Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)
1971-09-12 / 36. szám, Vasárnapi Új Szó
A München előtti köztársaság burzsoáziája alkotmányának demokratikus jellegével kérkedett. Az akkori törvényes előírások értelmében ugyanis büntetendő cselekménynek számított, ha valaki meg nem engedett eszközökkel befolyásolta a választókat. Mindez természetesen csak papíron volt, a gyakorlat mást mutatott. A történelmi igazság érdekében rá kell mutatnunk arra, mi rejtőzött az első köztársaság demokráciájának és humanizmusának álarca mögött, hogy népünk emlékezetébe idézzük az ún. „régi jó időket." Hadd lássa ifjúságunk, milyen alapvetően különbözik mai rendszerünk, életformánk — a választások tekintetében is — a népámításra alapított egykori választásoktól. \ A München előtti köztársaság választásai közül kettőt emelünk ki írásunkban: az e'iső községi választásokat 1923-ból, amelyeken első ízben vett részt kommunista pártunk, valamint az utolsó községi választásokat, amelyek 1938-ban, a köztársaság alkonyán zajlottak le. Már az első községi választásokon felújították az Osztrák—Magyar Monarchiában bevált választási módszereket. A választási propaganda költségeinek fedezésére a kormány 22 milliő koronát osztott szét az öt államalkotó párt (a Nemzeti Demokrata Párt, a Néppárt, az Agrárpárt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Szocialista Párt) között. Ezt a nem megvetendő összeget a választók megnyerésére, a kortesek bőséges díjazására, szóval lélekkufárkodás céljaira fordították. Ennek szemléltetésére szolgáljon néhány beszédes példa: A gelnicai járásban a választások a „gulyás osztogatás" jegyében zajlottak le. Krompachyn ugyancsak gulyással, pálinkával, pénzzel és ígéretekkeí igyekeztek megnyerni a választókat. A kormánypártok minden erőlködése ellenére azonban a kommunista párt győzelmével végződ tek a választások Gelnica völgyében. A választők alaposan bevedeltek ugyan a gőzölgő gyulyásbóí, fel is öntöttek a garatra, az Ígéretekkeí sem fukarkodtak, de a szívük sugallatára hallgatva, mégis a kommunistákra szavaztak. A Banská Bystrica-i választókerületben például 120 ezer koronát és két autót kapott a Nemzeti Demokrata Párt a választási kampány céljaira. A kluknavai állami erdők főintézője odáig ment „nagylelkűségében", hogy büntetlenséget ígért a fatolvajoknak, ha szavazatukat az Agrárpártra adják. A kékkői járásban csak a 26 évnél idősebb polgárokat engedték szavazni az ottani jegyző rendeletére. Bratislavában több ezer választőt azzal utasítottak vissza, hogy ha 3 napon belül nem mutatják fel állampolgársági bizonyítványukat, egyáltalában nem járulhatnak az urnák elé, Jóllehet még a gyermek is tudta, ilyen rövid Időn belül képtelenség beszerezni. Egy Nitrán megjelenő agrárpárti zuglap még a fenyegetésektől sem riadt viszsza: „Tudják meg az államellenes pártokra szavazó hivatalnokok, kereskedők és iparosok, hogy az állam ellenségeinek tekintjük őket, és idegen állam szolgálatába szegődött árulóknak minősítjük." Ilyen „előkészítés" után láttak munkához a jegyzők és a választási biztosok. Kortesek árasztották ei a falvakat, azzal a szándékkal, hogy rávegyék a községek képviselőtestületét a választásra — szavazás nélkül. Kirívó példa volt erre a sládkovičovói (diószegi) községi választások módja. „Költségmegtakarítás" címén a jegyző 30 mandátumot elosztott a sógorok, komák ős barátok között, míg 4 mandátumot nagy kegyesen felajánlott a kommunista pártnak. Csupán pártunk erélyes fellépésének volt köszönhető, hogy Idejében sikerült ezt megakadályozni. A választásokon a kommunista párt éppen a kétszeresét kapta annak, amit a nagylelkű jegyző úr felajánlott. Mindenütt persze nem járt sikerrel a közbelépés, és így Szlovákiának 3507 községe közül 2000-ben „megegyezéssel" választották meg a községi képviselő testületeket. Az 1920. évi csehszlovák alkotmány első cikkelye kimondotta, hogy a Csehszlovák Köztársaságban minden hatalom egyedüli forrása a nép. Az alkotmány további cikkelyei szerint minden állampolgár egyenlő volt a törvény előtt. Ez az egyenlőség azonban másképpen „festett" a valóságban. A köztársaságot 22 kerületre osztották fel. Ebből Szlovákiára 7, Kárpátaljára pedig csupán 1 választókerület esett. Az 1930. évi népszámlálást véve alapul, a prágai választókerületben 38 828 szavazat kellett az országgyűlési képviselők megválasztásához, a Karlovy Vary-I kerületben 47 514, a trnavaiban 53 000, a Nové Zámkyi-ban (érsekújváriban) 64 000, a munkácsiban pedig 78 538 szavazat. Miné; alacsonyabban állt tehát egy választókerület a nemzeti ranglétrán, annál kevesebbét ért a szavazat. Az .elmaradt" kárpátaljai lakos szavazata fele nnvit sem ért, mint az uralkodó nemzet „kultivált' polgárainak szavazata. A München előlti köztársaságban az utolsó községi választások robbanásig feszült légkörben zajVálasztások EGYKOR és MA r •v Zo naiu it&*tnú , Gyermekeid Jövőjéért xx&v&xxi Az 1938-ban lezajlott községi választások alkalmából a CSKP által Košicén kiadott röplop. lottak le 1938 nyarán. Viharfellegek tornyosultak a köztársaság egén. Ausztria megszállása után kétségtelen volt, hogy Csehszlovákia lakossága sorsdöntő napok elé tekint. A községi választások már 1937-ben esedékesek voltak, de a kormány egyre halogatta, mert a henleinisták győzelmétől tartott a Szudéta-vidék 5000 választóközségében. 1938-ban azonban Hitler csehszlovákiai ügynökei kikényszerítették a választásokat, mert számítottak a reakció — a szudétanémet, a Szlovák Néppárt és a reakciós magyar párt előretörésére. Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos vezetősége 1938. május 20-i értekezletén foglalkozott a kiéleződött nemzetközi helyzettel, és a köztársaság védelme érdekében még egy utolsó kísérletet tett Szlovákia dolgozóinak széles fasisztaellenes frontban való tömörítésére. Felhívással fordult a szociáldemokrata és más haladó szellemű pártokhoz, közös jelölőlista felállításának megvalósítására. Az egység — sajnos — nem jött létre. A tárgyaláson megjelent pártok képviselői nem tudtak felülemelkedni a nemzeti és osztályelfogultságukon. 1938. június 8-án Steiner Gábor szenátor mondott hatásos beszédet a kommunista párt bratislavai választási gyűlésén. Szavai politikai éleslátásról tanúskodtak. „A német fasizmus azért vetette ki hálóját Csehszlovákiára, hogy leigázza egész Közép-Európát és utat törjön Kelet felé, további hódításai érdekében. Ha a Henlein—Sidor—Eszterházy-front aknamunkája és uszításai eredménynyel járnak, borzalmas második világháború elébe nézünk ..." — mondotta többek között Steiner Gábor. Beszéde befejező részében felsorolta a szlovákiai dolgozók létfontosságú gazdasági követeléseit, amelyeknek megvalósítását tűzte ki céljául a kommunista párt. Amint előrelátható volt, az utolsó választások — Csehszlovákia összeomlásának előestéjén — a reakció győzelmével végződtek Szlovákiában. A soviniszta szenvedélyek mesterséges felkorbácsolása következtében főleg Bratislavában vesztett sokat a kommunista párt. Szlovákia magyarlakta járásaiban a magyar párt, szlovák vidékeken viszont a Hlinka-párt tört előre. A szlovák és magyar reakció győzelme az 1938-as községi választásokon nem volt a véletlen játéka. A kormány húszéves elfogult gazdasági és nemzetiségi elnyomó politikájának következménye volt, mert „aki szelet vet, vihart arat". A szlovákiai reakció választási előretörése mintegy előszele volt a néhány hónappal később bekövetkezett, gyászos emlékezetű müncheni tragédiának. A felszabadulás utáni években Csehszlovákia népei elindultak az új társadalmi rendszer, a szocializmus építésének útján, így tehát gyökeresen ú] alapokra kellett helyezni a régi államapparátust. A dolgozók birtokában lévő társadalmi rendszerünk lehetővé tette polgáraink legszélesebb mérvű részvételét az államhatalom irányításában. A nemzeti bizottságok rendszerének kialakításában az államhatalom azon helyi szervei szolgáltak nekünk mintaképül, melyeket a Szovjetunió dolgozói, az emberiség történetében először alakítottak meg a helyi szovjetek formájában. A nemzeti bizottságok rendszerének eszméje már a Szlovák Nemzeti Felkelés folyamán konkrét formát nyert, és fontos szerepet kapott. A felszabadulás után a nemzeti bizottságok váltak a népi demokratikus rendszer kiépítésének egyik fő pillérévé. A Kassai Kormányprogram így határozta meg a nemzeti bizottságok szerepét a felszabadult Csehszlovákia felépítésében: „A régi, bürokratikus, néptől távol álló közigazgatási apparátustól eltérően a községekben, járásokban és kerületekben, új a nép által választott, állami és közigazgatási szervek, nemzeti bizottságok alakulnak." A közelmúltban a Szövetségi Gyűlés új választójogi törvényt fogadott el, mely a CSKP XIV. kongresszusának határozatát tükrözi. A határozat kiemeli, hogy a párt felújította marxista—leninista jellegét, és ismét elismert osztaga a nemzetközi marxista—leninista forradalmi mozgalomnak. A párt munkájának eredménye, hogy megteremtődtek a feltételek a választások előkészítésére. Az új választójogi törvény megalkotása a XIV. pártkongresszus határozatának teljesítését jelenti. Az új választójogi törvény kifejezi, hogy a föderációs alkotmánytörvény jelentősen hozzájárult a konszolidációhoz, a cseh és szlovák államiság fejlesztéséhez, és egyben megerősítette a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egységét. Az új választási törvény szerint a népképviseleti szervek mandátuma öt évre szól. Ez megfelel a CSKP pártkongresszusai és az ötéves népgazdasági terv időszakának is. A nemzeti bizottságok kívánságára az új választási törvényjavaslat lehetővé teszi a kisebb községekben a képviselők számának csökkentését. Az alsó határ a 300 lélekszámú községekben 9 (eddig 11) a 600 lélekszámú községekben 11 (eddig 15), az 1500 lakosú községekben 17 (eddig 25) a képviselők száma. Ez év őszén választjuk meg képviselőinket a Nemzetgyűlésbe, az SZNT-be és a nemzeti bizottságokba. A Szlovák Szocialista Köztársaságban 600 000 ifjú polgár lép első ízben urnák elé. Nekünk, az évtizedes osztályharcban megedzett kommunistáknak feladatunk felvilágosítani ezeket az ifjakat és ingadozó választóinkat, hogy egyedül a CSKP záloga boldog Jövőnknek, melyet mint megcáfolhatatlan történelmi tényt, nem hagyhatunk figyelmen kívül az urnák előtt sem. RÓJÁK DEZSŐ, Szlovákia Kommunista Pártja Párttörténeti Intézetének munkatársa. „FORDÍTSUNK KÜLÖNÖS GONDOT A KÉPVISELŐ TESTÖLETEK VALAMENNYI FOKA VÁLASZTÁSI ELŐKÉSZÍTÉSÉRE ÉS A VÁLASZTÁSOK LEFOLYTATÁSÁRA, FŐKÉNT ARRA, HOGY HELYESEN VÁLOGASSUK Kl A RÁTERMETT KÉPVISELŐJELÖLTEKET, ÉS MEGVÁLASZTÁSUK UTÁN RENDSZERES MUNKÁT VÉGEZZÜNK VELÜK." (SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATÁBÓL)