Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-07 / 186. szám, szombat

— Kooperáció a tudományos-műszaki kutatások lefolytatásában; — egyes tudományos-műszaki problémák közös kidolgozása; — a tudományos és műszaki kutatások koordinációja; — a tudományos-műszaki ere'dmények és az élenjáró tapasztalatok cseréje; — az együttműködés elmélyítése a tudományos-műszaki tájékoztatás, a találmányok és licencek területén; — az együttműködés bővítése a tudományos káderek képzésében és együttműködés egyéb egyeztetett terüleEnnek érdekében a KGST-tagállamok az alábbiakban állapodtak meg: Olyan főbb tudományos-műszaki problémák, amelyeket a leghatékonyabb együttműködési formák alkalmazásával kell együttesen kidolgozni 1. A KGST-tagállamok közös erőfeszítéseiket tudományos potenciáljaik kooperálása útján, az alábbiak megoldására összpontosítják: — a népgazdaság távlati fejlesztése szempontjából nagy jelentőségű alapkutatási és feltárókutatási tudományos problémák; — fontos alkalmazott jellegű tudományos problémák; ezen belül a KGST-tagállamok megfelelő népgazdasági ágazataiban a gyártásszakosítással és a kooperációval összefüggő problémák. 2. A KGST-tagállamok megállapodtak abban, hogy hozzáfognak az alábbi problémák együtes megoldásához: — kutatások a biofizikában; — a meglevő élelmiszerek tápértékének növelése és új, kiváló minőségű élelmiszerfajták létrehozása; — a mezőgazdasági kultúrák szelekciója, nagy terméshozamú és hibrid fajták létrehozása; — peszticidek és biológiai növényvédő szerek új fajtáinak kutatása; — természetvédelmi intézkedések kidolgozása; — a termelési folyamatok gépesítése, villamosítása és automatizálása a növénytermesztésben, állattenyésztésben, erdőgazdaságban; — fanyersanyagok komplex felhasználása; — a világóceánok legfontosabb körzetei vegyi, fizikai, biológiai és egyéb folyamatainak tanulmányozása; — a tengerek és óceánok kutatása ásványi kincsek kiaknázására; — új műanyagok és szintetikus gyanták szintézise és előállításukhoz új technológiai folyamatok kidolgozása; — új ipari katalizátorok kidolgozása; — intézkedések kidolgozása a fémek korrózió elleni védelmére; — új félvezető anyagok és nagy tisztaságú fémek létrehozása; — programvezérlésű rendszerek létrehozása a fémmegmunkáló gépek számára; — a számítástechnika új eszközeinek létrehozása és a számítástechnika felhasználása a népgazdaságban; — műszerek, automatizálási eszközök és berendezések létrehozása a tudományos kutatásokhoz; — kutatások folytatása az irányítás-szervezés, a kibernetika és az operációkutatás területén; — az atomenergia ipari méretű bevezetése az érdekelt KGST-tagállamok népgazdáságban. Az érdekelt országok 1971-ben megkötik az említeti problémákkal kapcsolatos együttműködésről szóló megál lapodásokat vagy szerződéseket. 3 Az említett, valamint más problémákkal kapcsolatban a részvevő országok rendszeresen együttműködnek az adott területek tudományos és műszaki fejlesztési tendenciáira vonatkozó prognosztizálásban. 4. Az együttes megoldásra kiválasztott területeket és problémákat a tervek koordinálásakor konkretizálják és kiegészítik. A kiválasztott problémákkal kapcsolatos együttműködést komplex tudományos-kutatási programok alapján kívánják megvalósítani és egyezményekkel, szerződésekkel, valamint más okmányokkal szabályozni. Az említett okmányokban meghatározzák a kutatások célját, elvégzésük határidejét, az együttműködés formáit — beleértve a koordinációs központoknak, nemzetközi tudományoskutató intézeteknek, műszaki tervezési-szerkesztési szervezeteknek, közös laboratóriumoknak és osztályoknak, ideiglenes nemzetközi tudományos-kutató kollektíváknak, nemzetközi önelszámolású tudományos-termelési egyesüléseknek a létrehozását az érdekelt országokban, valamint meghatározzák a műszaki dokumentációk, ipari minták, licencek stb. átadásának rendjét és a kutatási eredmények felhasználásának feltételeit. A tudományos-műszaki együttműködés szervezeti formái és jogi alapjai 5. Az érdekelt KGST-tagállamok az együttműködés különböző szervezeti fornfiáit használják fel, ezeket minden egyes konkrét esetben a munkák céljából és tartalmából kiindulva, a KGST-tagállamok együttműködésére vonatkozóan általánosan elfogadott elvek alapján határozzák meg. Az együttműködés új formáinak alkalmazása mellett felhasználják az együttműködésnek azokat a formáit, amelyek a KGST-tagállamok által végzett fontosabb tudományos és műszaki kutatások koordinálása során eddig is beváltak. Az együttműködő szervezetek anyagi érdekeltségének és a vállalt kötelezettségek teljesítéséért viselt kölcsönös felelősségének növelése céljából a tudományos-műszaki együttműködést szélesebb körben fogják szerződéses alapon folytatni; jogilag szabályozzák a munkák elvégzésével és az eredmények felhasználásával összefüggő valamennyi alapvető kérdést. A KGST-tagállamok a tudományos-műszaki együttműködés alábbi formáit fogják elsősorban alkalmazni; 5.1. Kooperáció a tudományos-műszaki kutatások lefolytatásában, a minisztériumok, főhatóságok, intézetek, vállalatok és más szervezetek közötti (az együttműködésre vonatkozó egyeztetett programokat felölelő) egyezmények és szerződések alapján. Az érdekelt országok, szükséges esetekben, megállapodások alapján koordinációs központokat hoznak létre, amelyek ellátják a koordinátor funkcióit a tudomány és a technika kiválasztott problémáira vonatkozó együttműködési programoknak ezen országok szervezetei által történő kidolgozásával és megvalósításával kapcsolatban. A koordinációs központ funkcióit általában a megfelelő tudományos-műszaki bázissal rendelkező nemzeti tudományos-kutató, műszaki tervezési-szerkesztési vagy más szervezet fogja ell,átnl. Koordinációs központként kijelölhető az érdekelt KGST-tagállamok nemzetközi szervezete is, ha ott megvannak a szükséges tudományos és szervezeti előfeltételek. A konkrét tudományos-kutató, műszaki tervezésiszerkesztési, technológiai és kísérleti munkák elvégzéséhez — egyezmények és szerződések alapján — létre lehet hozni egy vagy több ország nemzeti szervezetei mellett ideiglenes nemzetközi tudományos-műszaki kollektívákat. 5.2. A tudományos és műszaki kutatások együttes elvégzése oly módon, hogy a érdekelt országok — egyezmények alapján — nemzetközi tudományos-kutató intézeteket, műszaki tervezési-szerkesztési szervezeteket, közös laboratóriumokat és osztályokat, valamint önelszámolású nemzetközi tudományos-termelő egyesüléseket hoznak létre. A nemzetközi tudományos-kutató intézeteket, valamint a közös laboratóriumokat és osztályokat a fontosabb tudományos és műszaki területekkel és probélmákkal kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások elvégzésére hozzák létre. A közös laboratóriumokat és osztályokat valamelyik nemzeti tudományos-kutató vagy műszaki tervezési-szerkesztési szervezet mellett hozzák létre a kiválasztott tudományos-műszaki feladat megoldása érdekében. Nemzetközi önelszámolású tudományos-termelési ggyesülések létrehozhatók az érdekelt országok közötti megállapodás alapján, az új technika konkrét fajtáinak ígyüttes kutatására, tervezésére, kipróbálására, valamint ezek előállítására és értékesítésére. 5.3. A kölcsönös érdekű tudományos és műszaki kutatások koordinálása. 5.4. A tudományos-műszaki kutatások eredményeinek cseréje. eetnek (nagy befogadóképességű konténerek, a különböző közlekedési ágak speciális gördülőanyaga és különleges átrakóberendezések) gyártását olyan nomenklatúra szerint és olyan mennyiségben, amely biztosítja a konténeres szállítási rendszer működésbe lépését még a jelenlegi ötéves tervidőszakban (1971—1975), továbbá 1973—1974 folyamán ki kell dolgozni javaslatokat a konténeres szállítási rendszer technikai eszközei iránt a KGST-tagállamokban 1976—1980 között és lehetőség szerint 1985-ig terjedő időszakban jelentkező szükségletek kielégítésére. 38.4. 1971—1972 folyamán javaslatokat kell kidolgozni arra vonatkozóan, hogy az érdekelt országok miképpen szervezzék meg kooperációs alapon a nagy hordképességű tehergépkocsik gyártását a KGST-tagállamok szükségleteinek kielégítése érdekében. A javaslatokban elő kell irányozni a gépkocsik aggregátjainak és főegységeinek az országok szakosított vállalatainál, széles körű és tartós gyártásszakosítás és kooperáció alapján történő előállítása lehetőségét, a meglevő és az 1971—1975 folyamán létesítendő új termelőkapacitások felhasználásának szem előtt tartásával. ' 36.5. 1971—1973 folyamán ki kell dolgozni a személygépkocsik olyan méretű gyártásának műszaki és gazdasági elemzését, amely nagy hatékonyságú termelést biztosít az egyes KGST-tagállamok konkrét feltételeitől függően, és javaslatokat kell készíteni az e területen folyó együttműködésre. 36.6. Rendszeresen el kell végezni a gépkocsi-főegységek és -alkatrészek gyártásszakosításával és kooperációjával kapcsolatos munkákat. Az egyes főegységekkel és alkatrészekkel kapcsolatos munkákat 1973-ig be kell fejezni. 36.7. 1971—1975 folyamén kutatómunkákat kell folytatni a levegő kipufogó gázok általi szennyezésének csökkentésével, a gépkocsik megbízhatóságának és tartósságának növelésével, a gépkocsik menetbiztonságának fokozásával kapcsolatos problémákról. 36.8. Rendszeresen dolgozni kell a gépkocsipark javításának, szerviz- és pótalkatrész-ellátásénak megszervezésével összefüggő kérdéskomplexum megoldásán, többek között: — 1972—1973 folyamán javaslatokat kell kidolgozni az érdekelt országok e területen megvalósuló együttműködésének irányára és konkrét formáira. — 1974 végéig javaslatokat kell kidolgozni a KGSTtagállamok javítószolgálatai és szervizállomásai számára szükséges korszerű berendezések iránt jelentkező szükségletek kielégítésére és a kölcsönösen szállítandó gépkocsik tartalék alkatrészekkel való ellátásának megszervezésére, e javaslatok 1976—1980 között és 1980 utáni megvalósítása céljából. 37. Hajök, hajóberendezések és mechanizmusok, Dieselhajómotorok. 37.1. 1973 végéig meg kell határozni a tengeri és belvízi hajók tervezésének és építésének fő irányait és 1974-ben ki kell dolgozni javaslatokat a KGST-tagállamok e hajók iránti szükségleteinek gyártásszakosítás útján történő kielégítésére az 1976—1980 közötti időszakban és lehetőleg 1985-ig. 37.2. Javaslatokat kell kidogoznl a KGST-tagállamok hajógyártásának komplett hajóberendezésekkel, azok alkatrészeivel és főegységeivel való ellátására nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció alapján. Az 1975-ig terjedő Időszakra vonatkozó javaslatokat 1972 végéig, az 1976—1980 közötti és lehetőség szerint az 1985-ig terjedő Időszakra vonatkozóakat pedig 1974 végéig kell kidolgozni. 37.3. El kell végezni a gyártásszakosítási és kooperációs munkákat: — 1972 végéig a nagy tefjesítményű, keresztfejes Diesel-hajómotorokra vonatkozóan, az 1980-ig és lehetőség szerint 1985-ig terjedő időszakra; — 1973 végéig a nagy teljesítményű közepes fordulatszámú forgattyús Diesel-hajómotorokra vonatkozóan az 1980-ig és lehetőség szerint 1985-ig terjedő időszakra. 38. Vegyipari, kőolaj-feldolgozó, cellulóz- és papíripari technológiai berendezések, komplett üzemek: 38.1. 1971—1972 folyamán ki kell dolgozni az ammónia, etilén előállításához szükséges komplett technológiai sorok, valamint a műanyag- és gumifeldolgozó géprendszerek és berendezések 1971—1980 közötti és lehetőség szerint 1985-ig terjedő gyártásfejlesztésének elemzéseit és prognózisait. 38.2. 1971—1975 folyamán javaslatokat és ajánlásokat ke'il kidolgozni a KGST-tagállamok együttműködésére a következő területeken: tudományos-kutató és műszaki tervezési-szerkesztési munkák, műanyag, vegyi szálak és műselyem, papír, etilén (olefinek), legfontosabb szervetlen kémiai termékek előállításához szükséges komplett berendézések, valamint műanyag- és kőolaj-feldolgozó, továbbá háztartási vegyi áruk előállítását végző géprendszerek gyártásszakosítása és kooperációja, valamint ezek szállítása. 39. Könnyfiipari technológiai berendezések: 39.1. 1971—1972-ben ki kell dolgozni a könnyűipar korszerű gépek és berendezések legfontosabb fajtáiban (ideértve a programvezérlésüeket is) 1985-ig jelentkező szükségleteire vonatkozó prognózisokat a textil-, kötöttáru- és konfekcióipar, a bőr- és cipőipar (ideértve a műbőröket is), a famegmunkáló és nyomdaipar számára. 39.2. 1971—1975 folyamán — a prognózisok tanulmányozása alapján — Javaslatokat és ajánlásokat kell kidolgozni a KGST-tagállamok alábbi területeken megvalósítandó együttműködésére: tudományos-kutató és műszaki tervezési-szerkesztési munkák, tipizálás és szabványosítás, gyártásszakosítás és kooperáció, a KGST-tagállamok komplett technológiai sorok és géprendszerek, berendezések és egyéb könnyűipari és famegmunkáló-ioarl berendezésfajták iránti, szükségleteinek fedezése céljából 40. Élelmiszerinari technológiai berendezések: 1971—1975 folyamán ki kell dolgozni az élelmiszeripar 1985-ig jelentkező berendezés-szükségletének kőző

1: erővel történő kielégítését célzó, intézkedési programot és elsősorban az alábblakat kell előirányozni: — meg kell gyorsítani többek között komplett üzemek, technológiai típussorok, egyes gépek és berendezések, ezen belül az általános rendeltetésűek gyártásszakosítására és kooperációjára irányuló munkákat; — fejleszteni kell az új, progresszív, nagy teljesítményű sorok, nagymértékben automatizált és gépesített géprendszerek, berendezések gyártásszakosításában és kooperációjában megvalósuló együttműködést, mindenekelőtt a tej-, malom-, sütő-, konzerv-, hús és söripar számára, valamint folyékony élelmiszeripari termékek és egyéb élelmiszerek kiszereléséhez és csomagolásához. A gyártásszakosítási és kooperációs munkák első szakaszát 1971—1973 folyamán kell megvalósítani. 41. Traktorok, mezőgazdasági gépek és a mezőgazdasági termelés komplex gépesítéséhez szükséges berendezések. 41.1. Legkésőbb 1973. első félévében javaslatokat kell kidolgozni a traktorok; főbb mezőgazdasági gépek, az ipari módszerekkel termelő mezőgazdasági objektumok számára szükséges komplex technológiai sorok és berendezések gyártásszakosításának és kooperációjának elmélyítésére és bővítésére a perspektivikus nemzetközi géprendszer alapján. 41.2. 1971—1975 folyamán új, progresszívebb traktor-, mezőgazdasági gőp- és géprendszertípusokat kell kifejleszteni a KGST-tagállamok tudományos-kutató és szerkesztő szervezetei erőfeszítéseinek egyesítése alapján. 41.3. 1971—1972 folyamán koordinálni kell a tudományos-kutató és kísérleti-szerkesztési munkákat, elő kell irányozni a mezőgazdasági technikával szemben támasztott műszaki és gazdasági követelmények együttes kidolgozását, továbbá új géprendszerek, és ezen egységes géprendszerekbe tartozó olyan gépek, energetikai eszközök és komplett gépsoroknak az érdekelt országok által szerződéses alapon történő együttes létrehozását, amelyek a műszaki-tudományos haladás követelményeinek megfelelnek. 42. Építőipari és építőanyag-ipari technológiai berendszések. 42.1. 1971—1975 folyamán folytatni kell az alapvető építőipari és építőanyag-lparí berendezések és gépkomplexumok gyártásszakosítási és kooperációs munkáit úgy, hogy ezek a legközelebbi években kiterjedjenek a berendezések legfontosabb típusaira és komplexumaira (rendszereire), azok egyes alkatrészeinek, főegységeinek, aggregátjainak és komplett termékeinek egységesítése és szakosítása alapján.