Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-07 / 186. szám, szombat

szág által elfogadott határozatokhoz, a közöttük egyeztetett feltételek mellett. Államközi gazdasági szervezetek létrehozásánál, a részvevő országok — a megállapított elvek fejlesztése •és konkretizálása mellett — a határozatok hozatalának más elveiben is megegyezhetnek. Az irányító szerv határozatainak megvalósítása végett, az egyes országok megfelelő szervezetei, szükség esetén konkrét szerződéseket kötnek. 3.2. Nemzetközi gazdálkodó szervezetek. A KGST-tagállamok szükség esetén létrehoznak nemzetközi gazdálkodó szervezeteket a tudományos-kutató és műszaki tervezési-szerkesztési munkák, a termelés, a szolgáltatások és a külkereskedelem területén megvalósuló együttműködéssel és kooperációval kapcsolatos konkrét koordinációs tevékenység és közös gazdálkodó tevékenység céljából. A nemzetközi gazdálkodó szervezetekhez más részvevők is csatlakozhatnak, e szervezetek alapító okmányainak megfelelően. A nemzetközi gazdálkodó szervezetek tevékenysége felölelheti az együttműködéssel kapcsolatos feladatok széles körét és az újratermelés összes folyamatának egész komplexumát, vagyis a kutatásokat, a műszaki tervezést, a termelést és értékesítést, ugyanakkor ezek létrejöhetnek egyes korlátozottabb szférákban is, például a tudományos-kutató munkák területén, a kereskedelemben, a szolgáltatásokban, bizonyos termékek — különösen a hiánycikket képező termékek — előállításának szférájában stb. A nemzetközi gazdálkodó szervezetek — tevékenységük konkrét tárgyától és az országok közötti megegyezéstől függően — lehetnek: nemzetközi gazdálkodó egyesülések, intézetek, központok, vegyes vállalatok, kereskedelmi vagy műszaki tervezési-szerkesztési irodák stb. 3.3. A nemzetközi gazdálkodó egyesülésekben (szervezetekben) az országok olyan gazdálkodó szervezetei (önálló elszámolású vállalatok, trösztök, egyesülések, kombinátok, főigazgatóságok, valamint tudományos-kutató intézetek, műszaki tervezési-szerkesztési irodák stb.) vehetnek részt, amelyek polgári jogi alanyok. Az említett szervezetek részvevői megőrzik teljes vagyoni, szervezeti és jogi önállóságukat. A nemzetközi gazdálkodó egyesülések (szervezetek) fő funkciói: a részvevő szervezetek együttműködéssel és kooperációval kapcsolatos tevékenységének koordinációja, és közös gazdálkodó tevékenység a termelés, a műszaki fejlesztés, a külkereskedelem stb. egyes területein. A nemzetközi gazdálkodó egyesülések (szervezetek) koordinációs tevékenységet az országok népgazdasági terveinek koordinációjával összhangban kell megvalósítani. A nemzetközi gazdálkodó egyesülések (szervezetek) tevékenységi szférájába megközelítőleg az alábbi funkciók tartozhatnak: — az adott területen a tudományos-műszaki és gazdasági fejlesztés alapvető irányainak és terveinek koordinációja; — új termékek létrehozásával és technológiai folyamatok kidolgozásával kapcsolatos tudományos-kutató és műszaki tervezési-szerkesztési munkák koordinációja, illetve együttes elvégzése; — a műszaki dokumentációk és a tudományos-műszaki eredmények cseréjének megszervezése; — szabványok kidolgozásának megszsrvezése és kidolgozása, elsősorban a kölcsönösen helyettesíthető es szakosított termékekre; — együttes intézkedések kidolgozása a termékek minőségének javítására; — gyártásszakosítás és kooperáció; — a kölcsönös érdeket képviselő beruházások koordinációja optimális termelési kapacitások létrehozására és kihasználására; — a szabad kapacitások kihasználása; — a hiánycikket képező termékek előállításának kooi dinációja és megszervezése; — az üzemgazdasági és gyártasszei vezési kérdések tanulmányozása, kölcsönös tájékoztatás- és tapasztalatcsere. — szerviz megszervezése; — műszaki segítségnyújtás harmadik országoknak; — alvállalkozói munkák megszervezése és elvégzése az építkezéseknél, vállalatok felszeretése, tudományos kutatások és műszaki tervezés-szerkesztési munkák terén. A nemzetközi gazdálkodó egyesülések (szervezetek) felsorolt funkciói bővíthetők, illetve szűkíthetők az egyesülés (szervezet) konkrét feltételeitől és a részvevők kívánságától függően. Konkrét intézkedések megvalósítása érdekében a nemzetközi gazdálkodó egyesülések (szervezetek) részvevői kiegészítő szerződéseket köthetnek. A nemzetközi gazdálkodó egyesülések (szervezetek), tevékenysége semmiben sem csorbíthatja sem az egyes KGST-tagállamok, sem a KGST-tagállamok összességének érdekeit. sA nemzetközi gazdálkodó egyesülések (szervezetek) szerveinek struktúráját az egyes szervezetek konkrét feladataiból kiindulva határozzák meg. Olyan esetekben, amikor az egyesülés (szervezet) széles körű koordináló funkciót valósít meg és a kérdések jelentős körével foglalkozik, az egyesülés (szervezet) szerveinek alábbi struktúrája célszerű: a szervezet valamennyi tagjának felhatalmazott képviselőiből álló irányító szerv és egy végrehajtó szerv, amelynek feladata az irányító szerv utasításainak valóra váltása. Az irányító szerv az egyesülés (szervezet) általános Irányítását, az egyesülés (szervezeti tevékenységének súlyponti kérdései vonatkozásában, valamennvi részvevő képviselőjének egyhangú szavazati elve alapján valósítja meg. E kérdések körét konkrétan az egyesülés (szervezet) létrehozására vonatkozó szerződés határozza meg. A szerződés ugyanakkor meghatározza a tevékenység többi kérdéseivel kapcsolatban az irányító szerv által hozandó döntések elfogadási rendjét, a részvevő felek érdekei tiszteletben tartásának elve alapján. Az irányító szerv felhatalmazása alapján működő végrehajtó szerv az egyesülés (szervezet) operatív gazdálkodó tevékenységét valósítja meg. A végrehajtó szerv funkcióinak és tevékenységi elveinek olyanoknak kell lenniük, hogy az képes legyen koordináló és gazdálkodó tevékenységének eredményes és operatív megvalósítására. Olyan esetben, amikor a nemzetközi gazdálkodó egyesülés (szervezet) szűk tevékenységi szférában jön létre, a létrehozására vonatkozó szerződésben meghatározott feladatoknak megfelelően, a struktúrája egyszerűbb is lehet. A nemzetközi gazdálkodó egyesülések (szervezetek) kiadásaikat — olyan esetekben, amikor az egyesülések (szervezetek) gazdasági önelszámolás alapján létesülnek — saját bevételeikből, ha pedig az egyesülések (szervezetek) költségvetési jellegűek — a résztvevők hozzájárulásaiból, megegyezésüktől függően fedezik. A nemzetközi gazdálkodó egyesülés (szervezeti létrehozására vonatkozó szerződés előirányozhatja a szervezetnek mind a részvevők hozzájárulásaiból, mind a tevékenyság eredményeképpen befolyó bevételekből történő finanszírozását. A nemzetközi gazdálkodó egyesülések (szervezetek) finanszírozásának rendjét a létrehozásukra vonatkozó szerződés megkötésekor állapítják meg. 4. A Komplex Program megvalósítása során célszerűnek bizonyulhat az, hogy az érdekelt országok állami szervei vagy gazdálkodó szervezetei saját vagyonnal rendelkező polgári jogi alanyként fellépő, önálló gazdasági elszámolás alapján működő közös vállalatokat hozzanak létre, amelyek a vállalt kötelezettségekért vagyonukkal teljes mértékben felelősek. A közös vállalatok szervezeti formáit és funkcióit, valamint a létrehozásukkal és tevékenységükkel összefüggő összes többi kérdést az érdekelt felek szabályozzák. 5. Az illetékes szervek és szervezetek közötti közvetlen kapcsolatok megvalósításánál és a nemzetközi gazdasági szervezetek létrehozásánál, a KGST-tagállamok azokhoz az elvekhez és rendelkezésekhez tartják magukat, amelyeket a KGST XXIV. ülésszaka e tekintetben jóváhagyott. nyúló aktívabb intézkedéseivel kell elérni, h'ogy harmadik országokat, elsősorban a szocialista és * fe|lodó országok közül, bevonjanak a kollektív valuta t transzferábilis rubel) alapján lebonyolódó sokoldalú elszámolási rendszerbe. 13. a kollektív valuta (transzferábilis rubel) szerepének erősítését és fokozását elő kell hogy segítse a Nem zetközi Gazdasági Együttműködési Bank tevékenységének fejlesztése és tökéletesítése. Ugyanezeket a célokat kell hogy szolgálja a Nemzetközi Beruházási Bank által a kollektív valutában (transz ferábilis rubelben) -nyújtott hosszú és középlejáratú hite lezési rendszer fejlesztése, valamint a kollektív valutában (tranferábilis rubelben) nyújtott hosszú és középlejáratú hitelezésnek az országok között egyeztetett egyéb formái is. 14. A KGST-tagállamok 1974-ben értékelik majd a kollektív valuta (transzferábilis rubel) alkalmazásával és felhasználásának tökéletesítésével kapcsolatos munkát, es a szerzett tapasztalatok figyelembevételével kijelölik az e valuta szerepének erősítésére és fokozására irányuló további konkrét intézkedéseket. A KGST-tagállamok nemzeti valutái gazdaságilag megalapozott és kölcsönösen egyeztetett árfolyamainak, illetve koefficienseinek bevezetésével kapcsolatos célok, feltételek és határidők megállapítása 15. Abból a célból, hogy növeljék a valutáris-pénzügyi kapcsolatok szerepét, ösztönözzék, elmélyítsék és tökéletesítsék a gazdasági együttműködést, valamint fejlesszék a szocialista gazdasági integrációt, megteremtsék a feltételeket ahhoz, hogy az országok megalapozottabban határozzák meg a gazdasági kapcsolatok, a gyártásszakosítás és kooperáció hatékonyságát, tökéletesítsék a kölcsönös elszámolásokat, valamin^ a kollektív valuta (transzferbális rubel) és a nemzeti valuták kölcsönös konvertibilátásnak perspektívában való lehetséges bevezetése céljából az országok megállapítják a KGST-tagállamok nemzeti valutáinak közgazdaságilag megalapozott és kölcsönösen egyeztetett árfolyamait, illetve átszámítási kulcsait (koefficienseit) a kollektív valutához (transzferábilis rubelhez) és egymáshoz viszonyítva. 16. 1971-ben a KGST-tagállamok közösen kidolgozott és egyeztetett módszertan alapján meghatározzák a KGST-tagállamok nemzeti valutáinak a kollektív valutához (transzferábilis rubelhez) és egymáshoz viszorjyított, gazdaságilag megalapozott és kölcsönösen egyeztetett árfolyamai, illetve koefficiensei bevezetésének célját, rendjét, módszereit és feltételeit. A nemzeti valuták gazdaságilag megalapozott árfolyamai, illetve koeffinciensei megállapításakor, az országok saját lehetőségeiknek és feltételeiknek megfelelően oldják meg a belföldi termelői árak és a külkereskedelmi árak közötti kapcsolat kérdéseit. A KGST-tagállamok 1972—1974-ben az elkészítendő tanulmányok és számítások alapján, megállapítják a nemzeti valutáknak a kollektív valutához (transzferábilis rubelhez) és egymáshoz viszonyított gazdaságilag .megalapozott és kölcsönösen egyeztetett arányait. Ezen az értendő, hogy az érintett országok önállóan határozzák meg, hogy a fenti arányok formája árfolyam vagy koefficiens lesz-e, valamint az országon belüli felhasználás módját. 1976—1979 között a KGST-tagállamok tanulmányozzák a tagállamok mindegyike nemzeti valutája egységes árfolyamának bevezetési 'lehetőségét és munkálatokat folytatnak a bevezetéshez szükséges előfeltételek megteremtésére. A nemzeti valuták egységes árfolyamának bevezetéséről, valamint a bevezetés időpontjáról 1980-ban dönte nek. 17. Ha a nemzeti valutáknak a kollektív valutáim.' (transzferábilis rubel) és egymáshoz viszonyított árfolya mai, illetve koefficiensei megváltoztatása szükségessé válik, annak feltételeit és rendjét a KGST-tagállamok egyeztetik. A kollektív valutának (transzferábilis rubel) a KGST-tagállamok nemzeti valutáira történő átválthatósága és a nemzeti valuták kölcsönös átválthatósága bevezetésével kapcsolatos célok, feltételek és határidők meghatározása 18. A KGST-tagállamok tanulmányozzák és a meg .alósításra előkészítik azokat az intézkedéseket, amelyek i kollektív valuta (transzferábilis rubel) a KGST-tagáilanok nemzeti valutáira történő átválthatóságának és a íemzeti valuták kölcsönös átválthatóságának a bevezeéséhez szükségesek. E kérdést 1971—1972-ben fogják ;anulmányozni. 1973-ban a KGST-tagállamok közösen kidolgozzák azon intézkedések megvalósításának rendjét ás feltételeit, amelyek a kollektív valutának (transzferábilis rubel) a KGST-tagállamok nemzeti valutáira való átválthatósága és a nemzeti valutának kölcsönös átválthatósága bevezetését szolgálják. 19. A kollektív valuta (transzferibális rubel) és a nemzeti valuták kölcsönös átválthatóságának alkalmazasi körét és formáit közösen fogják meghatározni, az egyes országok azon konkrét feltételeinek figyelembevételével, amelyek a KGST tagállamok gazdasági együttműködésének egyes szakaszaiban a gazdasági együttműködés tökéletesítésével és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésével kapcsolatos konkrét feladatokkal és intézkedésekkel összefüggésben jelentkeznek. A valutáris-pénzügyi eszközök tökéletesítésének útjai és módszerei a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésre vonatkozó intézkedések megvalósításában 20. A KGST-tagállamok egyeztetett intézkedéseket dolgoznak ki a gyártásszakosítás és kooperáció, a tudományos-műszaki együttműködés bővítése, objektumokban az érdekelt országok által történő közös építése és üzemeltetése területén megvalósuló gazdasági együttműködés, továbbá a nemzetközi szervezetek és intézmények fenntartása során alkalmazott valutáris- és pénzügyi eszkö zök tökéletesítésére. Ezért kidolgozzák: 20.1. A Nemzetközi Beruházási Bank és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank által az említett intézkedések megvalósítására nyújtandó hitelek felhasználásának formáit és rendjét. 20.2. Az e területen jelentkező kölcsönös elszámolások rendjének tökéletesítését célzó intézkedéseket, beleértve az érdekelt országok számára nemzeti valutákban történő elszámolásokat is. 20.3. Az érdekelt országok által létrehozandó közös objektumok, valamint a nemzetközi szervezetek finanszírozásának és elszámolásainak, továbbá a tevékenységükből származó eredmények felosztásának formáit és módszereit. 20.4. Az elszámolások és a finanszírozás azon módozatait, amelyeket a tudományos-műszaki kutatások eredményeinek átadásánál és cseréjénél kell alkalmazni, ideértve az érdekelt országok által közösen folytatott kutatásokat is. 20.5. A közös objektumoknak az érdekelt országok által történő építésénél, nemzetközi tudományos-kutató és más szervezetek fenntartásánál, a KGST-tagállamok belföldi árai és díjszabásai szerint felmerült költségekkel kapcsolatos elszámolások tökéletesítésének elveit. 20.6. A gazdasági együttműködés, a gyártásszakosítás és a kooperáció, a tudományos-műszaki együttműködés bővítése, objektumoknak az érdekelt országok által történő együttes építésben és üzemeltetésben teendő intézkedések végrehajtására vállalt szerződéses kötelezettségek ,iem teljesítéséért, vagy nem megfelelő teljesítéséért viselt pénzügyi felelősség elveit, megfelelő egyeztetett szankciók ilkalmazásával. A 20.1.—20.6. pontokban hivatkozott intézkedéseket 1971—1973-ban kell kidolgozni és egyeztetni, figyelembe véve toVábbi tökéletesítésük szükségességét.