Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-07 / 186. szám, szombat

n. RÉSZ 3. fejezet Kölcsönös konzultációk a gazdaságpolitika alapvető kérdéseiről A KGST-tagállamok kölcsönös konzultációkat folytatnak az alapvető gazdaságpolitikai és tudományos-műszaki politikai kérdésekről, hogy elősegítsék a munkamegosztás további elmélyítéséhez szükséges kedvezőbb feltételek megteremtését, az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a szocialista gazdasági Integráció fejlesztését célzó egyeztetett stratégia irányainak fokozatos kidolgozását és megvalósítását a KGST-tagállamok és az egész közösség gazdasági fejlődésének meggyorsítására, figyelembe véve az iparilag kevésbé fejlett országok gazdaságának gyorsabb és hatékonyabb fejlesztése szükségességét. Ennek érdekében a KGST-tagállamok az alábbiakban állapodtak meg: 1. Az alapvető gazdaságpolitikai és tudományos műszaki politikai kérdésekről folytatott kölcsönös konzultációknak különösen azokat a problémákat kell érinteniük, amelyek ezeknek az országoknak a kölcsönös kapcsolataiban jelentősek. Ide tartoznak a szociális-gazdasági és a tudományos-műszaki téren kitűzött, az e konzultációban részt vevő minden egyes országban napirendre kerülő fő célok és feladatok, ezek megoldásának szakaszal, valamint olyan problémák, amelyek megoldása az érdekelt országok véleménye szerint túlnő az egyes KGST-tagállamok lehetőségeinek a keretein. 2. A KGST-tagállamok a gazdasági és tudományosműszaki politika alapvető kérdéseiről a kölcsönös konzultációkat a KGST keretében sokoldalúan és az érdekelt országok között kétoldalúan, az általuk egyeztetett formában és módon tartják meg. A kölcsönös konzultációk problémáit és kérdéseit az érdekelt KGST-tagálla* mok egyeztetés alapján határozzák meg. A kölcsönös konzultációk megtartásának szintjét az országok a vizsgált kérdések jellegének és tartalmának figyelembevé telével állapítják meg. 3. A kölcsönös konzultációk tartalma a többi között a kővetkező lesz: 3.1. A gazdaságpolitika és a tudományos-műszaki politika fő irányai és eszközei, amelyek meghatározzák a kölcsönös együttműködés alakulását a legfontosabb termelési ágazatokban és a népgazdaság egyéb területein: 3.1.1. A KGST-tagállamok valamint a szocialista országok közössége gazdasági fejlődésének azon alapvető tendenciái, amelyeket figyelembe vesznek az egyes országok gazdasági fejlődése fő gazdaságpolitikai feladataínak meghatározásánál. 3.1.2. Együttműködés a tudományos-műszaki politikában: a tudományos-műszaki haladás legfontosabb irányai, a tudományos-műszaki káderek képzése, és intézkedések a tudomány és a technika vívmányainak a KGST-tagállamok népgazdaságában történő felhasználására: a korszerű technika legfontosabb ágaiban megvalósuló tudományos-műszaki kutatások koordinációjának, kooperációjának és együttes elvégzésének kiszélesítése. 3.1.3. A KGST-tagállamok társadalmi-gazdasági politikájának fő irányai: a gazdasági fejlődés hosszú távú koncepciói, beleértve a beruházásoknál követendő alapvető irányokat; az anyagi termelés legfontosabb ágazatainak fő fejlesztési irányai, beleértve a fűtőanyagenergetikai és nyersanyagtermelő ágzatokat; a munkaerő felhasználásában, valamint a munka anyagi ösztönzésében, a belső pénzügyi és hitelezési kérdésekben, továbbá az árképzésben előirányzásra kerülő változások és intézkedések. 3.1.4. A népgazdaság tervezési és irányítási rendszereinek tökéletesítése a KGST-tagállamokban, figyelembe véve a kölcsönös gazdasági kapcsolatok szélesebb körű fejlesztését szolgáló feltételek biztosításának szükségességét. 3.2. A KGST-tagállamok gazdasági és tudományosműszaki együttműködésének tökéletesítése: a tervkoordinációnak, valamint az áru- és pénzkapcsolatok teljesebb felhasználásának szerves összekapcsolásával összefüggő kérdések (kölcsönös kereskedelem, külkereskedelmi árak, valutáris — pénzügyi és hitelkapcsolatok); a külgazdasági politika alapvető irányai, beleértve a termelésben, a tudományban, a technikában megvalósuló szakosítás és kooperáció fejlesztéséhez szükséges kedvező feltételek megteremtésére irányuló elgondolásokat. 4. A KGST-tagállamok rendszeresen kölcsönös konzultációkat fognak tartani azzal a céllal, hogy ezek eredményeit kellő időben figyelembe lehessen vermi a népgazdasági tervek és más közgazdasági intézkedések kidolgozásakor. A KGST-tagállamok között a gazdaságpolitika és Ű tudományos-műszaki politika alapvető kérdéseiről folytatott konzultációkat a tervezett intézkedésekre vagy a gazdaságpolitika és a tudományos-műszaki politika irányaira vonatkozó kölcsönös tájékoztatás, valamint véleménycsere formájában fogják megtartani. Az érdekelt országok e konzultációkat az egyeztetett kérdésekről megfelelő megállapodások, jegyzőkönyvek vagy más közös dokumentumok elfogadásával fejezik be. A KGST-tagállamok figyelembe veszik a feltárt és megvitatott problémákat, valamint a megkötött megállapodásokat, jegyzőkönyveket, Illetve egyéb közös okmányokat a népgazdasági tervek és a gazdasági Intézkedések kidolgozásakor, a prognosztizálás, a tervkoordináció, a gyártásszakosítás és a kooperáció, a tudomány és a technika területén, a külkereskedelmi és valutáris-pénzügyi kapcsolatok fejlesztésében megvalósuló együttműködésnél, valamint az együttműködés más formáinál. 5. Az alapvető gazdaságpolitikai és tudományos-műszakl politikai kérdésekről a kölcsönös konzultációkat 1971-től kezdve rendszeresen folytatják, egyeztetett program alapján. 4. fejezet Az együttműködés fejlesztésének főbb irányai és feladatai a tervező tevékenységben A KGST-tagállamok úgy vélik, hogy a tervező tevékenység területén megvalósuló együttműködés, és külö.nősen a tervkoordináció, az együttműködés megszervezésének és a szocialista nemzetközi munkamegosztás elmélyítésének alapvető módszere. Az együttműködés további kiszélesítése és fejlesztése céljából az alábbiakbao állapodtak meg: Altalános rendelkezések 1. A KGST-tagállamok a bevált együttműködési elvejí alapján folytatni fogják a népgazdasági tervek koordinálásának tökéletesítését és a tervező tevékenység területén megvalósuló együttműködés bővítését, szerves összefüggésben az áru- és pénzkapcsolatok kiszélesítésével és tervszerű felhasználásával. A tervező tevékenységben megvalósuló együttműködést rendszeresen és folyamatosan valósítják meg, hogy a problémákat és megoldásuk útjait Időben feltárják. Ez az együttműködés elősegíti a KGST-tagállamok népgazdaságainak, továbbá kölcsönös gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatainak stabil fejlődését. Ez az együttműködés az alábbi irányokban fejlődik: — prognózisok kidolgozása a gazdaság, a tudomány és a technika legfontosabb területein; — a legfontosabb népgazdasági ágakra és termékfajtákra vonatkozó hosszú távú tervek koordinációja; — az ötéves népgazdaság-fejlesztési tervek koordinálásának további tökéletesítése; — egyes iparágaknak és termékfajtáknak az érdekelt országok által történő együttes tervezése; — a KGST-tagállamok tapasztalatcseréje a népgazdaság tervezési és irányítási rendszerének tökéletesítéséről. C r egyéb agrokémiai anyagok, valamint a műanyagok alkalmazására és hatékony felhasználására vonatkozó tudományosan megalapozott módszerek kidolgozásában és bevezetésében, a mezőgazdaság kemizálása szervezeti formáinak tökéletesítésében, továbbá a mezőgazdaságban alkalmazott műanyagok választékával és minőségével szemben támasztott távlati követelmények kidolgozásában és a műanyagoknak a mezőgazdaság új területein való alkalmazásának rendszeres feltárásában. 12. Fejleszteni kell az ország közötti együttműködést a tudományos-műszaki eredményeknek, a komplex gépesítésnek és automatizálásnak a meliorációs rendszerek tervezésénél, építésénél és üzemeltetésénél történő felhasználásában, ipari építőbázisok létrehozásában, új építőanyagok és nagy hatékonyságú öntözési és lecsapolási — többek között esőztető és alagcsövezéses — módszerek alkalmazásában, valamint a feljavított talajú területek hatékony hasznosításában és a vízkészletek gazdaságos felhasználásában. Fejleszteni kell az együttműködés olyan formáit és módszereit, mint például a meliorációs rendszerek együttes tervezése és kísérleti berendezések kipróbálása, bonyolult problémákkal és tervekkel kapcsolatban szakértői értekezletek és konzultációk szervezése, új építési anyagok és talajjavító gépek együttes vizsgálata, valamint egyedi és típustervek cseréje, megállapodások alapján. 1972 végéig tanulmányozni kell új öntözőrendszereknek az érdekelt országok által történő közös építésének a lehetőségét. 13. 1971-ben Intézkedéseket kell kidolgozni az élelmiszeripari termékek országok közötti választékcseréjének a bővítésére. 14. A meglevő és újonnan létrehozandó termelési kapacitások teljesebb kihasználásának figyelembevételével, 1972 végéig meg kell valósítani az enzimkészítmények, a fehérjealapú kolbászbél, a pektin, az étkezési savak, színezékek és egyéb aprócikkfajták gyártásának szakosítását. 1971-ben meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az említett cikkek egyes fajtáinak termelésére szolgáló üzemeket az érdekelt országok közös erőfeszítésével létesítsék. 15. Az élelmiszeripar színvonalának emelése és a munkatermelékenység növelése céljából 1971—1972 folyamán ki kell dolgozni az élelmiszeripar 1985-ig terjedő műszaki fejlesztésének főbb irányait, belértve a termelés komplex gépesítésére és automatizálására vonatkozó intézkedéseket. Az az elgondolás, hogy 1971—1972 folyamán meg kell vizsgálni az alábbiak célszerűségét és lehetőségét: — új élelmiszeripari berendezések kidolgozásával foglalkozó nemzetközi tudományos-műszaki egyesülések, műszaki tervezési-szerkesztési csoportok és e problémák megoldására szolgáló laboratóriumoknak az érdekelt országok által történő létesítése; — élelmiszeripari üzemek együttes tervezése. Egyeztetni kell a fenti kérdésekkel kapcsolatos együttműködés legközelebbi évekre vonatkozó munkaprogramját. 16. 1971-ben intézkedéseket ketl kidolgozni azon műszaki és szervezési kérdések komplex megoldására, amelyek a KGST-tagállamokban biztosítják a gyorsan romló élelmiszeripari termékek minőségének megőrzését a kibocsátás, szállítás és tárolás során, a hűtési technika és technológia legújabb eredményeinek alkalmazásával. 17. Sokoldalú és kétoldalú hosszú lejáratú megállapodások alapján bővíteni kell az országok együttműködését a Mongol Népköztársaság állattenyésztésének intenzívebbé tételével, egyes állati termékfajták ipari módszerekkel történő gyártásának bevezetésével, és a Mongol Népköztársaság mezőgazdasági termékeinek komplex, legmagasabb fokú ipari feldolgozásával kapcsolatos problémák megoldása érdekében, figyelembe véve, hogy elősegítsék a Mongol Népköztársaság mezőgazdasági és élelmiszeripari termelése műszaki színvonalának gyors emelését. 18. 1973-tól kezdve az érdekelt országoknak meg kell szervezniük a korszerű göngyöleg- és csomagolóanyagok — polimer, kombinált anyagok, valamint a legfontosabb segédanyagok (papír-, karton-, bádog-, fólia-, üveggöngyü legj speciális fajtái — szakosítás és kooperáció alapján történő gyártását az élelmiszeripar 1976—1980. évi szükségleteinek fedezésére. 1971—1973-ban meg kell vizsgálni azt a kérdést, hogy az érdekelt országok 1976—198Ü között közös vállalatokat hozzanak létre a leginkább hiányjellegű csomagolóanyagok gyártására, a gyártásszervezésre és termékértékesítésre vonatkozó megfelelő szerződések megkötésével, 19. 1975-ig egységesíteni kell a KGST-tagállamok között exportált, illetve importált áruknál alkalmazott legfontosabb szállítói és fogyasztói göngyölegfajták típusait és méreteit, valamint e göngyölegek vizsgálati módszereit. 20. 1971. végéig meg kell vizsgálni egy olyan koordinációs központnak az érdekelt országok által történő létrehozása kérdését, amely a göngyöleg és a csomagolás tekintetében felmerülő legfontosabb problémák kidolgozásával foglalkozna; ideértve a csomagolóanyagok és göngyölegek technikájának és előállítása távlati fejlesztési irányait, a velük szemben támasztott optimális műszakigazdasági követelményeket, a szabványosítás gazdasági és technológiai alapjait, valamint az e téren folytatott kutatások koordinációjának elmélyítését. 12. fejezet Az együttműködés fejlesztésének fő irányai és feladatai a közlekedésben A közlekedési együttműködés elmélyítésének és tökéletesítésének, a népgazdaság és a lakosság állandóan növekvő szállítási igényeinek — különösen a nemzetközi szállításokban — valamennyi közlekedési ág segítségével történő egyre teljesebb, korszerűbb és hatékonyabb kielégítése céljából, a KGST-tagállamok a kővetkező intézkedések végrehajtásában állapodtak meg: 1. 1975-ig 10—20 éves távlatra szóló prognózist kell kidolgozni a nemzetközi forgalomban várható utas- és áruszállítási volumenekre, a közlekedési eszközök és berendezések műszaki fejlesztésének főbb irányaira, a szállítási technológia ésszerűsítésére, a főbb nemzetközi közlekedési útvonalak hálózatának fejlesztésére, a közlekedés fontosabb műszaki eszközökben, anyagokban és energiában mutatkozó szükségleteire és kielégítési lehetőségére. Kétoldalúan és sokoldalúan kölcsönös konzultációkat kell tartani a közlekedéspolitika főbb irányairól, valamint koordinálni kell az egyes problémákra vonatkozó hosszabb távlatra szóló közlekedésfejlesztési terveket. 2. A vasúti közlekedés területén olyan komplex intézkedéseket kell kidolgozni és megvalósítani, amelyek elősegítik a nemzetközi forgalmat lebonyolító vasúti fővonalak átbocsátó- és szállítóképességének a határállomások átrakásos és átrakás nélküli forgalomban rendelkezésre álló íeldolgozóképességének fokozását és fejlesztését, a vasúti gördülőanyagok korszerűsítését és a kocsipark feltöltését, a nemzetközi személyszállítás megjavítását. Ezen belül: 2.1. 1973-ig kétoldalú és sokoldalú konzultációkat kell folytatni a nemzetközi vasúti forgalom fejlesztésének távlati időszakra vonatkozó főbb irányairól, szem előtt tartva a progresszív vontatási nemekre való áttérést, az automatikus jelző-, és biztosítóberendezések, valamint a vonatforgalom irányítására szolgáló más korszerű berendezések bevezetését. 2.2. A KGST-tagállamok közötti nemzetközi külkereskedelmi áruszállítások számára a közös vasúti teherkocsiparkhoz (OPVVj tartozó vasúti kocsiknak a belföldi igénybevétel szem előtt tartásával történő biztosítása érdekében rendszeresen tökéletesíteni kell a közös vasúti teherkocsipark üzemeltetési és fejlesztési módszertanát, tervszerűen növelni kell a közös kocsiparkot abból az elvből kiindulva, hogy a bővítéshez a nemzetközi forgalomban való részvételre engedélyezett fedett és nyitott kocsikat használják fel, és hogy az teljesen megfeleljen a közös vasúti teherkocsipark létrehozására és közös üzemeltetésére vonatkozó egyezményben részt vevő valamennyi tagállam érdekeinek. 2.3. 1971-ben ki kell dolgozni és végre kell hajtani a vasúti teherkocsik szabványosítási programját. E program-