Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-14 / 218. szám, kedd

OLTJÁK A FÖLD SZOMJÁT Minden folyó rejt valami ti­tokzatosságot, a víztömegek hömpölyögnek tova, senki sem tudja honnan és hova, hajtja valamilyen kifürkészhetetlen erő, senki sem állíthatja meg, nem hallgat parancsszóra. Meg­vannak a saját őstörvényei és ha felbőszül: tör, zúz, ront és mindent elvisz, ami útjába ke­rül. És mégis van élet a folyó­ban — ő maga az élet, és nem­csak a nagy folyóban, de a leg­eiérni. A Slivo Pole-i mezőgaz­dasági nagyüzemben a föld négyötödét öntözik. Negyven mázsa búza, 50 mázsa cukor­répa, 70 mázsa kukorica az át­lagos hektárhozam.-Ennek a 13 falut magába foglaló nagyüzem­nek több mint 1000 hektár gyü­mölcsőse is van. Ezt nem csak öntözik, de egyidejűleg perme­tezik is a kártevők ellen. A mezőgazdasági nagyüzem öntö­zőberendezése lehetővé tette 11 Üszó szivattyúállomás a Dunán. kisebb patakocskában, minden vízcseppben, amely tulajdon­képpen két egészen egyszerű elemnek a vegyülete és mole­kulája három atomból tevődik össze. Ismét megmagyarázhatatlan szorongás fogott el, amint egyik reggel Rusze közelében néztem a Dunát: a folyó itt már annyira kiszélesedik, hogy helyenként a másik part nem is látható. A Duna vizét magá­val cipelve iparkodik deltájá­hoz, hogy a Fekete-tengerben szétfolyjon. És aztán ... Igen, felhők formájában ismét vissza­tér, patakocskákon és folyókon keresztül megismétli körútját. Egy perc, egyetlen perc alatt egy milliárd tonna vlz párolog el földünkről. A keletkezett pá­ra minden kilogrammja 537 ka­lória napenergiát tartalmaz. A pára felhővé válása földünk légkörének olyan mennyiségű hőenergiát biztosít, amire csak 40 millió villamoserőmü, 1 mi!-" lió kilowattos teljesítménnyel lenne képes. A víz tulajdonképpen az élet ősanyja: vizet Iszunk, vízzel mosakszunk, víz hajtja a villa­moserőművek turbináit. Minden élő s?ervezetnek szüksége van vízre.' Egy kiló papír gyártásá­hoz 1500—3000 liter vízre, 1 tonna acél gyártásához pedig 40 000 liter vízre van szüksé­günk. Víz nélkül nincs élet. Itt sem volt, a hatalmas folyó kö­zelében. A víznek megvoltak ugyanis a saját törvényei, és az ember képtelen volt azokat megváltoztatni. Rusze közelében egy másod­perc alatt a Dunán kb. 10 000 köbméter víz folyik le. De csak egy köbméter víznek is a part­ra szállítása sok erőt vesz igénybe. Még nem is olyan ré­gen volt, amikor a bolgár ker­tész puttonnyal a hátán hordta •a vizet, ha azt akarta, hogy va­lami kis termése ís legyen. Itt a Duna mellett a föld termé­keny ugyan, de a nyári forró­ságban megrepedezik — csak isten irgalmára számíthat. Tu­lajdonképpen csak számíthatott. Ma már ez is megváltozott. 1950-ben kezdtek hozzá az ön­tözőcsatorna-rendszer építésé­hez, amely ma négy kerületet lát el elegendő vízzel; csak Rusze környékén 30 000 hektárt öntöznek, ami a megművelt föld 20 százalékát teszi ki és 1975-ig további 20 000 hektár kerül ön­tözés alá. Ez azonban az ország öntözött területének csak ele­nyésző része: Bulgáriában ilyen módon több mint 1 millió hek­tárt látnak el vízzel. A háború előtt az öntözött terület csak 30 000 hektárt tett ki. Az elkö­vetkező években a bolgár fo­lyók további 30 000 hektár terü­letet öntöznek majd. A Duna környékén a termés nagysága mindig az időjárás viszontagságaitól függött: ha nem esett, az éhség veszélye fenyegetett. De még a legter­mékenyebb években is csak a mai termés harmadát tudták hektáron elterülő üvegházak építését, amelyekben egész té­len és tavaszon át érik a zöld­ség. Van konzervgyára is, mely­ben egész éven át szakadatla­nul folyik a munka. Már kora tavasztői megkezdik 13 faluból a málna ideszállítását. Amit dél­előtt leszüretelnek, azt délután feldolgozzák. Később a cseresz­nye, szamóca, alma, barack stb. folyik át a Vágón Šaľa mel­lett), akkor másképpen nézünk a dolgokra. — Egy ilyen állomás ugyan több mint hasznos, — jegyeztem meg a Terziev mérnökkel való beszélgetésem során — renge­teg pénzbe kerül, de vajon ki­fizetődik-e? Mit csinál a szi­vattyúállomás ősztől tavaszig? — kérdeztem. Mosolygott. Elárulta, hogy az állomás nemcsak éjjel-nappal, de télen-nyáron is dolgozik majd. A közeli razgradi kerület­ben hatalmas víztároló építésé­be kezdtek, amely egy millió köbméter vizet ls képes magá­ba fogadni. Télen a Ljuleka szi­vattyúállomás ezt a tartályt hi­vatott feltölteni, hogy nyáron a razgradiak is megöntözhessék a földjüket. A Fekete-tenger észre sem veszi, hogy a Dunából egyre ke­vesebb vizet kap, még nem szenved vízhiányban. Csakhogy az emberiségnek állandóan több vízre van szüksége. Talán egy­szer a tengerre is sor kerül. Csak egyetlen kenyér elkészíté­séhez — a mag elvetésétől a kenyér sütéséig — 2000 liter vízre van szükség. 2000-ben — ami már nincs messze — föl­dünk lakossága megkétszerező­dik. Ügy látszik, Bulgária fel­készül a jövőre. Estefelé Terziev mérnökkel együtt álltunk a Ljuleka épí­tésénél, néztem a hatalmas, hömpőlygő folyót, amint mél­tóságosan a Fekete-tenger felé halad. A hatalmas víztömeget szemlélve, eltűnt a korábbi szo­rongó érzésem. Már lelki sze­meim előtt látom, amint a szi­Újabb, hatalmas átmérőjű csövek sorakoznak, a leendő csőve­zeték részei. (A szerző felvételei) kerül sorra. Különböző szörpö­ket készítenek, uborkát konzer­válnak — a termésből áru lesz, amelyet nem fenyeget a romlás veszélye, hanem palackokban a legrövidebb időn belül Európa országainak piacain kínálja ma­gát. Az automatikus szalagmun­ka óránként 1000 kg-nál több gyümölcs feldolgozását teszi lehetővé. Az évi termés feldol­gozása végett a föld alatt 101 keszont helyeztek el. Minden egyes keszonban 30 tonna sűrí­tett gyilmölcskása fér el, ame­lyet fagyasztással .konzervál­nak. Azok az emberek, kiknek apjuk és anyjuk még puttony­ban cipelte a vizet, fehér kö­penyben álnak az automaták mellett és elég egy gombnyo­más, hogy meginduljon az éle­tet adó víz. A víz nagyon jó dolog, de mennyi fáradságot vesz igény­be, míg a Duna szintje fölötti, helyenként 160 méteres magas­ságba került. E célra csak Rusze körül is 22 úszó szivattyúállo­másra van szükség. Ezek éjjel­nappal dolgoznak és minden másodpercben csaknem 50 köb­méter vizet szolgáltatnak. A fő­csatornákon keresztül aztán a víz 180 km távolságot tesz meg, mellékcsatornákon pedig továb­bi 500 km-t. A bolgároknak nagy terveik vannak a víz kihasználását ille­tően. Rusze mellett egy új Lju­leka nevű szivattyúállomást ké­szülnek üzembe helyezni. Köny­nyű azt mondani, szivattyúállo­más. De ha figyelembe vesszük, hogy egy ilyen szivattyúállomás 100 méter magasságba másod­percenként 23 köbméter vizet képes felnyomni (kb. ennyi víz vattyúk szorgalmasan nyomják száz méter magasságba a vizet, hogy a föld többé ne szomjaz­zon. Két-három év alatt az ál­lomás az egész öntöző berende­zéssel együtt el is készülhet. Lehet, hogy még megérem azt az időt, amikor az embernek már ilyen nagy folyó, mint a Duna sem fog parancsolni; hogy tetszésünk szerint fel-le küld­jük, elpárologtatjuk, vagy meg­isszuk, sőt talán egyszer még konzerválhatjuk is. MILAN RAJSKÝ A pártszervezetek szervező munkája és az agitáció A iučeneci járási pártbizott­ság a CSKP XIV. kongresszusa után kidolgozta az elfogadott határozatok teljesítését szem előtt tartó eljárást, amely a pártmunka, az ipari és mező­gazdasági termelés növelését és a választások biztosítását cé­lozza. A kidolgozott eljárást behatóan megtárgyalta a járási pártbizottság bővített plenáris ülése, amelyen részt vettek a városi, a helyi, az összüzemi pártbizottságok és a pártalap­szervezetek elnökei, valamint a járási pártbizottság aktivis­tái. Ugyanakkor a pártcsopor­tok vezetői és a vezető gazda­sági dolgozók számára szemi­náriumokat rendeztünk, ame­lyeken megvitatták a járási pártbizottság által elfogadott eljárást és a CSKP XIV. kong­resszusa határozatai teljesítésé­nek feltételeit. A járási nemze­ti bizottság tanácsa és plénu­ma, valamint a városi és he­lyi nemzeti bizottságok plénu­mai is intézkedéseket dolgoztak ki és fogadtak el a kongresz­szus határozatainak teljesíté­sére vonatkozóan. Az egyes tö­megszervezetekben működő kommunisták szintén odahatot­tak, hogy taggyűléseik a falva­kon és az üzemekben a XIV. kongresszus határozatainak tel­jesítésével foglalkoznak. Az említett, testületi ülések és ak­tívák fő célja az, hogy a kong­resszusi határozatok teljesíté­sének eljárása egységes és kö­vetkezetes legyen a járásban. A járás pártalapszervezetei tagsági és nyilvános gyűlései­ken a kitűzött időben beható­an megtárgyalták a CSKP XIV. kongresszusa határozatit és teljesítésükre konkrét intézke­dési és szervezési tervet fogad­tak el. A tagsági és nyilvános gyűléseken szerzett tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy a pártalapszervezetek rendkívüli nagy figyelmet szentelnek a kongresszusi határozatok telje­sítésének, és megnövekedett a kommunisták aktivitása a já­rásban. jő példaként állíthat­juk a filakovói Kovosmalt alap­szervezeteit. Az említett párt­szervekben az egyes párttagok, funkcionáriusok konkrét fela­datúi kapták a tömegpolltikaí munkát a pártonkívüli dolgo­zók körében. A kommunisták a dolgozóknak különböző gyűlé­seken, értekezleteken magya­rázzák meg a munkaidő kihasz­nálásának fontosságát, a mun­katermelékenység növekedésé­nek szükségességét, a tervezett feladatok teljesítését, túlteljesí­tését. Természetesen a felada­tok, teljesítésének biztosítására kihasználják a személyes kap­csolatokat és a magánbeszél­getéseket is. Azokra a kérdé­sekre, amelyek a dolgozók ré­részről merülnek fel és össze­függnek a termeléssel, a mun­ka megszervezésével, orvoslást követelnek a felettes gazdasági szervektől, a vezető gazdasági dolgozóktól. Hasonlóképpen járnak el a kommunisták a lufie­neci Textilüzemben, Lovino­baftán, a Szlovák Magnezitüze­mekben és több más ipari és mezőgazdasági üzemben. Tö­A Détíni Fémkohászati Üzemben, hazánk legnagyobb préselt és húzott alumíniumból készülő félkészáruk és alumínium öntvények gyártást üzemében terjedelmes termelési racionali­zációba kezdtek. Az üzem legfontosabb részlege a présház. A gépek beállítása munkaerőket takarít meg és növeli a terme­lékenységet. I Holan felv. — CSTK) rekvésüket mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az első félévre előirányzott gaz­dasági feladatokat mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban teljesítették sőt egyes üzemek és vállalatok túl is tel­jesítették tervezett feladatai­kat. Az üzemekben dolgozó kommunisták igyekeznek az 1971. évre előirányzott felada­tok maradéktalan teljesítésé­nek reális előfeltételeit meg­teremteni. A pártalapszervezetek rend­szeresen ellenőrzik a kötele­zettségvállalások teljesítését. Ugyanezt teszi a járási pártbi­zottság elnöksége minden hő­napban járási szinten. Az el­lenőrzés rendszeresítése igon hasznosnak mutatkozik és ered­ményes. A járásban a pártalapszerve­zetek a gazdasági feladatok biztosításán kívül nagy súlyt helyeznek a képviseleti testü­letekbe történő választások elő­készítésére ís. Az ütemterv alapján elvégezték a képvise­lők értékelését. Jelenleg a Nem­zeti Front új jelöltjelnek kivá­lasztásán, valamint a választá­si program előkészítésén mun­kálkodnak. Ezek során a kom­munisták arra törekednek, hogy helyesen érvényesüljön a párt vezető szerepe. A képviselőjelöltek kiválasz­tásánál gondot fordítanak arra, hogy az új képviselő testületek­be a párthoz és a munkásosz­tályhoz hű, becsületes embe­rek kerüljenek, elsősorban azok, kik munkájukkal és tekinté­lyükkel kiérdemlik. Vigyáznak • arra is, hogy az új képviselők száma politikai, szociális és nemzetiségi összetétele megte­leljen a járás lakossága össze­tételének. Az eddiginél nagyobb mórtékben kapnak helyet a tes­tületekben az Ifjúság és a nők képviselői. A választás előkészítésének' időszakában a pártalapszerve­zetek munkájának előterébe az agitációs munkát állították. Üléseiken gyakran foglalkoz­nak az agitációs központok és kollektívák munkájával. Az agitációs központok vezetőit szükség szerint összehívják. Is. mertetik velük a? időszerű fe­ladatokat, érvekkel fegyverzik fel őket a város, község és a járás fejlődésének eredményei­ből az elmúlt 7 év alatt. A járásban 104 agitációs központ alakult. Élénk tevékenységet fejtenek ki az agitációs köz­pontok LuCenecen, Poltáron, FU fakovon, Mýtnán, Rimavská Ko­kaván és Radzovcén. A járási pártbizottság mellett működő külön bizottság az aktivisták és a járási művelődési otthon köz­reműködésével konkrét segítsé­get nyújt az agitációs közpon­toknak. Lényeges javulást kell elérni a szemléltető agitációs munka területén, ahol még sok a tennivaló. A szemléltető agi­táció sok üzemben és faluban nem eléggé konkrét, és így nem tud serkentően hatni az em­berekre. Az említett fogyaté­kosságok mielőbbi megszünte­téséért a szemléltető agitációs munka megjavításáért a járási pártbizottság a vezető gazdasá­gi dolgozókat tette felelőssé. Az agitációs munkában nyert tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az üzemekben "és a fal­vakon csak akkor és úgy ér­hetünk el kimagasló eredmé­nyeket, ha ebbe a munkába be­kapcsolódik az egész pártaktí­va, ha a helyi kommunisták, funkcionáriusok, vezető gazda­sági dolgozók a tömegek köré­ben tevékenykednek és kitartó, céltudatos, konkrét munkát vé­geznek. A járási pártbizottság éppen ezért arra törekszik, hogy a járásban a tömegpoliti­kai munka, elsősorban az agitá­ció a pártalapszervezetek szer­vező munkájához kapcsolódjék, s minden kommunistának konk­rét feladatot kell adni. Csakis a konkrét, céltudatos munka, s annak fokozása lehet záloga a kongresszusi határozatok tel­jesítésének, az újabb eredmé­nyeknek és a további előreha­ladásnak a járásban. TAKINA ISTVAM

Next

/
Thumbnails
Contents