehetővé, hogy sa­ját valutáikat felértékeljék. Az új nemzetközi valuta-rend­szernek a rögzített paritásokon kell alapulnia, azonban a valu­ták váltóárfolyamainak korláto­zott határok közti mozgását le­hetővé teszik. A nemzetközi lik­viditásokat az arany mellett a különleges lehívási jogok foko­zott felhasználásával kell bizto­sítani, ugyanakkor az egyes or­szágok valutáinak tartalék-va­luta szerepét csökkenteni. A „hatok" ezt a közös állás­pontot fogják képviselni a „tí­zek klubjának", vagyis a tőkés­világ gazdaságilag és pénzügyi­leg legerősebb 10 államának szerdán kezdődő londoni érte­kezletén, valamint a Nemzetkö­zi Valuta Alap szeptember má­sodik felében összeülő évi ülés­szakán. E tanácskozásokon kí­sérlik majd meg, hogy lefektes­sék egy új nemzetközi valuta­rendszer alapjait. A brüsszeli miniszteri érte­kezlet ülésének berekesztése után Mario Ferrari-Aggradi olasz kincstárügyi miniszter, az értekezlet elnöke sajtóértekez­letet tartott, amelyen hangsú­lyozta, hogy az elért megálla­podás csupán kezdetet jelent a nemzetközi tárgyalások hosszú és nehézkes folyamatában. Kari Schiller nyugatnémet gazdaságügyi miniszter szintén nyilatkozott és intett attól, hogy a „tizek klubjában" az Egyesült Államokat elszigetel­jék: „Véleményem szerint tel­jesen helytelen volna, ha kilen­cen rá akarnák kényszeríteni akaratukat a tizedikre. Ez nem megoldás ..." Mansfield is az európai biztonsági értekezlet híve Washington — Mike Mans­field, az amerikai szenátus de­mokrata párti csoportjának ve­zetője kedden állást foglalt az európai biztonsági értekezlet összehívása mellett. A szená­tor álláspontját kongresszusi beszédében fejtette ki, amely­ben beszámolt a hét nyugat-eu­rópai országban tett látogatásá­ról. Mansfield kijelentette: „A NATO a hidegháború korszakát idéző tevékenységet folytat, amikor Európában enyhül a lég­kör, kilátás nyílik egy összeu­rópai béke-egyezményre." A szenátor állást foglalt az Euró­pában állomásozó amerikai csa­patok létszámának mintegy öt­ven százalékkal történő csök­kentése mellett. Ez irányú javas­latát már korábban elutasítot­ták, most azonban Mansfield ezt az amerikai gazdasági hely­zettel kapcsolatban kívánja új­ra beterjeszteni. Tizenötoldalas nyilatkozatá­ban a NATO jövendő átalakítá­sával kapcsolatban a csapat­csökkentéseken kívül Mansfield javasolta, hogy a 6. amerikai hadi flottát a Földközi tenge­ren cseréljék fel több nemzeti­ségű tengerészeti erőkkel. In­dítványozta azt is, hogy jelöl­jenek európait a NATO főpa­rancsnok! posztjára. . Leverték az atticai börtönlázadást mm 1971 IX. 15. Attica — Nixon elnök teljes helyesléséről biztosította Rocke­fellert, New York állam kor­mányzóját, amiért a börtönha­tóságok letörték az atticai fegy­házban kirobbant lázadást. A valóságos vérfürdővel végző­dött rendőrroham után 28 fo­goly és kilenc őr maradt a helyszínen holtan. A hevenyész­ve felszerelt börtönkórház leg­alább száz sebesült rabot kezel, közülük soknak az állapota vál­ságos. A börtönlázadás egyébként az utóbbi idők legvéresebb ilyen incidense volt az Egyesült Ál­lamokban. Rockefeller kormány­zó a lázadás letörése után azonnal tájékoztatta az elnököt az eseményekről és Nixon he­lyeselte, hogy az állami ható­ságok nem voltak hajlandók egyezkedni a börtönviszonyok miatt fellázadt rabokkal, hanem rendőrséget és nemzeti gárdis­tákat vetettek be ellenállásuk megtörésére. Bobby Seale, a harcos néger polgárjogi szervezet, a Fekete Párducok vezetője, aki az el­múlt héten sikertelen közvetí­tési kísérletet tett a börtönha­tóságok és a lázadók között, élesen elítélte az állami börtön­felügyelőség eljárását. Kijelen­tette, hogy az egész börtönfel­ügyelőséget perbe kellene fogni tömeggyilkosság miatt, mert tá­madásukkal lényegében halálra ítélték a fogvatartott túszokat és a fellázadt rabokat is. Az atticai hatóságok alig né­hány órával a börtön visszafog­lalása után meghívtak egy cso­port sajtótudósítót, végigvezet­ték őket a vérszagtól és könny­fakasztó gáztól bűzlő udvaron, hogy megmutassák nekik, „mit müveitek" a fellázadt néger ra­bok. A tárgyi bizonyítékok . között azonban csupán konzervdobo­zok, matracok, szakadt pokró­cok és kések szerepeltek. Az Bonn — Rüdiger von Wech­mar, a nyugatnémet kormány helyettes szóvivője hétfői saj­tóértekezletén megerősítette Brandt kancellár útiprogramját, amelynek értelmében az NSZK kormányfője csütörtökön dél­után utazik a Szovjetunióba és 48 óra elteltével tér vissza ha­zájába. A két német állam küldöttsé­gének tárgyalásairól a szóvivő annyit közölt, hogy Kohl állam­titkárt kedden 14.30 órakor fo­gadják a kölni repülőtéren és a megbeszélések 15 őra tájban kezdődhetnek meg. A megbeszé­lés Időtartamát nem lehet előre tudni, mindenesetre a szövet­ségi kormány gondoskodott szállásról, amennyiben az NDK küldöttsége szerdán folytatni kívánja a megbeszéléseket. A szóvivő szavaiból azonban az is kitűnt, hogy Bonnak nem túlságosan szívügye a tárgyalá­sok mielőbbi eredményes befe­jezése. Wechmar kijelentette ugyanis, hogy változatlan a nyugatnémet kormány állás­pontja (amely, mint ismeretes, a legutóbbi találkozó idő előtti félbeszakításához vezetett). A finn kormány memorandu­máról Wechmar csak annyit mondott, hogy a tanulmányo­zás, valamint a nyugati szövet­ségesekkel megkezdett konzul­táció még tart, de a közeli jö­vőben ez a folyamat várhatóan lezárul. Belpolitikai bonyodalmak Pakisztánban Karachi — Ali Bhutto, a pa­kisztáni Néppárt vezetője hét­főn ismét találkozott Jahja Khan elnökkel, de a párt körei­ből származó értesülések sze­rint a tanácskozás eredményte­lennek bizonyult. A választások óta, amelye­ken a Néppárt a betiltott Avami Liga után a második legerősebb csoportként szerepelt, Bhutto már kilenc ízben kereste fel az elnököt és sürgette, hogy adja át a kormányzást a nép válasz­tott képviselőinek. Jahja Khan eredetileg azt ígérte, hogy az év végéig össze­ülhet a parlament, később •• ii ' azonban olyan dekrétumot adott ki, amely a parlamenti mandá­tumoktól megfosztott Avami Li­ga-képviselők helyettesítésére kiírandó pótválasztások határ­idejét három hétről négy hó­napra hosszabbítja meg. Megfi­gyelők ennek kapcsán rámutat­nak, hogy az elnök megkezdte halogató taktikáját. Manila — Khurrum Khan Pan­ni, Pakisztán manilai nagykö­vete kedden reggel bejelentette, hogy átál a független Bangla Desh (Kelet-Pakisztán) mozgal­mának oldalára. Személy sze­rint továbbra is a Fülöp-szigete­ken marad és itt dolgozik Bangla Desh javára. Feszültség a Fülöp-szigeteken így felfegyverzett rabokat lőt­ték halomra távcsöves automa­ta-fegyvereikkel a mesterlövész rendőrök és a nemzeti gárdis­ták. Kommentárunk Richard Gehlen nyugatnémet tábornok, aki 1968-ig a három nyugatnémet titkosszolgálat egyikének a főnöke volt, em­lékiratait Írja. Jellemző, hogy a nyugatnémet közvélemény er­ről nem közvetlenül nyugatné­met, hanem amerikai források­ból értesült. A New York Times szeptember 5-én közölte, hogy az emlékiratok egyidőben je­lennek meg német amerikai és több külföldi kiadásban. Azt re­besgetik, hogy a kémfőnök kö­rülbelül egymillió dollárt vág zsebre „irodalmi művéért". Ennyiért bizonyos szenzációk­kal kell szolgálnia a kiadók­nak is. A szenzáció pedig, amelyről most a New York Ti­mes híre alapján az egész nyu­gati sajtó fr, természetesen nem más, mint durva szovjetellenes rágalom, amelyet a nyugati vi­lágban is visszautasítanak vagy legalább is alapos kételyekkel fogadnak. A kívánt szenzáció ugyanis Gehlen állítólagos leleplezé­se Hitler volt helyettesének, Martin Bormann „birodalmi ve­zetőnek" sorsáról. Mint isme­retes, Bormannt utoljára 1945. május 2-án a berlini Ziegel­strasse közelében látták, ami­kor más náci fejesekkel együtt nyugat felé igyekezett az ost­romolt városból, az amerikai­akhoz. A tank, amelyet köve­tett. találatot kapott, és Bor­mann elterült az utcán. A to­vábbiakról alá nem támasztott hírek keringenek. Sokan azt ál­lítják, hogy Olaszországban. Hollandiában, Nyugat-Németor­Manila — Hétfőn nagyszabá­sú tüntetés volt Manilában, a Fülöp-szigetek fővárosában. A 15 ezer tüntető, — munkások, parasztok, egyetemisták, papok és apácák — végigvonult a fő­városon és követelte a Marcos köztársasági elnök által elren­delt rendkívüli biztonsági Intéz­kedések eltörlését. Az elnök a múlt hónapban függesztette fel a polgári sza­badságjogokat és vezette be a hivatalos vádemelés nélküli le­tartóztatásokat azt követően, hogy az ellenzéki Liberális Párt egyik nagygyűlésén pokolgép robbant és megölt nyolc em­bert, 96-ot pedig megsebesített. Marcos elnök a hétfői tün­tetés után hivatalosan 500 ezer peso jutalmat tűzött ki annak, aki nyomravezeti a- hatóságo­kat a pokolgépes merénylet el­követőinek kézrekerítésében. Eddig 90 embert tartóztattak le az üggyel kapcsolatban, köz­tük egy egyetemi rektort, egy rádiókommentátort és több dlákvezetőt. A Fülöp-szigetek déli részé­nek két tartományában, Lanao­ban és Cotabatoban tovább foly­nak a harcok muzulmán és ke­resztény fegyveres terrorcso­portok között. A Barracudas il­letve llegas elnevezésű csopor­tok a Fülöp-szigeti rendőrség hétfői közlése szerint egy pol­gármestert és 27 más személyt öltek meg a hét végén. A kor­mány közvetítő kísérletei mind­eddig zátonyra futottak. BEFEJEZŐDÖTT az idei lip­csei őszi vásár. A Kelet és Nyu­gat közötti kereskedelem egyik legjelentősebb fórumának szá­mító rendezvényen 55 ország 6500 kiállító cége vett részt. A vásár tartama alatt 88 ország­ból érkező érdeklődők látogat­ták Lipcsébe. szágban, Argentínában és más országokban látták felbukkan­ni Bormannt, állításaikat azon­ban nem tudták bizonyítani. Mi­vel Bormann holttestét nem ta­lálták meg, a nürnbergi nem­zetközi bíróság, amelyben a Szovjetunió is képviselve volt, távollétében halálra ítélte őt. A mind gyakoribb hírek, ame­Gehlen rágalmai lyek szerint Bormann valame­lyik dél-amerikai országban él, arra késztették a majna-frank­furtl ügyészséget, hogy megin­dítsa a nyomozást Bormann után és nagy jutalmat ígérjen a nyomravezetőnek. Gehlen, aki húsz éven át, míg a nyugatnémet kémszolgálat élén állott, a kisujját sem moz­dította azért, hogy kinyomoz­zák Bormann esetleges tartóz­kodási helyét, most lefizetve azzal a rágalommal áll ©lő, hogy Bormann 1945-ben a Szovjetunióba távozott, ahol ál­lítólag éveken át „tanácsadó­ként!" működött és három év­vel ezelőtt meghalt. Fantaszti­kus állításának elhitetésére megjegyzi, hogy Bormann állí­tólag már a háború idején ket­tős szerepet játszott és szovjet kém volt. Gehlen arcátlan hazudozásá­nak célja nyilvánvaló: diszkre ditálni akarja a Szovjetuniót, amely a második világháború befejeződése óta küzd vala­mennyi náci bűnös következe­tes felelősségre vonásáért, hogy azt a benyomást keltse, mintha a Szovjetunió egyes esetekben fasiszta fejeseket vé­delmezne. Ez a célzatos hazug­ság annyira átlátszó, hogy a Nyugaton is mindjárt ellenál­lásba ütközött. Róbert M. W. Kempner, a nürnbergi amerikai főügyész volt helyettes egyál­talán nem tartja hitelesnek Gehlen állításait. Simon tVie­senthal, a bécsi Zsidó Doku­mentációs Központ vezetője, aki a náci bűnösök felkutatásával foglalkozik és akit számos szovjetellenes kijelentése miatt határozottan nem lehet azzal gyanúsítani, hogy elfogult a Szovjetunió irányában, kijelen­tette, hogy Gehlen állításainak „nincs semmilyen logikai alap­ja". Wiesenthal rámutat ar­ra, hogy a Szovjetunió politi­kai okokból sohasem titkolná Bormann tartózkodási helyét. Sőt, a Frankfurter Allgemeine Zeitung című nyugatnémet nagyburzsoá napilap is kom­mentárjában élesen és maró­gúnnyal elítélte Gehlen maga­tartását. Gehlen szinte egész életét a Szovjetunió és később továb­bi szocialista országok elleni cselszövésekkel töltötte. Nem csoda, hogy öregkorában ls a szovjetellenes nótát fújja. Je­lenlegi húzása azonban olyan ügyetlen és átlátszó, hogy nem éri el vele azt a célt. amelyhez kenyéradóival együtt olv sok reményt fűzött. jAN BLANSKÝ BOHUSLAV CHŇOUPEK, Cseh­szlovákia moszkvai nagykövete tegnap a CSKP emlékérmeit nyújtotta át Andrej Gromiko szovjet külügyminiszternek és négy további vezető szovjet diplomatának Csehszlovákia és a Szovjetunió népei barátságá­nak és együttműködésének szi­lárdítása terén kifejtett sok­éves eredményes, munkásságuk elismeréseként. MOHAMED ZAHIR SAH afgán király és felesége tegnap a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kor­mánynak meghívására hivata­los baráti látogatásra Moszkvá­ba érkezett. BARANOVICSI belorusz Város közelében leleplezték annak a 3000 csehszlovák állampolgár­nak emlékművét, akiket 29 év­vel ezelőtt azon a helyen a né­met fasiszták kivégeztek. A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsának meghívására Buka­restből Moszkvába érkezett a Vietnami Demokratikus Köztár­saság nemzetgyűlésének kül­döttsége Hoang Van Hoang­nak, a Vietnami Dolgozók Párt­ja Politikai Bizottsága tagjának, a nemzetgyűlés állandó bizott­sága alelnökének vezetésével. A vietnami vendégek 10 napot töltenek a Szovjetunióban. A SZOVJET SZAKSZERVEZE­TEK Központi Tanácsa elhatá­rozta, hogy 1972 március 20.­ára összehívják a szovjet szak­szervezetek XV. kongresszusát. ­A több mint 93 millió munkást és alkalmazottat tömörítő szak­szervezetek minden 40 ezer tagja küld egy delegátust a kongresszusra. WALTER ULBRICHT, az NDK Államtanácsának elnöke fogad ta Batov hadseregtábornokot, a szovjet háborús veteránok bi­zottságának elnökét és Bokov vezérezredest, akik küldöttség élén érkeztek Berlinbe a fa­sizmus áldozatainak emlékére tartott nemzetközi nap alkal­mából. AZ NSZEP Központi Bizott­sága, az NDK Államtanácsa és Minisztertanácsa hétfőn vacso­rát adott a távozó Pjotr Abra­szimov szovjet nagykövet tisz­teletére. NICOLAE CEUSESCU, a Ro­mán Kommunista Párt főtitká­ra, a Román Szocialista Köztár­saság Államtanácsának elnöke hétfőn fogadta V. I. Drozgyen­kót, a Szovjetunió bukaresti nagykövetét. A nagykövet ké­résére létrejött találkozón elv­társi légkörben beszélgetést folytattak. JEAN-BEDEL BOKASSA, a Közép-afrikai Köztársaság el­nöke változásokat eszközölt kormányában. A hadügyi és tá­jékoztatásügyi miniszteri tár­ca mellett még a pecsétőri ál­lamminiszteri tisztséget is át­vette. Oj igazságügyminiszterré Gamba volt oktatásügyi állam­titkárt, a legfelsőbb bíróság el­nökévé pedig Ghimali volt mi­niszterelnök-helyettest nevezte ki. A TUPAMARO-GERILLÁK új­ból hallattak magukról. Egy montevideoi mozi két helyisé­gében megszakították az elő­adást, film helyett levetítették a 106 városi gerilla kiszabadí­tását ábrázoló képeket és for­radalmi jelszavakkal ellátott plakátjaikat, majd elmenekül­tek. MONTREALBAN megkezdf­dött a Laporte quebeci közle­kedésügyi miniszter elrablásá­val és meggyilkolásával vádolt negyedik személy. Bemard Lor­tie pere. Három társát a Rose­fivéreket, valamint Francis Si­mard-t már életfogytiglani bör­tönre ítélték. LORD GOODMAN, az angol kormány különleges képviselő­je ezen a héten ismét Salisbu­ryba érkezik. Ennek a hírnek a nyomán megsokasodtak azok a híresztelések, melyek szerint Rhodesia fajüldöző urai a kö­zeljövőben megegyezésre jut­nak Angliával. A Salisburyböl érket;ö jelentések arról tanús­kodnak, hogv a rhodesiai veze­tők engedményeket várnak az angol kormánytól. JAHJA KHAN pakisztáni el. nök kedden kétnapos iráni lá­togatásra Teheránba utazott. Karachi diplomáciai körök vé­leménye szerint a pakisztáni elnök és az iráni sah tárgyalá­sainak középpontjában India és Pakisztán viszonya áll majd.

Next

/
Thumbnails
Contents