Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-07 / 186. szám, szombat

működését ás teljes jogú tagságát a nemzetköz) tudományos-műszaki szervezetekben. E célból a KGSTtagáliamok koordinálni íogják külgazdasági politikájukat, liogy normalizálják a nemzetközi kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokat, és mindenekelőtt, hogy kiküszöböljék a diszkriminációt. 4. A KGST-tagállamok abból indulnak ki, hogy gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési rendszerük a szocialista építés általános törvényszerűségein és a szocialista gazdaságirányítás alapelvein, a tervkoordinációnak, mint az együttműködés alapvető módszerének az áru- és pénzkapcsolatok szélesebb körű felhasználásával történő szerves összekapcsolásán nyugszik. A KGST-tagállamokban a munkásosztály és pártjainak vezető szerepe mellett tovább fejlődnek a szocialista állam gazdasági funkciói a demokratikus centralizmus és a tervszerű népgazdaság-irányítás alapján. 5. A KGST-tagállamok elmélyítik és tökéletesítik a gazdasági együttműködést, valamint fejlesztik a szocialista gazdasági integrációt, hogy elősegítsék: — a termelőerők gyorsabb fejlődését az összes KGSTtagállamban, a legmagasabb tudományos-műszaki színvonal elérését és a társadalmi termelés gazdasági hatékonyságának maximális fokozását, valamint a társadalmi munka termelékenységének maximális növelését; — a termelés szerkezetének tökéletesítését és méreteinek növelését az ágazatok műszaki felszereltség! szintjének rendszeres emelése mellett, és az élenjáró technológia bevezetését a tudományos-technikai forradalom követelményeinek megfelelően; — a tagországok növekvő szükségleteinek hosszú távlatra szóló kielégítését fűtőanyagokkal, energiával, nyersanyagokkal, korszerű berendezésekkei, mezőgazdasági termékekkel, élelmiszerekkel és egyéb közszükségleti cikkekkel, lényegében a KGST-tagállamok termeléséből és erőforrásaik ésszerű kihasználása révén; — a KGST-tagállamok népei anyagi és kulturális életszínvonalának emelését; — a KGST-tagállamok gazdasági fejlettség! színvonalának fokozatos közelítését és kiegyenlítését; — a szocialista világpiac befogadóképességének és stabilitásának növelését; — a KGST-tagállamok pozícióinak erősítését a világgazdaságban, végeredményében a győzelem biztosítását a kapitalizmussal folyó gazdasági versenyben; — a KGST-tagállamok védelmi képességének erősítését. 6. A gazdasági és tudományos műszaki együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének főbb útjai: — sokoldalú és kétoldalú kölcsönös konzultációk a gazdaságpolitika alapvető kérdéseiről; — a sokoldalú és kétoldalú együttműködés elmélyítése a tervezésben, beleértve a prognosztizálást, az ötéves tervek koordinációját és az együttműködést a legfontosabb népgazdasági ágazatokkal és termékfajtákkal kapcsolatos, hosszú távlatra szóló tervek egyeztetésében, az egyes egyeztetett iparágaknak és termékfajtáknak az érdekelt országok által történő együttes tervezését, valamint a népgazdaság tervezési és irányítási rendszerének tökéletesítésével kapcsolatos tapasztalatcserét; — a nemzetközi szakosítás $s kooperáció tervszerű bővítése a termelés, a tudomány és technika területén, az érdekelt országok erőfeszítéseinek egyesítése az ásványi kincsek felkutatásában és kitermelésében, termelő objektumok építésében, valamint tudományos-kutató munkák elvégzésében; — a kölcsönös kereskedelem tervszerű bővítése és hatékonyságának fokozása, szervezeti formáinak az állami monopólium alapján történő tökéletesítése; a kölcsönös, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése, összhangban a valutáris-pénzügyl kapcsolatok és a külkereskedelmi árrendszer tökéletesítésével; — a közvetlen kapcsolatok bővítése a KGST-tagállamok minisztériumai, főhatóságai és egyéb állami szervei, gazdálkodó, tudományos-kutató, műszaki tervezési és szerkesztési szervezetei között; — a meglevő nemzetközi gazdasági szervezetek fejlesztése és az érdekelt országok részéről újak létrehozása; — a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés jogi alapjainak tökéletesítése, egyebek között annak figyelembevételével, hogy növekedjék a feleknek a kölcsönös kötelezettségek nem teljesítéséért vagy nem megfelelő teljesítéséért viselt anyagi felelőssége. 7. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXIII. (külön) ülésszakán hozott határozatoknak megfelelően, a KGST-tagállamok szükségesnek tartják, szilárd és tartós szocialista nemzetközi munkamegosztás alapján, az együttműködés elmélyítésével és tökéletesítésével, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztésével kapcsolatos gazdasági és szervezési intézkedés-komplexum megvalósítását. E célból a KGST-tagállamok kidolgozták az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplex, távlatra szóló programot (a továbbiakban Komplex Programot). A jelen Komplex Program 15—20 évre szól, és tartalmazza azokat a szükséges gazdasági és szervezési intézkedéseket, amelyeket szakaszosan, a Komplex Programban meghatározott határidőkre fognak megvalósítani, az egyes országok és a közösség egésze érdekeinek szem előtt tartásával. A Komplex Programban előirányzott Intézkedések megvalósítása során figyelembe fogják venni az iparilag kevésbé fejlett KGST-tagállamok gazdasági, tudományos és műszaki életének gyorsabb és hatékonyabb fejlesztéséhez történő segítségnyújtás és közreműködés szükséges-. ségét, ezen országok saját erőfeszítéseinek és erőforrásainak maximális mozgósítása és hatékony felhasználása hiellett. 8. A gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés elmélyítésében és tökéletesítésében, valamint a KGSTtagállamok szocialista gazdasági Integrációjának fejlesztésében egyre növekvő szerep jut a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, amely gyakorlati tevékenységében minden szükséges intézkedést megtesz e Komplex Program megvalósításáért. A Komplex Programban megjelölt feladatok megoldására irányuló javaslatok és ajánlások kidolgozásának rendjét és határidőlt, a KGST-tagállamok közötti megállapodás alapján, a Tanács megfelelő szerveinek munkaterveiben határozzák meg. A KGST szervei szervezik a KGST-tagállamok sokoldalú együttműködését, segítséget nyújtanak az országok együttműködésében, elemzik és összesítik az együttműködéssel kapcsolatos munka eredményeit, és ajánlásokat dolgoznak ki e tevékenység további tökéletesítésére. 2. fejezet A KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalainak fokozatos közelítése és kiegyenlítése A KGST-tagállamok a következűkből indulnak ki: 1. A szocialista közösség országai gazdasági fejlettségi színvonalainak fokozatos közeledése és kiegyenlítődése a szocialista világrendszer fejlődésében objektív történelmi folyamat. E folyamatot a szocializmus országain belüli termelési viszonyok szocialista jellege és a köztük megvalósuló politikai, gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés, valamint a kölcsönös segítségnyújtás fejlődése váltja ki. A szocializmus és a kommunizmus építésében a legfontosabb feladat megoldása, vagyis az, hogy a szocialista országokban a társadalmi munka termelékenysége a tőkésországokénál magasabb színvonalat érjen el, szervesen összefügg azzal a folyamattal, amely a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalainak fokozatos közelítéséhez és kiegyenlítéséhez vezet. A KGST-tagállamok számára a gazdasági fejlettségi színvonal közelítésével és kiegyenlítésével összefüggő fel8. 1972 végéig létre keli hozni koordinációs szervüket a következő legfunlosabh tudományos-muszaki problémák kidolgozására: 8.1. A KGST-tagállamok belföldi és nemzetközi forgalom számára szolgáló konténeres szállítási rendszerének műszaki, gazdasági és technológiai alapjai. 8.2. A számítástechnikai és a matematikai módszerek alkalmazása a szállítási folyamatok tervezésében és irányításában. 8.3. Optimális műszaki-üzemeltetési követelmények és egységesített vizsgálati módszerek a jövőben alkalmazásra kerülő vasúti gördülőanyagokhoz, figyelembe véve a tipizálást, egységesítést és szabványosítást. 8.4. Optimális műszaki-gazdasági követelmények és egységesített vizsgálati módszerek a jövőben alkalmazásra kerülő közúti járművekhez, figyelembe véve a tipizá lást, egységesítést és szabványosítást. 8.5. Optimális műszaki-üzemeltetési követelmények és normatívák a KGST-tagállamok nemzetközi autófőútvolanain levő létesítmények és műtrágyák számára. 9. Mongólia elgondolásai alapján 1971—1972 folya mán javaslatokat kell kidolgozni a Mongol Népköztársaság egységes, hatékony közlekedési rendszerének es úthálózatának létrehozására, és intézkedéseket kell kidolgozni Mongólia közlekedése és útjai anyagi-technikai bázisának fejlesztésére és megerősítésére. 13. fejezet Az együttműködés fejlesztésének fő irányai és feladatai az építésügyben A KGST-tagállamok szükségesnek tartják az e téren folytatott, az építőanyag-ipar műszaki színvonalának emelésére és az építőiparnak a legfontosabb építőanyagokban, gyártmányokban és szerkezetekben jelentkező szükségletel kielégítésére; az építő-szerelő kapacitások fejlesztésére, az épületek és létesítmények új építési technológiáinak bevezetésére; a tervezési megoldások minőségének Javítására, továbbá az építési és tervezési határidők lerövidítésére irányuló együttműködés fejlesztését. A fenti célok elérése érdekében a KGST-tagállamok megállapodtak: 1. 1971—1975-ben tudományos-kutató, műszaki-tervezési és kísérleti munkákat kell folytatni a cement, az azbesztcement-gyártmányok és a könnyű építő szerkezetek, valamint új, nagy hatékonyságú építőanyagok korszerű gyártástechnológiáinak megteremtése végett. 2. 1971—1975-ben együttműködést kell megvalósítani a legfontosabb építőanyagokat gyártó üzemek, különösen a kísérleti automatizált technológiai sorok tervezésében. 3. 1971-től kezdve koordinálni kell a nyersanyagokban és félkész termékekben (azbeszt stb.) jelentkező szükségletek kielégítésével kapcsolatos erőfeszítéseket. 4. 1971—1975-ben együttműködést kell megvalósítani az épületek és a létesítmények, a magas műszaki színvonalú gépesítés és az automatizálás révén tömegesen alkalmazott, új építési technológiáinak kidolgozásában fis bevezetésében. 5. 1971—1975 folyamán szakaszosan meg kell valósftanl különleges objektumok építésének és egyes építési munkák (metró, fővonalú csővezetékek, autóutak, hűtőtornyok, magas gyérkémények, nagy fesztávolságú épületek és föld alatti munkák stb.) elvégzésének szakosítását és kooperációját, az egyes országok szükségleteitől és lehetőségeitől függően. 6. 1971—1975-ben együttműködést kell megvalósítani az építéslrányítás tudományos módszereinek tökéletesítésében és a termelési folyamatok automatizált irányítási rendszereinek létrehozásában. 7. 1971-től kezdve szakaszosan fejleszteni kell az együttműködést a tervezésben, a műszaki tervezési munkák szakosításában és kooperációjában, meg kell cerem tent az alapokat az építéstervezés automatizálásának nemzetközi rendszeréhez és az együttműködés kooriliná lásához; 1971-ben meg kell vizsgálni egy nemzetközi műszaki tervezési szervezet létrehozásának célszerűségét. 8. 1971—1975 folyamán tökéletesíteni kell a műszaki tervezés egységes normatív bázisát, az építési paraméterek, térbeni tereprendezést és konstruktív megoldások egységesítésével kapcsolatos alapvető előírásokat, továbbá ki kell dolgozni az építőipari gyártmányok, szerkezetek, épületgépészeti berendezések és felszerelések katalógusai nak rendszerét. 9. 1971-től kezdve együttműködést kell megvalósítani az építésügy területén kialakítandó, elektronikus számítógépeket alkalmazó nemzetközi tájékoztatási rendszer létrehozásában. 14. fejezet Az együttműködés fejlesztésének fő irányai és feladatai a vízgazdálkodásban A vízgazdálkodásban a KGST-tagállamok az alábbiakban egyeztek meg: 1. Fejleszteni kell az együttműködést, amely főleg az alábbi legfontosabb problémák megoldására irányul: — a népgazdaság megfelelő minőségű vfz iránti* szükségleteinek kielégítése; — a vizek szennyeződés elleni védelme; — a vízgazdálkodás gazdaságtana; — a hidraulika, a hidrotechnika és a vízgazdálkodási építkezések kérdéseinek megoldása, ideértve az árvízvédelmi kérdéseket is. 2. Meg kell szervezni a vízkészletek nyilvántartására, ésszerű felhasználásának és védelmének tervezésére vonatkozó tudományosan megalapozott módszertan együttes kidolgozását, a vízgazdálkodás KGST-tagáliamokban kialakult jelenlegi, a világszínvonallal egybevetett helyzetének elemzése és a fejlesztési prognózisok alapján. 3. 1971-ben ki kell dolgozni az érdekelt KGST-tagál lamok javaslatalt a Tisza egész vízgyűjtő medencéjében, a vízgazdálkodás fejlesztésében és a vízfolyások szabályozásában kialakítandó együttműködés megszervezésére és megvalósítására, beleértve a vízjárásra vonatkozó kölcsönös tájékoztatáscsere megszervezését, a Tisza vízgyűjtő medencéjében a vízgazdálkodás fejlesztésére vonatkozó teivek koordinációját, egyes létesítmények (gátak, víztározók, vízlépcsők stb.) esetleges együttes építésére és üze meltetésére vonatkozó elgondolásokat, a vízkészletek komplex hasznosításával és az árvízvédelemmel kapcsola tos Intézkedéseket. 4. 1971-ben ki kell dolgozni az érdekelt KGST tagál lamok elgondolásalt a Duna-medence vízügyi problémainak megoldásával kapcsolatos együttműködés távlati komplex fejlesztéséről. 29