Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-08 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó

1971. augusztus 8. A NAP Kel — Bratislava: 4.29, nyugszik: 19.23 órakor. Košice: 4.13, nyugszik: 19.07 órakor A HOLD kel: 19 51, nyugszik: 6.22 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük LÁSZLÓ - OSZKÁR nevű kedves olvasóinkat S 1786 ban született BF.NCT ERLAND GOGELBERG, a svéd szobrászat áttörő mestere (t 1854) • 1796 ban halt meg FRANZ ANTON MAULBERTSCH osztrák fes tő, a XVIII. század piktúrájáoak egyik legjelentősebb alkotója (szül.: 1724) • 1921-ben halt meg |U HANI AHO finn Író, a finn kritikai realizmus egyik legnagyob alakja (szül.: 1861) • 1966 ban halt meg MOLNÁR ERIK marxista történész, közgazdász és filozófus, a marxista elmélet alkotó alkalmazója (szül.: 1894). Egy bosszantó sajtóhibáról Indokolt az újságolvasó méltatlankodása, ha sajtóhibákkal találkozik megszokott lapjában. Bár szerkesztőségünk és a nyomda kölcsönös jóakarattal s nem kevesebb megfeszített össztnunkával azon van, hogy tartalmilag és nyomdatechnikai megoldások tekintetében megfelelő újságot állítsanak elő, mégis előfordulnak ilyen hibák a mi lapunkban is, mint , akármelyik más lapban. Éppen a minap kaptunk egy levelezőlapot, amelyen azt reklamálta egyik olvasónk, hogy a Vasárnapi Új Szó július 25-i számának hirdetési rovatában felcserélődött két kis fejléc: a KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS című került az adásvételi hirdetések fölé, az ADÁSVÉTEL című pedig — legnagyobb sajnálatunkra — egy temetési szertartással kapcsolatos köszönetnyilvánítás fölé. Anélkül, hogy részletezőbb módon akarnók foglalkozni a lap előállítási kérdéseivel, szeretnénk magyarázatát adni ennek a szándéktalanul bekövetkezett hibának. Egészen csekély dolog okozta. Mindössze annyi történt, hogy a szükséges javítások eszközlése után kiszedett, betördelt, tehát öntésre kész újságoldalról, kész újságoldalról, nyomdai zsargonnal szólva: a hajóról, n tördelő nyomdásztól az öntokig vezető úton leestek az említett címek nyomólemezkéi, s azokat felcserélve rakták vissza, majd így öntötték a nyomóhengerbe. Az olvasók nem érzékelhetik közelről, hogy létezik egy kis manó, a csak későn felfedezett hibák rejtelmes tettese, akit a szerkesztői akasztófahumor a „szedőgép ördögé"-nek nevez, ám úgy látszik, a szerkesztés és a nyomdaipar egész kiterjedt aparátusában is fellelhető. A hibás nyomás miatt az érintettektől, különösen pedig a gyászoló családtól, ezúton kérünk nyilvánosan «

i nézést 1 A következő tartalmából PALÓCFÖLDÖN (Tudósítóink összeállítása) A SZEPLŐS (Vereczk József novellája) A VÉGZŐS FIATALOK KILÁTÁSAI 1972-ben A tudományos műszaki forradalom előretörése megköveteli, hogy ne csak a népgazdaság közvetlen irányítói rendelkezzenek megfele IA elméleti és gyakorlati ismeretekkel, hanem a gépek kezelői is megfelelő műszaki szintet érjenek el. A szocialista népgazdaság sikeres előrehaladásának egyik előfeltétele, hogy a szakkáderképxést együtt tervezzük és biztosítsuk ke a termelés korszerűsítésével, az új gyárak és üzenek felépítésével. A szocialista országok közötti gazdasági együttműködés elmélyítése ugyanis egybeesik a termelés szükségszerű korszerűsítésével, a legszélesebb méretű kooperáció megteremtésével. Ezt az igényes feladatot pedig extenzív munkaerő-gazdálkodással nem teljesíthetjük, hanem a meglevő és várható munkaerő-tartalékok minél maga sabb szintű képesítésével, a termelékenység fokozásával. A népgazdaság döntő mennyiségű munkaerő-tartalékát az alapiskolát évente befejező 15—16 éves fiatalok alkotják. Szüleik egy része panaszkodik, hogy a középiskolákra kevés fiatalt vesznek fel, a munkaadók pedig azt nehezményezik, ha fel is veszik őket, gyakran változtatják munkahelyüket. Az 1972-es évben Szlovákiában mintegy 93 000 fiú és leány fejezi be az alapfokú kilencéves iskolát. Ennek a tervek szerint 35,1 szá zalékát, vagyis az egyharmadánál valamivel többet veszik fel a különböző középiskolákra. Ez az arány nem is lenne rossz, csak a népgazdaság egyes ágai szerinti megoszlás nem felel meg a kínálat és a kereslet követelményének. A jövőben főleg a műszaki szakismeretek iránt mutatkozik kereslet, a diákok túlnyomó többsége viszont a humán tárgyak iránt mutat érdeklődést. A kormány által megtárgyalt és jóváhagyott jelentés azzal számol. hogy a végzős kilencedikeseknek több mint a felét, összesen 52,4 százalékát, ipari tanulónak kell megnyerni. Ez a létszám az eddigiekhez viszonyítva emelkedést jelent. Az említett évben mintegy 2000 középiskolai végzettségű fiatallal több lesz, mint amit az egyes népgazdasági ágazatok — beleértve a főiskolai leivélel tervét — igényelnek. Ez a mennyiség az - össz'létszám mintegy 15 százalékát képezi. A kormány feladatul adta az egyes minisztériumoknak és más központi intézményeknek, hogy az általuk irányított üzemek, gyárak, intézmények és szervezetek a lehetőségnek megfelelően gondoskodjanak a középiskolát végzeit fia tatoknál mutatkozó többlet elhelyezéséről. Az adminisztratív és irányító dolgozók számának múlt évben bevezetett 10 százalékos kötelező csökkentése miatt ugyanis ezen a szakaszon minimális elhelyezkedési lehetőség nyílik számukra. A főiskolát végző fiatalok száma az 1972-es évben lényegében megegyezik a kereslet mennyiségével, mivel az 1966 és 1967-es években kevesebb jelentkezőt vettek fel, mint korábban. Bizonyos többlet mutatkozik a pedagógusoknál, a mezőgazdasági, erdészeti és forgalmi szakkádereknél. Ezzel szemben a vegyész-, a gépész-, és az építészmérnöki s a jogi fakultás egyelőre nem tudja kielégíteni a népgazdaság igényeit, az utóbbi természetesen nem az érdeklődés hiánya, hanem a kapacitás miatt. A feladatokat ismerjük. Az életet, a fejlődés megalkuvást nem ismerő tőrvénye szabja meg előrehaladásunk feltételeit. Nem vitás, ha belyt akarunk állni az egyre nagyobb igényeket és tudást követelő nemzetközi gazdasági és tudományos együttműködésben — s ezt senki sem vitathatja —, akkor a mércét addig kell magasabbra emelni, amíg nem késő! (t) KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK NAPIRENDEN Kétségtelen, hogy a testvéri szocialista országok vezetőinek krími tanácskozása nagy nemzetközi visszhangot váltott ki. A kiadott nyilatkozattal a nemzetközi sajtó aránylag bő terjedelemben foglalkozik. Az egyes lapvélemények főként a gazdasági integráció további fokozásának kérdéseit, illetve az európai biztonsággal összefüggő problémakört taglalják, ugyanakkor azonban kitérnek a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalommal összefüggő kérdéscsoportokra is. A találkozó egyik lényeges momentuma, hogy a szocialista testvérországok vezetői tájékoztatták egymást „az országaikban folyó szocialista és kommunista építésről". Nyilvánvaló, hogy az ilyen tapasztalatcserék, amelyek rendszerint a teljes nyíltság és őszinteség légkörében zajlanak le, jelentős mértékben járulnak hozzá a szocialista tábor egysége további megszilárdításához. A kiadott közlemény hangsúlyozza: „ .. . egyre nagyabb a jelentősége a testvéri szocialista országok nagy sikereinek és a szoros és sokoldalú együttműködésnek, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus alapján". Mindez természetesen visszatükröződik a szocialista tábor országai gazdasági együttműködésében is, az optimális politikai és társadalmi feltételek lehetővé teszik az integráció széles mérvű kibővítését. A szocialista országok vezetői megállapíthatták, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 23. rendkívüli ülésszakán elfogadott irányelvek fokozatosan a gyakorlati életben is megvalósulnak. A KGST 25. ülésszaka tehát teljesen egyhangúan fogadhatta el az együttműködés további elmélyítésének és kibővítésének, valamint a szocialista gazdasági integrációnak a komplex programját. A nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom fejlődésének kérdéseit érintve a tárgyaló felek leszögezhették: „ . . . a nemzetközi fejlődés alakulása igazolja a kommunista- és munkáspártok 1969-es nemzetközi tanácskozása értékeléseinek és következtetéseinek helyességét, antelyek a testvéri marxista—leninista pártok politikájának megingathatatlan alapját alkotják. A közelmúlt eseményei híven tükrözték e tanácskozás történelmi jelentőségét. Bebizonyosodott, hogy feltétlenül folytatni kell a harcot az osztályellenség ellen, nem szabad teret engedni a különböző opportunista, marxistaellenes irányzatoknak A külpolitikai helyzetet elemezve a találkozón részt vevő államférfiak és pártvezetők mindenekelőtt a Szovjetunió békeprogramjának jelentőségét domborították ki, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa fogadott el. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a szocialista tábor országai teljesen egyértelműen támogatják ezt a programot, ugyanakkor mindent megtesznek célkitűzései beteljesülése érdekében. Így továbbra is fokozott diplomáciai aktivitást fejtenek ki az európai biztonság erősítése érdekében. Tény, hogy a szocialista testvérországok, amelyek szigorúan ragaszkodnak a lenini békepolitika alapelveihez, a múltban is hatékony és kezdeményező lépéseket tettek a vitás kérdések megoldása érdekében. Nos, az elért eredmények nem lebecsülendők, viszont az adott körülmények megkövetelik, hogy további erőfeszítéseket tegyünk a feszültség enyhítése érdekében. Itt szükséges rámutatnunk, hogy a Szovjetunió kezdeményezései, főként a fegyveres erők létszámának csökkentésére tett javaslat rendkívüli jelentőségűvé válhat kontinensünk békéjének megteremtése útján (P.) A Bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjának termeiben iiéifön kiállítás nyílt, amely a Bolgár Kommunista Párt 80 éves múltját mutatja be. Felvételünkön Stepan Velicskov. a BNK brat is* lavai jőkozulja. beszéde közben. (Zl. Repová — ČSTK felv.l Az Aerojlot 20 pilótája érkezett Kelet-Szlovákiába, hogy segítséget nyújtson a permetezési munkák elvégzésénél. A munka szünetében kis tapasztalatcserére is sor kerül. i^STK) Tankok és ejtőernyősök őrzik Nimeri szudáni elnök székhelyét. (CSTK) HELYZETKÉP — Hogyan is vehetnénk jel ezeket a fiatalokat, hiszen a szüleiket is el kell bocsátanunk!... (Los Angeles Times) BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK