Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-07 / 186. szám, szombat

ségletetnek kielégítése céllábé! — Javaslatokat kell kidolgozni a kis volumenű hengerelt áruk gyártásának szakosítására és 1975-ig meg kei: szervezni termelésüket üzemeli vagy termelési részlegek esetleges epítésének figyelembevételével. „. , , , 31. Egyesíteni kell a KGST-tagállamok erofesziteseit a szükséges kiváló mmőségű félvezető anyagok, a nagy tisztaságú és a különleges fizikai tulajdonságokkal rendel kező fémek iránti igényeik kielégítése terén jelentkező problémák megoldása érdekében. E célból 1971—1972 folyamán javaslatokat kell kidolgozni B rádiótechnika es elektronikai ipar említett anyagok és fémek iránti szükségleteinek kielégítésére, 1973—1975 folyamán pedig a népgazdaság valamennyi többi ágazata kielégítésére. Gépipar 32. Energetikai fő- és segédberendezések; beleértve az atomerőművek berendezéseit is. 32.1 1971—1973 folyamán ki kell dolgozni az energetikai berendezések 1976—1980 közötti időszakra szóló gyártásfejlesztési prognózisait (tájékoztató jelleggel 1985-ig is), figyelembe véve annak lehetőségét, hogy a KGST-tagálla mokban nagy teljesítményű víz—víz típusú reaktorokkal működő atomerőmüveket és gyors neutronokkal működő reaktorokat fognak alkalmazni, hogy meghatározzák a KGST-tagállamok hosszú időszakra szóló együttműködésének alapvető irányait a korszerű, progresszív műszaki és gazdasági mutatójú, nagy üzembiztonságú, manőverezokészségű és automatizált, fő- és kisegítő energetikai berendezések gyártásában, a gyártásszakosítás és kooperácto előnyeinek legteljesebb mértékű felhasználásával. 32.2. 1971—1975 folyamán szakosítási és kooperációs munkákat kell folytatni az energetikai fő- és segédberendezések gyártásában, beleértve az atomerőmüvek berendezéseit, valamint azok alkatrészeit és fő egységeit is. 33. Bányászati és kőolajkitermelő berendezesek, vala mint a genlógiai felderítő és fúróberendezések. 33.1. El kell végezni az alapvető bányászati berendezések, ezen belül a komplett berendezések fejlesztésének műszaki-gazdasági elemzését, a tudományos-műszaki világszínvonallal összehasonlítva. 1971-1972 folyamán ki_ kell dolgozni e berendezések 1980 ig és lehetőség szerint 1985-ig terjedő fejlesztésének prognózisait, és azok alap-,, ján javaslatokat kell készíteni a hasznos ásványok bányászata leghatékonyabb, korszerű gépesítési és automatikai eszközeinek kidolgozására. 33.2. 1972—1973-ben javaslatokat kell kidolgozni az alapvető bányászati berendezések, a legfontosabb és hiánycikk jellegű akatrészeik, főegységeik ás aggregátjaik termelésének szakosítására és kooperációjára. 33 3 El kell végezni a kőolajkitermelő berendezések, ezen belül a komplett berendezések fejlesztésének műszaki gazdasági elemzését a tudományos-műszaki világszínvonallal összehasonlítva, és 1971—1972-ben ki kell dolgozni e berendezések 1980-ig és lehetőség szerint 198ö-ig terjedő fejlesztésének prognózisait; műszaki-tudományos együttműködést kell megvalósítani, figyelembe véve az elvégzett elemzések és prognózisok eredményeit. 33.4 1971—1973 folyamán javaslatokat kell kidolgozni olyan új kőolaj- és földgázkitermelő berendezések gyártásának szakosítására és kooperációjára, amelyek gyártása az 1971—1975 közötti időszakbán fejlődött ki, valamint e berendezések legfontosabb főegységeinek és aggregátjainak gyártásszakosítására és kooperációjára. 33.5. Folytatni kell a geológiai feltáró és fúrási munkák fejlett, a korszerű világszínvonalnak megfelelő geofizikai, bányászati-fel táró és fúrási berendezésekkel, valamint készülékekkel történő felszerelésére - ideértve a tengeri akvatóriumok kutatásához szükséges berendezeseket és készülékeket is — és e berendezések kidolgozására irányuló együttműködést. 1971—1972 folyamán el kell végezni a szilárd ásványi kincsek feltárását végzó fúróberendezések gyártásszakosításával kapcsolatos munkákat ú), egységes ti-pus soruknak megfelelően, az ásványi kincsek geológiai feltárása, a hidrogeológia és a műszaki geológia számára. 34. Vas- és színesfémkohászathoz szükséges bányászati dúsító- és kohászati berendezések. 1971—1972 • folyamán javaslatokat kell kidolgozni a vas- és színesfémkohászat számára szükséges alapvető bányászati dúsító- és kohászati berendezések műszaki színvonalának és automatizáltsági fokának növelésére. 35. Fémforgácsoló szerszámgépek, ezen belül programvezérlésű szerszámgépek, automata gépsorok és komplex géprendszerek, valamint kovácsoló-sajtulö berendezések. 35.1. 1971—1975 folyamán javaslatokat kell kidolgozni a fémforgácsoló szerszámgépek főbb csoportjainak, ezen belül 1971 — 1972 folyamán a specális, a szakosított és a precíziós szerszámgépek, automata gépsorok és aggregátszerszámgépek gyártásszakosítására és kooperációjára, elsősorban a csapágyipar, a gépkocsi- és traktoripar, valamint a szerszámgépipar számára. 1971—1973 folyamán el keľl végezni az aggregát-szerszámgépek és automata gépsorok tipizált elemei és fő egységei gyártásának szakosításával és kooperációjával kapcsolatos munkákat. 35.2. Fejleszteni kell az együttműködést a numerikus programvezérlésű szerszámgépek, a megmunkáló központok, a numerikus programvezérlésű szerszámgép- és géprendszerek, valamint a numerikus programvezérlésű rendszereknek a létrehozásában, gyrátásszakosításában és kooperációjában. A programvezérlésű szerszámgépek létrehozására irányuló munkák komplexumát 1971—1975 folyamán kell befejezni. E célból 1971—1974 folyamán ki kell dolgozni: — a numerikus programveaérlés egységesített rendszereit. Tipizálni kell ezeket a rendszereket és a programvezérlésű szerszámgépeket, továbbá azok komplett fő egységeit és a numerikus programvezérlésű szerszámgépek specifikus műszerkészletét, hogy ezt követően megkezdődhessen a gyártásuk; — a numerikus programvezérlésű szerszámgépek gépi programozásának egységes nyelvét, majd ezt követően meg kell valósítani ennek bevezetését. Tanulmányozni kell a gépi programozás nemzetközi hálózata megteremtésének lehetőségét is, figyelembe véve a meglevő programozási nyelvek felhasználásának lehetőségeit; — a programvezérlésű szerszámgépeik, a numerikus programvezérlésű rendszerek, a numerikus programvezérlésű szerszámgépek tipizált komiplett főegységei és kooperációjára vonatkozó javaslatokat. 35.3. Fejleszteni kell a KGST-tagállamok közötti gyártásszakosítást és széles körű kooperációt a szerszámgépipar komplett termékek, főegységek, tartozékok és a ""fémforgácsoló szerszámgépek technológiai felszerelése iránti szükségleteinek kielégítése érdekében, ezek tipizálása és szabványosítása alapján. E célból el kell végezni: — 1972 végéig a kiválasztott nómenklatúra szerinti komplett termékek, főegységek, tartozékok és technológiai felszerelések szabványosítását és egységesítését; — 1971—1973 folyamán a komplett termékek, főegységek, tartozékok és technológiai felszerelések gyártásszakosításával és kooperációjával kapcsolatos munkákat. 35.4. Fejleszteni kell és el kell mélyíteni a tudományos-műszaki együttműködést a szerszámgépek és a kovácsoló-sajtoló berendezések műszaki színvonalának emelése, valamint a perspektivikus fémforgácsoló szerszámgépfajták, kovácsoló-sajtoló berendezések és géprendszerek létrehozása céljából, többek között az új, nagy termelékenységű technológiai folyamatok számára. 36. Vasúti és közúti közlekedési eszközök: 36.1. A KGST-tagállamok tehervagonok és Dieselmozdonyok iránti igényeinek teljes kielégítése céljából 1971—1972-ben javaslatokat kell kidolgozni ezek korszerű, tudományos-műszaki színvonalú gyártásának az érdekelt KGST-tagállamok által történő megszervezésére, maximálisan kihasználva a -tartós (10—15 évre szóló) gyártásszakosítás és kooperáció alapján az egyes országokba történő gyártásának megszervezésével kapcsolatos lehetőségeket, felhasználva ehhez mind a meglevő, mind az újonnan létrehozandó termelési kapacitásokat. 36.2. 1971—1972 folyamán javaslatokat kell kidolgozni és megfelelő megállapodástervezeteket kell előkészíteni a KGST-tagállamoknak a vasúti gördülőanyag számára szükséges automatikus kapcsolók iránti szükségletei kielégítésére, az automatikus kocsikapcsolásna való áttérésüktől függően. ,36.3. Szakosítás és kooperáció révén 1975-ig biztosítani kell a konténeres szállítási rendszer technikai eszköA tudományos-njűszaki kutatások eredményeinek átadása az érdekalt országok közötti egyeztetés aiapján történik Ezek a tudományos-műszaki kutatások eredményeinek színvonalától és értékétől függően mind térítésmentesen, mind pedig a létrejött megállapodásnak megfelelő anyagi térítés feltételei mellett kerülhetnek átadásra, annak szem előtt tartásával, hogy ennél az átadásnál figyelembe fogják venni minden egyes ország nemzeti érdekeit és minden KGST-tagállam közös érdekeit. 5.5. Együttműködés a találmányok és a szabadalmak területén. A KGST-tagállamok a tudomány és a technika területén megvalósuló együttműködésben irányadónak azokat a tudományos-műszaki együttműködés szervezési, gazdasági és jogi alapjaira vonatkozó okmányokat íogják tekinteni, amelyeket a KGST-szervek a KGST XXIII. (külön) ülésszakán hozott határozat teljesítéseképpen fogadtak el. A tudományos-műszaki tájékoztatás kérdései 6. A KGST-tagállamok elmélyítik a nemzeti tudomá nyos és műszaki tájékoztatást rendszerek együttműködését, és intézkedéseket tesznek, hogy az érdekelt országok nemzetközi tudományos és műszaki tájékoztatási rendszert hozzanak létre. A nemzetközi rendszer a nemzeti rendszerek kooperációjára, az ágazatok és speciális információfajták szerinti nemzetközi tájékoztatási alrendszerek létrehozására, valamint a KGST-tagállamok által létrehozott Nemzet közi Tudományos és Műszaki Tájékoztatási Központ tevékenységére épül. 7. A nemzetközi tudományos-műszaki tájékoztatási rendszert 1972—1975 között szakaszosan hozzák létre. Együttműködés a tudományos káderképzésben 8. A KGST-tagállamok e téren folytatott együttműködésük elmélyítése és tökéletesítése céljából: — tovább szélesítik az együttműködést a tudományos káderek képzésében, a legnagyobb nemzeti tudomanyos-kutató és felsőoktatási intézményekben, valamint a meglevő és újonnan létrehozandó nemzetközi tudományos-kutató intézetekben, műszaki tervezési-szerkesztési szervezetekben, közös laboratóriumokban és osztályokon; — az egyes tudományos és műszaki problémák kidolgozására vonatkozó megállapodások megkötésekor egyeztetik a tudományos munkatársak képzésével kapcsolatos együttműködés kérdéseit; — a tudományos káderképzšssel kapcsolatos együttműködésben igénybe vtjszik — egyéb formák mellett — a valuta nélküli egyenértékű cserét és az érdekelt országok közötti kölcsönös elszámolásokat is; — a KGST-tagállamok közötti megállapodás alapján a tudományos káderek továbbképzéséhez igénybe veszik a nemzeti továbbképző intézeteket, az egyes országokban rendezendő szakosított tanfolyamokat, szemináriumokat, szimpóziumokat, nyári iskolákat, kollokviumokat és tudományos konferenciákat, valamint tudományos tanulmányutakat szerveznek a nemzeti és nemzetközi tudományos Intézményekbe az egyes országok között kialakult rendnek megfelelően; — fejlesztik az előadók és a tanárok kölcsönös kiküldését a tudonicinoys káderek továbbképzését szolgáló előadássorozatok megtartására; — megszervezik a tudományos káderképzési és továbbképzési kérdésekre vonatkozó információs anyagok és tapasztalatok rendszeres cseréjét. Együttműködés a tudományos-műszaki kutatásoknak műszerekkel, berendezésekkel, anyagokkal stb. való ellátásában 9. A KGST-tagállamok az e téren folyó együttműködést minden erővel az alábbi főbb irányokban fogják fejleszteni: 9.1. A speciális tudományos készülékek és műszerek, berendezések és a tudományos kutatásokhoz szükséges, hiánycikk jellegű anyagok előállításával kapcsolatos kutatások koordinálásának és kooperálásának, valamint szükség esetén ezek gyártásának kibővítése terén, ezen beiül olyan területeken, mint az -optikai-spektroszkópiai kutatások, a fiziológiai kutatások, az ultranagy-vákuum előállítása és mérése, a geofizikai műszergyártás, valamint a kísérletek automatizálása. E célból az érdekelt -KGST-tagállamok 1971-1972ben javaslatokat dolgoznak ki, többek között a nukleáris műszergyártásban folyó tudományos kutatásokhoz szükséges precíziós egyedi mérőeszközök előállításával (etalonműszerek gyártása) foglalkozó nemzetközi tudományos-termelő egyesülés megszervezésére, továbbá a tudományos kutatások és a klinikai orvostan számára szükséges orvosbiológiai műszerek és készülékek terén folyó együttműködés koordinációs központjának az érdekelt országok által történő létrehozására. 9.2. A speciális készülékek, berendezések, műszerek, vegyszerek, reagensek, analitikai etalonok és más anyagok, különösen a nem sorozatban gyártott termékek kölcsönös szállításának és operatív cseréjének kiszélesítését szolgáló feltételek megteremtése, az érdekelt országok tudományos-kutató és műszaki tervezési-szerkesztési szervezetei folyó szükségleteinek kielégítése céljából, valamint a kölcsönös szállítások volumenének és csatornáinak meghatározása; kölcsönös operatív tudományosműszaki tájékoztatás megvalósítása az egyes országokban előállításra kerülő, a tudományos és műszaki kutatásokhoz szükséges gyártmányokról és anyagokról. E célok elérése érdekében az érdekelt KGST-tagállamok 1971—1972-ben megfelelő megállapodásokat kötnek. Javaslatok kidolgozása a tudománynak és a technikának a Mongol Népköztársaságban történő intenzívebb és hatékonyabb fejlesztéséhez való segítségnyújtásra és közreműködésre 10. A Mongol Népköztársaság kérése alapján a KGST-tagállamok széles körű gyakorlati segítséget fognak nyújtani Mongólia tudományos-műszaki fejlődésének meggyorsításához. E segítségnyújtás formáira és útjaira vonatkozó konkrét javaslatokat a KGST szerveiben 1971—1972-ben fogják kidolgozni a Mongol Népköztársaság által elkészített elgondolások és javaslatok alapján. 6. fej Együttműködés a külkereskedelem terül A KGST-tagállamok tökéletesítik a kölcsönös kereskedelemben kifejtett együttműködést, beleértve az árképzés kérdéseit is, és fejleszteni fogják a kereskedelmet a többi szocialista országokkal és más országokkal is. A kölcsönös kereskedelem további fejlesztése céljából a KGST-tagállamuk az alábbiakban állapodtak meg: A szocialista világpiac befogadóképességének és stabilitásának növelése és a KGST-tagállarrok közötti kölcsönös kereskedelem bővítése 1. A KGST-tagállamok a jövőben is nagy figyelmet fordítanak a kölcsönös kereskedelem bővítésére. A KGSTtagállamok gazdaságának mind nagyobb mértékű ipae z e t stén,beleértve az árképzés kérdéseit is ri jellege körülményei között a szocialista nemzetközi munkamegosztás, a népgazdasági tervek koordinációja, a gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztése, alapul szolgái kölcsönös kereskedelmünk gyorsabb ütemű fejlesztéséhez és a kereskedelem hatékonyságának növeléséhez. A külkereskedelem aktív hatást fog gyakorolni minden egyes KGST-tagállam gazdaságának további fellendítésére, elő fogja segíteni az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztését. , 2. A KGST-tagállamok közötti kereskedelmi kapcsolatok a jövőben is az állami külkereskedelmi monopólium alapján fejlődnek erősítve és tökéletesítve a tervgazdaság alapjait. A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése