Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-04 / 183. szám, szerda

• • •• KÉSZÜLŐNK II VALASZTASOKRA BESZÉLGETÉS Dr. J. SUPEK ELVTÁRSSAL, AZ SZLKP LÉVAI JÁRÁSI BIZOTTSÁGÁNAK TITKÁRÁVAL A pártmunkát jelenleg a CSKP XIV. kongresszusa ha­tározatainak valóra váltása jellemzi. Erról győződtünk meg a lévai (Levice) járás­ban is, ahol J. Supek élv­társsal, az SZLKP lévai já­rási bizottságának titkárá­val beszélgettünk el. 1971. VIII. 4. • Mibo) indul ki tevékeny­sége során a járási pártbizott­ság? — kérdeztük. — A járási pártbizottság egész tevékenysége a CSKP XIV. kongreszusának és az SZI.KP kongresszusának hatá­rozataiból indul ki. Járási párt­bizottságunk plenáris illésén határozatot fogadott el, hogy azokat a feladatokat, melyek a kongresszusok tanácskozásai­ból és határozatai alapján a legközelebbi időszakban ránk várnak, feldolgozzuk és bele­foglaljuk a járási bizottság, il­letve az osztályok félévi mun­katervébe, s szeptember 15-ig feldolgozzuk egy 2—3 évre szó­ló konkrét munkatervben is. A második félévre a járási pártbizottság három alapvető telt tűzött ki. Az apparátus, a ézervek, a Nemzeti Front, a nemzeti bizottságok szerveinek minden tevékenységét, e három alapcélkitűzés határozza meg. Először is az aktíva és a dol­gozók lehető legnagyobb rész­vételével feldolgozzuk a XIV. kongresszus dokumentumait. Azt akarjuk elérni, hogy az emberek megértsék a szocialis­ta demokrácia lényegét, hogy maguk is részt vehetnek a párt és az állam politikájának létre­hozásában, a határozatoknak a (járás feltételeire való alkalma­zásában. Második fő célkitűzésünk a dolgozók aktivizálása az álla­mi tervben megjelölt feladatok teljesítésére, továbbá a szocia­lista kötelezettségvállalások teljesítésére. Munkával bizo­nyítjuk, hogyan viszonyulunk a párt politikájához és a szocia­lizmushoz. Harmadik fő célki­tűzésűnk olyan politikai és tár­sadalmi légkört teremteni, hogy az emberek a jelenlegi politi­ka és a jövő iránt érzett fele­lősségtudattal járuljanak a vá­lasztásokhoz. Hogy meggyőző­désből, szocialista hazánk táv­latainak tudatában adják le szavazataikat a Nemzeti Front jelöltjelre .,. Ezeket a fő cé­lokat tartja szem előtt járási ipártbizottságunk. • Mondhatna valamit konk­rétan az ideológiai tevékeny­ségről?" — Az ideológiai tevékenység szakaszán az utóbbi Időben eredményes munkát végzünk. A járási pártbizottság külön íi­gyelmet szentel a vezető ká­derek iskolázásának. Már 1969­ben, 1970-ben és az idén előre kidolgozott terv szerint isko­lázzuk a nomenklatúrás káde­reket — mégpedig nemcsak a marxizmus—leninizmus esti egyeteme keretében, hanem az esti egyetem mellett működő egy, Illetve kétéves tanfolya­mokon is, valamint szemináriu­mokon és internátusos Iskolá­zásokon. Évente átlagban 32 két-három napos iskolázást rendeztünk , — üzemek igazga­tói, aktivisták, pártelnökök, propagandisták, az alapszerve­zetek lektorai számára. Ez idén 16 ilyen iskolázást rendeztünk mintegy 900 résztvevővel. Az ifjúkommunisták számára 5 al­kalciumai rendeztünk iskolá­zást. Az internátusos iskolázá­son minden évben rendszerint részt vesznek a plénum, a já­rási pártbizottság ellenőrző és revíziós bizottságának tagjai, az egészüzemi, a városi, a helyi pártbizottságok elnökei, a já­rási pártbizottság lektorai és az alapszervezetek propagan­distái. A propagandisták és a lektorok számára ezenkívül rendszeresen tartunk szeminá­riumokat is azokról a témák­ról, melyek a pártoktatásban szerepelnek ... Említettem, hogy az ifjúkommunisták több­napos iskolázáson vettek részt. Az iskolázás tulajdonképpen beszélgetés. Előbb előadást tar­tunk a résztvevőknek- a párt jelenlegi politikájáról, a CSKP küldetéséről, az alapszabályzat­ról, főleg a demokratikus cent­ralizmus elvéről, a párttagok jogairól és kötelességeiről, a fiatal kommunisták küldetésé­ről ós feladatairól munkahe­lyeiken stb. A bevezető előadá­sokat rendszerint élénk vita követi, melyen részt vesznek a járási pártbizottság vezető dol­gozói, idos pártharcosok, né­mely esetben a szovjet hadr­sereg képviselői ís. Az új párt­tagok nagyon hasznosnak tart­ják az ilyen iskolázásokat. Járási pártbizottságunk rend­kívül fontosnak tartja az ide­ológiai tevékenységet. Előtérbe helyezzük a világnézeti neve­lést. Járásunkban nagyon bo­nyolult körülmények között kell ezt a munkát végeznünk, s olykor konfliktusokkal is tu­Iélkozliatunk. A járási partbi­zottság szervei határozatainak alapján az ateista neveléssel foglalkozó munkacsoportunk három alapiémát dolgozott lel, mely a járási pártbizottság lik­torai közvetítéséve) eljut az alapszervezetekbe, ahol a kom­munisták megtárgyalják. Ennyi­vel azonban nem elégedhetünk meg. A jövőben konkrét prog­ramot készítünk az ateista ne­velésre. A mai munkacsoport mellett kuiön lektori cso|)ortot hozunk létre, amely a burzsoá politikai és az antikommuníz­IÜUS elleni harccal fog foglal­kozni. Azt akarjuk, hogy a kommunisták úgy viselkedje­nek és olyan álláspontra he­lyezkedjenek a vallási szertar­tásokkal szemben, ami megtelel propagandánk tartalmának. Megtörténik ugyanis, hogy egyes párttagok személyes fel­lépésükkel — olykor szinte megalkuvásos viszonyulásukkal a valláshoz, az egyházhoz — megtévesztenek embereket. Munkánk harmadik fő terü­lete a szocialista munkavi­szonyra való nevelés. Hangsú­lyozzuk, hogy a munka a szo­cialista társadalomban nemcsak a megélhetés forrása, hanem becsület és dicsőség dolga is... További tevékenységünk a csehszlovák szocialista haza­fiasságra és a proletár interna­cionalizmusra vaiő növelés. Ezen a téren nagyon szép eredményeket értünk el, nég­hozzá nemcsak a Szovjetunió és a többi szocialista ország iránti szeretetre való nevelés­ben, hanem a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság lakosai helyes viszonyának kialakításá­ban is. A hazaszeretetre vaió nevelésben nem az a fontos, iiogy valaki kijelentse: én ha­zafi vagyok, te pedig nem: az embereknek mindennapi munkájukkal kell bebizonyíta­niuk internacionalista magatar­tásukat és hazaszeretetüket. • Jelenleg az egyik legna­gyobb pártleiadat a választá­sok előkészítése. Hogyan ké­szülnek? — A XIV. pártkongresszus elhatározta, a mindennemű képviseleti szervekbe való vá­lasztások megtartását. járá­sunkban mind a XIV. kong­resszusban, mind a választások megtartásában a párt egészsé­ges, marxista—leninista erői­nek nagy győzelmét látjuk, Ez tehát kommunista pártunk győzelme. Ám nagyon igé­nyes feladatról van szó mind ideológiai és tömegpolitikai, mind az agitációs, illetve a propagációs munka szempont­jából. Ezzel a feladattal össz­hangban járási pártkoníeren­eiánk azt tűzte ki célul, hogy a járási pártszervek, a kom­munisták az emberekkel, az emberek közt és az emberek­ért dolgozzanak. A sikeres választások biztosítása érdeké­ben máris kidolgoztuk a vá­lasztási kapány tervét. Néhá­nyat megemlítenék azok kö­zül az intézkedések közül, me­lyek számításba jönnek. Sze­retnénk, ha némelyik ezek kö­zül állandó rendszerré válna agitációs és propagációs tevé­kenységünkben. Mindenekelőtt már ezekben a napokban el­készült a lévai agitációs köz­pont, a választások biztosítá­sának mintamunkatervével együtt. Augusztus elején ebben az agitációs központban 2,- il­letve 3-napos iskolázást tar­tunk a járási agitációs közpon­tok vezetői számára. Szó lesz a párt ideológiai munkájának időszerű kérdéseiről, a jelenle­gi politika) helyzetről és. fela­datokról, s a választásokkal kapcsolatos agitációs tevékeny­ség módszereiről és formáiról. Azt szeretnénk, ha ennek az iskolázásnak a befejezess után minden községben legkésőbb augusztus végéig létrehoznánk az agitációs központokat, és a választások előkészítésére vo­natkozó munkatervüket. Az alapszervezetek - az elvtársak közül agitátorokat választanak ki, akik iskolázáson vesznek részt. Szeptember elején, sőt már talán augusztus végén találkozókat rendezünk a köz­ségek dolgozói és a járás ve­zetői szamára. Nyilvános gyű­lést is rendezünk, ahol nem ­csak reagálunk a polgárok hozzászólásaira, hanem arról is elbeszélgetünk, milyenek a já­rás, az egyes községek távla­tai, és mit várnak a községek lakosaitól a járási párt-, állami és társadalmi szervek. Külön figyelmet szentelünk a szemléltető agitációnak. Most, uz SZNF 27, évfordulójának időszakában és a választások előkészületei alatt azt akar­juk, hogy a szemléltető agitá­ció kifejezze köztársaságunk nemzeteinek a nemzeti és a szociális felszabadulásáért ví­vott hósi harcát és egyben fel­idézze azokat a nagy syőzeK meket, melyeket a szocialista építés során értünk el. Propa­gálni szeretnénk azokat a kép­viselőket, akik példásan telje­sítették feladataikat. Népszerű­síteni akarjuk azokat a jelöl­teket, akiket a nemzeti bizott­ságok, az SZNT ós a Nemzet­gyűlés képviselőivé kellene vá­lasztani. A járási pártbizottság ideológiai konferenciáján részt vettek a társadalmi szervezetek járási bizottságainak dolgozói, akik az'agitációval és a propa­gandával foglalkoznak, az üze­mi és az ifjúsági klubok, pio mrotthonok vezetői. Itt arról volt szó, milyen feladatok vár­nak ezeken a helyeken a kom­munistákra. Azt javasoltuk az elvtársaknak, hogy a választá­si kampányra a legközelebbi időszakban dolgozzák ki sa|át agitációs- propagációs tervü­ket. • Az ideológiai nevelésről szinte elválaszthatatlan a pár­ton belüli nevelés, a pártokta­tás. Hogyan oldják meg ezt a feladatút? — A járási pártbízottság a kongresszus határozatai szelle­mében javaslatot készít elő a párton belüli nevelés sealizá- _ ciójára és koncepciójára. A párttagok egy bizonyos idő után a párton belüli nevelés keretében marxista-leninista műveltséget szereznek, persze ahhoz mérten, ki milyen fela­datot lát el, illetve ki milyen adottságokkal rendelkezik. Az az elvünk, hogy minden párt­tag tanuljon. Minden kommu­nistának kötelessége a marxiz­mus—leninizmus alapjainak el­sajátítása. Ennek biztosítására felkészült a járási pártbizott­ság. Jelenleg a járási pártbi­zottság lektorcsoportjának és az alapszervezetek propagan­distáinak nyári iskoláztatását készítjük elő. Azt akarjuk, hogy az elvtársak ezen a több­napos iskolázáson elsajátítsák azokat az alaptémákat és alap­elveket, melyek munkájuk dön­tő feltételeit jelentik. Megvi­tatjuk velük az egyes lektor­csoportok konkrét munkater­veit. A propagandistákkal mun­kájuk módszereit igyekszünk elsajátíttatni. A marxizmus—leninizmus es­ti egyetemein kívül járásunk­ban tanfolyamok is lesznek az egyetem mellett. Mindenekelőtt az alapszervezetek propagan­distáinak kétéves tanfolyama, a Szocialista Ifjúsági Szövetség tisztségviselőinek egyéves tan­folyama, a városi, a helyi és az összüzemi pártszervezetek, a nemzeti bizottságok, a Nemze­ti Front funkcionáriusainak, to­vábbá az iskolák tisztségvise­lőinek tanfolyama. Külön *an­folyamot rendezünk a kultúra és a népművelés területén mű­ködő tisztségviselők számára mindenekelőtt pártunk és szo­cialista államunk kultúrpoliti­kájáról szerzett ismereteik bő­vítésére. FÜLÖP IMRE Vlastimil Machaéei\jiipli)t>Mh> PRIX DANUBE Aki júniusban részt vett a Prá­gában megrendezett Vili. nem­zetközi tv-fesztiválon és törté­netesen Szlovákiából érkezett, leverő csalódással vette tudo­másul, hogy a bratislavai tv­filmgyártás egyetlen alkotással sem képviselteti magát ezen a nagyszabású vállalkozáson. Annál nagyobb volt a résztve­vők öröme, mikor a fesztivál tájékoztató lapjában megjelent a rövid hír, hogy ősszel a Cseh­szlovák Televízió Bratislavában megrendezi a gyermek- és ifjú­sági műsorok nemzetközi tv fesztiválját. Abban a pillanat­ban mindenki számára érthető­vé vált, hogy az otthoni tv-szak­embereket, dramaturgokat, ren­dezőket, forgatókönyvírókat ez az új irányú vállalkozás köti le, mely bizonyod értelemben a vál­ságos évek leküzdését, de ugyanakkor a prágai tv-feszti­válok megrendezéséhez hasonló hagyomány megalapozását is jelenti. Az 1. nemzetközi Duna-díj tv­fesztivál megrendezésére szep­tember 29-e és október 5-e kö­zött kerül sor a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövet­ségi kormányának védnöksége alatt, mint a prágai nemzetközi lv-fesztivál esetében, s már ez a tény is arra vall, hogy hason­ló jelentőségű vállalkozásról van szó, melynek az a célja, hogy megfelelő tér jöjjön létre az al­kotó eredmények összevetésére, s a gyermek- és ifjúsági műso­rok területén működő tv-szak­emberek és művészek rendsze­res találkozására is sor kerül­hessen. Kétévenként kerülne sor Bratislavában a fesztivál meg­rendezésére, mindig szeptember utolsó hetében. A fesztivál mű­vészi versenyére benevezett mű­sorok között a versenyfeltételek két kategóriát szabnak meg: a gyermek- és az ifjúsági műso­rok kategóriáját. Ezeken belül drámai műsorokat (szokásos já­tékfilmeket, bábjátékokat, ani­mált és rajzfilmeket), továbbá: szórakoztató, zenei és publicisz­tikai műsorokat fogad el a ren­dezőség. A publicisztikai műso­rok fogalma alatt olyan műso­rokat kell érteni, amelyek a fia­talok életét, tevékenységét, tö­rekvéseit és nézeteit ismertetik, ugyanakkor tájékoztatják őket a mai életről. Sportműsorokat és Iskolai célokra szánt műsorokat a rendezőség nem fogad el. Minden ország részt vehet a két kategória művészi versenyében, különféle műfajokkal, de maxi­málisan négy filmet nevezhet be. A filmek időtartama nem lépheti át a kilencven percet. A művészi versenyre beneve­zett filmeknek minden kategó­riában eleget kell tenniük a fesztivál alapgondolatainak. Sa­ját műfajukon belül alkotó mó­don kell ábrázolni a gyermek, illetve az ifjúság életét, problé­máit és törekvéseit. A gyerme­keket és az ifjúságot alkoto te­vékenységre, az élethez való ak­tív és pozitív viszonyra kell ö-;z­lónözníiik. Támogatniuk kell bennük a humánusabb ember­közi kapcsolatok megteremtésé­nek gondolatát és gazdagítaniuk a fiatal tv-film nézők érzelmi életét. Ugyancsak támogatniuk kell az ifjúság között a világ békeszerelő népeivel va'ó szoli­daritás gondolatát. A t>yeéne­keket és az Ifjakat elő kel! ké­szíteniük a jövőre, hozzá kell járulniuk képességeik fejleszté­séhez, hogy el tudják sajátítani a modern tudományt és techni­kát. A nemzetközi bíráló bizottsá­gok minden kategóriában két dí­jat ítélnek oda, mégpedig: egy díjat a drámai filmeknek és egy díjat a publicisztikai filmeknek. A bíráló bizottságok a díjak odaítélésénél a fesztivál alap­gondolatait tartják szem előtt, s ugyanakkor tekintetbe veszik az egyes szerzők, realizátorok és interpretátorok teljesítmé­nyét. A június harmincadikáig be­nevezett műsorokat július vé­géig kellett beküldeni a Duna­díj fesztivál bratislavai titkár­ságának címére. Ha a Duna-díj fesztivál alap­gondolatait összevetjük a prá­gai tv-fesztivál alapgondolatai­val, arra az eredményre jutunk, hogy a két vállalkozás eszmei­ségében egyenértékű, jellegüket legfeljebb az különbözteti meg, hogy az egyik a gyermek- és if­júsági műsorok művészi verse­nyét tűzte ki célul, a másik pe­dig a felnőtteknek szánt filmek művészi versenyét. Mindkét fesztivál méreteit nemzetközt jellegük határozza meg. Tehát ebben a vonatkozásban is egyen­lőségi jelet húzhatunk közéjük. Aki annak idején ott volt a prágai tv-fesztiválon, rendkívüli örömmel vette tudomásul, hogy a nagyszabású vállalkozás egyik nagy meglepetése hazai szerző, hazai művészek és a cseh film­gyártás remeke a „Hosszú, késő őszi nap" volt. Most, hogy alig két hónap választ el bennünket a Duna-díj fesztivál megnyitá­sától, felmerül bennünk a kér­dés: lesz-e hasonló hazai meg­lepetés? Erre természetesen a művészi verseny eredménye ad­hat határozott választ. Egyelő­re csak remélhetjük, hogy a bratislavai tv-szakemberek és filmművészek is felkészültek a nagy eseményre. A hazai tv-nézők számára a fesztiválnak lesz mégis egy elő­re megjósolható előnye, mely főleg gyermekeinket és ifjúsá­gunkat részesíti tényleges mű­vészi élményben. A Csehszlovák Televízió bratislavai adóállomá­sa az összállami adás keretében sugározni fogja a művészi ver­seny díjnyertes alkotásait. BÄB1 TIBOR

Next

/
Thumbnails
Contents