Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-07 / 186. szám, szombat

IV. RÉSZ 15. fejezet A KGST-tagállamok együttműködése jogi alapjainak tökéletesítése 1. A KGST-tagállamok abból indulnak ki, hogy a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztése szükségessé teszi az együttműködés jogi aíapjainak tökéletesítését. Az együttműködés jogi alapjainak tökéletesítése többek között a KGST-tagállamok, valamint azok gazdálkodó,, tudományos-kutató és egyéb szervezetei gazdasági és tudományos-műszaki együttműködését szabályozó, továbbá az érdffkelt KGST-tagállamok által létrehozandó nemzetközi gazdasági szervezetek tevékenységét szabályozó normatív okmányok kidolgozása és elfogadása, az együttműködés megvalósítása során felmerülő vitás kérdések megoldására vowatkozó módszerek és rend tökéletesítése, a megfelelő nemzeti jogi normák közelítése, valamint azoknak az érdekelt országok részéről történő egységesítése útján valósul meg. 2. A gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés jogi alapjainak tökéletesítésével kapcsolatos egyik alapvető feladatnak a KGST-tagállamok azon általános jogi rendszer fejlesztését tartják, amely kedvezőbb jogi feltételeket teremt az együttműködés elmélyítéséhez és tökéletesítéséhez, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztéséhez. E célból a KGST-tagállamok kidolgozzák az országoknak a népgazdasági tervek koordinációja, többek között a kölcsönös érdekeket képviselő egyes objektumok beruházásainak koordinálásában, a gyártásszakosításban és kooperációban, a tudományos és műszaki kutatásokban — ideértve a tudományos-műszaki dokumentációk és információk átadását és felhasználását —, a műszaki segítségnyújtásban és a szakértők kiküldésében, a KGST-tagállamok területén az érdekelt országok által sokoldalú alapon létrehozandó szervezetek és vállalatok jogi helyzetében, valamint az együttműködés egyéb főbb területein kifejtett együttműködése megvalósításának általános jogi normáit és feltételeit. Ezen általános jogi normákat és feltételeket az országok között megfelelő megállapodások létrehozásával, vagy a KGST-szervek ajánlásainak az országok által történő elfogadása útján fogják kialakítani. 3. Abból kiindulva, hogy a KGST-tagállamoknak következetesen be kell tartaniuk az államok azon kötelezettségekért viselt anyagi felelősségének elvét, amelyek a közöttük megkötendő gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési megállapodásokból erednek, az országok kidolgozzák és megvalósítják a szükséges intézkedéseket. Többek között kidolgozzák azon vitás kérdések megoldásának módjait és rendjét, amelyek ilyen felelősség bekövetkezésénél közöttük felmerülhetnek. Itt figyelembe veszik a KGST nemzetközi választott bírósági szervének létrehozására vonatkozó javaslatok tanulmányozásának eredményeit. 4. Az országos gazdálkodó, tudományos-műszaki és egyéb nemzeti szervezetei, valamint az érdekelt országok által sokoldalú alapon létrehozandó szervezetek közötti szerződéses kapcsolatok és együttműködés fejlesztéséhez szükséges kedvezőbb feltételek létrehozása céljából intézkedéseket fognak tenni az ilyen szervezeteknek a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésben kifejtett tevékenységére vonatkozó nemzeti jogi normák közelítése, valamint ezen normáknak az érdekelt országok által történő egységesítése végett. 5. A 4. pontnak megfelelően az országok tökéletesíteni fogják — többek között — „A KGST-tagál!amok szervezetei közötti áruszállítások általános feltételei"t(KGST 19öö. évi ÁSZFJ, „A KGST 1962. évi általános szerelési feltételei"-t és „A KGST 1962. évi műszaki szolgáltatások általános feltételei"-t, továbbá — szükség szerint — egységes normatív okmányokat fognak kidolgozni a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés, többek között a tudományos-kutató, műszaki tervezési-szerkesztési és műszaki-tervezési munkák megvalósításának kérdéseire vonatkozóan. Ki fognak dolgozni továbbá típusszerződéseket (magánjogi szerződéseket) is. 6. A. 4. és 5. pontban említett intézkedések megvalósítása során az országok olyan konkrét rendelkezéseket fognak előirányozni, amelyek a gazdálkodó szervezeteknek a vállalt kötelezettségek nem teljesítéséért vagy nera megfelelő teljesítéséért viselt anyagi felelősségét meghatározó normarendszer további tökéletesítését célozzák. 7. Az érdekelt KGST-tagállamok által a termelés, a kereskedelem, a tudományos-műszaki együttműködés területén és az együttműködés más területein létrehozandS nemzetközi gazdálkodó szervezetek megalapításával és tevékenységével összefüggő kapcsolatok jogi szabályozása céljából ezek az országok ki fogják dolgozni és meg fogják valósítani a szükséges intézkedéseket, ideértve az ilyen szervezetek alapításának és tevékenységének kérdéseire, ezen belül az illető országokon belüli jogi helyzetükre vonatkozó normatív okmányok kidolgozását. Az országok 1971—1972 folyamán tanulmányozni fogják e kérdések tárgyában sokoldalú megállapodás megkötésének a lehetőségét. 8. Az érdekelt országok folytatni fogják a találmányok, áruvédjegyek és ipari minták jogi védelmében kifejtett együttműködéssel kapcsolatos kérdések tanulmányozását és kidolgozását. 9. Az országok egyeztetett Intézkedéseket valósítanak meg a KGST-tagállamok meglevő külkereskedelmi választott-bírósági szervei tevékenységének és az ezen or-> szágok gazdálkodó szervezetei között felmerült olyan viták megvizsgálása rendjének további tökéletesítésére, amelyek a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés kérdéseivel kapcsolatban megkötött megállapodásokból és szerződésekből (magánjogi szerződésekből) eredhetnek, figyelembe véve, többek között: — a nemzeti külkereskedelmi választott-bírósági szervek hatáskörének bővítését oly módon, hogy hatáskörükbe utalják a gazdálkodó szervezetek közötti azon polgári Jogi vitákat, amelyeket a KGST-tagállamok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés összes változataiból adódó kapcsolatokból erednek; — a tájékoztatáscsere bővítését (ideértve a választottbírósági döntések cseréjét is), a KGST-tagállamok válasz tott-bírósági szervei között'annak érdekében, hogy elősegítsék „A KGST-tagállamok szervezetei közötti áruszállítások általános feltételei"-ben (KGST 1968. évi ÄSZF) rögzített rendelkezéseknek és egyéb, a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés egyes területeit szabályozó okmányoknak az országok választott-bírósági szervei által történő egységes alkalmazását; — a KGST-tagállamok kereskedelmi kamarái mellett működő nemzeti választott-bírósági szervek eljárási szabályainak közelítését és egységesítését. 10. Az országok elősegítik kölcsönös konzultációk, tapasztalat- és tájékoztatáscserék lefolytatását a megfelelő szervek, szervezetek és intézmények (ideértve a tudományos intézményeket is) között a gazdasági és tudományosműszaki együttműködésük során felmerült jogi kérdésekre, többek között az ezen szervezeteknek az említett területen kifejtett tevékenységét szabályozó nemzeti Jogi normákra vonatkozóan. E program a KGST alapokmánya aíapelvetböl kiindulva és a Tanäcs XXIII. (külön 1 és XXIV. ülésszakának határozatai végrehajtásaként került kidolgozásra és a Kölcsönös Gazdasági Segítség tanácsának XXV. ülésszaka fogadta el. I. RÉSZ 1. fejezet Az elért eredmények jellemzése, a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációja fejlesztésének alapelvei, céljai, útjai és eszközei 1. A KGST-tagállamok a kommunista és munkáspártok vezetésével, a népek alkotómunkája következtében, az egyes országok saját erőforrásainak mozgósítása, valamint a kölcsönös széles körű együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás fejlesztésének és elmélyítésének eredményeképpen — nagy sikereket értek el a szocializmus és a kommunizmus építésében, a gazdaság, a tudomány és a technika fejlesztésében. A szocialista államok közössége az egyes országokban létrehozott azonos típusú gazdasági alapra — a termelőeszközök társadalmi tulajdonára —, azonos típusú államrendszerre —, a néphatalomra, melynek élén a munkásosztály áll — és egységes ideológiára — a marxizmus—leninizmusra — támaszkodik. Minden segyes szocialista ország széles körű fejlesztése és erősítése az egész szocialista világrendszer előrehaladásának döntő feltétele. A népgazdaság eredményes tejlesztése és a társadalmi kapcsolatok tökéletesítése, minden egyes szocialista ország általános fejlődése megfelel a szocializmus közös ügye érdekeinek. A KGST-tagállamokban a termelőerők magas fejlettségi színvonalat értek el, az egyes népgazdaságokban sokágú ipari szerkezetek alakultak ki, emelkedett a termelés műszaki színvonala. A gyorsan növekvő nemzeti jövedelem alapján jelentós mértékben emelkedett a KGST-tagállamok lakosságának anyagi és kulturális 'életszínvonala. Jelentősen bővültek a KGST-tagállamok külkereskedelmi kapcsolatai. A KGST-tagállamok erősödő, széles körű együttműködése fontos tényezőként elősegítette az egyes országok nemzetgazdaságának gyors növekedését, függetlenségük biztosítását, az egész szocialista közösség hatalmának megszilárdulását. Az iparilag korábban elmaradott országok gazdaságának a KGST-tagállamok átlagos növekedési üteméhez képest elért gyorsabb fejlődési üteme egészben véve az egyes országok gazdasági fejlettségi színvonalainak közeledéséhez és fokozatos kiegyenlítődéséhez vezet. A KGST-tagállamoknak a fejlett tőkésországok feletti — a gazdasági növekedés ütemében elért — fölénye szüntelenül erősíti helyzetüket a világgazdaságban. 2. A KGST-tagállamok abból indulnak ki, hogy — a termelőerők általuk elért magas fejlettségi színvonala, a termelés és a fogyasztás szférájában bekövetkezett nagy szerkezeti változások, a tudományos-technikai forradalom feladatainak, a műszaki haladás minden eszközzel történő meggyorsításának, a társadalmi termelés hatékonysága növelésének és a népjóiét emelésének Időszerűsége, valamint a szocialista termelési viszonyok jellege 'és az imperializmussal vívott osztályharc követelményei miatt — létfontosságú a KGST-tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének állandó mélyítése és tökéletesítése, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztése, a többi szocialista országokkal megvalósult gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolataik fejlesztése. Az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztése elősegíti a szocialista világrendszer gazdasági erejének növelését, minden egyes ország népgazdaságának megerősítését. Az egység erősödése és a kapitalizmussal szemben a társadalmi élet minden területén Jelentkező fölény — a győzelem fontos tényezője a szocializmus •is a kapitalizmus közötti versenyben. A gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés elmélyítése és tökéletesítése, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése a nemzetközi szocialista munkamegosztásnak, a gazdaságok közelítésének és a nemzeti gazdaságok korszerű, nagy hatékonyságú szerkezete kialakításának, gazdasági fejlettségi színvonalaik fokozatos • közelítéséne

k és kiegyenlítésének, a gazdasági élet, a tudomány és a technika legfontosabb ágazataiban mélyreható és tartós kapcsolatok kialakításának, ezen országok nemzetközi piaca bővítésének és megszilárdításának, az áru- és pénzkapcsolatok tökéletesítésének folyamata, amelyet a KGST-tagállamok kommunista 4s munkáspártjai és kormányai tudatosan és tervszerűen szabályoznak. Ez a folyamat kedvező feltételeket teremt az orszá gok erőforrásainak hatékonyabb kihasználásához és a tu dományos-technikai forradalom széles körű kibontakoztatásához, amely a kapitalizmus és a szocializmus közötti történelmi verseny egyik fő területévé vált, és a szocialista társadalom fejlődésének fontos feltétele. Az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése a jövőben is a szocialista internacionalizmus elveinek megfelelően, az állami szuverenitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az országok belügyeibe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítség alapján fog megvalósulni. A történelmi tapasztalatok teljes mértékben igazolták az ú] típusú ál-, lamközi kapcsolatok marxista—leninista elveinek élet-, erejét, e kapcsolatok megfelelnek minden egyes országban a szocialista világrendszei fejlődési feltételeinek, elősegítik a gyümölcsöző nemzetközi együttműködés szilárd alapjának megteremtését. A szocialista gazdasági integráció a teljes önkéntesség alapján megy végbe, és nem jár együtt nemzetek feletti szervek létrehozásával, nem érinti a szervezetek belső tervezésének, pénzügyi és gazdasági önelszámolási tevékenységének kérdéseit. 3. A KGST-tagállamok — az általuk folytatott békés egymás mellett élés politikájának megfelelően és a társadalmi előrehaladás érdekében, valamint abból kiindulva, hogy a szocialista nemzetközi munkamegosztás a világban végbemenő munkamegosztás figyelembevételével jön létre — folytatni fogják a többi országgal fenntartott gazdasági és tudományos műszaki együttműködés fejlesz tését, függetlenül azok társadalmi 'és állami berendezke désétől — az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a szuverenitás tiszteletbentartásának elve alapján. Különösen fontos Jelentőséget tulajdonítanak a fejlődő országokkal folytatott kereskedelem, gazdasági és tudományos-mű szaki együttműködés további bővítésének. A KGST-tagállamok közösen vagy külön-külön intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy biztosítsák a még diszkrimináció alá eső szocialista államok együtt-