Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-08 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó

REÁLIS, MOZGÓSÍTÓ KÉSZÍTSÜNK! „Ez aztán mégiscsak szőrszálhasogatás! Miért kall akkor is problémát keresni a tervteljesítés körül, ha egyszer világos, hogy a tervet túlteljesí­tettük? Ezek az újságírók ..." Elnézést kérek az olvasótól, hogy kiveszem vi­torlájából a szelet, és ellenvetését magam bocsá­tom előre. De valóban szőrszálhasogatásra készü­lők, mégpedig a 101 százalékos tervteljesítés el­lenére. Nyilvánvaló, hogy az el6Ö félévi népgaz­daságfejlesztési eredmények biztatóak, a gazdaság irányvétele jó, az emberek a termelőüzemek döntő többségében megértették és tettekkel támogatták pártunk gazdasági célkitűzését. És éppen ez, a mennyiségi mutatók teljesítése, sőt, túlteljesítése ad jogcímet arra, hogy figyelmünket a minőségre, a belterjességre, a hatékonyságra fordítsuk. Csak akkor követelhetünk, akarhatunk többet, ha már legalább sokat elértünk. Mt az a minőségi változás, amelyet most, a glo­bális irányszámok teljesítése után szorgalmazunk? Mindenekelőtt arról van szó, hogy az országos — összességében kedvező — átlagot ne egyesek ki­magasló eredményeinek róvására érjük el. Másszó­val: egyenlítsük ki a termelés színvonalát, ne le gyen elmaradozó üzem! Az SZSZK kormánya külön figyelemmel kisérte 239 vállalat tevékenységét, ám ezek egyötöde nem telfesítette félévi tervét. Ahhoz, hogy a 101 százalékos átlagos tervteljesí­tést elérjük, másoknak jóval túl kellett teljesíte­niük feladataikat. Az elmaradozó vállalatokban figyelmeztető jelenségnek vagyunk tanúi: nem képesek megbirkózni a modern termelés sokol­dalúságával. Ez egy érdekes vonás, amely szlovákiai viszonylatban mindeddig csak elvétve jelentkezett. Sok helyütt a problémát ugyanis így látják: vagy telje sít nik az „aránytalanul" magas tervmutatókat, de akkor rossz lesz a minőség, és nem lesz hatékony a termelés, vagy jó minőségű árut gyártunk, hatékony munkát végzünk — azon­ban kevesebbet készítünk gyártmányainkból. Mind­két követelménynek egyaránt képtelenség eleget tenni. A „képtelenség" kifejezés alatt értendő az objektív nehézségek tömkelege, a munkaerő­hiány, a beruházások befejezésének eltolódása, az anyagszállítási bonyodalmak stb. Igazán nem szőrszálhasogatás, ha szükségesnek tartjuk, hogy az ilyen véleményeket megcáfol­junk. A minőségi és hatékony munkára való törek­vés soha, semmilyen esetben sem lehet a tervtel­jesítés fékezője. Ez csak a szűk, vállalati szem­pontból tűnhet ilyennek. A valóságban, népgazda­sági szinten a hatékonyság az egymásra kapcsoló­dó ágazatok, vállalatok és üzemek tervteljesítésé­nek kiegyensúlyozottságában van. A tervteljesítés tehát elsődleges követelmény. Ugyanakkor rossz terv az, amely silány minőségű munkával számol. Máris hallom az újabb ellenvetést: „Bezzeg az a vállalat, amely elhanyagolta a minőséget, jó magasra „feltornászta" bruttó értékben a tervtel­jesítést, az most jó, azt nem bírálja senki. De amint kézbe vesszük silány gyártmányát, elromlik. Talán oz kellene?" Dehogy kellene! Óvjon bennünket ettől a minőségi ellenőrzés! E sorok éppen azért íródnak, hogy figyelmeztessenek rá: a termelés két összetevőjét lehetetlen elszakítani egymástól, hazug, kibúvót kereső magyarázkodás az, amely szembe állítja egymással egyfelől a minőséget, ha tékonyságot és másfelől a tervteljesítést. Az ilyen magyarázkodás mögött mindig megbújik valami­féle ravaszság. Ez a társadalmi érdek ellen irá­nyuló ravaszkodás a legtöbbször extenzív ternw lésjeflesztési tendenciákról árulkodik. Hadd fi­gyelmeztessük ezért az ellenőrzési jogukat gyti kotló pártszervezeteket Ilyen ravaszkodás mód­szereire: A gazdasági vezetés néha önző vállalati céloktól vezérelve keresztülviszi torzított, mégpedig tudatosan torzított költségvetési tervezetek jóvá­hagyásút az extenzív termelésfejlesztést célzó be­ruházásoknál. K torzított számítások úgy tüntetik fel új üzemrészek, gyakran egész üzemek terve zetét, mintha azok különösképp effektívek, a be­ruházás nagysághoz mérten óriási mértékben ki fizetődnek lennének. Amikor azután az illetékes szerv, vezérigazgatóság a tervezetet jóváhagyja, menet közben tűnik ki, hogy változtatni kell a terven. A módosiLás természetesen oda vezet, hogy az eredeti beruházási költségek tetemesen megnö­vekednek. Ez év első három hónapja alatt Szlo vákiában a beruházók 392 építkezés számára kö­zel hárommilliárd koronás költségtöbletre kér­tek engedélyt. Ha ezt nem kapják meg, akkor a be­ruházások természetesen a tervezettnél későbben, vagy rosszabb kivitelezésben készülnek el. A későn üzembe helyezett új kapacitások hiánya pedig a terv nemteljesítésének leggyakoribb oka. Sokszor ez rejtve is marad, mert az új üzem késedelmes üzembe helyezése miatt rendszerint kieszközlik a terv csökkentését. Az ilyen és hasonló bűvészkedés nyomán szűk ségszerűen jön a terv nemteljesítése. Ezt meg kell valamiképp magyarázni. Nos, a legegyszerűbb a „túlzott követelményekre" fogni a hibát. Vagy a minőségi vagy a mennyiségi követelményekre. Ez, sajnos, gyakran sikerül is. Azonban tokintsék bár szőrszálhasogatóknak az elvtársakat, mégts szük­séges, hogy most, a jövő évi tervelőkészítés kez­detén mutassanak rá, tárják fel a hasonló mes­terkedéseket, ne engedjék nem reális tervek össze­állítását! Ne feledjük: csak az a jó terv, amely mozgósító, nem hanyagolja el a minőségi mutató kat és hatékony termelést szorgalmaz! Az ilyen terv lehetetlenné teszi a kimagyarázkodást a mi miségi, vagy mennyiségi követelményekre. VILCSEK GÉZA­TERVEKET ÁTLAGBAN 1800 SZÜLÉST VEZETNEK LE ÉVENTE # AZ ABORTUSZ KAROS KÖVETKEZMÉNYEKKEL JÄRHAT 9 A DOHÄNYZÔ NÖfc GYERMEKE NEM ELÉGGÉ ELLENÁLLÓ A BETEGSÉGEKKEL SZEMBEN • A RÁKSZŰRŐ VIZSGALAT CSAK ÖT PERCIG TART A DIVAT AZ EGÉSZSfttifcSVI KÉRDÉSE­KET NEM VESZI FIGYELEMBE # SZEXUOLÖGIAI TANÁCSADÓ SZOLGALAT HÁZASULANDÓKNAK K «y nőgyógyásszal be­"Ik.szélgetni nemcsak érde­kes, de tanulságos is. Erről ak­kor győződtem meg, amikor hosszabb időt töltöttem a duna­szerdahelyi (Dunajská Streda) kórház szülészeti és nőgyógyá­szati osztályának fiatal orvosá­val, Varga Sándorral. Mindenekelőtt az iránt érdek­lődtem, hogyan lett nőgyógyász? Egészen prózai választ kaptam. Megtudtam, hogy egyszerűen orvos akart lenni, mivel az em­ber minőig érdekelte. A nőgyó­gyászat akkor tetszett meg neki, amikor jelenlegi munkahelyén gyakornokoskodott. Mindehhez talán az is hozzájárult, hogy a szerdahelyi kórházban az orvo­sok és a szülésznők között jók a szakmai ós emberi kapcsola­tok. Ezt már a gyakorlat idején észrevette. E jó kapcsolatra an­nál is inkább szükség van, mivel évente mintegy 1800 szülést ve­zetnek le a kórházban. De sok a terhességmegszakítás is. Nyolc­tíx terhes lányból átlagban csu­pán kettő szül, pedig sok lány aslk teherbe. A terhességmeg­a gyerek mindent kárpótol. A férj a szülés után a feleségben már nemcsak a nőt látja, ha­nem az édesanyát is. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy helytelen életmód mellett az a nő is elhízhat, akt sohasem szült. A legtöbb nő ma már kór­házban szüli meg gyermekét S hogy ez nagyon helyes és fon­tos, azt a szakember különösen kiemeli: — Az anyahalálozás a kórház­ban minimális. A szüléskor eset­leg bennmaradó méhlepény oltá. volítása háznál lehetetlen, s az anya elvérzését okozhatja. Ha magzatvíz kerül a vérkeringés­be, a vér nem alvad meg. Ilyen esetben véralvadást előidéző anyagot kell adnunk az anyá­nak. Ez a kórházban kéznél van, a háznál pedig nincs. Ugyanez vonatkozik a véradásra. Ház­nál császármetszés sem lehet­séges ... Szerencsére ma már nagyon kevés az olyau nő, aki nem érti meg a kórházban vató szülés előnyeit. — Egyre töb nő cigarettázik. zésen, meggyőznék ismerőseiket arról milyen egyszerű orvosi vizsgálatró van szó. Olyan esetek is előfordulnak, hogy va­laki csak azért nem megy el a rákszűrő vizsgálatra, mert a nőgyógyász férfi, méghozzá fiatal. Pedig az orvos a rende­lőben a nőben mindig csupán a pácienst látja, nem pedig a nőt. A rendelőben sohasem ta­pasztaltam még erotikái vonzó­dást a páciensek iránt. Ilyes­mit al sem tudok képzelni. Egészen más a helyzet, ha kilé­pők a rendelőből. Ha levetem a A rendelőben csak a pacienst látom a nőben szakításról egy bizottság dönt, tnely minden esetben figyelmez­teti a nőt az abortusz igen gya­kori káros következményeire. Ennek ellenére a felvilágosítás csak ritka esetben eredményes. A káros következmények közül elég megemlíteni azt, hogy a nő az abortusz után örökre steril maradhat. Éppen ezért — mond­ja Varga Sándor — minden nő­gyógyász világgá kiáltaná, liogy egyetlen nő se szakítsa meg az első terhességet! De sok nő mindent elkövetne, csak ne kelljen szülnie. Ez annál meg­döbbentőbb, mivel a nők viszont azért Is mindent megtennének, hogy gyermekük legyen! Sok­szor ugyanazok a nők, akik előbb nein akartak gyereket. A magzat kihordása legin­kább akkor nem kívánatos, ha lány esik teherbe. Megtörténik azonban, hogy valaki egyszerű­en csak azért nem akar szülni, mert attól fél, „elveszti" kecses alakját. Ezzel kapcsolatban a nőgyógyász ezt mondja: Foto CSTK FULOP IMRE — Ez csak átmeneti jelenség, ésszerű életmóddal le lehet győzni. Elég, ha a nő legalább egy kicsit tornászik. Ráadásul — Bizony a dohányziás ebből a szempontból is ártalmas. A do­hányzó nők gyermekei általá­ban kisebb súllyal születnek. Sőt, a gyerek később is érzi az anya e szenvedélyének káros hatását, hiszen a megszületés után kevésbé ellenálló, mint a nem dohányzó anya gyermeke. Ezért a nőnek a terhesség alatt nem volna szabad dohányoznia, vagy legalábbis korlátoznia kel­lene a napi cigarettaadagot. Sajnos, ezt nem minden kisma­mánál tudjuk elérni. — Ugyancsak nehezen érjük el azt, hogy minden nő, akit hívunk, eljöjjön a kötelező rák­szűrő vizsgálatra. Pedig csak egy ötperces vizsgálatról van szó. Az időben felismert rák még gyógyítható, később pedig már nincs segítség. Egyáltalán nem helyes, és nem is érthető tehát sok nő távolmaradása. Ki­vált ha arra gondoluuk, hogy később, ha beteg, úgyis orvoshoz kell fordulnia. A/, is sajnála­tos, hogy a rákszűrő vizsgán meg nem jelenő nők szívesen rá­beszélnek másokat is arra, hogy ne menjenek el az ellen­őrzésre. (ó lenne, ba azx»k a nők, akik már voltak ilyen ellenőr­fehér köpenyt, levetem a nő­gyógyász szemléletemet Is. Mind­ez nem szólam, hanem teljesen magától értetődő tény. Leg­alábbis egy nőgyógyász számá­ra. A levetkőzéssel kapcsolatban egy nagyon érdekes sztorit is elmond. Egy idősebb asszonyt szólított be a nővér a rende­lőbe, majd megkérte, vetkőz­zön le. A nénike azonban várt. Kis idő múlva pedig megsúgta a várakozás okát: addig nem vetkőzhet le, amíg ez a gye­rek — mármint a nőgyógyász — nem megy ki. Amikor meg­tudta, hogy az az orvos, nagyon elszégyellte magát. Minden nő — kivált a fiata­lok — szeret divatosan öltöz­ködni. Ez magában még nem lenne hiba. A baj ott kezdődik, hogy a divat, sajnos, az egész­ségügyi követelményeket nem veszi figyelem be. Vagyis egész­ségügyi szempontból nem min­dig megfelelő az, ami divatos. Jó lenné, ha a nők erre is gon­dolnának. Fontos lenne az is, hogy az évszakoknak megfele­lően öltözködjenek. Legjobban télen kellene vigyázniuk, java­solja a nőgyógyász. Teljesen magától értetődik, hogy minden nő azt szeretné, ha házasélete jó lenne. Ennek érdekében Varga Sándor nő­gyógyász azt javasolja: a há­zasulandó felek forduljanak bi­zalommal a házassági tanács­adóhoz. A dunaszerdahelyi kór­házban működik ilyen tanács­adó szolgálat, méghozzá telje­sen díjmentesen. A tanácsot ké­rők a képzett nőgyógyász véle­ményén kívül pszichológustői is tanácsot kapnak, melyeknek a házasulandók nagy hasznát veszik. A dunaszerdahelyi kór­ház tanácsadó szolgálata iránt az egész országban érdeklőd­nek — egyesek személyesen, mások írásban kérnek taná­csot Úgy gondoljuk, mindaz, amit Varga Sándor nőgyógyász el­mondott, lényegében néhány tanács, melyen női olvasóinknak érdemes elgondolkodniuk.

Next

/
Thumbnails
Contents