Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-14 / 218. szám, kedd

BARTÓK ÉS A CSEND Ingmar Bergman nyilatkozata Már nyugdíjra, visszavonulás ra gondol, pedig még csak 53 éves Ingmar Bergman, a világ­hírű svéd filmrendező. Igaz, egyelőre még csak gondol rá, elsietni nem akarja. — Még néhány évig dolgozom — jelentette ki legutóbbi nyilat­kozatában —, csinálok négy vagy öt új filmet, azután vissza­vonulok, s lehet, hogy életem hátralevő részét arra fordítom, hogy saját kedvtelésemre kísér­letezzem. Bergman nagyon régóta szín­házi rendező, elsősorban mégis filmrendezőként jegyzi nevét korunk művészetének története. Legutóbbi, nyilatkozatában kije­lentette: tulajdonképpen gátlá­sos és félénk ember, s azért ké­szít filmeket, mert szükségét ér­zi az emberekkel való kapcsolat­nak. „A film pedig — mondta — egészen fantasztikus közege a más emberekkel való érintke­zésnek, a mások elérésének, akár úgy, hogy felháborítjuk, akár úgy, hogy boldoggá tesszük őket, szomorúvá, vagy elgondol­kodóvá. Vagyis, hogy érzelmileg megmozgatjuk". Az érintés a elme Bergman legújabb filmjének, amelyet mérsékelt sikerrel mutattak be a nyugat-berlini fesztiválon. Ez az első filmje, amelyben a sze­replők nem Bergman anyanyel­vén, hanem angolul beszélnek. Egyúttal az első, amelynek egyik főszerepét, amerikai színészre, a M. A. S. H-sel és más filmek­kel az amerikai népszerűségi lista élére ugrott Elliot Gouldra bízta. — Egy-egy filmem alapötlete gyakran ijesztően konkrét ké­pekből vagy valamiféle akuszti­kai élményből származik — folytatta nyilatkozatát Berg­man —, új ötletek kipattanhat­nak valami zenedarab vagy egy álom hatására is. A csend című filmem például Bartók zenekari koncertjéből fogant, a Téli éj­szaka című filmem alapját Sztravinszkij egyik szimfóniája szolgáltatta. Nem tudom, mi az oka, de a zene felszabadít az emberben valamit... valamit, amit el kell mesélni, de egész örökkévalóságig tarthat, amíg az a valami szavakban testet ölt. ELINDULT A SUTJESKA Háromévi előkészület után Ju­goszláviában megkezdték a Sut­jeska című film forgatását. 1943 májusában ezen a helyen tartóz­kodott Titóval az élen a népfel­szabadító harcok főparancsnok­sága, ide ereszkedtek le az angol ejtőernyősök, s itt érte­.sült a főparancsnokság arról, hogy beľ.arítette az ellenség. Azon a helyen, ahol a film for­gatását megkezdték, született annak idején a Sutjeskán való átkelésről szóló történelmi dön­tés. Stipa Delič, a film rendezője nagyon elégedett, hogy hosszú előkészület után végre megkezd­hették a forgatást. — A Sutjeska nem lesz spek­tárulum, habár nem maradnak ki belőle a látványos jelenetek sem — mondotta. — Emberi sorsokról szól majd, s a forga­tókönyv legújabb változata sze­rint csak Tito főparancsnok és Sava Kovačevič, a harmadik hadosztály parancsnoka szerepel benne a saját nevén. Mint isme­retes, Titőt Richard Burton ala­kítja, Sava Kovačevičet pedig Ljuba TadiC személyesíti meg. Ljuba Tadič nem tagadja, hogy nehéz és felelősségteljes feladat vár rá, hisz Sava Kova­čevič alakját legenda övezi. A film azonban a sutjeskai csatá­ról szól, s én Sava egykori ba­rátai segítségével igyekszem minél hitelesebb alakítást nyúj­tani — nyilatkozta a színész. LjubiSa Samardžič, ellentét­ben Ljuba Tadičcsal, egy ma is élő hőst jelenít meg a vásznon. Egy rettenhetetlen, kissé anar­chista, kissé komikus parasztot, örül szerepének, úgy véli, hogy a Sutjeska az egyik legnagyobb Jugoszláv film lesz. A forgatókönyvet Braňa Sde­panovič írta, a film zenéjét Mi­kisz Theodorakisz komponálja. Az olasz western esztétizmusa Az olasz vadnyugati film való­jában nem western. Igaz, többé­kevésbé a vadnyugat meghódí­tásáról, a társadalmi és erkölcsi bizonytalanságról, a törvényen kívüliek és a törvények védel­mezőinek nyerseségéről és ke­ménységéről, a hősi vállalkozá­sokról szólnak ezek a filmek, mégsem nevezhetők igazi wes­ternnek. Mivel az olaszok ezekben a produkciókban is megmaradnak tipikusan európaiaknak, nem tudnak azonosulni Amerikával, s a westernnel szembe is elbűvölt Idegenként viselkednek: képte­lenek osztozni az amerikaiak önmegértésében — az egyesült államokbelieknek a western tu­lajdonképpen erre szolgál — s merő mitológiaként élik át. Ezért van az, hogy az olaszok az amerikai western mintájára készült filmekben misztifikál­ják az amerikai mítoszokat. Az olasz rendező nem az amerikai vadnyugatról forgat filmet, ha­nem a westernről, tehát egy meghatározott műfajú filmről, mert egyedül ebben leli meg — nem pedig Amerika történelmé­ben — a mítosz vonzerejét. Az olasz rendező a western­nel szemben nagy esztétaként viselkedik, akit lenyűgöz egy műfaj puszta felszíne és „írás­jelei' , és ennél tovább nem mé­lyed el. Ez az esztétizmus a „spagetti" western alkotójának purizmusában nyilvánul meg a legjobban. Kiemel egy jelensé­get a westernből, visszavezeti mítoszl vázára, a steril „lényeg­re", s utána mértéktelenül fel­nagyítja. A közismerten temperamen­tumos olaszok számára például az amerikai western egyik fő jellemzője a hős nyugodt fel­sőbbrendűsége, kitartó ereje és szilárdsága. Ezért ilyen a spa­getti western hőse ís, de az n-edik hatványon. Tökéletesen egyenes tartású, méltóságtelje­sen mozdulatlan csupán azért, hogy bebizonyíthassa macska­ügyességét. Arca kifejezéste­len, merev, s hogy ml történik ezeknek az emberfeletti lények­nek a lelkében, az mindenki, még a rendező számára is titok A revolverhős tévedhetetlen virtuózként kezeli a fegyvert, és a legképtelenebb helyezetek­ben sem téveszt célt. Az ameri­kai western hősének, hogy élet­ben maradhasson, szükségsze rüen ölnie is kell, a spagetti western hőse pedig öncélúan gyilkol. A verekedés ezekben a produkciókban a legtökéle­tesebb automatizmus szerint történik, s gyakoriak benne a hirtelen fordulatok, amelyeknek ezen automatizmus egyhangúsá­gát kell feloldaniuk. Az esztétizmus a kifejezési formában is megnyilvánul. Az amerikai vadnyugati filmben például ritkaság a közelkép, az olasz rendezők pedig nagyon gyakran alkalmazzák, de ugyan­így kedvelik a teleobjektívet, a zoomot, a különös gépállást, a bravúros montázst stb. A spagetti western rettenete­sen rossz tud lenni: sematikus, ostoba, naiv, unalmas stb. és va­lóban többször is meggondolja a néző, beüljön-e a moziba. De még a gyatra produkcióknak is van egy rejtett erénye, melynek ugyanaz a forrása, mint a spa­getti western hibáinak, tehát az esztétizmus. E filmek esztétizmusa ugyan­is nem kizárólag az utánzásból ered, és nem csupán annak kö­vetkezménye, hogy a rendezők képtelenek a lényegig hatolni. Ez az esztétizmus azon képes­ségünkbe való naiv és ártatlan gyermeki belefeledkezésnek a tükre, amely lehetővé teszi, hogy akadálytalanul el tudnak bűvölni bennünket olyan dol­gok, amelyek egyébként látszó­lag távol állnak az „öreg" euró­pai civilizációban kialakult kul­turális felfogásainktól. Az olasz rendezőt nemcsak az nyűgözi le, amit az amerikai western feltár, hanem még inkább a sa­ját elragadtatását csodálja. És ebben rejlik filmjének szinte gyermeki tisztasága és eredeti­sége. A tisztaságot és eredetiséget megbecsüljük, bármilyen formá­ban Jelentkezik is, még akkor is, ha vadhajtásai nőnek. Nem tagadhatjuk le, hogy az olasz western esztétizmusában fel­lelhető az említett megnemesítő őszinte elragadtatás. Iflilllft A XIII. BRNÓI GÉPIPARI VÁSÁRON LÁTTUK Mai műszaki rovatunk anyagát az idei XIII. brnói nemzetközi gépipart vásáron látható ki­állítási tárgyak közül válogattuk. A válogatás szempontja a KGST-tagállamok közti kooperá­ció és munkamegosztás néhány vonatkozását igyekszik tükrözni. A műszaki verseny mércéje Magas műszaki színvonalú berendezések gyár­tása sok esetben attól függ, mily nagy soroza­tokban gyártható az Illető áru. A bonyolult elek­tronikus távközlési berendezések esetében ér­dekes verseny, alakult ki a KGST-tagállamok kö­zött. Jelentős, hézagpótló berendezésről van szó, a távolsági adatközlő, jelzésátviteli rendszerekről. Az egyik ilyen berendezés, amely — a szakem­berek véleménye szerint — nagy eséllyel indul a versenyben, az UFT univerzális jelzésátviteli berendezés, a Banská Bystrica-í Tesla gyárt­mánya. Az UFT a normális telefonhálózat vezetékein (lehet két-, vagy négydrótos a vezeték) képes az adatátvitelre. Nemcsak távirati jelzéseket to­vábbít, hanem távolsági mérésekre, távvezérlés­re, távjelzésre és adatközlésre is alkalmas. Az alkalmazás a 300—3400 Hz-es sávban történik, minden csatorna saját, pontosan rögzített rez­gésszámán dolgozik. A csatornák elosztása meg­felel a CCITT követelményeinek. Az egyidejűleg működő csatornák száma 42, s már folynak a munkák a csatornák számának megkétszerezé­sén. A berendezés nagysága 2600X600X225 mm. A kivitelezés építőszekrény, jellegű és különfé­le módosításokban, különféle kapcsolódó rend­szerekkel alkalmazható. Az adatátviteli berendezés gyártási megoldása a Banská Bystrica-i Tesla részéről ugrásszerű minőségi változást jelent a gyár termelésében. Ez a gyártmány jelenti az új B. Bystrica-i Tesla nagyüzem hordozó profilját és az áttérést a leg­igényesebb árufajták gyártására. Mint megtud­tuk, az üzem erre a termelési profilra minde­nekelőtt alkalmazottai szakképzettségének nö­velésével készült fel. Az üzem életében még nem volt példa ilyen nagyarányú tanulásra, ami már önmagában is örvendetes jelenség. Az adatközlő berendezés egyik példánya je­lenleg a Szovjetunió-beli Bakuban működik. Ugyancsak a Szovjetunióban alkalmazzák a ha­sonló rendeltetésű NDK-beli VWT-rendszert is és egy szovjet berendezést. A nagysorozatú meg­rendelés sikere attól függ, melyik rendszer válik be jobban a legnagyobb megrendelőnél. Minden ilyen berendezés bizonyos hálózati és alkalma­zási viszonyok számára különösen előnyös, úgy­hogy érvényesülésre mindegyiknek alkalma nyí­lik. A csehszlovák berendezés esélyeit növeli uni­verzális jellege. Digitális impulzus generátor A Magyar Népköztársaság műszeriparának egyik érdekessége a digitális Impulzus generá­tor. A TR-0360 típusú generátor digitális progra­, mozással beállítható különböző impulzus cso­portokat állit elő. Az egyes impulzusok időará­hy.a nagy precizitású 100 mp-ig terjedő impul­zusokat tud előálltani, ezen belül a program szerint egyes és csoportos impulzusokat pozitív­negatív polaritással két egymástól független ki menetben. A generátor felhasználható a televízi­ós, számítógép és radartechnikában szükséges mérésekhez. Az anyagmozgatás problémájának megoldása felé Különös figyelmet érdemel az anyagmozgatás világszerte Jelentkező problémájának megoldásá­ra kifejtett igyekezet. A Bolgár Népköztársaság ipara jelentős igyekezetet fejt ki, hogy necsak a hazai, hanem a KGST-államok hasonló problé­mái megoldásához is hozzájáruljon. Erről ta­núskodik a vásáron látható nagyszámú és ma­gas színvonalú anyagmozgatási berendezés. Az anyagmozgatási probléma sok esetben éppen azért probléma, mert az anyagok igen sokfélék és a feldolgozás során rengeteg műveleten men­nek keresztül. Az anyag szállításának gépesíté­sénél ezért nemcsak folyékony, szilárd, szóródó, maró, vagy egy.-áb tulajdonságokra kell ügyel­ni, hanem arra is, milyen művelethez szánt­ják az anyagot, s az illető műhelyben milyen a munkaszervezés. Ez a sokrétűség sokféle meg­oldást kínál, da éppen ez a probléma — a futó­szalag megteremtése óta lényeges univerzális berendezés nem jött létre. A bolgár ipar két irányban fejleszti az anyag­mozgatás gépesítését célzó berendezések gyár­tását: akkumulátoros kocsik és láncos, valamint huzalos csigarendszerek útján. A bolgár anyag­mozgató berendezések legfőbb előnye sokrétű­ségük. Csupán akkumulátoros kocsikból egyide­jűleg húsz fajtát fejlesztenek specializált gene­rációkban. Még nagyobb arányú a szakosítás a láncos és huzalos szállítóknál: itt 50 típust és modifikációt fejlesztenek, mindegyiket fokozato­san a legmagasabb színvonalra. A legújabbak az EP 001, ĽV 679 típusú akkumulátoros targoncák, a DV L733 motoros targonca és az 1000 tonna teherbírású elektromos láncos emelő. VEB Carl Zeiss JENA A világszerte ismert cégjelzést nem kell bemu­tatni az olvasónak. Az NDK világhírű optikai mű­vei Brnóban bemutatják gyártmányaik reprezen­tatív keresztmetszetét. Meg kell említeni, hogy a Zeiss Művek idén ünneplik fennállásuk 125. évfordulóját és a brnói vásár éppen a jubileum idejére esik. Carl Zeiss 1846-ban kapott iparen­gedélyt és nyitotta meg finommechanikai és op­tikai műhelyét. Zeiss a kezdet kezdetétől azt az alapelvet vallotta, hogy a siker csak a tu­domány és a műszaki színvonal ötvözetéből szü­lethet. Ennek az elvnek következetes megvalósí­tása napjainkig lehetővé tette, hogy a Zeiss gyárt­mányok mindmáig minden finommechanikai és optikai cég előtt haladnak. A jénai Zeiss Művek kutatásának középpontjá­ban ma komplett rendszer-egységek megterem­tése áll, hogy ezzel segítsék a műszakitudomá­nyos forradalom megvalósítását. Ezért az optika és finommechanika mellé napjainkban már oda került a Zeiss Művekbe az elektronika is. Az idei vásáron bemutatják a Zeiss Művek a többi között a Mikroval mikroszkópokat, amelyek új fejlesztési sort jelentenek. A legkülönfélébb fi­zikai-optikai mérőműszerek mellett már itt lát­juk a magnetikus computer adattárolókat is. Kü­lön figyelmet érdemel az új műhely-mikroszkóp, amely kaliber-mérésekre és a szerszámok Siei hajlásszögének mérésére szolgál a Zeiss Művek­től megszokott pontossággal. Szovjet fényképezőgép újdonságok A Maspriborintorg szovjet külkereskedelmi vál­lalat új filmező és fényképezőgépek egész sorát mutatja be. Néhány szemelvény: A fényképezőtechnika legújabb eredményeinek alkalmazását tükrözik a Zenit B, Szokol és Ki­jev 10 fényképezőgépek. Magára vonja a figyel­met az apró Csajka — 2 típusú miniatűr fényké­pezőgép, amely zsebben elfér. Eredeti a Horizont panoramatikus fényképezőgép forgó objektívvel és 120 fokos látószöggel. Az amatőr fiimezőgépek sorában két újdonságot látunk: az Aurora-Super­'8-at és a Kvarc-Super 8 típust. Figyelemre méltó a Krasznogorszk-2 kézi kamera is. Világszínvonalú hazai géptávíró A brnói Zbrojovka termelési profiljában új mi­nőséget jelent a jelenleg legtökéletesebb telex­gépek gyártásának bevezetése. A nagyteljesítmé­nyű, tökéletes konstrukciójú gép licenc-politikánk rugalmasságát dicséri. Mint azt Vojtéch Roušal, a Kovo expozíció Igazgatója kijelentette, a Sie­mens 100 jelzés alatt forgalomba hozott gép­távíró minden vonatkozásban csúcsszintet kép­visel, s nemcsak a hazai piacon hézagpótló gyártmány., hanem jelentős kiviteli cikk ls. Nyomtatott áramköröket tervező gép Az elektronika rohamos fejlődésével felmerül az igény a nyomtatott áramkörük tervezésének és gyártási technológiájának automatizálása iránt. A problémát nagyszerűen megoldja a MTA Automatizálási Kutató Intézetében tervezett ADMAP 2 jelzésű berendezés, amelyet a Magyar Népköztársaság kiállítási térségében láthatunk. Külföldi cégek is előállítottak olyan komplex berendezés-rendszereket, amelyeken a logikai sémától a kész nyomtatott áramköri lapig lehet eljutni. De ezek a berendezések igen költsége­sek és kis darabszámú gyártásnál, különösen a kétrétegű nyomtatott áramköri lapok esetében végképp nem kifizetődők. Az ADMAP 2 berende­zés vezérlő elektronikája harmadik generációs. Más eljárásokkal szemben igen nagy előnye, hogy lv.ukszalagvezérléssel közvetlenül a folirozott rétegre készíti el a nyomtatott áramköri lap rajzát speciális nagy kontúrélességű maratásálló festékkel, így a festékréteg alatti fólia-részek a maratás után megmaradnak az alkatrészeket összekötő vezetékben. A rajzfejet fúrófejre fel­cserélve szintén lyukszalagvezérléssel végezhető a lap furatozása (kétrétegű lapnál többezer fu­rat). A berendezés kiegészíthető ezenkívül más műveleti fejekkel is, mivel ezek cserélhetők. Fejlesztik a forrasztófejet, amely az alkatrésze­ket be is hegeszti, a fotófejet, amely a nyomtatott áramköri alaprajzot készti e'i. Az ADMAP 2 adat­átvitelre is alkalmas: „lenézi" a tervrajz ceru­zavonalait és vezérlőszalagot készít belőle, s e sa­játmaga készítette vezérlőszalag szerint nyom­tatott áramkör lapokat készíti. Turbóiét, Akrobat, Tréner A három repülőgép elnevezés közül az első, a Turbóiét a legkevésbé ismert: most készül első sorozata. A kunovicei LET repülőgépgyár készíti ezt a kétmotoros, turbo-légcsavaros személyszál­lító gépet, a csehszlovák repülőipar újdonságát. Típusjelzése L-410, tizenhét személyt szállíthat, vagy 1500 kg rakományt, sebessége 360 km/ó, leszállás nélkül 1100 km-t repülhet. A szlovákiai légi-közlekedési vállalat, a Sov-air mindeddig négy darabot vásárot belőle. Nagy érdeklődést mutat iránta a Szovjetunió és számos más ország is. Brnóban idén az ismert Akrobat, műrepülésre alkalmas gépet rövidített fesztávú modifikációjá­ban mutatják be. Érdekes a Tréner új modifiká­ciója az amerikai Lycoming motorral. VILCSEK GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents