Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-31 / 206. szám, kedd

• • c • y q o • • • n • • -J3 • • -O J FILMEK­• • JI IVAN BROVKIN (szovjet) Tizenöt évi szünet után film­színházainkba ismét visszatér! Ivan Brovkin, ez a szertelen, életvidám katona, hogy kisebb nagyobb kalandjaival szórakoz­tassa a nézőket. „Ivan Brovkin, a katona „an­nak idején nagy népszerűség­nek örvendett a szovjet nézők körében, ezért „szülőatyja", Ivan Lukinszkij rendező tovább szőtte a történetet, s elkészítet­te az „Ivan Brovkin civilben" című alkotást. Ennek a színes résznek a felújított változata került most a mozik műsorára. A film rokonszenves hőse — amint arra a cím is utal — ka tonai szolgálatát befejezve visszatér a „civil" életbe, hogy kissé megkomolyodva és fegye lemhez szoktatva, új környezet ben folytassa szertelen életét. A filmben á vidám és a komor történetek igen ötletesen ötvö­ződnek eggyé, a pergő képso­rok, az ütemes ritmus, az ének és a zene hangulatossá teszi a filmet. A főhős szinte a sze­münk előtt érlelődik emberré, tanúi lehetünk annak, hogy a katonai rend és fegyelem egy „csibészből" is öntudatos és fe­lelős személyt formálhat. S ép­pen ez az életszerűség, a várat­lan fordulatok teszik a filmet hitelessé, vonzóvá és népszerű­vé. VISSZAEMLÉKEZÉS A JÖVÖRE (nyugatnémet) Az utóbbi évek egyik legna­gyobb filmsikere volt Erich von Danikén Visszaemlékezések a jövőre című müve, m^ly mon­danivalójával világszerte nagy feltűnést keltett. „Megírni ezt a könyvet épp oly merész vál­lalkozás volt, mint elolvasni" — írja a mű előszavában a szerző. Ebből a sokat vitatott kiadványból dr. Harald Reinl nyugatnémet rendező filmet ké­szített, s népszerű-tudományos formában törekszik hitelesen „visszaadni a könyvet és sűrí­teni a mondanivalóját. A szerző különféle dokumen­tumok és leletek alapján meg­lepő következtetéseket von le az emberiség múltjáról azokban a kérdésekben, amelyekre a tudo­mány eddig nem adott elfogad­ható választ. Teljesen bizonyos, hogy ezer, sőt millió éves múl­tunkkal valami nincs rendben — írja Däniken és könyvének A múlt megoldatlan problémái al­címet adja. Az író egyik legme­részebb állítása, hogy Földünk­re már az időszámításunk előtti korokban idegen égitestek lakói látogattak el, s hogy bolygón­kon már évszázadokkal ezelőtt ls atomrobbantást hajtottak végre. A könyv írója — s általa a film rendezője is — fantaszti­kus feltevéseit különböző bar­langokban talált rajzokkal tá­masztja alá. A filmben láthatók az olaszországi Val Camunicá­LÄZADÄS A BOUNTYN ban talált esetlen alakokat áb­rázoló rajzok; az alakok fején a mai űrkutatókéhoz hasonló fejvédő búra és az űrhajósok öltönyének antennáira emlékez­tető kiálló „szarvak" keltik fel a nézők érdeklődését. Hasonló rajzok találhatók Észak Ameri­kában, Svédországban, Spanyol­országban és a Szaharában is. A film foglalkozik a Húsvét szigetek legtitokzatosabb rejté­lyeivel, a 19 -20 méter magas, kőből faragott szoborfejek ere­deténele megfejtésével is. Ezek­kel kapcsolatban számos meg­válaszolatlan kérdést tesz fel, melyekre ez ideig még senki sem adott elfogadható választ. A szerző figyelmét nem kerül­ték el a repülő csészealjak sem. Hipotéziseinek alátámasztására számos érvet sorokoztat fel. Ha az Igazságkeresés nehéz útján akarunk haladni, bátorsá­got kell vennünk elhagyni a már kitaposott utat. Mindenben kételkedni kell, amit eddig igaznak és helyesnek tartot­tunk, hiszen 15 évvel ezelőtt a holdutazást is esztelenségnek tartottuk — mondja a szerző. Mihelyt az emberiség ereje és tudása java részét a világűrku­tatásra fordítja, rádöbben a há­borúk képtelenségére. Ha meg­nyitja a világmindenség kapu­ját, ez a boldogabb jövőhöz felé vezető utat jelentheti... Ezek­kel a szavakkal zárja a szerző gondolatait. (amerikai) A XVIII. században a brit ki­rályi hajón, a Bountyn lezajlott lázadás romantikus történetébőt készült regény (Charles Nord hoff és James Hall munkája) a harmincas években a legolva­sottabb könyvek egyike volt. szeggel ismét filmrevltte az egykori siker-regényt. Kár, hogy a rendező túlságosan tisztelet­ben tartotta" a producer kíván­ságait, aminek eredményeként ugyan nagyszabású látványos filmet kreált —, ám a hiteles­Iflilllffl Marion Brando a házadás a Bountyn című látványos amerikai film főszerepében Nem sokkal később, -1936-ban a hazai közönség megismerhette a könyv filmváltozatát is amelyben a mai idősebb korosz­tály olyan filmhírességeket csodálhatott meg, mint a felejt­hetetlen Charles Laughtont és • DOMINIQUE SANDA ala kítja a főszerepet Philippe Lah­re legújabb filmjében, amely nek címe: Látható indok nélkül. • ROMY SCHNEIDER játssza az egyik főszerepet Bulgakov A mester és Margarita című regé­nyének készülő filmváltozatá­ban. Rendező: Alexander Petro­vich. Clark Gabiét. (A Frank Lloyd rendezésében készült film eré­nyeit Oscar-díj fémjelzi.) 1962-ben Lewis Milestone a legkorszerűbb filmtechnika al­kalmazásával, csillagászati ösz­ség, a történelmi hűség rovásá­ra. (Az eseményeket kissé „ki­igazították", s emiatt a történet politikai háttere szinte teljesen ködbe veszett.) A filmben a lé­lektani jellemrajz, a konfliktu­sok ábrázolása sem éri el a re­gény, Illetve az első filmválto­zat erőteljességét. A film erős­sége Trevor Howard és Marion Brando színészi alakítása. —ym — TENGERRENGÉSI ÁRHULLÁMOK ELŐREJELZÉSE A tengerrengési árhullámok az óceánok fene­kén a földkéreg mozgásának, földrengésnek, tengerfenék alatti vulkanikus kitöréseknek a következményei. Ennek a természeti katasztró­fának a borzalmait a magyar tengerár, de más európai nyelvek hasonló kifejezései sem képe­sek jól visszaadni. A szakirodalom világviszony­latban ma már a japán tsunami kifejezést vette át, amely jobban érzékeitéti a vízalatti rengések, tektonikus hasadások következtében a tenger­partra zúduló víztömegek iszonyú pusztítását. Kétségtelen, hogy az ember ma még nem tudja befolyásolni a föld mélyén végbemenő vulkanikus és rengési folyamatokat, sőt ezeket elhárítani sem képes, a földrengések következté­ben előálló tengerár hatásos előrejelzésében azonban — különösen az Egyesült Államokban •és Japánban — tudósok százai dolgoznak. A világtengerek átka A tsunami több méter magas, irtózatos erejű hullámok sorozata, amely a partot ostromolja. A rendkívüli mértékben megnövekedett víztö­megek a tengerparton nagy károkat okozhatnak, kivéve azt az esetet, amikor valamiféle termé­szetadta akadály, sziklafal stb. védi az érintett tengerparti részt. Lakott partvidéken a tsunami rendszerint emberéletben is jelentős vesztesé­geket okoz. A pusztító tengerrengési árhullámok három­ötöd része a Csendes-óceánon, egyharmada az Indiai-óceánon, másik egyharmad része a Föld­közi-tengeren és az Atlanti-óceánon zajlik le. Mint az arányszámokból is kitűnik, az Atlanti­óceán partvidékén viszonylag ritkább ez a ter­mészeti csapás. A legjelentősebb tengerrengési ár 1755-ben, a lisszaboni földrengéskor zajlott le, amikor a katasztrófa jóformán elsöpörte a várost. Évente körülbelül egy árhullám kelet­kezik a világtengereken. A Csendes-óceán part­jai mentén éiő népek közül elsősorban Japán van kitéve pusztításnak. Ötévenként "éri az ár a szigetország egyes partszakaszait közepes értékben 7 méter magasságú hullámokkal. Az 1896-os japáni tengerárnak volt a feljegyzések szerint a történelem folyamán a legpusztítóbb hatása, amikor 27 000 ember esett áldozatul a partra zúduló víztömegnek. A tsunami születése Az árhullámok keletkezésének említett okai közül a leggyakoribb a tengerfenéken végbemenő földrengés, amelynek következtében a tenger­fenék topográfiájában hirtelen változás áll elő kiemelkedés vagy beszakadás formájában. A nagyerejű árhullámokat rendszerint ezek okozzák. A tengerrengési árhullámokat a Hawaii­szigetek lakói és a Dél-Amerika partjain élő népek is jól ismerik. Geofizikusok kiszámítot­ták, hogy az 1957-es nagy tengerárt, amely az Aleut-szigetek és Hawaii partjait egyaránt pusz­tította, az okozta, hogy 23 milliárd köbméteres víztömeg néhány másodperc alatt 60 méteres mélységben süllyedt le. Ennek a szeizmikus fo­lyamatnak az epicentruma egy tenger alatti hegylánc alatt volt, az aleuti mélytengeri árok vonalától északi irányban. A második világháború befejezése óta, amióta tökéletesítették a víz alatti tengerrengéseket ésszlelő műszereket, a szakkörök egyre többet foglalkoznak a tengerrengéseket követő árhul­lámok kérdésével. Ennek hullámai a középpont­ból kiindulva minden .irányban terjednek. (Ki­csiben szemléltetve olyan ez a kép, mint ami­kor egy kavicsot dobunk a tó vizébe és a be­csapódás pontjától észleijük a hullámok gyűrű­zését.) Az árhullámokat három paraméterrel lehet jellemezni: a hullámok magasságával, hosszával és terjedési sebességével. Ez utóbbi függ az óce­án adott mélységétől is. Általában 4000—4500 méteres mélységnél a tsunami eléri a 600 km/óra sebességet, 140 kilométeres hullámhosszússággal. Elképzelhetetlen hullám-attak A tsunami kiindulásánál tehát a folyamat kez­detén rendszerint az elsőnek regisztált hullám a legmagasabb. Terjedéskor azonban az első hullám néha ellaposodik, és a második, jóval erősebb következik utána. Akik nem ismerik eléggé a tsunaminak ezt az oldalát, könnyen az életükkel fizethetnek. Ez történt 1946-ban a Hawaii-szigetek partjainál, amikor az első hul­lám-attak után egy viszonylag csendes parió­dus következett. A lakosság kitódult a tenger­patra, hogy megszemlélje a pusztítás mértékét és a tengeráradat következményeit. Fél óra múl­va következett a második, nagyobb erejű ára­dat, és igen sokan ekkor lelték a vízgomolyag­ban halálukat. Részben kinetikai, részben potenciális ener­giát hordoznak az árhullámok, természetesen a hullámmagasság függvényében. Amikor az ár­hullám a partvonalhoz közeledik, ezen a szaka­szon már csökken a tengermélység, a hullám sebessége lefékeződik, és ha már nem is 800 kilométeres, de még mindig jelentős sebességgel zúdul a partokra. A partvonal előtt a hullámok energiája koncentrálódik, magasságuk 7—8 mé­terre nő, és ez a vízfal zúdul rá a partra. Az árhullám romboló hatása függ a partvonal alakzatától. Sok esetben oiyan erős a rombolá­sa, hogy jól megerősített kikötőkben is irtózatos pusztítást végez. Ez történt a San Diego kikö­tőben az 1960-as chilei földrengés során. A tsunami előrejelzése Az ember és a tengerár között vívott, remény­telennek látszó küzdelemben a korai előrejelzés és ennek jóvoltából az érintett partszakasz ki­ürítése lenne pillanatnyilag az egyedüli hatásos védekezés. Az amerikaiak az ötvenes években csen­des-óceáni partvidékükön számos földrengés-elő­rejelző állomást létesítettek. Mihelyt valahol ten­geralatti rengést észlelnek, és ennek epicent­rumát és magnitúdóját sikerül pontosan meg­határozni, a központban az összes állomásról beérkezett adatokat elektronikus számítógépek dolgozzák fel, és Ily módon igyekeznek meg­határozni azt, hogy milyen partszakaszokon le­het várni a tsunami támadását. A hálózatot azóta néhányszor tökéletesítették, és bár bizonyos fo­kig beváltotta a hozzá fűzött reményeket, máig sem lett száz százalékig megbízható módszer. A tengerrengési árhullámok pontos támadási helyét és erejét mind a mai napig nem tudják pontosan előrejelezni. Á szeizmográfiai adatok elemzése sem elég gyors és elég pontos, az elektronikus számítógép-rendszerek bevezetése ellenére sem. Az amerikai rendszer segítségével riasztásra csak akkor van lehetőség, ha a tsuna­mi keletkezését a partoktól több száz kilométet távolságban észlelték már. Árulkodó hanghullámok Ez a rendszer a japánokat semmiképp sem elégítheti ki. A szigetországnak olyan a földrajzi helyzete, hogy a tsunainik rendszerint a part­vonal közelében húzódó mélytengeri árokból indulnak ki, s így az észlelés és a támadás között oly kevés idő teiik el, hogy riasztásra és evaku­álásra már nincs lehetőség. Ezért a japán geo­fizikusok legújabban az amerikaiakétól eltérő, korszerűbb technika kidolgozásán fáradoznak. Nemrégiben észlelték, hogy a tsunami kelet­kezésének pontjából hanghullámok indulnak ki, amelyek hétszer olyan gyorsan terjednek, mint maga a pusztító árhullám. A kutatás egyrészt ezeknek a vízben terjedő, árulkodó hanghullá­moknak gyors észlelésére terjed ki, másrészt a víz alatti szeizmikus hullámok jellegének részletekbe menő tanulmányozásától várják a kérdés megoldását. Egészségvédő szipka A budapesti „Puskás Tivadar" Fémtömegcikk és Kisrugógyár KTSZ érdekes újdonsággal lepte meg a dohányzókat — a Superfilt nevű eg'ész­ségvédő szipkával, amelynek szlovákiai érté­kesítéséről a kis határmenti árucsere-forgalom keretében a Klenoty vállalat gondoskodik. Az egészségvédő szipka használata a szakvéle­mények szerint ez idő szerint a leghatásosabb védelmet nyújtja a dohányzás ártalmai ellen. A szipka az egészségre ártalmas kátránytermé­kek és nikotin nagy részét a cigarettából kiszűri anélkül, hogy, csökkentené a dohányfüst ízét és Illatát. A Superfilt szipka nem szűrővel működik, ha­nem aerodinamikai elvek alapján a dohányfüst többszöri gyorsításával és ütköztetésével ki­csapja a szervezetre káros anyagot, amely a szipka belsejében elhelyezett fémbetéten gyűlik össze. Az egészségvédő szipka rendszeres használata teljesen megszünteti a dohányzás okozta kö­högést, gyomorbántalmat, megóv a légzési elég­telenségektől, a fogakat tisztán tartja és üde száj­ízt ad. A szív és érrendszerben okozott bántal­maknál a betegség fejlődését megállítja. A minőségellenőrzési próbák kimutatták, hogy a füstszűrös cigaretta szívásánál a Superfilt szip­ka kiszűri az egészségre ártalmas kátrány mint­egy 66—68 százalékát és a nikotin 71—72 szá­zalékát. Az Országos Közegészségügyi Intézet is megállapította, hogy „jelen körülmények között a dohányzás- károsító hatásainak kiküszöbölésé­re legalkalmasabb a magyar gyártmányú Super­filt egészségvédő szipka". Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ezzel a szipkával napi 20 cigarettát szívó dohányosnak csak 5 cigarettának megfelelő kátrányanyag jut a szervezetébe, tehát a szipka használata a tü­dőrák esélyességét több mint felével csökkenti. 40 cigaretta napi adag esetén ugyanez az esély 29 százalékról 9 százalékra csökken. Ismertetésünknek nem az a célja, hogy ráve­gyük a nemdohányzókat a veszélytelen cigarettá­zásra, hanem az, amit az egyik orvos írt a Su­perfilt szipkáról, „Széles körben ajánlom bete­geimnek, akik a dohányzásról nem tudnak le­szokni." (di) 1971.

Next

/
Thumbnails
Contents