Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-07 / 186. szám, szombat

42.2. 1971—1975 folyamán el kell végezni az építőiparban jelenleg alkalmazott, valamint az új, progresszív technológiai folyamatokhoz szükséges géprendszerek, komplett berendezések és egyedi univerzális berendezések létrehozását célzó munkákat. 43. Közszükségleti cikkek (háztartási hűtőgépek, mosógépek, háztartási villamos készülékek, varrógépek stb.). El kell végezni a háztartási gépek és készülékek főegységei és komplett termékei gyártásának szakosítását és kooperációját, a tudományos-kutató és kísérleti-szerkesztési munkák koordinációját, valamint a termékek egységesítését és szabványosítását célzó munkákat, figyelembe véve, hogy elsősorban a hűtőgépek, mosógépek, porszívók, takarítógépek és készülékek, háztartási varrógépek és egyéb háztartási készülékek vonatkozásában, ezeket 1973ban be kell fejezni. Rádiótechnikai és elektronikai ipar 44. A KGST-tagállamok elmélyítik és kibővítik együttműködésüket a korszerű elektronikus számítógépek kidolgozásában, gyártásában és alkalmazásában, valamint az egymással kompatibilis programokat és információkat alkalmazó irányítási rendszer kidolgozásában. 45. Ki kell dolgozni az összes információfajta továbbítására szolgáló kompatibilis automatizált, komplex hírközlőrendszer koncepcióját, valamint megvalósítási programját. 46. Abból a célból, hogy kielégítsék a megtelelő népgazdasági ágak egyre növekvő szükségleteit az elektronikus készülékek, alkatrészek és főegységek — elsősorban félvezetős készülékek és mikroelektronikus áramkörök — teljes választékával, dolgozni kell e termékek gyártásának szakosításán és kooperációján. 47. A gyártásszakosítás és kooperáció alapján 1971— 1975 folyamán el kell végezni a színes televíziórendszerhez tartozó berendezéskomplexum tökéletesítésével és e rendszernek a KGST-tagállamokban való bevezetésével, valamint a színes képcsövek nagy sorozatú gyártásának elsajátításával kapcsolatos munkákat. 48. A gyártásszakosítás és kooperáció alapján ki kell alakítani a mérési, ellenőrző és vizsgálati folyamatok automatizált rendszerét, és 1975-ig el kell kezdeni a termelésbe való bevezetését, bővíteni kell az automatizált digitális rádió-elektronikus mérőműszerek választékát. 49. A polgári légi közlekedés szükségletei számára ki kell dolgozni a légi forgalom automatikus vezérlő rendszerét, valamint javaslatokat az e téren folyó tudományos-műszaki együttműködésre és az e rendszerbe tartozó készülékek gyártásszakosítására és kooperációjára. 50. 1971—1975 folyamén el kell végezni a közszükségleti és rádiótechnikai termékek korszerű típusainak gyártásszakosításával és kooperációjával, valamint választékcseréjével kapcsolatos munkákat. Vegyipar, cellulóz- és papíripar 51 A Szovjetunió javaslatának megfelelően — a huol tagállamok érdekeltségétől függően - 1971. végéig javaslatokat kelf kidolgozni arra vonatkozóan, hogy a Karatau (Szovjetunió) lelőhely körzetében közös erőfeszítéssel sárgafoszfor termelő kapacitásokat építsenek ki. 52. 1971-ben javaslatokat kell kldoigonl az érdekelt KGST-tagállamok azon együttműködésére, hogy közös erő feszítéssel ammofoszfortermelő vállalatot építsenek a Kin gíszeppi Foszforit Kombinát keretében. 53 A Mongol Népköztársaság javaslatai alapján 1972-lg tanulmányozni kéli az érdekelt KGST-tagállamolazon együttműködésének lehetőségeit, hogy a sárgafosz for és egyéb magas koncentrációjú foszfortartalmu ter mékek gyártását Mongólia hubszuguli lelőhelyére alapoz va szervezzék meg. 54. A Szovjetunió javaslatai alapján 1972-ben intéz kedéseket kell kidolgozni a titándioxid-szükséglet kielégi tésére oly módon, hogy az érdekelt KGST-tagállamok ko operálnak az e terméket előállító vállalatok közös erőfeszítésével történő építésében. 55, Koordinálni kell az érdekelt KGST-tagállamok erőfeszítéseit nagy teljesítményű etilénberendezések építésére, az etilén és propilén körkörös rendszerű szállításának kooperálására. valamint 1971—1973-ban javaslatokat kell kidolgozni nagy teljesítményű toluoldezalkiléző berendezések építésére, többek között az érdekelt KGSTtagállamok közös erőfeszítésével. 56. El kell végezni a petrolkémia, valamint a fűtőanyag- és energia-ágazatok fejlesztési terveinek komplex koordinálását az érdekelt KGST-tagállamok között és a KGST megfelelő szerveiben, a vegyipar növekvő szénhidrogén-alapanyag szükségleteinek kielégítése céljából. 57. A Szovjetunió által elkészítendő műszaki-gazdasági beszámoló alapján 1971—1972 folyamán javaslatokat kell kidolgozni egy cellulózgyárnak az érdekelt KGSTtagállamok közös erőfeszítésével történő felépítésére a Szovjetunióban, és 1973—1974-ben javaslatokat kell készíteni további kapacitások létesítésére, figyelembe véve a Magyar Népköztársaság által készítendő prognózist. 58. Meg kell határozni a cellulóz- és papíripari nyersanyagbázis 1976—1980. évi és lehetőleg 1981—1985: évi bővítésének fő irányait és 1971—1975-ben ki kell dolgozni a tudományos-kutató és kísérleti munkák koordinációs terveit. 59. 1971—1974-ben javaslatokat kell kidolgozni a poliolefin, a PVC, a polistirol és más nagy volumenű műanyagok választék szerinti gyártásszakosítására és kooperációjára, figyelembe véve új nagy kapacitások létesítésének lehetőségét az érdekelt országok közös erőfeszítéseivel, valamint új kapacitások tervezését, a befejezett tudományos-kutató és kísérleti munkák felhasználását a részt vevő országokban. 60. 1971—1974-ben javaslatokat kell kidolgozni a kis volumenű és új típusú műanyagféleségek gyártásának fejlesztésében kifejtendő együttműködésre, előirányozva ennek során az együttműködés fő formájaként a gyártásszakosítást és kooperációt. 61. 1971—1974-ben együttműködési jayaslatokat kell kidolgozni az érdekelt KGST-tagállamok között a műanyaggyártás alap- és segédanyagokkal való ellátására, a gyártás lehetséges szakosításának és kooperációjának figyelembevételével. 62. 1917—1974 folyamán javaslatokat kell előkészíteni az érdekelt KGST-tagállamoknak a müanyagszintézis és a müanyagfeldolgozás új technológiai folyamatainak kidolgozásában és a meglevő technológiai folyamatok tökéletesítésében kitejtett együttműködésre. 63. Gyártásszakosítási és kooperációs javaslatokat kell kidolgozni, figvelembe véve izoprénkaucsuk-gyártó kapacitásoknak az érdekelt KGST-tagállamok közös erőfeszítésével történő létesítését; itt a Szovjetunió által — Bulgária, Magyarország és Románia részvételével — 1971ben kidolgozandó műszaki-gazdasági beszámolóból kell kiindulni, azzal, hogy legkésőbb 1972-ben megállapodást kössenek ennek az üzemnek műszaki tervezésére és építésére. 64. 1971—1973 folyamán javaslatokat kell kidolgozni olyan egyes és speciális szintetikus kaucsukfajták gyártásának a szakosítására, amelyeknél a kis mennyiségekben történő gyártás megszervezése — az országok megállapítása szerint — nem gazdaságos. 65. 1973-ig javaslatokat kell kidolgozni a KGST-tagállamoknak a következő tudományos és műszaki problémák megoldására irányuló együttműködésére: a szintetikus kaucsukok előállításához szükséges monomerek (butadién, izoprén, izobutilén, stlrol) gyártási módjának tökéletesítése; butadiénstirol kaucsukok, ezen belül az olajkorommal telített, oldott stb. kaucsukok minőségének javítása és választékának bővítése; az etilén-propilén kaucsukok gyártási technológiájának kidolgozása és alkalmazási területeinek meghatározása; hőre lágyuló műanyagok gyártási technológiájának és feldolgozási módszereinek kidolgozása; szintetikus latexek meglevő gyártási módjainak tökéletesítése és újak kidolgozása, ezen belül műbőrök, habgumik stb. számára. 66. 1971—1973 folyamán javaslatokat kell kidolgozni a szükséges főbb nyersanyagok, elsősorban kaprolaktám. tereftálsav, etilénglikol, akrilnitril gyártásának szakost tására és kooperációjára, figyelembe véve azt a lehetősé get, hogy lépcsőzetesen építsenek nagy kapacitású, szakoAnnak érdekében, hogy az együttes tervezés során az egyeztetett intézkedéseket kellő időben végrehajtsák, a részvevők között intenzív és rendszeres termelési kapcsolat alakul ki. A -KGST-tagállamok, azokat az ágazatokat a, termékfajtakat, amelyekben együttes tervezést kívánnak megvalósítani a hosszú távú és az ötéves népgazdasági tervek koordinációs munkáival és az együttműködés fejlesztésével kapcsolatos egyéb munkákkal összhangban választják ki. Az együttes tervezés bármely, gazdaságilag indokolt f

éí

d

e^

elt orsz

á8°

k köz

ö» egyeztetett időszakra megvalósítható, es egyes kiválasztott ágazatoknál, illetve • termékfajtáknál eltérő lehet. A KGST-tagállamok által kidolgozott együttes terveket az országok mind a hosszú távú, mind az ötéves tervek kidolgozásánál figyelembe veszik. 25. Az együttes tervezés során megmarad a belső tervezés ónálló jellege. Az együttes tervezés a megfelelő termelési kapacitások és erőforrások nemzeti tulajdonának megőrzése mellett történik. 26. Az együttes tervezési munkák főbb tartalma lehet: 26.1. az adott termelés távlati fejlesztéséhez szükséges műszaki és gazdasági prognózisok elkészítése és a szóban forgó problémák megoldása általános tudományostechnikai irányainak egyeztetése, beleértve az egyeztetett műszaki politika változatainak kiválasztását; 26.2. a tudományos-kutató és a műszaki tervezési-szerkesztési munkák együttes programjában a tematikának, a tartalomnak, a teljesítés határidejének és eszközeinek, valamint a szabványosítási, egységesítési és tipizálási munkák megvalósítási programjának a meghatározása; 26.3. intézkedések, amelyek az együttesen tervezett termékek minősége tekintetében a világszínvonal elérését biztosítják; egységes géprendszerek egyeztetésére vonatkozó intézkedések, valamint olyanok, amelyek lehetővé teszik a termékek előállításánál a komplett alkatrészek, főegységek és aggregátok gyártásának széles körű kooperációja alapján történő megszervezését; 26.4. a KGST-tagállamok távlati szükségletelnek meghatározása az adott termékfajtában (figyelembe véve a harmadik országokba irányuló előre látható exportot). Továbbá az érdekelt országok reális lehetőségeinek meghatározása a termelés kellő fejlesztéséhez szükséges megfelelő anyagi és pénzügyi erőforrások, ezen belül az e célra elkülöníthető beruházások tekintetében; 26.5. egyeztetett program kidolgozása a termelés előkészítéséhez valamint a széles körű gyártásszakosításhoz és kooperációhoz: 26.6. a késztermékek értékesítésének tervezése és a kölcsönös szállítások összes gazdasági feltételeinek egyeztetése. 27. Az együttes tervezést az érdekelt országok sokoldalúan és kétoldalúan valósíthatják meg. Az együttes tervezési munkák koordinálását a KGSTtagállamok központi tervező szervei, illetve meghatalmazott képviselői végzik, az együttes tervezés konkrét tárgyától, valamint a munkák minden egyes esetben összehangolt irányától függően. Az országok vagy a KGST szervezeinek javaslatai alapján a Végrehajtó Bizottság hoz határozatokat a kiválasztott ágazatok és termékfajták érdekelt országok által, sokoldalú alapon történő együttes tervezésére. Meghatározza azokat a KGST-szerveket is, amelyek felelősek az adott munkák megszervezéséért. 28. Az együttes tervezéssel kapcsolatban létrejött megegyezést az érdekelt országok kormányközi vagy más Illetékes szervek közötti megállapodásokban és szerződésekben rögzítik. Ezen az alapon a részt vevő országok felhatamlazott gazdálkodó szervezetei szerződéseket kötnek; ezek szabá lyozzák az egyes kölcsönös kötelezettségeket és az együttműködés összes kérdését. E szerződések vagy megállapodások alapul szolgálnak a külkereskedelmi megállapodások és magánjogi szerződések megkötéséhez. A megállapodásokat és a magánjogi szerződéseket lehetőleg hosszabb időszakra kötik. 29. Tekintettel arra, hogy az együttes tervezés az érdekeit KGST-tagállamok együttműködésének új formája, különös figyelem fordítandó a hatékony megvalósítási mechanizmus feltételeinek — egyeztetett elvek alapján történő — kidolgozására beleértve azt a hatást is, amelyet a külkereskedelmi árak és egyéb közgazdasági feltételek fejtenek ki az együttes tervezés megvalósítására, és a részt vevő felek számára jelentkező gazdasági eredményekre. 30. Az első szakaszban a KGST-tagállamok az együttes tervezést kis számú ágazatra és termékfajtára alkalmazzák, és az együttes tervezésben felhalmozódott tapasztalatoktól függően fogják azt bővíteni. A KGST-tagállamok tapasztalatcseréje a népgazdaság tervezési és irányítási rendszerének tökéletesítéséről 31. Abból a célból, hogy elősegítsék a KGST-tagállamok szamára az általuk szerzett tapasztalatok belátásuk szerint történő felhasználását, szükségesnek tartják a rendszeres tapasztalatcserét a népgazdaság tervezési és irányítási rendszerének tökéletesítéséről, a szocialista gazdálkodás lenini elvei alapján, elsősorban az állami tervezes szerepéről és funkcióiról, figyelembe véve az egyes orszagokban kialakult konkrét viszonyokat, valamint a KGST-tagallamok együttműködésének továbbfejlesztését 32. Az érdekelt KGST-tagállamok közötti tapasztalatcsere tartalma a többi között az alábbi lehet: — a prognózisok kidolgozásának, valamint ezeknek a gazdaság és a külgazdasági kapcsolatok fejlesztése több céljainak meghatározásához való felhasználásának módszerei, valamint felhasználásuk a távlati tervezésben; — az állami terv szerepe ős funkciói; a központi állami tervezés helye a népgazdaság virányítási rendszerében; — a tervvázlatok kidolgozási és kiválasztási módszereinek tökéletesítése; a döntéshozatal elvei, kritériumai és tudományos előkészítésének módszerei; — gazdasági-matematikai módszerek és modellek kidolgozása és alkalmazása a népgazdasági tervezésben; — a tervezési ós irányítási rendszer szerepe a legmagasabb tudományos-műszaki színvonal elérésében, valamint a népgazdaság szervezetének megváltoztatásában; — az anyagi ösztönzés és érdekeltség alkalmazása; — a beruházások tervezése, finanszírozása és kihasználása; — külgazdasági kapcsolatok, mint a népgazdasági tervezés rendszerének szerves része. 33. A népgazdaság tervezési és irányítási rendszerének tökéletesítéséről folytatandó tapasztalatcsere formál: — rendszeres konzultációk 2—3 évre szól konkrét programok alapján; — az e kérdésekre vonatkozó alapvető normatív okmányok rendszeres kicserélése. 34. A tapasztalatcserét kétoldalúan és sokoldalúan, a KGST-tagállamok központi tervező szerveinek vagy egyéb illetékes szerveinek irányításával tartják meg. A sokoldalú konzultációk lebonyolításához a KGST megfelelő szervei az érdekelt országok javaslatai alapján konkrét programokat dolgoznak kl. 35. A KGST-tagállamok a kölcsönös statisztikai tájékoztatás során egyeztetik a statisztikai mutatók kidolgozásának alapvető módszertani elveit, valamint a mutatók összehasonlíthatóságát. 5. fejezet Együttműködés a tudomány és a technika területén A KGST-tagállamok a tudományos-műszaki együttműködés további fejlesztésével kapcsolatos erőfeszítéseiket az alábbiak útján fogják egyesíteni; — kölcsönös konzultációk rendszeres folytatása a tuiDmányos-mű»zaki politikai alapvető kérdéseiről; — 10—15 évre szóló tudományos-műszaki prognózisok kidolgozása; — egyes fontos tudományos és műszaki problémák ki* dolgozásának együttes tervezése az érdekelt országok általy