Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-07 / 186. szám, szombat

Az egyes kérdések koordinálásának Időszakát a részt vevó országok egyeztetik. A jelenlegi szakaszban a hosz­szú távú koordinációt a népgazdaság legfontosabb ágaza­taira és termékfajtáira vonatkozóan a KGST-országok ál­talában az 1985-lg terjedő időszakra végzik el. A koordi­nálandó terület sajátosságaitól függően más időszakot is meg lehet állapítani. 13. A hosszú távú terveket a KGST-tagállamok sok­oldalúan vagy kétoldalúan, a közöttük létrejött megálla­podástól függően olyan kérdésekben koordinálják, ame­lyekben valamennyi vagy néhány KGST-tagállam kölcsö­nösen érdekelt. Azok a problémák, amelyekre vonatkozóan a hosszú távú terveket koordinálják, általában az alapvető gazda­ságpolitikai, valamint tudományos és műszaki politikai kérdések kölcsönös konzultációkból és a prognosztizálási együttműködésből következnek, továbbá az ötéves tervek koordinációja során vetődnek fel. 14. A hosszú távú terveket az érdekelt országok ter­vező szerveinek képviselői kétoldalú és sokoldalú kon­zultációk útján koordinálják, bevonva a tudományos-mű­szaki, a külkereskedelmi és a megfelelő ágazati szerveket és szerezeteket. A sokoldalú alapon történő koordinálás a KGST szerveiben is folyik. A hosszú távú tervek koordinálását az országok köz­vetlenül összehangolják a nemzeti távlati tervek előkészí­tésével és kidolgozásával. 15. Azokra a problémákra vonatkozóan, amelyek meg­oldásának útját a koordináció' során meghatározták és amelyek megoldására a konkrét intézkedéseket egyeztet­ték, az országok általában hosszú lejáratú, sok- és kétol­dalú együttműködési megállapodásokat kötnek, vagy elő­segítik, hogy az említett kérdésekkel kapcsolatos hosszú lejáratú szerződéseket az arra jogosult gazdálkodó szer­vezeteik megkössék. Az említett megállapodásoknak és szerződéseknek komplex jellegűeknek kell lenniük, tar­talmazniuk kell a kölcsönös kötelezettségeket, az ezek teljesítésével kapcsolatos feltételeket, intézkedéseket, fi­gyelembe véve a nem-teljesítésért vagy nem megfelelő teljesítésért viselt anyagi felelősséget, a vizsgált prob­lémák sajátosságait és népgazdasági jelentőségét. Abban az esetben, ha a felek megegyeznek, hogy a kölcsönös együttműködés jellege és feltételei a jövőben megváltoztathatóak, akkor a hivatkozott megállapodások­ban és szerződésekben fel kell tüntetni e változtatások végrehajtásának rendjét. 16. A KGST-tagállamok 1972-ben a következő terüle teken kezdik el a hosszú távlatra szóló tervek egyezteté­sét: 16.1. fűtőanyag-energetikai bázis, beleértve az atom­energiát is; 16.2. nyersanyagbázis a vas- és színesfémkohászat, a vegyipar, a cellulóz-papíripar, a könnyűipar számára, be­leértve a geológiai feltáró munkákat is; 16.3. a vas- és színesfémkohászat legfontosabb ter­mékfajtái; 16.4. petrolkémia és a vele összefüggő legfontosabb termékfajták; 16.5. a tudományos-műszaki forradalom fejlődését meghatározó komplex gép- és készülékrendszerek. A konkrét problémákat az érdekelt országok egyez­tetni fogják. 17. A KGST-tagállamok: — 1971—1972-ben egyeztetik a távlati Időszakban koordinálásra kerülő problémák körét, és meghatározzák ezek kidolgozásának rendjét és határidőit, valamint meg­oldásuk útjait és módszereit; — a KGST-tagállamok központi tervező szerveinek elnökei annak megfelelően, ahogyan a távlati tervkoordiná­ció keretében a problémákat kidolgozzák, megvizsgálják e koordináció eredményeit, hogy a problémák megoldása végett, az elért megegyezés alapján, az érdekelt országok megfelelő szerződéseket és megállapodásokat köthessenek. Az ötéves tervek koordinálásának tökéletesítése 18. A KGST-tagállamok az ötéves tervek koordináció­ját úgy tekintik, mint az együttműködés tervszerű fej­lesztésének egyik alapvető módszerét és tartós, valamint kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolataik kialakításának egyik legfontosabb eszközét. ,E koordináció az együttműködés azon kérdéseinek a körét öleli fel, amelyek meghatározó jelentőségűek a KGST­tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki kapcsola­tainak fejlődése szempontjából, és fontos szerepet játsza­nak az ötéves népgazdasági tervek összeállításánál. 19. A KGST-tagállamok az ötéves népgazdasági ter­veket a továbbiakban is nemzeti terveik kimunkálásával szoros összhangban fogják koordinálni. A tervkoordináció során az ötéves időszakra szóló együttműködés alapvető kérdéseire vonatkozó döntések egyeztetését rendszerint azelőtt fejezik be, mielőtt az országok illetékes szervei elé az ötéves tervjavaslatokat jóváhagyásra benyújtják. E tervjavaslatok kidolgozásakor figyelembe veszik a terv­koordináció során elért megállapodásokat, biztosítják a tervkoordinációból eredő megállapodások teljesítéséhez szükséges feltételeket és eszközöket. 20. Az ötéves tervek koordinálása a továbbiakban is kétoldalúan és sokoldalúan történik, azoknak a problé­máknak a vonatkozásában, amelyek együttes megoldásá­ban a KGST-tagállamok érdekeltségüket fejezik ki. A koordinálandó problémák körét és kidolgozásuk mélysé­gét a KGST-tagállamok kölcsönös megállapodás alapján határozzák meg. Ennek során lényegében az alábbi kérdéseket vizs­gálják és egyeztetik: 20.1. a tudományos-technikai haladás és a tudomá­nyos-műszaki .együttműködés alapvető irányai: 20.2. a gyártásszakosítás és a kooperáció fejlesztése a termelés ésszerű méretű megszervezésére a legkorszerűbb technológia alapján; ennek során nagy jelentőségű lesz a fokozatos áttérés — ott, ahol ez célszerű — az egyez­tetett egységes termékrendszerekre; 20.3. egyes olyan létesítmények beruházásainak koor­dinálása, amelyekben kölcsönös az érdekeltség, és ame­lyekben együttműködnek, figyelembe véve az új termelő­kapacitások létesítésében a maximális hatékonyság eléré­sét, valamint a legfontosabb iparágak fűtőanyag- és nyersanyagbázisának bővítését és fejlesztését; 20.4. a kölcsönös áruszállítások és szolgáltatsok no­menklatúrája, volumene és határideje, figyelembe véve e szállítások gazdasgi feltételeit. 21. A KGST-tagállamok az ötéves tervek koordiná­ciója során tájékoztatni fogják egymást az általuk kidol­gozandó ötéves terv tervezetének legfontosabb vonatkozá­sairól és általános irányairól. Konzultációt folytatnak a külgazdasági kapcsolatok kölcsönös érdeket képviselő kér­déseinek tervezett fejlesztési koncepcióiról. 22. Az ötéves tervek koordinációjának befejezéseként a KGST-tagállambk központi tervező szerveinek vezetői jegyzőkönyvet írnak alá. Az érdekelt országok a munkák befejezésének más formáiban is megállapodhatnak, többek között kormányközi egyezmények megkötésében is. A tervkoordináció során és annak befejezését köve­tően az egyeztetett kérdésekre vonatkozóan — azok jel­legének megfelelően — a felhatalmazott gazdálkodó szer­vezetek kormányközi megállapodásokat vagy szerződése­ket fognak kötni. 23. A KGST-tagállamok 1972—1973-ban a KGST ke­retében kidolgozzák az 1976—1980 közötti időszakra szóló tervek koordinációjával kapcsolatos munka programját. Egyes iparágaknak és termékfajtáknak az érdekelt országok által történő együttes tervezése 24. Az érdekelt KGST-tagállamok megvalósítják egyes iparágak és termékfajták együttes tervezését — a ter­vező tevékenység területén kifejtett együttműködés új for­máját — azzal a céllal, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket az élenjáró tudományos-technikai eredmények gyorsabb el­érésére, emeljék a munka termelékenységét, versenyké­pesek legyenek a világpiacon ős jobban kielégítsék a ki­választott ágazatok, illetve termelési ágak termékei iránt jelentkező szükségleteket. Az együttes tervezésnek elő kell segíteni az iparilag kevésbé fejlett KGST-tagállamokban a legkorszerűbb ter­melési ágak gyorsabb fejlődését. Az együttes tervezés felöleli a termelés előkészítését, továbbá magát a termelést és az értékesítést. Ugyanakkor az együttes tervezési tevékenység vonatkozhat a fent em­lített munkafázisok bármelyikére is. "r sított, gazdaságilag hatékony Ss korszerű, nagy terme! S­kenységű technológiai berendezésekkel ellátott üzemeket. 67." 1971—1973 folyamán javaslatokat kell kidolgozni a vegyi szálak, ezen beiül a polimerekből közvetlen fonási módszerekkel készülő szálak gyártásának szakosítására és kooperációjára nagy teljesítményű, folyamatos működésű típussorok létesítésével. 68. 1972 végéig javaslatokat kell kidolgozni a vegyi szálak és főbb alapanyagaik előállítására szolgáló új tech­nológiai folyamatok kidolgozásának tudományos-műszaki együttműködésére. 69. 1971—1972 folyamán hosszú távra szóló javasla­tokat kell kidolgozni az aminosavak, vitaminok és az ál­lattenyésztés takarmányaihoz szükséges egyéb adalék­anyagok és megfelelő, a takarmánykiegészítők gyártásá­hoz szükséges kiinduló termékek gyártásának széles körű szakosítására és kooperációjára, figyelembe véve a meg­felelő kémiai és biokémiai adalékgyártó kapacitásoknak az érdekelt országok közös erőfeszítéseivel történő építé­sét, a nyersanyagforrások maximális és komplex felhasz­nálásával. 70.1972 végéig javaslatokat kell kidolgozni az érde­kelt KGST-tagállamoknak a petrokémial nyersanyagala­pú, takarmányélesztő-gyártás megszervezésében kifejtett együttműködésére. 71. 1971—1972 folyamán javaslatokat kell kidolgozni az országok textil-, bőr-, bútor- és nyomdaipara tartós színezékekben (csávás, aktív és diszperz), valamint segéd­anyagokban mutatkozó szükségleteinek gyártásszakosítás alapján történő kielégítésére. 72. Koordinálni kell az országoknak ásványi műtrá­gyák gyártásfejlesztésével és új, hatásos vegyi növény­védő szerek létrehozásával kapcsolatos erőfeszítéseit az­zal, hogy 1980—1985-re az országok mezőgazdasági szük­ségletei kielégítést nyerjenek, mind a műtrágyák és me­zőgazdasági növényvédő szerek együttes mennyisége, mind a választék szempontjából, főleg az országok saját gyár­tásából és kölcsönös szállításaiból, gyártásszakosítás és kooperáció révén. Ugyanakkor különös figyelmet kell for­dítani a klórmentes kálimíitrágyák gyártására. 73. 1971—1975 folyamán javaslatokat kell kidolgozni az egyes háztartási vegyi cikkek gyártásának az érdekelt KGST-tagállamok közötti szakosítására és kooperációjára, szem előtt tartva olyan javaslatokat is, amelyek biztosít­ják a KGST-tagállamok szükséges választékú és minő­ségű felületi-aktív anyagokban felmerülő igényeinek ki­elégítését. 74. A KGST-tagállamok vegyipari, cellulóz- és papír­Ipari nyersanyagszükségleteinek minél teljesebb feltárása, valamint optimális termelési kapacitások létrehozása cél­jából az érdekelt országok anyagai alapján 1972-tg ki kell dolgozni egyes vegyipari és cellulóz-papíripari nyers­anyagágazatok hosszú távú fejlesztésének alábbi prognó­zisait: — foszfortartalmú nyersanyagok és foszforalapú ter­mékek (kidolgozza a Szovjetunió); — petrolkémiai nyersanyagok (kidolgozza Románia); — titánoxid (kidolgozza a Szovjetunió); — cellulóz- és papíripari nyersanyagok (kidolgozza Magyarország). Könnyűipar, üveg- és kerámiaipar 75. 1971—1975-ben javaslatokat kell kidolgozni a köz­szükségleti cikkek gyártásának szakosítására és kooperá­ciójára, beleértve a könnyűiparban, a fafeldolgozó és nyomdaiparban gyártott új termék- és anyagfajtákat és az ezen ágazatokhoz szükséges kellékek gyártását, vala­mint az üveg- és kerámiaíparban gyártott termékeket. 76. 1971—1973-ban prognózisokat kell kidolgozni az 1985-ig terjedő időszakra a textilipar vsgyiszál, különösen szintetikusszál-szükségleteiről, ezek szé'.esebb körű alkal­mazásáról és e prognózisokat Időnként pontosítani kell. 77. 1971-ben javaslatokat kell kidolgozni egy nem­zetközi tudományos-műszaki központ esetleges létesíté­sére a műbőrök gyártásának megszervezésével és fel­használásukkal kapcsolatos problémák megoldása céljá­ból. 11. fejezet Az együttműködés fejlesztésének fő irányai és feladatai a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban A lakosság állandóan növekvő szükségleteinek és az ipar nyersanyagigényének kielégítését szolgáló mezőgaz­dasági és élelmiszer-termelés töretlen növekedésének biz­tosítására a KGST-tagállamok — az együttműködés el­mélyítése és tökéletesítése, a szocialista gazdasági integ­ráció fejlesztése és minden tagország gazdasági és termé­szeti adottságainak leghatékonyabb kihasználása alapján — szükségesnek tartják a mezőgazdasági és élelmiszer­' ipari termelés intenzívebbé tételét, a tudományos-műszaki eredmények bevezetését, a társadalmi termelés hatékony­ságának és a munka termelékenységének növelését. Az említett célok elérésére a KGST-tagállamok a kö­veikezű intézkedések megvalósításában állapodtak meg: 1. Egyeztetett program és módszertan alapján 1972 végéig komplex módon ki kell dolgozni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kiválasztott termékfajtáiban az 1985-ig jelentkező szükségletekre, e termékfajták előállítására fis értékesítésére, valamint egyes mezőgazdasági és élelmi­szeripari ágazatok ezen időszakig terjedő fejlesztésére vo­natkozó prognózisokat, ide értve az anyagi-műszaki bázi­suk tudományos-technikai eredmények alapján történő fejlesztésére vonatkozó prognózisokat is. 2. A kidolgozott távlati prognózisok alapján biztosítani kell a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére irá­nyuló távlati tervek koordinációjának elmélyítését az egyeztetett termékekben és ágazatokban, az érdekelt or­szágok együttműködésének kiszélesítését a mezőgazdasági termelésben és az élelmiszeriparban megvalósítandó sza­kosításban és kooperációban, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kölcsönös szállításainak bővíté­sét. A kialakult gazdasági kapcsolatokból, ezek további fejlesztéséből és a termelésnövekedés lehetőségeiből kiin­dulva a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekben jelentkező importszükségletek kielégítésének problémáit lényegében a KGST-tagállamok közötti kölcsönös szállí­tások révén, hosszú lejáratú megállapodások alapján kell megoldani, ugyanakkor fejleszteni kell az e termékekkel folytatott kereskedelmet harmadik országokkal. 3. 1971-ben meg kell kezdeni a szakosítás elmélyíté­sére és a nemzetközi szocialista munkamegosztás egyéb formáinak megvalósítására vonatkozó feltételek és lehető­ségek tanulmányozását a mezőgazdaság és az élelmiszer­ipar egyeztetett termelési ágazataiban. 1973 végéig az ér­dekélt országok között meg kell kötni az ezen ágazatok szakosításával és munkamegosztásával kapcsolatos sokol­dalú megállapodásokat a távlati időszakra. Ennek során az országok erőfeszítéseit az egyeztetett ágazatok és ter­melési ágak legfontosabb fejlesztési problémáinak gyor­sabb ütemű megoldására kell összpontosítani. A szocialista nemzetközi munkamegosztás további el­mélyítésének kérdéseit az érdekelt KGST-tagállamoknak komplex módon kell vizsgálni, összekapcsolva a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari termékek előállítása és kölcsö­nös kereskedelme fejlesztésének ösztönzésével kapcsola­tos problémákkal. 4. 1972-ben meg kell vizsgálni egyes mezőgazdasági termékfajták előállítása fejlesztésének és értékesítésének, valamint néhány élelmiszeripari ágazatnak az érdekelt or­szágok részéről történő együttes tervezési lehetőségeit és célszerűségét. 5. Tanulmányozni kell és 1973-ig ki kell dolgozni a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek előállításának és a KGST-tagállamokba irányuló exportjának árak és más közgazdasági eszközök segítségével történő ösztönzö­sének módjait és lehetőségeit.

Next

/
Thumbnails
Contents