Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-31 / 206. szám, kedd

• • c • y q o • • • n • • -J3 • • -O J FILMEK• • JI IVAN BROVKIN (szovjet) Tizenöt évi szünet után filmszínházainkba ismét visszatér! Ivan Brovkin, ez a szertelen, életvidám katona, hogy kisebb nagyobb kalandjaival szórakoztassa a nézőket. „Ivan Brovkin, a katona „annak idején nagy népszerűségnek örvendett a szovjet nézők körében, ezért „szülőatyja", Ivan Lukinszkij rendező tovább szőtte a történetet, s elkészítette az „Ivan Brovkin civilben" című alkotást. Ennek a színes résznek a felújított változata került most a mozik műsorára. A film rokonszenves hőse — amint arra a cím is utal — ka tonai szolgálatát befejezve visszatér a „civil" életbe, hogy kissé megkomolyodva és fegye lemhez szoktatva, új környezet ben folytassa szertelen életét. A filmben á vidám és a komor történetek igen ötletesen ötvöződnek eggyé, a pergő képsorok, az ütemes ritmus, az ének és a zene hangulatossá teszi a filmet. A főhős szinte a szemünk előtt érlelődik emberré, tanúi lehetünk annak, hogy a katonai rend és fegyelem egy „csibészből" is öntudatos és felelős személyt formálhat. S éppen ez az életszerűség, a váratlan fordulatok teszik a filmet hitelessé, vonzóvá és népszerűvé. VISSZAEMLÉKEZÉS A JÖVÖRE (nyugatnémet) Az utóbbi évek egyik legnagyobb filmsikere volt Erich von Danikén Visszaemlékezések a jövőre című müve, m^ly mondanivalójával világszerte nagy feltűnést keltett. „Megírni ezt a könyvet épp oly merész vállalkozás volt, mint elolvasni" — írja a mű előszavában a szerző. Ebből a sokat vitatott kiadványból dr. Harald Reinl nyugatnémet rendező filmet készített, s népszerű-tudományos formában törekszik hitelesen „visszaadni a könyvet és sűríteni a mondanivalóját. A szerző különféle dokumentumok és leletek alapján meglepő következtetéseket von le az emberiség múltjáról azokban a kérdésekben, amelyekre a tudomány eddig nem adott elfogadható választ. Teljesen bizonyos, hogy ezer, sőt millió éves múltunkkal valami nincs rendben — írja Däniken és könyvének A múlt megoldatlan problémái alcímet adja. Az író egyik legmerészebb állítása, hogy Földünkre már az időszámításunk előtti korokban idegen égitestek lakói látogattak el, s hogy bolygónkon már évszázadokkal ezelőtt ls atomrobbantást hajtottak végre. A könyv írója — s általa a film rendezője is — fantasztikus feltevéseit különböző barlangokban talált rajzokkal támasztja alá. A filmben láthatók az olaszországi Val CamunicáLÄZADÄS A BOUNTYN ban talált esetlen alakokat ábrázoló rajzok; az alakok fején a mai űrkutatókéhoz hasonló fejvédő búra és az űrhajósok öltönyének antennáira emlékeztető kiálló „szarvak" keltik fel a nézők érdeklődését. Hasonló rajzok találhatók Észak Amerikában, Svédországban, Spanyolországban és a Szaharában is. A film foglalkozik a Húsvét szigetek legtitokzatosabb rejtélyeivel, a 19 -20 méter magas, kőből faragott szoborfejek eredeténele megfejtésével is. Ezekkel kapcsolatban számos megválaszolatlan kérdést tesz fel, melyekre ez ideig még senki sem adott elfogadható választ. A szerző figyelmét nem kerülték el a repülő csészealjak sem. Hipotéziseinek alátámasztására számos érvet sorokoztat fel. Ha az Igazságkeresés nehéz útján akarunk haladni, bátorságot kell vennünk elhagyni a már kitaposott utat. Mindenben kételkedni kell, amit eddig igaznak és helyesnek tartottunk, hiszen 15 évvel ezelőtt a holdutazást is esztelenségnek tartottuk — mondja a szerző. Mihelyt az emberiség ereje és tudása java részét a világűrkutatásra fordítja, rádöbben a háborúk képtelenségére. Ha megnyitja a világmindenség kapuját, ez a boldogabb jövőhöz felé vezető utat jelentheti... Ezekkel a szavakkal zárja a szerző gondolatait. (amerikai) A XVIII. században a brit királyi hajón, a Bountyn lezajlott lázadás romantikus történetébőt készült regény (Charles Nord hoff és James Hall munkája) a harmincas években a legolvasottabb könyvek egyike volt. szeggel ismét filmrevltte az egykori siker-regényt. Kár, hogy a rendező túlságosan tiszteletben tartotta" a producer kívánságait, aminek eredményeként ugyan nagyszabású látványos filmet kreált —, ám a hitelesIflilllffl Marion Brando a házadás a Bountyn című látványos amerikai film főszerepében Nem sokkal később, -1936-ban a hazai közönség megismerhette a könyv filmváltozatát is amelyben a mai idősebb korosztály olyan filmhírességeket csodálhatott meg, mint a felejthetetlen Charles Laughtont és • DOMINIQUE SANDA ala kítja a főszerepet Philippe Lahre legújabb filmjében, amely nek címe: Látható indok nélkül. • ROMY SCHNEIDER játssza az egyik főszerepet Bulgakov A mester és Margarita című regényének készülő filmváltozatában. Rendező: Alexander Petrovich. Clark Gabiét. (A Frank Lloyd rendezésében készült film erényeit Oscar-díj fémjelzi.) 1962-ben Lewis Milestone a legkorszerűbb filmtechnika alkalmazásával, csillagászati öszség, a történelmi hűség rovására. (Az eseményeket kissé „kiigazították", s emiatt a történet politikai háttere szinte teljesen ködbe veszett.) A filmben a lélektani jellemrajz, a konfliktusok ábrázolása sem éri el a regény, Illetve az első filmváltozat erőteljességét. A film erőssége Trevor Howard és Marion Brando színészi alakítása. —ym — TENGERRENGÉSI ÁRHULLÁMOK ELŐREJELZÉSE A tengerrengési árhullámok az óceánok fenekén a földkéreg mozgásának, földrengésnek, tengerfenék alatti vulkanikus kitöréseknek a következményei. Ennek a természeti katasztrófának a borzalmait a magyar tengerár, de más európai nyelvek hasonló kifejezései sem képesek jól visszaadni. A szakirodalom világviszonylatban ma már a japán tsunami kifejezést vette át, amely jobban érzékeitéti a vízalatti rengések, tektonikus hasadások következtében a tengerpartra zúduló víztömegek iszonyú pusztítását. Kétségtelen, hogy az ember ma még nem tudja befolyásolni a föld mélyén végbemenő vulkanikus és rengési folyamatokat, sőt ezeket elhárítani sem képes, a földrengések következtében előálló tengerár hatásos előrejelzésében azonban — különösen az Egyesült Államokban •és Japánban — tudósok százai dolgoznak. A világtengerek átka A tsunami több méter magas, irtózatos erejű hullámok sorozata, amely a partot ostromolja. A rendkívüli mértékben megnövekedett víztömegek a tengerparton nagy károkat okozhatnak, kivéve azt az esetet, amikor valamiféle természetadta akadály, sziklafal stb. védi az érintett tengerparti részt. Lakott partvidéken a tsunami rendszerint emberéletben is jelentős veszteségeket okoz. A pusztító tengerrengési árhullámok háromötöd része a Csendes-óceánon, egyharmada az Indiai-óceánon, másik egyharmad része a Földközi-tengeren és az Atlanti-óceánon zajlik le. Mint az arányszámokból is kitűnik, az Atlantióceán partvidékén viszonylag ritkább ez a természeti csapás. A legjelentősebb tengerrengési ár 1755-ben, a lisszaboni földrengéskor zajlott le, amikor a katasztrófa jóformán elsöpörte a várost. Évente körülbelül egy árhullám keletkezik a világtengereken. A Csendes-óceán partjai mentén éiő népek közül elsősorban Japán van kitéve pusztításnak. Ötévenként "éri az ár a szigetország egyes partszakaszait közepes értékben 7 méter magasságú hullámokkal. Az 1896-os japáni tengerárnak volt a feljegyzések szerint a történelem folyamán a legpusztítóbb hatása, amikor 27 000 ember esett áldozatul a partra zúduló víztömegnek. A tsunami születése Az árhullámok keletkezésének említett okai közül a leggyakoribb a tengerfenéken végbemenő földrengés, amelynek következtében a tengerfenék topográfiájában hirtelen változás áll elő kiemelkedés vagy beszakadás formájában. A nagyerejű árhullámokat rendszerint ezek okozzák. A tengerrengési árhullámokat a Hawaiiszigetek lakói és a Dél-Amerika partjain élő népek is jól ismerik. Geofizikusok kiszámították, hogy az 1957-es nagy tengerárt, amely az Aleut-szigetek és Hawaii partjait egyaránt pusztította, az okozta, hogy 23 milliárd köbméteres víztömeg néhány másodperc alatt 60 méteres mélységben süllyedt le. Ennek a szeizmikus folyamatnak az epicentruma egy tenger alatti hegylánc alatt volt, az aleuti mélytengeri árok vonalától északi irányban. A második világháború befejezése óta, amióta tökéletesítették a víz alatti tengerrengéseket ésszlelő műszereket, a szakkörök egyre többet foglalkoznak a tengerrengéseket követő árhullámok kérdésével. Ennek hullámai a középpontból kiindulva minden .irányban terjednek. (Kicsiben szemléltetve olyan ez a kép, mint amikor egy kavicsot dobunk a tó vizébe és a becsapódás pontjától észleijük a hullámok gyűrűzését.) Az árhullámokat három paraméterrel lehet jellemezni: a hullámok magasságával, hosszával és terjedési sebességével. Ez utóbbi függ az óceán adott mélységétől is. Általában 4000—4500 méteres mélységnél a tsunami eléri a 600 km/óra sebességet, 140 kilométeres hullámhosszússággal. Elképzelhetetlen hullám-attak A tsunami kiindulásánál tehát a folyamat kezdetén rendszerint az elsőnek regisztált hullám a legmagasabb. Terjedéskor azonban az első hullám néha ellaposodik, és a második, jóval erősebb következik utána. Akik nem ismerik eléggé a tsunaminak ezt az oldalát, könnyen az életükkel fizethetnek. Ez történt 1946-ban a Hawaii-szigetek partjainál, amikor az első hullám-attak után egy viszonylag csendes pariódus következett. A lakosság kitódult a tengerpatra, hogy megszemlélje a pusztítás mértékét és a tengeráradat következményeit. Fél óra múlva következett a második, nagyobb erejű áradat, és igen sokan ekkor lelték a vízgomolyagban halálukat. Részben kinetikai, részben potenciális energiát hordoznak az árhullámok, természetesen a hullámmagasság függvényében. Amikor az árhullám a partvonalhoz közeledik, ezen a szakaszon már csökken a tengermélység, a hullám sebessége lefékeződik, és ha már nem is 800 kilométeres, de még mindig jelentős sebességgel zúdul a partokra. A partvonal előtt a hullámok energiája koncentrálódik, magasságuk 7—8 méterre nő, és ez a vízfal zúdul rá a partra. Az árhullám romboló hatása függ a partvonal alakzatától. Sok esetben oiyan erős a rombolása, hogy jól megerősített kikötőkben is irtózatos pusztítást végez. Ez történt a San Diego kikötőben az 1960-as chilei földrengés során. A tsunami előrejelzése Az ember és a tengerár között vívott, reménytelennek látszó küzdelemben a korai előrejelzés és ennek jóvoltából az érintett partszakasz kiürítése lenne pillanatnyilag az egyedüli hatásos védekezés. Az amerikaiak az ötvenes években csendes-óceáni partvidékükön számos földrengés-előrejelző állomást létesítettek. Mihelyt valahol tengeralatti rengést észlelnek, és ennek epicentrumát és magnitúdóját sikerül pontosan meghatározni, a központban az összes állomásról beérkezett adatokat elektronikus számítógépek dolgozzák fel, és Ily módon igyekeznek meghatározni azt, hogy milyen partszakaszokon lehet várni a tsunami támadását. A hálózatot azóta néhányszor tökéletesítették, és bár bizonyos fokig beváltotta a hozzá fűzött reményeket, máig sem lett száz százalékig megbízható módszer. A tengerrengési árhullámok pontos támadási helyét és erejét mind a mai napig nem tudják pontosan előrejelezni. Á szeizmográfiai adatok elemzése sem elég gyors és elég pontos, az elektronikus számítógép-rendszerek bevezetése ellenére sem. Az amerikai rendszer segítségével riasztásra csak akkor van lehetőség, ha a tsunami keletkezését a partoktól több száz kilométet távolságban észlelték már. Árulkodó hanghullámok Ez a rendszer a japánokat semmiképp sem elégítheti ki. A szigetországnak olyan a földrajzi helyzete, hogy a tsunainik rendszerint a partvonal közelében húzódó mélytengeri árokból indulnak ki, s így az észlelés és a támadás között oly kevés idő teiik el, hogy riasztásra és evakuálásra már nincs lehetőség. Ezért a japán geofizikusok legújabban az amerikaiakétól eltérő, korszerűbb technika kidolgozásán fáradoznak. Nemrégiben észlelték, hogy a tsunami keletkezésének pontjából hanghullámok indulnak ki, amelyek hétszer olyan gyorsan terjednek, mint maga a pusztító árhullám. A kutatás egyrészt ezeknek a vízben terjedő, árulkodó hanghullámoknak gyors észlelésére terjed ki, másrészt a víz alatti szeizmikus hullámok jellegének részletekbe menő tanulmányozásától várják a kérdés megoldását. Egészségvédő szipka A budapesti „Puskás Tivadar" Fémtömegcikk és Kisrugógyár KTSZ érdekes újdonsággal lepte meg a dohányzókat — a Superfilt nevű eg'észségvédő szipkával, amelynek szlovákiai értékesítéséről a kis határmenti árucsere-forgalom keretében a Klenoty vállalat gondoskodik. Az egészségvédő szipka használata a szakvélemények szerint ez idő szerint a leghatásosabb védelmet nyújtja a dohányzás ártalmai ellen. A szipka az egészségre ártalmas kátránytermékek és nikotin nagy részét a cigarettából kiszűri anélkül, hogy, csökkentené a dohányfüst ízét és Illatát. A Superfilt szipka nem szűrővel működik, hanem aerodinamikai elvek alapján a dohányfüst többszöri gyorsításával és ütköztetésével kicsapja a szervezetre káros anyagot, amely a szipka belsejében elhelyezett fémbetéten gyűlik össze. Az egészségvédő szipka rendszeres használata teljesen megszünteti a dohányzás okozta köhögést, gyomorbántalmat, megóv a légzési elégtelenségektől, a fogakat tisztán tartja és üde szájízt ad. A szív és érrendszerben okozott bántalmaknál a betegség fejlődését megállítja. A minőségellenőrzési próbák kimutatták, hogy a füstszűrös cigaretta szívásánál a Superfilt szipka kiszűri az egészségre ártalmas kátrány mintegy 66—68 százalékát és a nikotin 71—72 százalékát. Az Országos Közegészségügyi Intézet is megállapította, hogy „jelen körülmények között a dohányzás- károsító hatásainak kiküszöbölésére legalkalmasabb a magyar gyártmányú Superfilt egészségvédő szipka". Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ezzel a szipkával napi 20 cigarettát szívó dohányosnak csak 5 cigarettának megfelelő kátrányanyag jut a szervezetébe, tehát a szipka használata a tüdőrák esélyességét több mint felével csökkenti. 40 cigaretta napi adag esetén ugyanez az esély 29 százalékról 9 százalékra csökken. Ismertetésünknek nem az a célja, hogy rávegyük a nemdohányzókat a veszélytelen cigarettázásra, hanem az, amit az egyik orvos írt a Superfilt szipkáról, „Széles körben ajánlom betegeimnek, akik a dohányzásról nem tudnak leszokni." (di) 1971.