Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-07 / 186. szám, szombat

ágazatok fejlesztésében sokoldalúan és kétoldalúan valósul meg. elsősorban hosszú távra, a népgazdasági tervek összehangolásával, a gyártásszakosítás és a kooperáció további elmélyítésével és az együttműködés más formáinak felhasználásával, alapul véve a KGST-tagállamokban a nyersanyagok és fűtőanyagok termelésére és szükségleteire vonatkozó közösen végzett műszaki-gazdasági elemzéseket és hosszú távú prognózisokat, beleértve egyes nyersanyagok és fűtőanyagok esetleges helyettesítését más fajtákkal. 2. A KGST-tagállamok kölcsönösen előnyös együttműködésének formáit és módszerelt a villamosenergia-, a fontosabb fűtő- és nyersanyag-szükségletek kielégítésével kapcsolatos problémák megoldásában az érdekelt országok közötti megállapodás alapján, az ezen országok által kiválasztott együttműködési Irányokból kiindulva fogják meghatározni. 3. Az érdekelt KGST-tagállamok folytatják a fűtőanyag-energetikai és nyersanyag-ágazatok termékeinek a kialakult külkereskedelmi formák alapján lebonyolódó kölcsönös szállítását. Emellett a fenti termékekben mutatkozó növekvő szükségletek teljesebb kielégítése céljából az együttműködés következő formáit használják fel: 3.1. Közös geológiai feltárómunkák végzése a szükséges nyersanyagok és fűtőanyagok felkutatott vagyonának növelésére, beleértve a tengeri akvatóriumokban levő készletek tanulmányozását is. 3.2. Az exportőr országokban a fűtőanyag-energetikai és nyersanyag-ágazatok termékeit gyártó kapacitások fejlesztése abból a célból, hogy növekedjék e termékek exportja, más KGST-tagállamokba és kölcsönösen előnyös megoldásokat tárjanak fel a nyersanyag- és fűtőanyagszállítások egymás közötti fejlesztésére. 3.3: Közös fűtőanyag- és nyersanyag-kitermelő, valamint villamosenergia-termelő vállalatok építése és üzemeltetése. 3.4. Termeléssel, kereskedelemmel, vállalatok, valamint tudományos-kutató szervezetek műszaki tervezésével és építésével foglalkozó nemzetközi szervezetek létesítése, a nagyobb jelentőségű geológiai, termelési és tudománvos-műszaki problémák megoldása érdekében. 3.5. A legújabb korszerű technológiák és berendezések kidolgozására és meghonosítására, a termékek választékának bővítésére és minőségének lavftására, a fűtöés nyersanyagok ésszerű felhasználására, valamint egyes nyersanyag- és fűtőanyagfajták hatékonyabb fajtákkal való helyettesítésére irányuló tudományos-kutató és kísérleti munkák koordinálása, kooperálása és együttes elvégzése. 3.6. Az exportőr országokban egyes fűtő- és nyersanyagfajták termelésének fejlesztésére célhitelek nyújtása, speciális megállapodások alapján. 3.7. Az importőr országok alvállalkozói építő- és szerelő szervezeteinek, munkaerejének és szükséges anyagi forrásainak felhasználása olyan termékfajtákat gyártó (szállító) létesítmények felépítéséhez, amelyek beszerzésében ezek az országok érdekelték. 3.8. A Nemzetközi Beruházási Bank által nyújtott hitelek felhasználása a fűtőanyag-energetikai és nyersanyag-ágazatok fejlesztésével kapcsolatos létesítmények építésére. 4. A KGST-tagállamok abból indulnak ki, hogy a gyártásszakosítás és kooperáció egymás közötti fejlesztése az együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének fontos eszköze. 5. A kölcsönösen előnyös és tartós gyártásszakosítás és kooperáció hatékony fejlesztése céljából a KGST-tagállamok mindenekelőtt: 5.1. Felhasználják a tervezőtevékenység során megvalósuló együttműködés különböző formáit: műszaki-gazdasági prognózisok kidolgozását, a hosszú távú és ötéves népgazdasági tervek koordinációját, valamint egyes iparágaknak és termékfajtáknak az érdekelt országok áltál történő együttes tervezését. 5.2. Kidolgozzák és megvalósítják — minden egyes részvevő ország érdekeinek figyelembevételével — a szükséges hazai és külgazdasági Intézkedéseket. 5.3. Tovább tanulmányozzák az általános közgazdasági kérdéseket, tökéletesítik a valutáris-pénzügyi eszközöket és a külkereskedelmi kapcsolatok formált, valamint a külkereskedelmi és a belföldi árképzést. 5.4. Intézkedéseket tesznek a tudományos-kutató, műszaki tervezési-szerkesztési munkák és a gyártástechnológia területén kifejtett együttes erőfeszítések kiszélesítésére, a műszaki koncepciók egyeztetésére, különösen komplex géprendszerek létrehozásánál, valamint a korszerű tudomány és technika vívmányain alapuló szabványok Időbeni kidolgozására és bevezetésére. 5.5. Széleskörűen bevezetik az együttműködés gyakorlatába a gyártásszakosításra és kooperációra vonatkozó, állami szervek közötti megállapodások és a felhatalmazott gazdálkodó szervezetek közötti olyan szerződések (különösen hosszú lejáratúak) kidolgozását és megkötését, amelyek előirányozzák a gazdasági, termelési, kereskedelmi, tudományos-műszaki, valutáris pénzügyi, jogi és egyéb kérdések egész komplexumának megoldását és meghatározzák a szakosítás konkrét feltételeit, a termékek műszaki-gazdasági paramétereit, az árakat, a kölcsönös szállítások volumenét, a garanciákat, szankciókat stb. Ezen megállapodások és szerződések alapján reálisan kell biztosítani a feleknek a kölcsönös kötelezettségek nem teljesítéséért, illetve nem megfelelő teljesítéséért viselt anyagi felelősségét. A fentiek figyelembevételével a KGST-tagállamok az ipar egyes ágazataiban elmélyítik az együttműködést és fejlesztik a szocialista gazdasági integrációt és e célból az alábbiakban egyeztek meg. Geológia 6. Az erőfeszítéseket elsősorban a távlati (10—20 évre szóló) fűtőanyag- és ásványi nyersanyag-készletek biztosításával kapcsolatos problémák megoldására, a geológiai feltárómunkák fokozására — különösen az alapvető színes fémek vonatkozásában —, a tengeri akvatóriumok, a Kárpátok, a Balkán-hegység és a Kaukázus övezetében, a Mongol Népköztársaság területén és a KGST-tagállamok más perspektivikus körzeteiben található ásványi kincsek tanulmányozására, a szakosított geológiai kutatások elvégzésére és egyes geológiai kérdésekkel kapcsolatos konzultációk megrendezésére, valamint egyes ásványi nyersanyagokat tartalmazó lelőhelyek és területek gazdasági értékelésére kell összpontosítani. 7. Az érdekelt KGST-tagállamok időközönként értékelik a prognosztikus ásványi nyersanyagkészletet. Fűtőanyag-energetikai ágazatok 8. 1971—1973-ban ki kell dolgozni 1990-re és 2000-ig terjedően a fűtőanyag- és energiaszükségletek prognózisát és az érdekelt KGST-tagállamok együttműködésére vonatkozó javaslatokat. Ugyanakkor meg kell határozni az országok 1980. évi fűtőanyag- és energiamérlegei szerkezetének koncepcióját és a különböző energiahordozók felhasználási tendenciáit a KGST-tagállamok energiagazdálkodása hatékonyságának növelése céljából. 9. Fejleszteni kell az országok együttműködését a népgazdaság különböző ágazataiban a fűtőanyag és energia hatékonyabb és gazdaságosabb felhasználási módszereinek tanulmányozásában és bevezetésében, többek között a fűtőanyagok és az energia, valamint a másodlagos energiahordozók felhasználási hatékonyságának fokozása irányába és annak érdekében, hogy a helyi fűtőanyagforrásokat és vízi energiát nagyobb mértékben vonják be a fűtőanvag- és energiamérlegbe. E célból tanulmányozni kell és fel kell tárni a KGST-tagállamokban levő szénkészletek leghatékonyabb perspektivikus felhasználásának főbb irányait, továbbá el kell végezni a különböző fűtőanyagfaiták bányászatának és felhasználásának megfelelő összehasonlító gazdasági elemzését. 1971-ben ki kell dolgozni e munkák elvégzésének programját. 10. Fel kell tárni a villamos energetika fejlődésének fő tendenciáit az 1990-ig terjedő időszakra és 1972-1973ban javaslatokat kell kidolgozni az érdekelt KGST-tagállamok e területre vonatkozó együttműködésre. 11. 1972—1973-ban fel kell tárni a KGST-tagállamok egyesitett energiarendszerei távlati fejlesztésének fő ten14. A fix mennyiségi kontingensekben megállapított árucsoportokhoz olyan áruK tartoznak, amelyek a szerződő felek számára, népgazdaságaik szükségleteinek és a lakosság igényeinek kielégítése szempontjából fontosak (alapvető nyersanyagok, fűtőanyagok, anyagok, gépek és berendezések, mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, valamint közszükségleti cikkek), és amelyek tekintetében, a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás teljes érvényességi időtartamára mennyiségi kontingenseket lehet megállapítani. 15. Egyes esetekben, a felek közötti megegyezés értelmében, a sorozatban gyártott bizonyos gépipari termékekre és egyes más típusú árukra megállapíthatnak csoportos fix értékkontingenseket, s ezen belül csupán az első két-három évre állapítják meg az e kontingensekben szereplő termékek konkrét nomenklatúráját és mennyiségét. A megállapodások érvényességének tdvábbi éveire — a megállapított értékkontingensekből kiindulva — a felek kellő időben egyeztetik az említett termékek mennyiségét, specifikációját és műszaki jellemzőit. 16. Azok közé az árucsoportok vagy áruk közé, amelyekre csak értékkontingenseket állapítanak meg, felveszik azokat a szerződő felek számára fontos árutételeket, amelyekre a KGST-tagállamok fix szállítási kötelelezettséget vállalnak, de amelyeknél a megállapodás aláírásának időpontjában a mennyiség megállapítása nem lehetséges vagy nem célszerű. Az ilyen áruk nomenklatúráját és az e kontingensek keretében szállítandó áruk mennyiségét, az éves jegyzőkönyvek vagy magánjogi szerződések megkötésekor állapítják meg. 17. Olyan áruknál, amelyekre a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásokban értékkontingenseket iognak megállapítani, az alapvető szállítási feltételeket a felek közötti megegyezés szerint, vagy a következő évre megkötendő éves jegyzőkönyvekben, vagy a konkrét áruszállításra vonatkozó magánjogi szerződések megkötésénél fogják meghatározni. 18. A hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásokban és az éves jegyzőkönyvekben szereplő árukra megállapított mennyiségi és értékkontingensek kötelező jellegűek. 19. Az olyan árukkal folytatott kölcsönös kereskedelem, amelyekre nem állapítanak meg kontingenseket, 1971től kezdve valósul meg. Ez ösztönzi az áruforgalomnak a kölcsönösen szállított áruk nomenklatúrájának és választékának bővítése révén történő fejlesztését, és fokozza ezen áruk kereskedelmének operativitását. 20. Egyes olyan árukkal folytatott kölcsönös kereskedelemben, amelyekre nem állapítanak meg kontingenseket, a tagállamok a jövőben abból indulmak ki, hogy: — az érdekelt országok által kölcsönös cserére kijelölt Ilyen áruk konkrét nomenklatúráját és az össz-áruforgalomban képviselt részarányát kétoldalú tárgyalásokon egyeztetik; — a kontingens nélküli árucsoportba olyan áruk kerülnek, amelyek nem szerepelnek sem á mennyiségi, sem az értékkontingensekben. Ugyanakkor a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásokban (éves jegyzökönyvekben) a fontos népgazdasági jelentőségű árukra megállapított mennyiségi és értékkontingensek feletti mindenféle kiegészítő szállítás a korábban egyeztetett kontingensek szerinti áruszállítások volumeneinek konkretizálásaként tekintendő; — a kontingens nélküli kereskedelem keretében szállítandó termékek árát, a külkereskedelmi vállalatok kétoldalúan állapítják meg, a KGST-tagállamok közötti kölcsönös kereskedelemben érvényes árképzési elveknek megfelelően, — az elszámolások a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankon keresztül, az érvényes sokoldalú elszámolási rendszernek megfelelően történnek; — ezeknek az áruknak a szállítását „A KGST-tagállamok szervezetei közötti áruszállítások általános feltételei" (KGST 1968. évi ÁSZF), valamint a KGST-tagállamok közötti kölcsönös kereskedelemben alkalmazott egyéb megfelelő feltételek alapján bonyolítják le; — a kontingens nélküli kölcsönös árucserét nem kell feltétlenül kétoldalúan kiegyenlíteni, minthogy az e szállításokkal kapcsolatos elszámolások minden egyes ország együttes bevételeiben és kiadásaiban tükröződnek. 21. Á KGST-tagállamok, az olyan árukkal folytatott kölcsönös kereskedelem általános növekedésének biztosítása meíletl, amelyekre kontingenseket állapítanak meg, keresni fogják az olyan áruk exportjának és importjának a fejlesztési lehetőségét, amelyekre nem állapítanak meg kontingenseket, és megteremtik a szükséges feltételeket az ezzel az árucsoporttal folytatott kereskedelem számára. 22. A 20. pontban említett szabályozást az 1971-1972ben szerzett tapasztalatok tanulmányozása alapján, 1973ban tökéletesítik. Emellett tanulmányozni fogják a kontingens nélküli kereskedelem sokoldalú alapon történő megvalósításának célszerűségét. 23. A jelen alfejezetben előirányzott intézkedéseket a KGSlT-tagállamok és a Tanács szervei 1971-től kezdődően valósítják meg. Az országok kölcsönös gép- és berendezéskereskedelmének további fejlesztése 24. A KGST-tagállamok nagy jelentőséget tulajdonítanak a kölcsönös gép- és berendezéskereskedelemnek. Ugy tekintik ezt az árucsoportpt, mint áruforgalmuk legaktívabb és legdinamikusabb szektorát. A KGST-tagállaínok a továbbiakban is bővítik a kölcsönös gép- és berendezéskereskedelmet, és különös figyelmet fordítanak a szállítandó gépek műszaki színvonalának és minőségének javítására. 24.1. A KGST-tagállamok létrehozzák azokat a szükséges feltételeket, amelyek biztosítják, hogy az eladó gyors és széles körű információval szolgáljon a vevőnek saját exportlehetőségeiről. Ezért bővíteni fogják az információs és konzultációs szolgálatok hálózatát, hogy segítséget nyújtsanak a vevőnek a számára legmegiüielúuo berendezések, gépek és egyéb termékek kiválasztásához, valamint azok üzemeltetéséhez. 24.2. A KGST-tagállamok intézkedéseket hoznak a kölcsönösen szállítandó gépek és berendezések műszaki kiszolgálási rendszerének gyökeres megjavítására, beleértve a szerelő- és javítóműhelyek, valamint tartalékalkatrész-raktárakkal ellátott speciális szervízállomások kölcsönösség alapján történő megszervezését. 24.3. Ezzel kapcsolatban a KGST-tagállamok konkrét javaslatokat dolgoznak ki a szállítandó gépek és berendezések műszaki kiszolgálási rendszerének megjavítására. E javaslatok elkészítésénél a részt vevő országok, egyebek között, az alábbiakból indulnak ki: — rendszeresen tanulmányozzák a gépek és berendezések világpiacának alapvető fejlődési tendenciáit, különösen a technikai haladással kapcsolatos kérdésbket, s az e területen folyó nemzetközi gyártásszakosltás és kooperáció fejlődésének alapvető tendenciáit; — különös figyelmet fordítanak a kölcsönös gép- és berendezéskereskedelem formáinak és módszereinek tökéletesítésére, és ezzel egyidejűleg kutatni fogják termelési együttműködésük bővítésének útjait; 24.4. 1971—1972-ben a KG.^T-tagállamok befejezik a szállítandó gépek és berendezések műszaki kiszolgálási rendszerének gyökeres megjavításával kapcsolatos intézkedések kidolgozását. A szocialista világpiac fejlődésére vonatkozó hosszú távú prognózisok kidolgozása 25. Az érdekelt KGST-tagállamok kidolgozzák a szocialista világpiac fejlődésének hosszú távú kereskedelmigazdasági prognózisait, hogy ezeket a termelés és a külkereskedelem távlati tervelnek kidolgozásakor az egyes országok felhasználhassák. E prognózisokat a KGST-tagállamok egész népgazdaságának fejlődésére vonatkozó prognosztizálás alapján, vele szoros összhangban fogják kidolgozni. A gazdaság és a külkereskedelem fejlődésében kialakult stabil tendenciák figyelembevétele mellett, a prognosztizálásnál nagy jelentősége van annak, hogy feltárják és mennyiségileg értékeljék azokat a tényezőket, amelyek különösképpen összefüggnek a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés további elmélyítésével és tökéletesítésével, valamint a KGST-tagállamok közötti külkereskedelmi kapcsolatok fejlesztését befolyásoló tudományos-műszaki haladással.