Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-12 / 36. szám, Vasárnapi Új Szó

EREDMÉNYEKBEN GAZDAG ÉVEK ^••••••••••iBi^Hi •••••• A sárgult lapú kronika első feljegyzései " 1239 ben említik először a község nevét. Az első emlékek csak egy apácazárda létezéséről adnak hírt, amely 11. Béla idejében épült. Később az Esterházyak lettek az alig néhány száz lelket számláló település urai, majd a Pálffy-csnláduak voltak itt birtokai. 1699-ben mezővárossá nyilvánították. Míg a többi környező falvakat szinte teljes egészében földművesek lakták, addig itt emberemlékezet óta kisiparosok és kereskedők éltek, akik már 1836-ban önsegélyező társulatot alapítottak. Ennek az elszegényedett, vagy bármi módon tönkrement iparosok és családtagjaik támogatása volt a feladata. A társulat egyúttal foglalkozott a tanoncok nevelésével és szerződtetésükkel is. A falu kedvező földrajzi fekvése elősegítette a kereskedelem fellendülését. Kultúrvonalon az 1922-ben alakult Nagymagyari Műkedvelők Köre volt az első jelentősebb társulat. Ennyit dióhéjban a krónikából. Most vessünk egy-két pillalitást ennek a felső-csallóközi községnek mai, dologgal teli hétköznapjaira is. Alkalmasabb időpontot aligha találhattunk volna mostanában, hiszen éppen a képviseleti szervekbe történő választások előtt állunk. Minden bizonnyal ilyenkor van a legjobb ideje annak, hogy a hnb képviselői beszámoljanak a záruló választási időszakban elért eredményekről, gondjaikról, problémáikról. Ezzel a céllal kerestem fel Dávid Ferenc elvtársat, a helyi pártszervezet elnökét, valamint Nagy Péter elvtársat, a hnb elnökét. — Ahhoz, hogy tiszta képet alkothassunk az utóbbi évek eredményeiről, községünk mérföldes léptű fejlődéséről, vissza kell pillantanunk az elmúlt évtized elejére, — kezdte a beszélgetést a hnb elnöke. Ugyanis 1960. június elsején három falu — Cenkovce, Maslovce és Rastice kerül egybe közigazgatásilag. A helyi nemzeti bizottságban már azóta arányosan vannak képviselve a szinte összeépült községek. Az új nevet — Zlaté Klasy, |Aranykalász) — hamar megszokták az emberek. Szó szót követ, s a jegyzetfüzetben rajzolódni Kezd a falu képe. A most záruló választási időszakot nem töltötték tétlen. Ha valamilyen termé szetfölötti csoda révén feltámadhatna az a régi krónikás, aki még csak az apácazárdát említet* te, bizonyára nem hinne a szemének. Ahhoz vfc szont, hogy az óriási változásokat érzékeltessük, korántsem kell annyira visszaforgatni az idő kere« két. Bőven elég a rövidesén véget érő hétéves idő* szak elejére visszalapozni a falji krónikáját, vagy pedig hallgatni az elnök szagait, amelyek után bizonyítékképpen csak végig keli sétálni a szépen rendezett utcákon. Kevés kivétellel úgyszólván teljesen portalanították az utakat. Erre a munkára közel ötmillió koronát költöttek. Újjáépítették a közvilágítást. Az egykori Csenkovcén átadtak egy. négytantermes iskolát, járdahálózatot építettek, a faluszé|)ítési akcióban 120 díszfát ültettek ki. Rasticén minden utcában szinte gombamódrá szaporodnak az új családi házak. A legtöbbjük akár villának is beillene. Aki Šainorín (Somorja) felől érkezik a községbe, annak modern utcasorra esik az első pillantása, amelyet háromemeletes szövetkezeti lakások képeznek. De az egész íalut végigjárva is kellemes benyomásokkal távozhat a látogató. \z 1954-ben megalapított lakásépítő szövetkezet jó munkája nyomán rohamosan szépültek az utcák, a falurészek. Dávid Ferenc elvtárs, aki egvúttal a szövetkezet elnöke is, nem kis örömmel beszél az eddigi eredményekről, tevékenységükről. - Lakásépítő szövetkezetünknek összesen 180 tagja van. Az újonnan épített utcasor és már magában az is, liogv nálunk szinte ismeretlenek a lakásgondok. hűen bizonyítják az eddigi munkákat. Most éppen egy újabb 24 lakásos épület átadására készülünk. A faluban aránylag sok még ugyan az egyéni építkezés, mégis örvendetes, hogy egyre többen részesítik előnyben a szövetkezeti lakást nem éppen olcsó és egyszerű családi ház építésével szemben. A falu alsó részén 250 lakásegység felépítését tervezzük a közeljövőben. Fájó problémánk ezzel kapcsolatban, hogy a kanalizácló és a vízvezetékrendszer kiépítésének nehézségei erősen gátolják az építkezés kezdetét. A hnb tanácsának egyik határozata értelmében a régi, minden tekintetben elavult kultúrházat -nemrégen varrodává alakították ót. Ezzel 35 asaszonynak és lánynak tudnak újabb állandó jellegű munkaalkalmat biztosítani, s némileg segítettek az ugyancsak régebbi keletű munkaerő elhelyezési gondokon. Rövidesen bővül az üzem, s ezáltal to? vábbi emberek számára nyílik aránylag jól lizetett munkalehetőség. Jól működik a hnb helyi gaz^ dálkodási üzeme is. Ennek elsődleges feladata mái évek óta a közszolgáltatások kellő mennyiségű és színvonalú biztosítása. Az egykori kis üzem ma már 15 foglalkozási ágazatot tart egyben s 64 ál? landó alkalmazottja van. A falu mind nagyobb arár nyű fejlesztése szempontjából szintén már Jó ider je nagy szerepe van a helybeli építőanyag gyártásnak. amelynek alkalmazottjai évente egymillió téglát készítenek, főleg az egyénileg építkezők számára. E tekintetben ugyancsak nagy segítséget jelent a homokbánya is. A helyi gazdálkodási üzem múlt évi forgalma négymillió korona volt, amelynek egynegyed részét az idei évben a köz-^ szolgáltatások bővítésére és további javítására fordították. A rövidesen véget érő választási időszakban megkezdték egy minden tekintetben korszerű egészségügyi központ építését, amelyet még októberig szeretnének befejezni. Az átadáséval egyidejűleg négy orvosi lakás válik beköltözhetővé. S ez még korántsem minden. Majdnem hihetetlen, mennyi minden épült fel, formálódott újjá az utóbbi hét esztendő alatt. Tavaly adták át rendeltetésének az ój közszolgáltatások házát. Azóta egy helyen képesek kielégíteni a bármilyen szolgáltatást igénylők kívánságát. Kevéssel ezt követően készült el az új tűzoltó szertár, 15 kilométer hosszúságban járdát, kétezer négyzetméteren pedig parkot létesítettek. A gépjárművek száménak rohamos emelkedése elengedhetetlenül szükségessé teszi az ilyen jellegű, s főleg a kellő színvonalú szolgáltatások biztosítását. Persze, erről sem feledkeztek meg. A falut átszelő főútvonal mentén másfél millió koronás költséggel üzemanyagtöltő állomást építettek, ahol egyúttal a gépkocsik karbantartását is elvégzik. — A „Z" akció keretében most kezdjük meg egy négytantermes óvoda építését — folytatja a felsorolást Nagy elvtárs. Ebben majd halvan gyermek számára biztosítunk helyet és egész napos ellátást. Jól együttműködünk a falusi tömegszervezetekkel. kölcsönösen segítjük egymás munkáját, tevékenységét. A sportszervezet számára félmillió koronás ráfordítással új versenypályát építünk. A kulturális élet további fellendítése érdekében két jól felszerelt klubhelységet létesítünk a község alsó és felső részén. A faluban aránylag sok a cigányszármazású, körülbelül a lakosság fele. Az elmúlt években a* őket érintő problémák terén is számottevő pozitív eredményt értrí e) a hnb tanácstagjai és a képviselők. Szinte teljesen felszámolták a „pérót". A nemrég még ott lakók egyharmada már korszerű szövetkezeti lakásokban van. Az ál lam és a hnb hatékony támogatásával eddig 55 cigánycsalád épített saját magának új lakást. Szintén jelentős eredményként könyvelhetjük el, hogy a cigányszármazásúak legtöbbje már állandó munkaviszonyt kötött. Lényegesen javult az alapiskola látogatottsága is, bár ezt illetően még mindig akad tennivaló. A hnb munkájában sokat segít a nemrég megalakult Roma Szövetség helyi szervezete, amely már a kezdettől akítvan tevékenykedik. A pártalapszervezet és a helyi nemzeti bizottság tanácsa a múlt hónapban értékelte a képviselők hétéves munkáját. Döntő többségüket az új választásokon ís javasolják. Tehetségüket, rátermettségüket ismerve bátran bízhat bennük az egész falu lakossága, hiszen már rengeteget bizonyítottak SVINGER ISTVAľ • A MÉRNÖKNO MINDIG SIET Oklevelén még jóformán meg sem száradt az aláírás, amely igazolta, hogy tulajdonosa ráléphet az élet útjára, máris utazott Dunajská Stredára (Dunaszerdahelyre). Talán azért vonzotta őt ez a járás, mert hallotta, hogy itt a mezőgazdaság magas színvonalú. Balogh Erzsébet, ez a karcsú, barna lány mindig tudta, mit akar. Bátran állt akárki elé. azonban akkor a Járási Mezőgazdasági Társulás főmérnökének ajtaja előtt tétovázott. Aztán összeszedte a bátorságát, kopogtatott. Udvariasan fogadták, de elutasították, „zootechnikusi funkcióba lányokat nem veszünk fel" mondták neki. A Velký Krtíš-i (nagykürtösi) járásban több szerencséje volt. Az Opatová No vá Ves-i (apátújfalusi) szövetkezetben zootechnikusként alkalmazták. Két . évet dolgozott ebben a közös gazdaságban, azután hazament a saját falujában, Nenincébe (Nyényébe). Amikor otthon munkába állt, sokan azt jósolták, hogy „nem marad itt három péntekig sem". Na meg, hogy ilyen csitri lány nem bírja a lótásfutást, amiből egy zootechnikusnak bőven kijut. Persze ma már nvás a vé'ieménye mindekinek. A falu lakosai, a szövetkezet tagjai meggyőződtek róla, hogy „érti a dolgát", s munkájával a szövetkezet vezetői is elégedettek. Kora reggel van. A Nap még nem biíkott ki a Rigli-hegy mögül, a mérnöknő már Pioniorján robog a szövetkezet telepe felé. Benéz az istállókba... szót vált a fejőgulyásokkal . .. megnézi, működik-e a hűtőberendezés, nem savanyodott-e meg a tej . .. s megy tovább. Találkozásunkkor nem sok ideje volt a beszélgetésre. Erre számítottam, hiszen már mondták róla, hogy ,,a mérnöknő mindig siet". Az elmondottakon kívül annyit azonban még megtudtam tőle. hogy a szövetkezet 395 darab tehenet tart, s hogy a tavalyi évben 2850 liter tejet fejtek egy tehéntől, libben az évben a tehenek tejhozamát háromezer literre szeretnék felemelni. Ha ez sikerül, akkor a nenincei (nyényei) szövetkezet egymillió liter tejet szolgáltat be év végéig az államnak. Ez azonban nem a végső fok, ameddig a tejtermelést fokozni kívánják. Épülőfélben van ,egy új, négyszáz férőhelyes automatizált tehénistálló. A teheneknek ide való költöztetése után várják a tejhozam emelkedését... A baromfitenyésztés már korszerű körülmények között folyik. Azonban a „tojásgyárban" tartott tyúkok „teljesítményével" nem elégedettek. A tavalyi 230 tojás helyett ez idén 240 tojást terveztek egy tyúkra. A tojáshozam emelkedését a takarmányozás megjavításával szeretnék elérni, s így öt és fél millió tojást küldeni a piacra. Mielőtt még tovább menne, elmesél két epizódot, ami zootechnikusi pályafutása alatt történt meg vele. Opatová Nová Vesen (Apátújfalun), ahol alighogy munkába lépett, átvette az állatállományt, a pőtori tejüzemtől táviratot kapott, amelyben es: állt: „A szövetkezet tejében 12 százalék víz volt". A fejők ugyan esküdöztek, hogy az ki van zárva, ők ilyesmire még csak nem is gondolnak ... Ő azonban tudta, hogy a tejüzem Jogosan reklamál. A gulyások ezért büntetésből nem kaptak prémiumot. Néhányan ferde szemmel néztek rá, de a tejet többé nem „keresztelték". A másik eset már otthoni. Tavasz végén történt. Az egyik istállóban a tehenek nedvdús zöldtakarmányt kaptak, s elrontották a gyomrukat. Másnap az állatok 200 literrel kevesebb tejet adtak. Sírva panaszkodtu Nemcsok Lászlónak, a szövetkezet elnökének: „Laci bácsi, baj van". Kide. rült azonban, hogy nem ő a hibá?, hiszen kiadta a parancsot a kocsisoknak. hogy abból a tavaszi keverékből ne hordjanak a tehenek elé. de ők nem hallgattak rá. Az eset után azonban ők is belátták, hogy ha nem is nyomatékkal mond valamit a mérnöknő, azért szót kell fogadniuk, mert ha másképp cselekszenek, abból baj származhat. Hosszabb beszélgetésre mór nem futotta az időből, mert Balogh Erzsébetnek a fél tízes autóbusszal Velký KrtíSre (Nagykürtösre) kellett utaznia, s addig még sok elintézni valója volt a telepen. A járási székhelyre azért ment, mert a SZISZ lárási plénumán beválasztották a mezőgazdasági bizottságba, s e funkcióból eredendő kötelességeinek is példásan eleget akar tenni. BATORI jANOS •HBnBHmHnBBnBHÜ