Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-07 / 186. szám, szombat

6. Az országok erőfeszítéseit (anyagi erőforrások, tudományos káderek stb.) elsősorban a legfontosabb tudományos problémáknak az érdekelt országok által történő együttes kidolgozására kell összpotosítani. 6.1. A mezőgazdaság területén: — a szocialista gazdasági integráció folyamatai (ezen belül az élelmiszeriparral és az ipar más ágazataival), továbbá a mezőgazdasági termelés megszervezésével és tervezésével kapcsolatos kérdések; — a biológiai tudományok fejlesztése és eredményeik bevezetése a szelektálás és vetőmagtermesztés, az állattenyésztés, a mezőgazdasági növények és állatok kártevői és betegségei, egyebek között a vírusos megbetegedések elleni küzdelem területén. Izotőpok és atombesugárzás alkalmazása a mező- és erdőgazdaságban; — a talajok termelékenységének fokozása, szerves, ásványi és bakterolőgial trágyák felhasználási hatékonysága elméleti alapjainak kidolgozása — különböző vízrendszer-körülmények között; — Ipari termelési módszerek kidolgozása a mezőgazdaságban. A munkák gépesítése, villamosítása és automatizálása a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és az erdőgazdaságban; — a mezőgazdasági állat- és baromfitakarmányozás fiziológiája elméleti alapjainak kidolgozása, és a takarmányok, ezen belül a vegyi és mikrobiológiai szintézis alaDlán létrehozandó takarmányok értékesítési hatékonyságának fokozása. 6.2. Az élelmiszeripar területén: — a meglevő élelmiszerek tánértékének fokozása és öjfajta kiváló minőségű élelmiszerek létrehozása a lakosság fehérjékben és egyéb komponensekben mutatkozó szükségletelnek kielégítésére, a kiegyensúlyozott táplálkozás fiziológiai normáinak megfelelően; — komplex gépesített és automatizált gyártási rendszerek létrehozásához szükséges technológiai és műszaki paraméterek kidolgozása az élelmiszeripar ágazataiban; — a hideg-előállftás és -felhasználás új módszereinek kidolgozása és a meglevők tökéletesítése az élelmiszeriparban; — korszerű göngyöl ések és csomagolások, továbbá csomagolóanyagok alkalmazása, gyártástechnikájuk és technológiájuk tökéletesítése, valamint a különböző fajta göngvölések és csomagolóanyagok szabványosítása tinizálása műszaki-gazdasági alapjainak a kidolgozása, beleértve a minőségükkel szemben támasztott követelmények kidolgozását. 7. Különböző formákban fejleszteni kell az élenjáró gyártási tapasztalatok és tudományos-műszaki eredmények széles körű cseréjét, továbbá ki kell dolgozni olyan favaslatokat, amelyek elősegítik ezeknek bevezetését a KGST-tagállamok mezőgazdaságába, erdőgazdaságába és élelmiszeriparába. 8. Tökéletesíteni kell a vetőmagtermesztés, a mezőgazdasági kultúrák gazdaságilag értékes fajtáinak és hibridjeinek előállításában és a mezőgazdasági termelésbe való bevonásában kifejtett együttműködés azon formáit és módszereit, amelyek elősegítik e kultúrák terméshozamának és betakarítható mennyiségének további növelését, valamint a mezőgazdasági nyersanyag minőségének a feldolgozóipari követelményeknek megfelelő javítását egyebek között: — meg kell valósítani a mezőgazdasági kultúrák nemesítésének további szakosítását és kooperációját; erősíteni kell a közvetlen kapcsolatokat és az együttműködést az országok nemesítést és vetőmagtermesztési munkáit irányító tudományos-kutató intézmények és szervezetek között; — 1971-ben ajánlásokat kell kidolgozni az érdekelt KGST-tagállamok minőségi vetőmagvak, mezőgazdasági kultúrák kiindulási és szaporítóanyagai Iránti importszükségletelnek kielégítésére a termelés szakosítása alapján, hosszú lejáratú szerződések keretében történő kölcsönös szállításokkal. 9. Az állattenyésztés további lntenzifikálását a termelés ipari módszereinek széles körű bevezetése, az állattenyésztés teljes értékű takarmányokkal való ellátása, a mezőgazdasági állatok és szárnyasok fajtálnak tökéletesítése és az állattenyésztés kedvező állategészségügyi helyzetének megteremtése útján kell biztosítani. E célból: ~ — — az érdekelt országok közötti kooperáció és munkamegosztás alapján 1971—1973-ban meg kell szervezni az egyes állati termékek ipari módszerekkel történő előállításához szükséges korszerű technológiák, munkaszervezési módszerek és állattenyésztési objektumok korszerű építési típustervelnek komplex kidolgozását; — 1971—1972-ben az érdekelt országok erőforrásaiból nemzetközi ellenőrző-kísérleti állomást kell szervezni a nagyüzemi tojás- és a húsbaromfifajták összehasonlító vizsgálatára; • — az érdekelt országok közötti kooperáció útján 1972ben meg kell szervezni — a baromfitenyésztés leggyorsabb növelése érdekében — a nemzeti baromfi-génalapok közös felhasználását; — a tenyészállatokban, baromflkban, valamint kiváló tulajdonságú apaállatoktól származó spermákban Jelentkező Importszükségletek kielégítését főként az érdekeit KGST-tagállamok közötti kölcsönős szállításokkal kell kielégíteni; — kiegészítő intézkedéseket kell tenni a saját termelésű növényi eredetű fehérjetakarmányok növelésére, továbbá kl kell szélesíteni az országok közötti együttműködést az állattenyésztés fehérjetakarmányokban, szintetikus, biokémiai és ásványi takarmánkiegészítőkben Jelentkező szükségleteinek kielégítésére, figyelembe véve, hogy az érdekelt országok közös erőfeszítéssel vállalatokat létesítenek, vagy más együttműködési formákban állapodnak meg a takarmányélesztők, szintetikus aminosavak, vitaminok és egyéb takarmánykiegészítők előállításáról, azzal a céllal, hogy az ezen országok állattenyésztésének fehérjetakarmányokban, kémiai és biokémiai takarmánykiegészítőkben jelentkező szükségleteit 1980-ig kl lehessen elégíteni; — fejleszteni és tökéletesíteni kell az együttműködést az állategészségügy területén, összpontosítva az országok közös erőfeszítéseit a fertőző és nem fertőző állatbetegségek elleni védekezés leghatékonyabb eszközeinek ős diagnosztikai módszereinek, továbbá az ipari módszerrel üzemelő állattenyésztési objektumok állategészségügyi követelményeinek kidolgozására; — 1971—1973-ban Javaslatokat kell kidolgozni az egyes állategészségügyi készítmények, műszerek, készülékek és speciális állategészségügyi gépkocsik gyártásának fejlesztésére és szakosítására azzal a céllal, hogy az országok állategészségügyi készítményekben, különösen antihelmintikumokban, valamint műszaki eszközökben jelentkező szükségleteiket főként saját termelésből és a KGST-tagállamok kölcsönös szállításai révén elégítsék ki. 10. A mező- és erdőgazdasági termelés komplex gépesítésének — amely elősegíti a mezőgazdasági termékek előállításának fokozását és a munkatermelékenység növelését — céljából; — minden egyes ország belső lehetőségeinek kihasználása és az országok együttműködésének elmélyítése alapján, az 1985-ig terjedő időszakban biztosítani kell a mezőgazdaság olyan traktorok, főbb mezőgazdasági, talajjavító és erdőgazdasági gépek, valamint az ipari módszereket alkalmazó állattenyésztési és egyéb objektumok komplex berendezéseiben jelentkező optimális szükségleteinek kielégítését, amelyek megfelelnek a korszerű műszaki színvonalnak; — a KGST szerveiben 1971-ben távlati nemzetközi géprendszert kell kidolgozni, hogy a KGST-tagállamok közös Intézkedéseivel elősegítsék a mező- és erdőgazdaság komplex gépesítését és fejlesztését, az egyeztetett követelmények alapján történő tudományos-kutató és kísérleti-szerkesztési munkák koordinálása, a traktor- és mezőgazdasági gépgyártás szakosításában megvalósuló nemzetközi együttműködés bővítésével, valamint az egységesítési és szabványosítási munkák elvégzésével; — fejleszteni kell az országoknak a mező- és erdőgazdasági technika kihasználási hatékonyságának növelésére irányuló együttműködését. 11. 1980—1985-re biztosítani kell • az országok mezőgazdasága biológiai növényvédő szerek iránti szükségleteinek kielégítését, mind mennyiségi szempontból, mind a választék tekintetében. Mélyíteni kell a KGST-tagállamok együttműködését a műtrágyák, a vegyi és biológiai növényvédő szerek és 2. A tervező tevékenység területén megvalósuló együttműködés magas hatékonyságának elengedhetetlen feltétele az összehangolásra kerülő problémák komplex megoldása, amely felöleli a tudomány, a technika, a beruházások, a gyártássaakosítás és a kooperáció kérdéseit, valamint a kölcsönös szállítások és legfontosabb feltételeik ezen az alapon történő egyeztetését. A tervkoordináció során koordinálják azoknak a kölcsönös érdekeket képviselő egyes objektumoknak a beruházásait is, amelyek műszaki és gazdasági feladatainak a megoldása jelentős eszközkoncentrációt igényel, abból a célból, hogy olyan optimális termelési kapacitásokat hozzanak létre, amelyek teljesebb mértékben kielégítik az érdekelt országok igényeit, valamint tartós és hosszabb távlatra szóló kölcsön.ös külkereskedelmi kapcsolatokat teremtenek. E célból a KGST-tagállamok a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés olyan formált alkalmazzák, amelyek ösztönzik olyan objektumok közös erőfeszítéssel történő építését is, amelyeknek a termékel Jelenleg hiánycikkek. 3. A kétoldalú koordináció további fejlesztése mellett szélesebb körben fejlesztik a sokoldalú tervkoordinációt a KGST szervekben, különösen olyan bonyolult problémák esetében, amelyek hatékony megoldása meghaladja egy vagy két ország lehetőségeit, és több ország vagy az öszszes KGST-tagálliam erőfeszítéseinek egyesítését igényli. 4. A tervező tevékenység területén megvalósuló együttműködésben és különösen a tervkoordinációban vezető szerepet kell kapniuk a KGST-tagállamok központi tervező szerveinek. Ezek felelősek az egész tervkoordinációs munka két- és sokoldalú megszervezéséért, széles körben belevonva ebbe a megfelelő KGST-szerveket, a minisztériumokat, a hatóságokat, a nagyvállalatokat, és felhasználva az ágazati állami szervek, valamint a gazdálkodó szervezetek közvetlen kapcsolatait. A KGST-tagállamok központi tervező szerveinek elnökei ugyanakkor rendszeresen együttműködnek a KGST keretében, a népgazdaság legfontosabb területein megvalósuló együttműködés fontos komplexumainak megoldására szolgáló hatékony utak kidolgozása céljából. 5. A KGST-tagállamok 1971-ben kidolgozzák a KGST keretében a tervező tevékenység területén megvalósuló együttműködéssel kapcsolatos munkák elvégzésének programját. Tapasztalatcsere és együttműködés a prognózisok kidolgozásában 6. A KGST-tagállamok abból indulnak ki, hogy a prognóziskészítés a szocialista tervezés általános folyamatának kezdeti szakasza, a hosszú távú és ötéves népgazdasági tervejt összeállításának egyik előfeltétele. 7. A prognosztizálásban megvalósulq együttműködés tárgyát az érdekelt országok határozzák meg. A KGSTtagállamok együttműködésüket a prognosztizálásban a következőkre összpontosítják: — azokra a problémákra, amelyek megoldása főként a szocialista nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök kihasználásával lehetséges, s különös jelentőségük van a KGST-tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki fejlődés szempontjából; — olyan komplex, korszerű technológiák, új termelési eljárások és rendszerbeli megoldások bevezetésére, amelyek a munkatermelékenységet jelentősen növelik. 8. A KGST-tagállamok a prognóziskészítésben az együttműködést a gazdaság, a tudomány és a technika legfontosabb területein két- és sokoldalúan valósítják meg, az alábbi formák alkalmazásával; — tapasztalatcsere a prognózisok kidolgozásának módszereiről és megszervezéséről a KGST-tagállamokban, e topasztalatok, valamint más országok tapasztalatainak összesítése; — tájékoztatáscsere a nemzeti prognózisok eredményeiről; — együttes prognosztizálás. 9. Az együttes prognosztizálást az országok egyeztetett tematika szerint, az általános módszertani elvek és szervezeti formák, valamint o nemzeti prognózisok eredményeinek figyelembevételével valósítják meg. A prognózisok együttes kidolgozását — a létrejött megegyezés alapján — az érdekelt KGST-tagállamok megfelelő illetékes szerveinek vezetésével végzik, és ebbe tudományos-kutató intézeteket is bevonnak. A KGST szervei részt vesznek a prognosztizálásban megvalósuló együttműködésben, a közös kidolgozásra kerülő prognózisok tematikájának az érdekelt országok javaslatai alapján történő meghatározásában, szervezik az együttes prognózisok gyakorlati kidolgozását, továbbá elősegítik, hogy a részt vevő országok, az egyes területeken, érdekeiknek megfelelően felhasználják a prognosztizálási munkák eredményeit. 10. A prognosztizálási együttműködés a KGST-tagállamok 1971—1975-ben a következő irányokban valósítják meg: 10.1. együttes prognosztizálás, vagy a nemzeti prognózisok eredményeinek kicserélése az alábbi területeken: 10.1.1. fűtőanyag-energetikai bázis, beleértve az atomenergiát is; 10.1.2. nyersanyagbázis a vas- és színesfémkohászat, a vegyipar, a cellulóz-papíripar, a könnyűipar számára, beleértve a geológiai feltáró munkákat is; 10.1.3. a vas- és színesfémkohászat legfontosabb termékfajtál; 10.1.4. petrolkémia és a vele összefüggő legfontosabb termékfajták, (pl. szintetikus kaucsuk, szintetikus szálak műanyagok és szintetikus gyanták); 10.1.5. a tudományos-technikai forradalom fejlődését meghatározó komplex gép- és készülékrendszerek, mint pl. elektronika és automatizálási rendszerek, ipari műszergyártás, ellenőrző- és mérőkészülékek, továbbá berendezések a népgazdiaság fontos ágazatai számára; 10.2 tájékoztatáscsere vagy együttes prognosztizálás, a többi között a következő kérdésekben: 10.2.1, a világ gazdasági és tudományos-műszaki fejlődésének tendenciái. Az első szakaszban néhány fontosabb kérdést fognak megvizsgálni: az anyagi termelés növekedési ütemének dinamikáját és struktúrájának változásait fő ágazatonként és termékcsoportonként, a tudományos és technikai haladás kérdéseit, a világkereskedelem tendenciáit és az árak dinamikáját; 10.2.2 az oktatás, a szakemberképzés és továbbképzés fejlesztésének fő irányai; 10.3 ahogyan az együttes prognosztizálás tapasztalatai felhalmozódnak, bővítik a közösen kidolgozandó problémák körét, a KGST-tagállamok összességének gazdasági és tudományos-műszaki fejlődésére vonatkozó prognózisok kidolgozása céljából. 11. A KGST-tagállamok: — 1971-ben egyeztetik a prognosztizálási együttműködés konkrét tematikáját, megvalósításának szervezeti formáit, valamint a folytatandó munkák elvégzésének rendjét és határidőit, ideértve az egyeztetett tematikával kapcsolatos egyes prognózisok 1971—1973 folyamán történő kidolgozását; — rendszeres Időszakonként, a KGST-tagállamok központi tervező szerveinek elnökei megvizsgálják a prognosztizálás területén folytatott együttes tevékenység legfontosabb eredményeit, hogy figyelembe vegyék azokat a hosszú Időszakra szóló tervek és az 1976—1980-as ötéves tervek koordinációjánál. A népgazdaság legfontosabb ágazataira és a legfontosabb termékfajtákra vonatkozó hosszú távú tervek koordinációja 12. A tervkoordináció során a KGST-tagállamok abból indulnak ki, hogy a hosszú távú tervezés 10—12 éves időszakra kitűzi a fejlődés alapvető tendenciáit a legfontosabb népgazdasági ágazatokra és termékfajtákra. Kifejezésre juttatja az illető országok hosszabb időszakra szóló alapvető gazdaságpolitikai céljait a társadalmi-gazdasági és a tudományos-technikai előrehaladásban, irányvonalat szab a középtávú népgazdasági tervezés és az adott ország nemzetközi munkamegosztásban való részvétele számára.