Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)
1971-08-08 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó
A VALASZTi KÜSZÖBÉN y,-W . Yi ', ', '''. '. ' ''' '• '' '• '• • '• '• '. • '' ' •• •-• Szlovákia Kommunista Pártjónak Központi Bizottsága nemrégen tartott ülésén egyebek között a választások előkészítésével, biztosítósuk politikai-szervezési irányéi vével si foglalkozott. Miután a Szövetségi Gyűlés és a két nemzeti tanács elfogadta a választási törvényeket, ez további, nagyon konkrét lépés volt a választások előkészítésére. A tömegtájékoztatási eszközök beszámolnak az egyes képviselők munkájának értékeléséről, bemutatják őket, és a választásokról általában mint a közeljövő valóságáról beszélnek. Ezzel kapcsolatban az egyes szervek és a szerkesztőségek leveleket kopnak, melyeknek írói a választások időpontja, hivatalos kiírásuk felől érdeklődnek. A választási törvények kötelezővé teszik, bogy a választások napját legkésőbb hatvan nappal előre hozzák nyilvánosságra. Mivel a számítások szerint a választásbk november második felében zajlanak le, várhat.6, hogy szeptemberben jelentik be pontos határidejüket. A két hónap alatt azonban nem lehet teljesen biztosítani azon célok elérésének útját, melyeknek megvalósulását társadalmunk a képviselőtestületi általános választásoktól elvárja. Lényegében három alapvető célról van szó. A Nemzeti Frontban a kommunista párt, az egész társadalomban pedig a munkásosztály vezető szerepének megszilárdításáról, tehát a szocializmus ügyéhez hű, politikailag és szakmailag rátermett, a községek, városok, járások. kerületek, az egész állam továbbfejlesztése érdekében polgártársaink alkotóerejének szervezésére és egyesítésére képes jelöltek javasolásáról, kiszemeléséről és megválasztásáról. Ez az első fő cél. Utána következik a válaszátsok előkészítése, melynek kulminólása kell hogy elősegítse az emberek társadalmi aktivitásának ki terjedését. Végül a választásoktól várjuk az állami szervek tevékenységének tökéletesedését, a szocialista néphatalom erősödését. E szempontokból kiindulva a válosztásokat kellő időelőnnyel előzi meg a helyi nemzeti bizottságoktól kezdve a Szövetségi Gyűlésig a képviselőtestületek egyes képviselői munkájának értékelése, mely alap annak megítélésére, kikkel számíthatunk közülük jelöltként a követ kező megbízatási időszakra. A képviselők számot adnak munkájukról választóiknak. Természetesen helyénvaló, hogy a lakósság is értékelje ozt a támogatást, amelyet a városok és községek problémáinak megoldásában nyújtott. Már ez alkalommal széles körű eszmecserére kerül sor a társadalmi problémák megoldásával kapcsolatban, s kétségtelenül bírálni is fogják az állami szervek tevékenységében mutatkozó konkrét fogyatékosságokat. Ha azt akarjuk, hogy az ilyen szembesítések hasznosak legyenek, céljuk nem lehet megvalósíthatatlan követelések felvetése, hanem csakis a problémák lehető legjobb megoldása útjainak keresése az adott lehetőségek között. Az összes fokú képviselőtestületi szervek képviselői, valamint a nemzeti bizottságok kulturális és népművelési intézményei már ebben oz időszakban megfelelő formában magyarázzák meg a szocializmusban tartott választások egyes politikai alapelveit, főként azokat, amelyek ellen a válságos években a jobboldali és antiszocialista erők frontális támadásokat intéztek. A jobboldal kampánya akkor a Nemzeti Front egyesítő szerepe és a kommunista párt vezető szerepe ellen irányult azzal, hogy a pluralista politikai rendszerre, többpártrendszerre való áttérést követelte. Igyekezett általában diszkreditálni az előző választásokat mint nem demokratikusakat, szembehelyezkedett a Nemzeti Front egységes választási jelöltlistájával. A jelöltek kiszemelésében az osztálytartalmat mellőző, eliteskedő koncepciókból indult ki Alaposan és meggyőzően meg kell magyarózni az embereknek az ilyen módszer helytelenségét és veszélyességét, mert a szocialista vívmányok fokozatos felszámolását jelentette volna. Jó hagyomány nálunk, hogy a választósokat megelőző aktivitás alapvető dokumentumaként választási programokat terjesztenek a választók elé. Igy lesz ez a mostani választások előkészítése során is. Ugyanakkor azonban el kell kerülnünk a múlt egyes hibáit. Elsősorban a választási program semmilyen szinten sem lehet csupán szűk kollektívák müve. A múltban többnyire azoknak a képviselőtestületeknek a vezetői állították össze, amelynek megbízatási időszaka lejárt. Nemegyszer általánosak voltak a programok, nem reális feladatokat is tartalmaztak, gyakran nem váltak a képviselőjelöltek és a választók ügyévé. A mostani választások alkalmából a választási proggramok az egyik fontos eszközül szolgálnak arra, hogy megvalósítsák a CSKP XIV. kongresszusának és az SZLKP kongresszusának következtetéseit a képviselőtestületekben. A programok összeállítása váljék a Nemzeti Front és összes szervezetei (a nemzeti bizottságok, söt az üzemek, efsz-ek, művelődési és egyéb intézmények) ügyévé. Induljanak ki az ötödik ötéves terv feladataiból és lehetőségeiből. Legyenek konkrétak, hogy a lakosság, egész községek és városok égető szükségleteik kielégítésének útját lássuk bennük, ugyanakkor felismerjék saját szerepüket ezek megvalósítása feltételeinek kialakításában. Elsőrendű figyelem irányuljon a lakásépítés kérdéseire, a közlekedés korszerűsítésére, a közszolgáltatások fejlesztésére és javítására, a nők ós az ifjúság életének és munkájának problémáira. A választási programok szenteljenek összpontosított figyelmet a népgazdaságfejlesztés, a munkatermelékenység fokozása problémáinak, a munkafegyelemnek, mutassanak ró, hogy csak ezek megoldása teremti meg a társadalom szükségletei kielégítésének fő forrásait. Egy ilyen dokumentumot nem lehet egyik napról a másikra kidolgozni Egyik hétről a másikra sem megy. Tehát, amint látjuk, annak ellenére, hogy a választások időpontját még nem tűzték ki hivatalosan, előkészítésük már ebben az időszakban nagyon időszerű, nagyon konkrét tartalmú feladat. JAROSLAV MESKO
