Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)
1971-08-07 / 186. szám, szombat
> szorosan összefügg a népgazdasági tervek koordinálásának tökéletesítésével és a KGST-tagállamok között fennálló valutárls-pénzügyi kapcsolatok, valamint a külkereskedelmi árrendszer tökéletesítésével. Az érdekelt országok tökéletesíteni fogják kölcsönös kereskedelmünk szervezeti formáit, s a mennyiségi és értékkontlngensekben megállapított árukereskedelem fejlesztése mellett kontingens nélküli kereskedelmet is megvalósítanak. Fejleszteni fogják a külkereskedelmi és a gazdasági szervezetek kezdeményezését a gyártásszakosításban és a kooperációban, valamint a külkereskedelem területén való együttműködésben, figyelembe véve a nemzeti törvények biztosította jogokat. A KGST-tagállamok minden erőfeszítést megtesznek, liogy további exportlehetőségek feltárásával bővítsék a megállapodásokban foglalt volumeneken lelüli kölcsönös árucserét. A hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások és az áruforgalomról szóló éves jegyzőkönyvek tökéletesítése és szerepük fokozása 3. A KGST-tagállamok gazdasági fejlődésének stabilitása érdekében az országok a jövőben is kötnek a köztük megvalósuló áruforgalom fejlesztésének alapját ké pező hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásokat és éves kölcsönös áruszállítási jegyzökönyveket. A hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások és az éves jegyzökönyvek elő fogják segíteni a népgazdasági tervek telje ' sítését, valamint a KGST-tagállamok népgazdasága fejlődési arányainak tervszerű kialakítását. Ezek a népgaz daságoknak a szükséges gépekkel, nyersanyagokkal, anyagokkal és más termékekkel való tervszerű ellátásának és az előállított termékek értékesítése biztosításának bevált formái. A hosszú lejáratú megállapodások és éves jegyzőkönyvek garantálják a KGST-tagállamok gazdasága és kereskedelmi kapcsolatai fejlődésének stabilitását. 4. Az ötéves kereskedelmi megállapodások, amenynyiben ez célszerű, az éves áruforgalmi jegyzökönyvekben konkretizálhatók és bővíthetők. 5. A hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások tökéletesítése a kölcsönös gazdasági együttműködés fejlődésének megfelelően történik, a szocialista építés általa nos törvényszerűségei és a szocialista gazdaságirányítás általános elvei, a tervkoordináció és az áru- és pénzkapcsolatok szélesebb körű felhasználása és szerves összekapcsolása alapján. Az együttműködés tökéletesítése a KGST-tagállamok közötti kölcsönös kereskedelemben 6. A KGST-tagállamok közötti külkereskedelmi kapcsolatok az együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlődésének megfelelően fejlődnek. 7. A gazdasági együttműködés elmélyítése és tökéletesítése elsősorban az anyagi termelés területén, így többek között a nyersanyagok és más áruk előállításában, valamint a nagysorozat-gyártású termékek, elsősorban a gépipari termékek gyártásszakosításával és kooperációjával fog megvalósulni. A fent említett területen létrejövő megfelelő két- és sokoldalú kormányközi megállapodások, illetve a részt vevő országok felhatalmazott gazdálkodó szervezetei között megkötendő szerződések fokozatosan megteremtik az alapját a KGST-tagállamok közötti tartós és hosszú távú termelési kapcsolatoknak. Az ilyen szerződések és megál lapodások megkötésének gyakorlata a távlati tervek ko ordinálása, a gyártásszakosítási és kooperációs munka tő kéletesítésének ererményeképpen mind nagyobb mérték ben bővülni fog. 8. A hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásokat a népgazdasági tervek koordinálásának eredményei alap ján fogják megkötni. E megállapodásokban, a tartós, hosszú távú termelési kapcsolatok alapjaként tükröződ nek azok a kölcsönös áruszállítások, amelyek a megfelelő két- és sokoldalú kormányközi megállapodásokból, illetve a részvevő országok felhatalmazott gazdálkodó szervezetei közölt megkötendő szerződésekből adódnak. A hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások tartalmazni fogják a gyártásszakosítási és kooperációs megállapodásokból és egyéb gazdasági megállapodásokból vagy hosszú lejáratú magánjogi szerződésekből adódó szállításokat. A hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásokat legkésőbb a megállapodások érvényességi Időszakát megelőző év IV. negyedében fogják megkötni. 9. A KGST-tagállamok intézkedéseket tesznek, hogy a népgazdasági tervek koordinálásakor Jétrejött megegyezés figyelembevételével kidolgozandó Hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásokat a részvevő országok ötéves népgazdasági terveivel szorosabban összehangolják. Ennek érdekében a KGST-tagállamok: 9.1. A kölcsönösen szállítandó fontosabb árukat mind a megállapodásokban, mind pedig a részvevő országok ötéves népgazdasági terveiben, a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások teljes érvényesítési időtartamára határozzák meg. 9.2. Olyan intézkedéseket hoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy az exportőrök és az importörök kellő időben megköthessék a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásokban előirányzott árukontingensek realizálására vonatkozó hosszú lejáratú magánjogi szerződéseket. 9.3. Kiterjesztik azt a gyakorlatot, hogy a hosszú lejáratú magánjogi szerződéseket még a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások és az éves áruforgalmi jegyzökönyvek aláírása előtt megkötik. Ez kedvező hatással lesz a kereskedelmi tárgyalások menetére és a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások aláírásának határidőire. 10. A KGST-tagállamok a szocialista nemzetközi munkamegosztás keretében további termelőkapacitásokat létesítenek exportra kerülő áruk termelésére, valamint az árutermelés fokozására, a szocialista piac szükségleteinek maradéktalan kielégítése érdekében, figyelembe véve, hogy az áruforgalom bővítése és formáinak tökéletesítése az anyagi termelés, valamint az együttműködés fejlesztésétől és a KGST-tagállamok közötti valutáris-pénzügyi kapcsolatok tökéletesítésétől függ. Ezáltal megteremtik a megfelelő előfeltételeket minden egyes KGST-tagállam számára, hogy a KGST-tagállamok összességével folytatott külkereskedelmük sokoldalúan kiegyensúlyozott legyen. 11. A KGST-tagállamok 1971—1972-ben kidolgozzák a szükséges intézkedéseket azért, hogy növekedjék a kölcsönös áruszállítások területén vállalt kötelezettségek maradéktalan, kellő időben és jó minőségben történő teljesítéséért viselt felelősség. 12. A KGST-tagállamok aktívan bevonják az ipar képviselőit a hosszú távú kereskedelmi megállapodások előkészítésébe abból a célból, hogy biztosítsák az áruk lehető legszélesebb körű cseréjét, a szállítandó áruk legmagasabb műszaki színvonalát, és kielégítsék a vevők menynyiség, minőség, határidők és egyéb szállítási feltételek iránti követelményeit, valamint az áruválaszték tekintetében a kölcsönös igényeket. A kölcsönösen szállítandó áruk differenciálása olyan csoportokra, amelyekre fix mennyiségi kontingenseket, értékkontingenseket állapítanak meg, és olyanokra, amelyekre nem állapítanak meg kontingenseket 13. A KGST-tagállamok a jövőben a kölcsönösen szállítandó árukat az alábbi csoportok szerint differenciálják: 13.1. olyan alapvető árufajták, amelyekre a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásokban és az éves jegyzőkönyvekben fix mennyiségi kontingenseket állapítanak meg, és a megegyezés szerint rögzítik a egyéb legfontosabb szállítási feltételeket is; 13.2. olyan árucsoportok vagy áruk, amelyekre a hosz szú lejáratú kereskedelmi megállapodásokban és az éves jegyzőkönyvekben csak értékkontingenseket állapítanak meg, míg a konkrét nomenklatúrát a vevő és az eladó egyezteti egymással; 13.3. olyan áruk, amelyekre nem állapítanak meg kontingenseket. 14. A fix mennyiségi kontingensekben megállapított árucsoportokhoz olyan áruk tartoznak, amelyek a szerződő -4. denciáit és javaslatokat kell kidolgozni az ilyen irányú együttműködés kiszélesítésére és elmélyítésére. Ezen az alapon 1973—1974-ben meg kell vizsgálni új rendszerközi kapcsolatoknak az érdekelt KGST-tagállamok részéről történő esetleges kiépítésére irányuló javaslatokat. 12. Javaslatokat kell kidolgozni, hogy az érdekelt KGST-tagállamok közös erőfeszítéssel megteremtik a tudományos-müszaki, termelési és szervezeti feltételeket az, atomenergia Ipari méretekben történő fejlesztésének és hatékony népgazdasági alkalmazásának meggyorsítására. 1971—1973 folyamán ki kell dolgozni — az e téren folyó együttműködés egyik fő előfeltételeként — az atomenergetika fejlesztésének prognózisait, a KGST-tagállamok áramfejlesztő kapacitásai 1990-ig terjedő időszakra szóló általános fejlesztési prognózisának szerves részeként, beleértve a nukleáris fűtőanyagszükséglet meghatározását is. 13. A kokszolható szenek iránt mind mennyiségi, mind minőségi összetételek szerint jelentkező Igények pontosított adatai, valamint az exportáló országokkal folytatott konzultációk alapján az érdekelt KGST-tagállamok 1971—1972 folyamán dolgozzanak ki konkrét javaslatokat a kokszolható szenek iránti növekvő igényeik kielégítésére és ennek kapcsán vizsgálják meg további termelési kapacitások közös erőfeszítéssel történő létrehozásának lehetőségét. 14. Az érdekelt KGST-tagállamok megvizsgálják: — 1971-ben a Lengyel Népköztársaság által benyújtott javaslatokat annak lehetőségeiről, hogy az LNK területén közös erőfeszítésekkel az energetikai szénbányákban kiegészítő termelőkapacitásokat létesítsenek; — 1971—1972 folyamán a Mongol Népköztársaság javaslatait, Mongólia területén az energetikai és kokszolható szenek kitermelésében kifejtendő együttműködés lehetőségeiről és formáiról, a külszíni fejtésre alkalmas jelentős szénkészletek távlati kiaknázása céljából. 15. Fejleszteni kell az érdekelt KGST-tagállamoknak a saját kőolaj- és földgázkitermelés intenzívebb növelésében kifejtett együttműködését, különös figyelmet fordítva arra, hogy a nagy mélységekben és a tengeri akvatóriumokhan fekvő lelőhelyeket bevonják a feltárásba és a kitermelésbe. E célból 1971—1972 folyamán megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni, amelyek alapján elő kell keszíteni és 1973-ban meg kell kötni a megállapodásokat. 16. Tanulmányozni kell azokat a javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió 1972-ben előterjeszt a KGST-tagállamokba irányuló kőolaj- és földgázexport lehetséges volumeneiről az 1980-ig terjedő időszakban, valamint az érdekelt országok azon együttműködésének feltételeiről, hogy további kőolaj- és földgázkitermelő, valamint -szállító kapacitásokat létesítsenek a Szovjetunió területén, s elő kell készíteni és 1973-ban meg kell kötni a megfelelő megállapodásokat. 17. A KGST-tagállainok 1971—1972-ben javaslatokat dolgoznak ki a kőolajfeldolgozó ipar "számára kis mennyiségben szükséges kőolajtermékek, adalékanyagok és katalizátorok gyártásszakosításának fejlesztésére. Vaskohászat 18. A vasércek kitermelésének, dúsításának és pelletezésének olyan mértékű további fejlesztését, amely alapjában véve hosszú időszakra kielégíti az érdekelt KGSTtagállamok növekvő vasércalapanyag-szükségletét, a Szovjetunióban együttes erőfeszítésekkel valósítják meg, tüb bek között — ha szükséges — az érdekelt országok anyagi és egyéb erőforrásainak igénybevételével, amely országok 1971—1972-ben megfelelő megállapodásokat kötnek a Szovjetunióval. 19. 1971—1973 folyamán együttműködési megállapodást kell kötni az érdekelt KGST-tagállamok és a Szovjet unió között egyes ferroövezet-fajták előállítására szolgáló kapacitásoknak a Szovjetunió területén történő létesí tésére. 1972-ben tanulmányozni kell mangán-ferroötvözetekot előállító szükséges kapacitásoknak az érdekelt országok közös erőfeszítéseivel Bulgáriában történő felépítését, mivel ez az ország nagy mangánérckészlstekkel rendelkezik. 20. A KGST-tagállamok kohókoksz-importszükséglfeteit főleg a Lengyelországból, a Szovjetunióból és Csehszlovákiából történő, egyeztetett mennyiségekben lebonyoY Htandô szállítások révén kell biztosítani. A kokszgyártást Lengyelországban és a Szovjetunióban kell fejleszteni, mivel ezek az országok rendelkeznek kokszolható szénkészletekkel. Meg kel'l vizsgálni 1971—1972 folyamán a kokszimportőr KGST-tagállamok kohókoksz-termelésánek optimális méreteit, valamint ezen országok koksz- és kokszo sitható szénimportjának a többi KGST-tagállamból származó célszerű méreteit és lehetőség szerint huzamosabb idő szakra, közvetlen kapcsolatokat kell létesíteni a kohó kokszfelhasználó és -szállító üzemek között. 21. 1971—1972 folyamán ki kell dolgozni a KGST-t&g államok vaskohászati együttműködése hosszú távú fejlesz tésének főbb koncepcióit és az ebből eredő gyártásszakosí tási és kooperációs javaslatokat, elsősorban olyan hengc reltáru és csőfajtákra vonatkozóan, amelyeknél a KGST tagállamok szükségleteinek kielégítése új kapacitások létesítését teszi szükségessé. A szakosított termékek gyártásához szükséges olyan új berendezések építését, amelyek optimális kapacitása meghaladja az egyes KGST-tagálla mok szükségletét, szükség esetén - az érdekelt KGST-tag államok közös erőfeszítéseivel l^ell megvalósítani. 22. Az együttműködést a kohászati termelés koncent rációjának és intenzifikálásának, a meglevők tökéletesí tésének és új, haladó technológiai folyamatok, valamin! komplex automatikai rendszerek kidolgozásának, a kotiá szati termékek minősége további javításának, a nyersvas választék bővítésének és javításának, a munkatermelékenység növelésének, a tapasztalatok és az élenjáró műszaki eredmények kicserélésének irányába kel'l fejleszteni 23. 1971-ben javaslatokat kell kidolgozni nagy kapacitású kohászati üzemnek a Szovjetunió, valamint transzfor mátorlemezt, rozsdamentes, saválló és egyéb különleges minőségű acéllemezeket gyártó üzemeknek a többi KGSTtagállam területén az érdekelt KGST-tagállamok által történő esetleges közös építésére (és szakosítására). 24. A kohászati kapacitások jobb és ésszerűbb kihasználása céljából fejleszteni kell az „INTERMETALL" Vaskohászati Együttműködési Szervezet tevékenységét, elsősorban a vaskohászati termékcsere, továbbá a hengerelt áruk, jsövek és kötőelemek meglevő berendezéseken történő gyártásának szakosítását és kooperációját célzó intézkedések kidolgozása és megvalósítása irányába. Színesfémkohászat 25. Növelni kell a réz termelését Lengyelországban és a Szovjetunióban, a horgany termelését Lengyelországban, a nikkel termelését a Szovjetunióban oly módon, hogy az érdekelt KGST-tagállamok beruházásaikkal részt vesznek új vállalatok Lengyelországban és a Szovjetunióban történő építésében ezen országok javaslatainak fígyelembevé telével, valamint oly módon, hogy felhasználják az együtt működésnek az érdekelt országok által felvetett egyéb kölcsönösen előnyös formáit. E célból az érdekelt KGS'l tagállamok megvizsgálják a Lengyelország és a Szovjetunió által beterjesztett műszaki-gazdasági elgondolásokat, előkészítik és 1972—1973-ban megkötik a megfelelő megállapodásokat. 26. 1971—1972 folyamán javaslatokat kell kidolgozni az ércek és koncentrátumok kitermelése és feldolgozása során keletkező színesfémveszteség csökkentésére, az ércek komplexebb felhasználására, a fémszegény és nehezen feldolgozható nyersanyagok és hulladékok új, korszerű tech uolőgiai folyamatok és berendezések alkalmazásával törté nő felhasználására irányuló együttműködésbe. 27. 1972—1973-ban tanulmányozni kell Mongóliának a réz-, ón-, wolfram- és molibdénlelőhelyek klzös klhaszná lására tett javaslatait. 28. Fejleszteni kell az együttműködést a KGST-tag államok szabad kohászati kapacitásainak kihasználása te rén a színesfémek bérmunkában való termelése céljából élihez az érdekelt KGST-tagállamok 1971—1972 folyamán negfelelő javaslatokat dolgoznak ki. 29. 1971 — 1972 folyamán javaslatokat kell kidolgozni a technológiai szakosítás olyan fejlesztéséin, amely lehetővé teszi a színesfémeket importáló KGST-tagállamok számá ra, hogy az új színesfémfeldolgozó kapacitások létesítése során ne csak a katód- és öntecsimportra, hanem e íélkésztermék-importra is orientálódjanak, késztermékké való feldolgozás végett. 30. 1971—1972 folyamán — az érdekelt országok szük-