Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-04 / 183. szám, szerda

Az ősi formakincset őrző dagesztán díszítő művészet Békés cirkáló o Dunán Tóthpál Gyula felv. Teljesítik a szocialista kötelezettségvállalásokat Messzi évezredekkel ezelölt formált, szervesen tovább élő. mába érő alkalmazott művészeti remekek jelzik a Dagesztán Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságnak anyagi kultúrá­ját kora kezdeteitől máig. Az ország a Kaukázusnak a Kás­pi tengerig terjedő regényes szépségű táján terül el. Hegyei természet alkotta, hatalmas sziklaerődök, melyek a régmúlt­ban jó védelmet biztosítottak a külső támadások ellen. Valahol, ezen a vidéken volt a dagesztá­ni kultúra bölcsője: a hajdani Albánia. A nehezen megközelíthető török-tatár települések: az au­lok őrizték meg a zömét az ott készült Iparművészeti tárgyak­nak. Az elszigeteltségben élő hegylakók szorgalmas mester­emberek voltak, akik hűségesen ragaszkodtak ősi hagyomá­nyaikhoz. Velük született ízlés­sel és tehetséggel szépítették környezetüket. A rideg kőháza­kat, azok berendezését ékes fa­ragással díszítették, meleget árasztó szőnyegekkel, színes hímzésekkel tették otthonossá. Fémből, fából, agyagból való edényeiket vagy maguk készí­tették vagy távoli országokból szerezték. A bratislavai Művé­szet Házában gyönyörködhe­tünk ezekben a ritka kincsek­ben, melyeket az Ermitázsban, a Kremlben, az Orosz Múzeum­ban s több más gyűjteményben őriznek. A múltat vallató régé­szek kutatása szólaltatta meg a gencsinszkl s a többi sírokat. Az 1. e. második és későbbi év­ezredekből való, üvegszekré­nyekben elhelyezett leleteket csodáljuk, rég elporladt kezek formálta, szarvasfejű füllel ékes bronzedényt, egy öntött bika figuráját, későbbi tükröket, karpereceket, rituális alakokat, a bezstinszki temető finom, át­tört művű csatjait. Az i. e. 8., 9. században a bronz- és korai vaskorszak termékei a Közel­Kelettel való politikai és keres­kedelmi kapcsolatokra mutat­nak. Erről tanúskodnak a fej­lett és sokféle technikai eljá­rás alapos ismeretét jelző tár­gyak: a vert- és vésett, köze­pén istennőt ábrázoló bronztál s a tizenkét karú lámpa és egyebek. A 12. és 13. századról adnak hírt a kubacsi dombor­művű kőfaragások, melyek fal­párkányok részeit képezték. Éles megfigyeléssel, meglepő plasztikai és stilizáló érzékkel dolgozták meg a kemény anya­got. Most is elevenen hatnak a mozgalmas vadász-, birkózó-, és mitológiai jelenetek, a verseny­ző íjászok, a pártbajozók, a ze­nészek és táncosok. Egyikük szenvedélyes beleérzéssel ábrá­zolta a tekergő kígyó testét marcangoló, a maga életét védő ragadozót. A középkori, zöldes-barnás sárgapatinájú bronz- és rézkat­lanok gyakorlati és díszítő ren­deltetésűek voltak. Peremüket változatosan alakították ki. Vert- és kovácsolt díszeik motí­vumai lovasok, állatpárok, ri­tuális mozdulatú emberalakok. — A középkori örmény- és grúz feliratú kőkeresztek a keresz­tény hit elterjedésének idejéből származnak. Dús képzelet szülte a burjánzó ornnmentikájú, két­szárnyú faragott ajtót, melyet hol keresztény templomon, hol mecseten helyeztek el a ver­senyző felekezetek. Az arab hó­dítás óta a dagesztániak az iszlám hívei. Egyes moszlim szekták előírásainak szellemé­ljen sok korábbi, élőlényeket ábrázoló alkotást pusztítottak el, vagy csonkítottak meg. A harcias dagesztánok fegy­vereiket kedvteléssel, valódi művességgel és sokféle techni­kával ékesítették. A kígyófejű markolatú görbe szabják, a kardok, a tőrök, a puskák és karabélyok tündökölnek az arany, ezüst, acél, csont bera­kásoktól, az alaphoz forrasz­tott díszítő elemektől, az áttört, filigrán és niello ékítmények­től. — Békésebb jellegük van a különböző vidékek 16—18. századig, követhető fazekas-ter­mékeinek Híresek az iszpipi préselt és karcolt alakos díszű, melegszínü mázzal bevont edé­nyek, a festett balhári fehér, levélmintás, gyakran angob-bal (speciális finom vékony rára­kott agyagréteg) díszített kerá­miák. Fából faragott mozsarak, sótartók, fűszer- és élelmiszer szekrénykék egy fanyelű, át­tört fém szűrőkanál idézik gazdag konyhai felszerelésüket. A legszebb példányok közé tar­toznak a 18—19. századi kecses formájú, célszerű felépítésű, meleg-vörös színű réz vizeskor­sok s a különböző méretű ezüstös fényű ónozott, vörös vé­sett díszű kancsók. Fából fara­gott speciális darab egy kere­kekre szerelt, Korán-tarló áll­vány. A nők'ügyességét, szorgalmát hirdetik a szőnyegek, melyek a kaukázusiak közül a legrégibb típust képviselik. Tiszta gyap júból, szoros bogozással készül­tek, rövidre nyírt finom anya­guk selymes fényű. Rajzuk a legrégiebbektől kezdve máig megtartotta a típus tisztaságát: a mértani elemek és medailón motívumok gazdag kombináció ját. Szegélyűket szögletes rajzú, három sor szalag képezi. Színe­zésük harmonikus. A dagesztáni díszítő művé­szet feltűnő és jellegzetes vo­nása a páratlan ragaszkodás az ősi hagyományokhoz mind tech­nikában, mind motívumokban. Sietős, könnyebb megoldásokat választó korunkban utolérhetet­len művességgel, változatlan gondos aprólékossággal és er­nyedetlen türelemmel dolgoz­nak, akárcsak a régmúltban. — Az uncukuli mesterek finoman ívelő, hajszál vékony ezüst be­rakással, ötletes mintákkal éke­sítik a fából való díszedénye­ket, kanalakat, pipákat, könyv­borítókat. Figyelemre méltóak a zománcos plasztikai díszű eziist tányérok, kancsók, kávés­és italos készletek. A Kelet pompaszeretete nyil­vánul meg magas szintű ék­szeriparukban. Időálló szépsé­gükben sorjáznak a rézből, ne mesfémből, színes fél- és drága­kővel, korallal díszített ősi for­makincset őrző láncok, övek, kösöntyűk és gyűrűk. Súlyosak, bonyolult kompozíciójúak, ün­nepélyesek ezek a kubacsi ék­szerek. Még századunk elején is majdnem teljesen beborítot­ták a nehéz selyem ünneplő­és esküvői ruhákat, a nők nya­kát és kariát. Az újabbak köny­nyedebbek. A hagyomány és korunk ízlése ötvöződik bennük. A fiatal dagesztáni Iparművész­nők sem zárkóznak el az űrku­tatás napjaiban a ma emberét izgató problémáktól. Ezt érez­teti a divatos zománc-ezüst nyakék s a nagykövű gyűrűk fogalmazása. BARKÁNV JENONÉ A kelel-szlovákiai kerületben a pártszervek és szervezetek, a iiiemzeti bizottságok, a Nemzeti Front szervezeteinek politikai­szervező munkája meghozta a gyümölcsét a szocialista köte­lezettségvállalások teljesítése terén is. A kelet-szlovákiai dol­gozók összesen egymilliárd 88 millió 369 ezer korona értékű kötelezettséget vállaltak, s azo­kat teljesítik is. A jó eredmények eléréséhez nagy mértékben hozzájárult a rozsnyói (Rožftava) és a tre­bišovi járás. A trebišovi járás­ban a fél évszázados jubileum alkalmából 112 millió 35 ezer 250 korona értékű kötelezett­séget vállaltak, s ebből már 31 millió 273 288 korona értékű munkát elvégeztek. A trebišovi járás dolgozói példát mutatnak a faluszépítés terén vállalt kö­telezettségek teljesítésében. Említsük meg példaként a csa­tornázás befejezését Bácskán, a Barai Helyi Nemzeti Bizottság épületének megjavítását, Bé­lyen (Biel) az utak korszerűsí­tését, a trebišovi sportpálya építését stb. A trebišovi járásban a Z-ak­ció nem beruházási jellegű ré­szében is jő eredményeket ér­tek el. A polgárok a munkavál­lalások keretében 873 690 bri­gádórát dolgoztak le és 10 mil­lió 105 338 korona értékű mun­kát végeztek. A mezőgazdasági üzemek és vállalatok a terebesl járásban elsősorban a piaci szállítmá­nyok növelésére és a munka környezet megjavítására vonat­kozó felajánlásokat fogadtak el, összesen 29 421000 korona értékben. Az egységes földmti­vesszövetkezetek és az állami gazdaságok a felajánlások ke­retében több mint 146 000 kiló húst és 229 000 darab tojást szállítottak a piacra terven fe­lül. A munkakörnyezet megja­vítása érdekében 764 000 koro­na értékű építőmunkálatot vé­geztek. A háztáji gazdálkodók is teljesítették felajánlásaikat. Egymillió 600 ezer darab to­jást, 10154 kiló sertéshúst és 51 380 kiló marhahúst adtak a közellátásnak. Jő eredményeket érnek el a nemzeti bizottságok által és a központilag irányított üzemek is. A terebesi járásban a központilag irányíto.tt válla­latok felajánlották, hogy túltel­jesítik a tervfeladato<kat, növe­lik a termelés hatékonyságát, emelik a termelés színvonalát. A rozsnyói járásban a párt megalapításának 50. évforduló­ja tiszteletére 337 kollektív és 12 885 egyéni szocialista fel­ajánlást tettek, melyek értéke 53 557 000 korona. A járásban 35 836 421 korona értékű kötelezettségvállalást teljesítettek, ebből a nemzett bizottságok 16 048 694 korona, az üzemek és vállalatok 19 és fél millió, a mezőgazdasági üze­mek pedig 458 690 korona ér­tékű felajánlást. BOHUŠ NEMCE* 32. Valóbon ennek o hídfőnek o területe mindössze 30 négyzetkilométer volt. Ak­koriban mindannyiunkat egy kérdés nyug­talanított: elviselik-e a szovjet kotonók a megpróbáltatásokat az ellenség elleni egyenlőtlen harcban, amely éjjel-nappal bombázta és tüzérséggel lőtte a hídfő vé­dőit. Erről akartunk tanácskozni L. I. Brezs­nyevvel, a 18. hadsereg politikai osztá­lyának vezetőjével, ő ozonban éppen a „Kis földön" tartózkodott, ahol súlyos harcok folytak. Abból, amit Leszelidze hadseregpa­rancsnok elmondott, világos volt: harco­saink szilárdan eltökélték, hogy mindad­dig harcolnak az ellenség ellen, amíg tel­jesen meg nem semmisítik, és nem szo­rítják a tengerbe. ... A pórt központi bizottsága, oz Ál­lami Honvédelmi Bizottság, a főhadiszál­lás és a vezérkar 1943 tavaszán emberfe­letti munkát végzett annak érdekében, hogy a szovjet hadsereget előkészítse a nyári hadjáratra. A párt a megszállók döntő szétzúzására mozgósította az or­szágot. Az arcvonalon folyó aktív események szükségessé tették, hogy egy sor intéz­kedést tegyünk a hadseregszervezés tö­kéletesítése és a legújabb technika rend­szeresítése érdekében. A vezérkar kidol­gozta azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy tovább javítsuk a szovjet hadsereg szervezetét. Szervezetükbe további tüzér-, páncéltörő és aknavető egységeket állítottunk be. A csapatokat hiradó eszközökkel erősí­tettük meg. A lövészhadosztólyokat töké­letesebb géppisztollyal, páncéltörő fegy­verrel szereltük f€l, és lövészhadtestekbe egyesítettük. Ezzel javítottuk oz össz­fegyvernemi hadseregek vezetését és erősebbé tettük a hadseregeket. Oj tüzér-, aknavető és sorozatvető magasabbegységek alakultak, s ezek jobb minőségű fegyverrendszereket kaptak, mint a meglevők. Szervezés alatt álltok a Főparancsnoksági Tartalék tüzérdandár­jai, hadosztályai és hadtestei, amelyek­nek az volt a rendeltetésük, hogy a leg­fontosabb feladatok végrehajtása során alkalmazásukkal nagy tűzsűrűséget lehes­sen biztosítani a főirányokban. A fron­tokhoz és a honi légvédelem állományá­ba légvédelmi hadosztályok kerültek. Ez nagyban fokozta a légvédelem erejét. A párt központi bizottsága és oz Álla­mi Honvédelmi Bizottság különös figyel­met fordított o harckocsik és önjáró lö­vegek gyártására. 1943 nyarán az önálló gépesített és harckocsi-hadtesteken kívül öt új szerve­zésű és jól feltöltött harckocsihadsereg alakult, amelyek rendszerint két harcko­csi- és egy gépesített hadtestből álltak. Ezenkívül az ellenséges védelem áttörésé­nek a biztosítására és a hadseregek meg­erősítésére 18 nehéz harckocsiezredet szerveztünk. Nagy munka folyt a légierő újjászerve­zése érdekében, amely tökéletesített konstrukciójú gépeket - JA - 5-ösöket, JAK - 9-eseket. PE - 2-eseket, TU - 2-ese­ket, IL - 4-eseket és másokat - kapott. Nyárig majdnem az egész légierőt ellát­ták új gépekkel. A Főporoncsnoksógi Tar­talék szómára több új repülőgépegység és magasabbegység alakult, köztük 8 fó­volsógi bombázó hadtest. A repülőgépek száma tekintetében lé­gierőnk ekkorra már felülmúlta a német légierőt. Minden front légi hadseregében 700 - 800 repülőgép volt A tüzérség jelentős részét gépvontató­súra állították át. Hazai gyártmányú gép­kocsikkal és „Studebaker"-ekkel szereltük fel a műszaki és híradó csapatainkat. Valamennyi fontos front hadtápja nagy számú gépkocsit kopott. A szovjet had­sereg hadtápfőnökségének alárendeltsé­gébe több tíz gépkocsi zászlóalj és ezred került, ami erősen fokozta oz egész had­tápszolgálat manőverező- és munkaké­pességét. Nagy figyelmet szenteltünk az ember­tartalékok kiképzésének. 1943-ban a kü­lönböző kiképző központokban a katonák százezreit oktatták és képezték. Nagy ha­dászati tartalékkötelékek alakultak meg és kovácsolódtak össze. Július 1-én a Főparancsnoksági Tartalékban több össz­fegyvernemi, két harckocsi- és egy légi hadsereg volt. 1943 nyarán harcoló hadseregünk állo­mányában több mint 6,4 millió ember, majdnem 99 000 löveg és aknavető mint­egy 2200 sorozatvető, több mint 9500 harckocsi és önjáró löveg mojdnem 8300 harci repülőgép volt. A kommunista pórt nagy figyelmet for­dított a hadseregben folyó pártpolitikai munka színvonalának az emelésére. A kommunisták újabb ezrei érkeztek a csapatokhoz, okik aktivitásukkal még job­ban fokozták a szovjet hadsereg koto­náinak harci szellemét 1943-ban a fegyve­res erőknél már 2,7 millió kommunista és körülbelül ugyanannyi komszomolisto volt. Egészben véve 1943 nyarán a kurszki csata előtt a szovjet fegyveres erők mind mennyiségileg, mind minőségileg felülmúl­ták a német fasiszta csapotokat. A szovjet Legfelsőbb Főparancsnokság­nak immár mindene megvolt ahhoz, hogy határozottan és szilárdan, valamennyi fontos irányban megragadja a hadászati kezdeményezést és rákényszerítse akara­tát oz ellenségre Az ellenség arra készült, hogy vissza­vágjon a sztálingrádi vereségért. A hitlerista katonoi és politikoi vezetés, tisztában lévén ozzol, hogy fegyveres erői elvesztették a Vörös Hadsereggel szem­beni hajdani fölényüket, „totális" intéz­kedéseket tett annak érdekében, hogy mindenkit"és mindent, ami csak lehetsé­ges, a szovjet - német arcvonalra küldjön. Nyugatról jelentős számban dobta ót legharcképesebb csapatait. A hadiipar éj­jel-fiappal dolgozva sietve gyártotto az új „Tigris", „Párduc" harckocsikat és a nehéz „Ferdinand" rohamlövegeket. A légierő új „Focke - Wulf 100 - A" és „Heinkel 129"-es repülőgépeket kapott. A német csapatokat feltöltötték személyi állománnyal és felszereléssel. A szovjet - német arcvonalon az ellen­ség oldalán Németországnak és szövetsé­geseinek 232 hadosztálya, mintegy 5,2 millió embere, több mint 54 000 lövege és oknavetője, 5850 harckocsija és ro­hamlövege, továbbá mintegy 3 ezer harci repülőgépe volt. Valamennyi törzs megfe­szített ütemben dolgozta ki a küszöbön álló támadás terveit. A kurszki kiszögellés ellen tervezett hadműveletre a németek 50 legjobb had­osztályukat összpontosították, köztük 16 páncélos és gépesített hadosztályt, ezen­kívül mintegy 10 000 löveget és aknave­tőt, 2700 harckocsit és több mint kétezer repülőgépet a keleten levő horci repülő­gépek 60 százalékát. Mojdnem 900 000 emberük készült a támadásra. Legfelsőbb Főparancsnokságunknak el kellett döntenie: támadjunk e vagy véd­jünk? Ismételt vita után, 1943 május közepe tóján Sztálin végül is szilárdan elhatároz­ta, hogy a németek támadását o mélyen lépcsőzött védelem teljes tüzével, hatal­mas légitámadásokkal és a hadászati tartplékok ellencsapósaival fogadjuk. Miu­tán pedig felőröltük és elvéreztettük, a belgorod - harkovi és orloji irányban indí­tott hatalmas ellentámadással tönkrever­jük, s utána mély támadó hadműveleteket folytatunk valamennyi fontos irányban. A németek kurszki veresége után a fő­hadiszállás úgy tervezte, hogy felszaba­dítja a Donyec-medencét, az egész balpar­ti Ukrajnát, felszámolja az ellenségnek o Tamany-félszigeten levő hídfőjét, felsza­badítja Belorusszija keleti területeit és megteremti a feltételeket ahhoz, hogy oz ellenséget kiűzik hazánkból. IFolytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents