Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-07 / 186. szám, szombat

> szorosan összefügg a népgazdasági tervek koordinálásá­nak tökéletesítésével és a KGST-tagállamok között fenn­álló valutárls-pénzügyi kapcsolatok, valamint a külkeres­kedelmi árrendszer tökéletesítésével. Az érdekelt országok tökéletesíteni fogják kölcsönös kereskedelmünk szervezeti formáit, s a mennyiségi és ér­tékkontlngensekben megállapított árukereskedelem fej­lesztése mellett kontingens nélküli kereskedelmet is meg­valósítanak. Fejleszteni fogják a külkereskedelmi és a gazdasági szervezetek kezdeményezését a gyártásszakosí­tásban és a kooperációban, valamint a külkereskedelem területén való együttműködésben, figyelembe véve a nemzeti törvények biztosította jogokat. A KGST-tagállamok minden erőfeszítést megtesznek, liogy további exportlehetőségek feltárásával bővítsék a megállapodásokban foglalt volumeneken lelüli kölcsönös árucserét. A hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások és az áruforgalomról szóló éves jegyzőkönyvek tökéletesítése és szerepük fokozása 3. A KGST-tagállamok gazdasági fejlődésének stabi­litása érdekében az országok a jövőben is kötnek a köz­tük megvalósuló áruforgalom fejlesztésének alapját ké pező hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásokat és éves kölcsönös áruszállítási jegyzökönyveket. A hosszú le­járatú kereskedelmi megállapodások és az éves jegyzö­könyvek elő fogják segíteni a népgazdasági tervek telje ' sítését, valamint a KGST-tagállamok népgazdasága fej­lődési arányainak tervszerű kialakítását. Ezek a népgaz daságoknak a szükséges gépekkel, nyersanyagokkal, anyagokkal és más termékekkel való tervszerű ellátásának és az előállított termékek értékesítése biztosításának bevált formái. A hosszú lejáratú megállapodások és éves jegyzőkönyvek garantálják a KGST-tagállamok gazda­sága és kereskedelmi kapcsolatai fejlődésének stabilitását. 4. Az ötéves kereskedelmi megállapodások, ameny­nyiben ez célszerű, az éves áruforgalmi jegyzökönyvekben konkretizálhatók és bővíthetők. 5. A hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások tökéletesítése a kölcsönös gazdasági együttműködés fejlő­désének megfelelően történik, a szocialista építés általa nos törvényszerűségei és a szocialista gazdaságirányítás általános elvei, a tervkoordináció és az áru- és pénzkap­csolatok szélesebb körű felhasználása és szerves össze­kapcsolása alapján. Az együttműködés tökéletesítése a KGST-tagállamok közötti kölcsönös kereskedelemben 6. A KGST-tagállamok közötti külkereskedelmi kap­csolatok az együttműködés további elmélyítésének és tö­kéletesítésének, valamint a szocialista gazdasági integrá­ció fejlődésének megfelelően fejlődnek. 7. A gazdasági együttműködés elmélyítése és tökéle­tesítése elsősorban az anyagi termelés területén, így töb­bek között a nyersanyagok és más áruk előállításában, valamint a nagysorozat-gyártású termékek, elsősorban a gépipari termékek gyártásszakosításával és kooperációjá­val fog megvalósulni. A fent említett területen létrejövő megfelelő két- és sokoldalú kormányközi megállapodások, illetve a részt vevő országok felhatalmazott gazdálkodó szervezetei kö­zött megkötendő szerződések fokozatosan megteremtik az alapját a KGST-tagállamok közötti tartós és hosszú távú termelési kapcsolatoknak. Az ilyen szerződések és megál lapodások megkötésének gyakorlata a távlati tervek ko ordinálása, a gyártásszakosítási és kooperációs munka tő kéletesítésének ererményeképpen mind nagyobb mérték ben bővülni fog. 8. A hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásokat a népgazdasági tervek koordinálásának eredményei alap ján fogják megkötni. E megállapodásokban, a tartós, hosszú távú termelési kapcsolatok alapjaként tükröződ nek azok a kölcsönös áruszállítások, amelyek a megfelelő két- és sokoldalú kormányközi megállapodásokból, illetve a részvevő országok felhatalmazott gazdálkodó szervezetei közölt megkötendő szerződésekből adódnak. A hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások tar­talmazni fogják a gyártásszakosítási és kooperációs meg­állapodásokból és egyéb gazdasági megállapodásokból vagy hosszú lejáratú magánjogi szerződésekből adódó szállításokat. A hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásokat legkésőbb a megállapodások érvényességi Időszakát meg­előző év IV. negyedében fogják megkötni. 9. A KGST-tagállamok intézkedéseket tesznek, hogy a népgazdasági tervek koordinálásakor Jétrejött meg­egyezés figyelembevételével kidolgozandó Hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásokat a részvevő országok öt­éves népgazdasági terveivel szorosabban összehangolják. Ennek érdekében a KGST-tagállamok: 9.1. A kölcsönösen szállítandó fontosabb árukat mind a megállapodásokban, mind pedig a részvevő országok ötéves népgazdasági terveiben, a hosszú lejáratú kereske­delmi megállapodások teljes érvényesítési időtartamára határozzák meg. 9.2. Olyan intézkedéseket hoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy az exportőrök és az importörök kellő idő­ben megköthessék a hosszú lejáratú kereskedelmi meg­állapodásokban előirányzott árukontingensek realizálá­sára vonatkozó hosszú lejáratú magánjogi szerződéseket. 9.3. Kiterjesztik azt a gyakorlatot, hogy a hosszú le­járatú magánjogi szerződéseket még a hosszú lejáratú ke­reskedelmi megállapodások és az éves áruforgalmi jegy­zökönyvek aláírása előtt megkötik. Ez kedvező hatással lesz a kereskedelmi tárgyalások menetére és a hosszú le­járatú kereskedelmi megállapodások aláírásának határ­időire. 10. A KGST-tagállamok a szocialista nemzetközi munkamegosztás keretében további termelőkapacitásokat létesítenek exportra kerülő áruk termelésére, valamint az árutermelés fokozására, a szocialista piac szükségleteinek maradéktalan kielégítése érdekében, figyelembe véve, hogy az áruforgalom bővítése és formáinak tökéletesítése az anyagi termelés, valamint az együttműködés fejleszté­sétől és a KGST-tagállamok közötti valutáris-pénzügyi kapcsolatok tökéletesítésétől függ. Ezáltal megteremtik a megfelelő előfeltételeket minden egyes KGST-tagállam számára, hogy a KGST-tagállamok összességével folyta­tott külkereskedelmük sokoldalúan kiegyensúlyozott le­gyen. 11. A KGST-tagállamok 1971—1972-ben kidolgozzák a szükséges intézkedéseket azért, hogy növekedjék a köl­csönös áruszállítások területén vállalt kötelezettségek maradéktalan, kellő időben és jó minőségben történő tel­jesítéséért viselt felelősség. 12. A KGST-tagállamok aktívan bevonják az ipar képviselőit a hosszú távú kereskedelmi megállapodások előkészítésébe abból a célból, hogy biztosítsák az áruk le­hető legszélesebb körű cseréjét, a szállítandó áruk legma­gasabb műszaki színvonalát, és kielégítsék a vevők meny­nyiség, minőség, határidők és egyéb szállítási feltételek iránti követelményeit, valamint az áruválaszték tekinte­tében a kölcsönös igényeket. A kölcsönösen szállítandó áruk differenciálása olyan csoportokra, amelyekre fix mennyiségi kontingenseket, értékkontingenseket állapítanak meg, és olyanokra, amelyekre nem állapítanak meg kontingenseket 13. A KGST-tagállamok a jövőben a kölcsönösen szállítandó árukat az alábbi csoportok szerint differen­ciálják: 13.1. olyan alapvető árufajták, amelyekre a hosszú le­járatú kereskedelmi megállapodásokban és az éves jegy­zőkönyvekben fix mennyiségi kontingenseket állapítanak meg, és a megegyezés szerint rögzítik a egyéb legfonto­sabb szállítási feltételeket is; 13.2. olyan árucsoportok vagy áruk, amelyekre a hosz szú lejáratú kereskedelmi megállapodásokban és az éves jegyzőkönyvekben csak értékkontingenseket állapítanak meg, míg a konkrét nomenklatúrát a vevő és az eladó egyezteti egymással; 13.3. olyan áruk, amelyekre nem állapítanak meg kontingenseket. 14. A fix mennyiségi kontingensekben megállapított árucsoportokhoz olyan áruk tartoznak, amelyek a szerződő -4. denciáit és javaslatokat kell kidolgozni az ilyen irányú együttműködés kiszélesítésére és elmélyítésére. Ezen az alapon 1973—1974-ben meg kell vizsgálni új rendszerközi kapcsolatoknak az érdekelt KGST-tagállamok részéről történő esetleges kiépítésére irányuló javaslatokat. 12. Javaslatokat kell kidolgozni, hogy az érdekelt KGST-tagállamok közös erőfeszítéssel megteremtik a tu­dományos-müszaki, termelési és szervezeti feltételeket az, atomenergia Ipari méretekben történő fejlesztésének és hatékony népgazdasági alkalmazásának meggyorsítására. 1971—1973 folyamán ki kell dolgozni — az e téren folyó együttműködés egyik fő előfeltételeként — az atomenerge­tika fejlesztésének prognózisait, a KGST-tagállamok áramfejlesztő kapacitásai 1990-ig terjedő időszakra szóló általános fejlesztési prognózisának szerves részeként, be­leértve a nukleáris fűtőanyagszükséglet meghatározását is. 13. A kokszolható szenek iránt mind mennyiségi, mind minőségi összetételek szerint jelentkező Igények pontosított adatai, valamint az exportáló országokkal foly­tatott konzultációk alapján az érdekelt KGST-tagállamok 1971—1972 folyamán dolgozzanak ki konkrét javaslatokat a kokszolható szenek iránti növekvő igényeik kielégítésé­re és ennek kapcsán vizsgálják meg további termelési ka­pacitások közös erőfeszítéssel történő létrehozásának le­hetőségét. 14. Az érdekelt KGST-tagállamok megvizsgálják: — 1971-ben a Lengyel Népköztársaság által benyújtott javaslatokat annak lehetőségeiről, hogy az LNK területén közös erőfeszítésekkel az energetikai szénbányákban ki­egészítő termelőkapacitásokat létesítsenek; — 1971—1972 folyamán a Mongol Népköztársaság ja­vaslatait, Mongólia területén az energetikai és kokszolható szenek kitermelésében kifejtendő együttműködés lehetősé­geiről és formáiról, a külszíni fejtésre alkalmas jelentős szénkészletek távlati kiaknázása céljából. 15. Fejleszteni kell az érdekelt KGST-tagállamoknak a saját kőolaj- és földgázkitermelés intenzívebb növelésében kifejtett együttműködését, különös figyelmet fordítva ar­ra, hogy a nagy mélységekben és a tengeri akvatóriumok­han fekvő lelőhelyeket bevonják a feltárásba és a kiter­melésbe. E célból 1971—1972 folyamán megfelelő intézke­déseket kell kidolgozni, amelyek alapján elő kell keszíteni és 1973-ban meg kell kötni a megállapodásokat. 16. Tanulmányozni kell azokat a javaslatokat, amelye­ket a Szovjetunió 1972-ben előterjeszt a KGST-tagállamok­ba irányuló kőolaj- és földgázexport lehetséges volumenei­ről az 1980-ig terjedő időszakban, valamint az érdekelt országok azon együttműködésének feltételeiről, hogy további kőolaj- és földgázkitermelő, valamint -szállító ka­pacitásokat létesítsenek a Szovjetunió területén, s elő kell készíteni és 1973-ban meg kell kötni a megfelelő megálla­podásokat. 17. A KGST-tagállainok 1971—1972-ben javaslatokat dolgoznak ki a kőolajfeldolgozó ipar "számára kis mennyi­ségben szükséges kőolajtermékek, adalékanyagok és kata­lizátorok gyártásszakosításának fejlesztésére. Vaskohászat 18. A vasércek kitermelésének, dúsításának és pellete­zésének olyan mértékű további fejlesztését, amely alapjá­ban véve hosszú időszakra kielégíti az érdekelt KGST­tagállamok növekvő vasércalapanyag-szükségletét, a Szov­jetunióban együttes erőfeszítésekkel valósítják meg, tüb bek között — ha szükséges — az érdekelt országok anyagi és egyéb erőforrásainak igénybevételével, amely országok 1971—1972-ben megfelelő megállapodásokat kötnek a Szovjetunióval. 19. 1971—1973 folyamán együttműködési megállapo­dást kell kötni az érdekelt KGST-tagállamok és a Szovjet unió között egyes ferroövezet-fajták előállítására szolgáló kapacitásoknak a Szovjetunió területén történő létesí tésére. 1972-ben tanulmányozni kell mangán-ferroötvözetekot előállító szükséges kapacitásoknak az érdekelt országok közös erőfeszítéseivel Bulgáriában történő felépítését, mi­vel ez az ország nagy mangánérckészlstekkel rendelkezik. 20. A KGST-tagállamok kohókoksz-importszükséglfeteit főleg a Lengyelországból, a Szovjetunióból és Cseh­szlovákiából történő, egyeztetett mennyiségekben lebonyo­Y Htandô szállítások révén kell biztosítani. A kokszgyártást Lengyelországban és a Szovjetunióban kell fejleszteni, mi­vel ezek az országok rendelkeznek kokszolható szénkész­letekkel. Meg kel'l vizsgálni 1971—1972 folyamán a koksz­importőr KGST-tagállamok kohókoksz-termelésánek opti­mális méreteit, valamint ezen országok koksz- és kokszo sitható szénimportjának a többi KGST-tagállamból származó célszerű méreteit és lehetőség szerint huzamosabb idő szakra, közvetlen kapcsolatokat kell létesíteni a kohó kokszfelhasználó és -szállító üzemek között. 21. 1971—1972 folyamán ki kell dolgozni a KGST-t&g államok vaskohászati együttműködése hosszú távú fejlesz tésének főbb koncepcióit és az ebből eredő gyártásszakosí tási és kooperációs javaslatokat, elsősorban olyan hengc reltáru és csőfajtákra vonatkozóan, amelyeknél a KGST tagállamok szükségleteinek kielégítése új kapacitások létesítését teszi szükségessé. A szakosított termékek gyár­tásához szükséges olyan új berendezések építését, amelyek optimális kapacitása meghaladja az egyes KGST-tagálla mok szükségletét, szükség esetén - az érdekelt KGST-tag államok közös erőfeszítéseivel l^ell megvalósítani. 22. Az együttműködést a kohászati termelés koncent rációjának és intenzifikálásának, a meglevők tökéletesí tésének és új, haladó technológiai folyamatok, valamin! komplex automatikai rendszerek kidolgozásának, a kotiá szati termékek minősége további javításának, a nyersvas választék bővítésének és javításának, a munkatermelé­kenység növelésének, a tapasztalatok és az élenjáró mű­szaki eredmények kicserélésének irányába kel'l fejleszteni 23. 1971-ben javaslatokat kell kidolgozni nagy kapaci­tású kohászati üzemnek a Szovjetunió, valamint transzfor mátorlemezt, rozsdamentes, saválló és egyéb különleges minőségű acéllemezeket gyártó üzemeknek a többi KGST­tagállam területén az érdekelt KGST-tagállamok által tör­ténő esetleges közös építésére (és szakosítására). 24. A kohászati kapacitások jobb és ésszerűbb kihasz­nálása céljából fejleszteni kell az „INTERMETALL" Vas­kohászati Együttműködési Szervezet tevékenységét, első­sorban a vaskohászati termékcsere, továbbá a hengerelt áruk, jsövek és kötőelemek meglevő berendezéseken történő gyártásának szakosítását és kooperációját célzó intézkedések kidolgozása és megvalósítása irányába. Színesfémkohászat 25. Növelni kell a réz termelését Lengyelországban és a Szovjetunióban, a horgany termelését Lengyelországban, a nikkel termelését a Szovjetunióban oly módon, hogy az érdekelt KGST-tagállamok beruházásaikkal részt vesznek új vállalatok Lengyelországban és a Szovjetunióban törté­nő építésében ezen országok javaslatainak fígyelembevé telével, valamint oly módon, hogy felhasználják az együtt működésnek az érdekelt országok által felvetett egyéb kölcsönösen előnyös formáit. E célból az érdekelt KGS'l tagállamok megvizsgálják a Lengyelország és a Szovjet­unió által beterjesztett műszaki-gazdasági elgondolásokat, előkészítik és 1972—1973-ban megkötik a megfelelő meg­állapodásokat. 26. 1971—1972 folyamán javaslatokat kell kidolgozni az ércek és koncentrátumok kitermelése és feldolgozása során keletkező színesfémveszteség csökkentésére, az ércek komplexebb felhasználására, a fémszegény és nehezen fel­dolgozható nyersanyagok és hulladékok új, korszerű tech uolőgiai folyamatok és berendezések alkalmazásával törté nő felhasználására irányuló együttműködésbe. 27. 1972—1973-ban tanulmányozni kell Mongóliának a réz-, ón-, wolfram- és molibdénlelőhelyek klzös klhaszná lására tett javaslatait. 28. Fejleszteni kell az együttműködést a KGST-tag államok szabad kohászati kapacitásainak kihasználása te rén a színesfémek bérmunkában való termelése céljából élihez az érdekelt KGST-tagállamok 1971—1972 folyamán negfelelő javaslatokat dolgoznak ki. 29. 1971 — 1972 folyamán javaslatokat kell kidolgozni a technológiai szakosítás olyan fejlesztéséin, amely lehetővé teszi a színesfémeket importáló KGST-tagállamok számá ra, hogy az új színesfémfeldolgozó kapacitások létesítése során ne csak a katód- és öntecsimportra, hanem e íél­késztermék-importra is orientálódjanak, késztermékké való feldolgozás végett. 30. 1971—1972 folyamán — az érdekelt országok szük-

Next

/
Thumbnails
Contents