Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-31 / 206. szám, kedd

Dokt k oktor ur ke re m, surgos • • II HÁROM ÚJ KÖNYV Látogatás Érsekújvárott (Nové Zámky) o készültségi szolgálaton # Miért nincs szolgálatos? 0 Hamarosan URH adó-vevö állomás irányítja majd a mentőautókat Hányszor riasztják ok nélkül az orvosokat? £ Elgondolkodtató ötlet KÁLLAI GYULA: SZOCIALIZMUS, NÉPFRONT. DEMOKRACIA SZOMBAT ESTE. Érsekújvárott (Nové Zámky), a poíiklinlkán, ahol készültségi szolgálatot tartanak, nincs különösebb varázsa az estének. Talán csak annyi, hogy itt most is dolgoznak. Most, amikor mások csak azzal törődnek, hogy a szombat déltől vasárnap estig tartó másfél napot minél kellemeseb ben töltsék el. A fogászati osztályon S k v á rová Gizella orvosnő tart szolgálatot. Ez persze csak felületes megjelölése a ténynek, a helyzetnek, mert amikor bekopogtatok hozzá, munkatársnője, Levárdi Magda egészségügyi nővér nyit ajtót és így fogad: „Kis türelmet kérünk, mert éppen fogat húzunk." Néhány perc múlva azonban újra ajtót nyit a nővér: „Tessékl" Zavarba kerülök, mert a fúrógép előtti székbe ültetnek, s onnan kell megmagyaráznom, hogy kíváncsiságom vezérelt ide és nem a fogfájás. Közben idegesítőleg hat, hogy a hátam mögötti heverőn sápadtán fekszik az előző páciens, Sztruhár László és sóhajtozva nyög. Az orvosnő és az egészségügyi nővér megmagyarázzák, hogy véséssel kell eltávolítani a páciens fogát, elég körülményes beavatkozás ez, s íme, pillanatnyi rosszullét lépett fel a betegnél. Szerencsére az én „esetem" könnyebb, mert csak feljegyzem, hogy szombatonként 8 és 13 óra, 18 és 20 óra között tartanak fogászati rendelést, vasárnaponként pedig 8 és 11 óra között, valamint az esti órákban, 18 és 20 óra között. És éjjel? Ha történetesen éjjel fájdul meg valakinek a foga? Akkor mit tegyen? Akkor mi történhet? Tétova választ ad az orvosnő: „Szolgálatban vagyok . .. telefonon riaszthatnak..." A válasz tétovaságának az a magyarázata, hogy az orvosnő kezdő, augusztus elsején lépett szolgálatba, most először „éjjeles", és még nem tudja pontosan, mit jelent a készültségi szolgálat. De megígéri, hogy reggel majd elmondja. Az egészségügyi nővér lapasztalatokon alapuló magyarázatát azonban érdemes feljegyezni: „Néha ötször-hatszor is riasztanak bennünket... Érdekesek a fogfájós betegek: délután megfájdul a foguk, de nem jönnek el, sósborszeszt tesznek rá, fájdalomcsillapítókat vésznek be, többen néhány féldecit- is felhajtanak, gondolván, majdcsak elmúlik a fájás . .. Azután éjfél után, amikor már nem bírják, eljönnek, dörömbölnek, vagy telefonálnak ..." AZ ORVOSI KÉSZÜLTSÉGI SZOLGALAT a 22-65 telefonszámon szokott jelentkezni. Most d r. L o r e n z Emanuel belgyógyász-orvos venné fel a telefont, ha itt volna. De nincs itt. Várni kell rá, mert a G'orkij utcába hívták Werbőczinéhez. Asztmatikus rohamot jelentettek. Halaszthatatlan ilyenkor a látogatás. Mi tehát várakozunk. Hallgatagon, sápadtan és türelmesen várakozik a kis Zorka Vyőiková is. Anyukája, nagymamája ugyan türelmetlenek. Még a délelőtti órákban kimentek a Gondolatszilánkok A VILÄG OLYAN, MINT EGY GYÖNYÖRŰ KÖNYV, DE MIT ÉR VELE, AKI NEM TUD OLVASNI? (Goldoni) A NO AZ ISTENEK CSEMEGÉJE. CSAK AZ ÖRDÖG EL NE SÓZZA. (Shakespeare) A VIRÁGOT LEFESTHETIK, DE MI LESZ AZ ILLATÁVAL? (Charles Cahier) AMIÓTA A VILÁG VILÁG, A FÉRFI RENGETEG MINDENT TÖKÉLETESÍTETT RAJTA. A NÖ MINDÖSSZE EGY VALAMINEK — A NŐNEK A TÖKÉLETESÍTÉSÉVEL VOLT ELFOGLALVA... (Henri Meilhac) AZ ALLATOK IGEN KEDVES TÁRSAK: NEM KÉRDEZNEK ÉS NEM IS KRITIZÁLNAK. (Georges Eliot) kiš Zorkával Kamocsára (KamoCa)' fürödni. Sárgadinnyét evett a kicsi, hasmenést kapott. Anyukája széntablettát adott neki. Most aggódik: „Nincs étvágya szegénykémnek, azóta semmit sem evett." És letörli a kislány sápadt homlokáról a gyöngyöző verejtékcsöppeket. Végre itt az orvos! Néhány perc telik el. Éppencsak feljegyzem, hogy dr. Lorenz a kifüggesztett munkarend szerint sportorvosi teendőkkel is szokott foglalkozni, s már nyílik az ajtó: „Kérem a következőt!". Megdöbbent, hogy az orvos saját maga nyit ajtót. Nincs szolgálatos nővér? Azonnal magyarázatot kapok: „Szombat és vasárnap délelőttökön található szolgálatos nővér, mert húszharminc bejáró betegnek injekciót kell beadni... Sőt, ezeken a napokon délelőttönként gyermekorvosi szolgálatot is tartunk. Az általános orvosi szolgálatot pedig ketten szoktuk ellátni. Ma délelőtt például dr. Ölvecká. az Elektrosvit üzemi orvosnője segített. A nővérek éjjeli szolgálatát azonban gazdasági-pénzügyi okokból töröltük." Az őszre, a télre gondolok, amikorra várható, hogy a járványok idején a készültségi szolgálatot gyakrabban igénybe veszik majd, ezért megkérdezem: „Visszaállítják"? Bizony nem nyugtat meg a válasz: „Nem tudom, kérem." SOK PROBLÉMA rajzolódik ki előttem, mert folytatom a kérdezgetést, és dr. Lorenz szívesen vállalja a szerepváltást, hogy most nem ő kérdez. A feleletek nyomán viszont szinte tapinthatóvá lesznek a problémák: Reggel hét órától másnap reggel hét óráig tart a szolgálat. Ilyenkor a város és nyolc község lakosainak hívása várható. A körzet két szélső községe Kolta és Szimő (Zemné), legkevesebb másfél órás út. Ezért egy kisebb „alkörzet" is létezik, bár már a mentőautókba beszerelték a rövidhullámú rádiósközponttal tartható kapcsolat megvalósításához szükséges telefonkészülékeket, de maga a központ még nem működik, pedig háromnegyed millió koronába került. És jó lenne, ha már az ősz folyamán ebből a központból irányítanák " a körzetet járó mentőautókat. Most, alighogy beesteledett, de már 20 rendkívüli vizsgálat leleteit őrzi dr. Lorenz munkanaplója. Nyolc esetben ki kellett menni a helyszínre, pedig külön baleseti mentőautó is tart szolgálatot. Röpke telefonhívás nyomán mindjárt meg is állapítja dr. Lorenz, hogy ennél az autónál már letelt Szádovszky elvtárs szolgálata és helyébe lépett Klobučník elvtárs, az ügyeletes sofőr. Még egy telefonhívás: ha netalán Nyitrára kellene szállítani valakit alkoholmérgezés tüneteivel, akkor külön mentőautót küldhet a helyszínre. Ez is rendben van, csak utasításra vár. A HÍVÁSOK jogosultságáról beszélgetünk. Illetve arról, hogy gyakran feleslegesen, ko

: moly ós Indokolt körülmények létezése nélkül is riasztják a készültségi szolgálatot. Dr. Lorenz véleménye ez: „Nagyon szűk, orvosi szakszempontból minősítve a riasztások ötven százaléka felesleges, de lágabb értelmezés szerint is általában minden negyedik látogatás felesleges." És konkrét esetekkel bizonyít: Nyitott sebre már hetek óta kenőcsöt használ az egyik beteg, bizonyára láthatta már pénteken, hogy nem lesz hétfőig elég, mégis szombaton hívta kl a szolgálatos orvost, hogy receptet írjon. Vagy: szögbe lépett véletlenül csehországi lakhelyén valaki, ott kezelték, de gondolt egyet, hazautazott Érsekújvárra, mire megérkezett megdagadt a lába, nagyon természetesnek tartotta, hogy kihívja a szolgálatos orvost. Érdekesebb esetről is tud: Egyik kolléganőjét szilveszterkor, éjfél előtt hívta ki az egvik beteg, mert kezelőorvosa elutazott, vele nem mérethette meg a vérnyomását, viszont tudni akarta, hogy éjfélkor megihatja-e a pohár borocskáját. Az ilyen és hasonló esetekre vonatkoztatva magyarázza megállapítását: „Egészségügyi szol gálatunk jellegében, tartalmában szocialista, sőt, mindinkább megközelíti a kommunista jellegű szolgáltatást. Viszont az emberek tudata, gondolkodása még nem fejlett ennyire." Megoldás? Csak javasolni tud egyet s mást. Ogy mondja, hogy inkább ötlet, mint megoldást jelentő intézkedés lenne, ha hallgatnának reá. Azután nagyon komolyan így vázolja ötletét: „Valamilyen formában érdekeltté kellene tenni az embereket a rendkívüli szolgáltatás anyagi biztosítása terén ... Ha minden rendkívüli látogatás 10—15 koronát jelentene illeték formájában, akkor talán meggondolnák az emberek, hogy mikor és milyen esetben riasszák a készültségi szolgálatot ..i" Elgondolkoztató ötlet ez,-mert a gyakorlatban tapasztatható, hogy az emberek bizonyos része nagyon természetes, ingyenes szolgáltatásnak tartja a ké szültségi orvos munkáját, más része pedig még ma is igyekszik valamilyen formában „meg jutalmazni" ezt a szolgáltatást. Rendszerint úgy, hogy „csúsztat" valamit az orvos zsebébe. Nincs azonban időnk arra, hogy alaposabban megvitassuk az ötletet, mert kopogtatnak az ajtón és belép a huszonegyedik beteg: „Doktor úr kérem, délelőtt megszúrt egy darázs, estére megdagadt a .helye.,. És fáj." VASÁRNAP REGGEL újra kopogtatok a szolgálatos orvosok szobájának ajtaján. Skvárová Gizella, a fogorvosnő bágyadt mosollyal fogad: „Háromszor riasztottak az éjjel. Éjfél után egy órakor, majd félháromkor, legutóbb négy órakor. Illésné nek ki kellett húzni a fogát. .. Közben persze a föorvosnő is keresett, ellenőrizni jött." Dr. Lorenz pedig hunyorog: „A szokásos módon telt el az éjszaka. Több telefonhívás, négyszer ki kellett mennem a beteghez . .. Azért néhány órácskát szunyókáltam... Fő az egészség. Csak így bírjam legalább negyven esztendeig még!" Kiballagok a csöndes, szinte néptelen utcára, s míg azon gondolkodom, hogy milyen furcsa, milyen érdekes az orvosok munkája, élete felötlik bennem a meghatározás: sajátos varázsa van ennek a munkának, HAJDO ANDRÁS Mintegy négyszáz oldalas gyűjtemény. Kállai Gyula beszédeit, előadásait, cikkeit és a különféle alkalmakból adott interjúit tartalmazza. Az írások műfaja elférő, mondanivalója azonban azonos: Kállai Gyula a Magyar Népköztársaság mai életére Irányítja a figyelmei, korunk legaktuálisabb ideológiai és politikai kérdéseit tárgyalja. A kötet legrégibb. írása 1962 végén, a legfrissebb pedig 1971 elején született. Am akár a régebbi, akár az újabb cikkeket olvassuk, azt érezzük, hogy Kállai a lényegre tapint, A következetes marxista meggyőzően hirdeti, hogy a ma gyar kommunisták az ideoló giai küzdelmet olyan viszonyok közölt folytatják, amikor a párt széles körű szövetségi politikát folytat, és valamennyi társadalmi erőt egybefog a szocializmus teljes felépítésére. Ez elvi egység, de ínég nem jelenti azt, hogy ez az egység ma már minden osztályra és rétegre kiterjedő, közös marxista-leninista világnézeti ala. pon nyugszik. Ezért ezt az egységet a kommunistáknak mindenütt eszmei felvilágosító munkával tovább kell erősíteniük, annak tudatában, hogy az eszmei harc — a gazdasági építőmunka mellett, azzal együtt — az osztályharc fő területe. E harc ma főleg arra irányul, hogy a szocialista termelési viszonyok alapján dolgozó osztályok tudatából száműzze a régebbi helyzetükben keletkezett polgári és kispolgári nézeteket, és kialakítsa, megszilárdítsa a szocialista tudatot és erkölcsöt. (E gondolatot azért emeljük ki, mert nagyon érvényes a mi viszonyainkra is.) Könyvében Kállai Gyula behatóan foglalkozik a szocialista demokrácia kérdésével. Kitejti, bogy a demokráciáról különösen sokat beszélnek a kapitalista államokban. Propagandájuk mind erősebben hangoztatja, hogy a kapitalista rendszer megváltozott, „népi" jellegű lett, amelyben a tőkéseik és a munkások érdekei közösek. A kapitalista „demokrácia" azonban változatlanul a burzsoázia diktatórikus uralma. A tényleges demokrácia I szocialista demokrácia, amelynek az a döntő ismérve, liogy a tömegek a szocializmus programja alapján közvetve és közvetlenül részt vesznek saját hatalmuk gyakorlásában, saját célkitűzéseik megvalósításában. Sok új gondolatot tartalmaz Az igazi honfoglalás, A polgári nemzettől a szocialista nemzetig, valamint a Lenini eszmék korunkban című cikk, illetve előadás, és a kötetnek általában mindegyik írása. BEKES REZSŐ: MIT AKAR A MAI SZOCIÁLDEMOKRÁCIA? A gútai (Kolárovo) szövetkezet dolgozói 450 g paradicsomot szedtek egy hektárról. A paradicsom szedésénél brigádosok segítettek. .... (B. Palkovič felv. — CSTK) Ismeretes, hogy a szociáldemokrácia a munkásmozgalom egyik ideológiaipolitikai áramlata, ainety a XIX. század utolsó harmadában alakult ki. Kezdetben lényegében a marxizmus talaján állt, forradalmi nézeteket hirdetett, elősegítette a munkásosztály tömegpártjainak létrejöttét. Az imperializmus kialakulása idején, a XIX. század végén és a XX. század elején azonban egyre inkább eltért a marxizmustól. Az Opportunizmus és a revizionizmus felé hajlott. Az első világháború alatt szakított a marxizmussal, a tudományos szocializmussal. A szociáldemokrata pártok szinte kivétel nélkül az imperialista kormányok oldalára álltak. Többnyire ettől az időtől kezdve használatos a szociáldemokráciát úgy emlegetni, hogy az az osztályárulást, a politikai következetlenséget, az osztályellenséggel szembeni engedékenységet, az antikommunizmust, a nyílt opportunizmust és a revizionizmust testesíti meg. A szocialista országokban a szociáldemokrata pártok létezése végleg a múlté. Több ka

T pitalista országban — főként nyugat- és észak-európai országokban — azonban a szociál demokrata és a „szocialista" elnevezésű pártok változatlanul jelentős helyet foglalnak el a politikai életben. Békés Rezső: Mit akar a mai szociálderríokratizmus? című kötete arra ad világos és sokrétű választ, hogy ezeknek a pártoknak mi ma a tulajdonképpeni törekvésük. A kötet részletesen elemzi, hogy a szociáldemokrácia milyen szerepet játszott az 1968 —69-es csehszlovákiai eseményekben. ,,A csehszlovák kér dés" — írja többek között -nagy teret kapott a Szocialista Internacionálé Irodájának 1968. november 16—17-i nyugat-berlini ülésén, a munkabizottság" FÖLDESI A „MEGISMERHETŐSÉG' Gyakori vitatéma, hogy megismerhető-e a világ. A marxista filozófia a kérdésre úgy válaszol, hogy nincsenek megismerhetetlen dolgok, csak olyasmi van, amit jelenleg még nem ismerünk, de idővel megismerhetünk. A megismerésben jelentős szerepe van a képzelőerőnek, az alkotó fantáziának, amely lehetővé teszi, hogy tapasztalati adatok alapján széleskörűen általánosítsuk a dolgok természetéről nyert képzeteinket. Ámde a gondolkodás során kialakított eszmék, gondolatok még szubjektívek, nyitva áll még a kérdés: megfelelnek-e a valóságnak. E kérdést nem csupán elméleti megfontolások döntik el, hanem mindedecember 15-i párizsi ülésén, s több más nemzetközi szociáldemokrata tanácskozáson, illetve egyes szociáldemokrata pártok esedékes kongresszusain. A nagy csalódás hatására az előbb „szabadságról" szavalók közül sokan levetették az álarcot és nyíltan bevallották, hogy „a szociáldemokrácia célja a csehszlovákiai események során a múlthoz való visszatérés volt" A kötet külön fejezetben fog. lalkozik a szociáldemokrácia egyik legismertebb jelszavával, a „demokratikus szocializmus"nak a tartalmával. Elmondja, hogy a mai szociáldemokrácia uralkodó eszméi közül kétségtelenül a „demokratikus centralizmus" az, amelyet a legtöbbet emlegetnek. E kifejezés és jelszó a jobboldali szociáldemokrácia politikai szükséglete. A kommunistaellenes burzsoá reakcióval paktáló jobboldali szociáldemokrata vezetőknek demonstratív módon is hangoztatniuk kellett, hogy az általuk ajánlott szocializmus" nem azonos a kommunisták céllá kén t kitűzött .szocializmussal. Szerintük a kommunisták „diktatórikus szocializmusra" törekednek, ők viszont a polgári demokrácia „szabályaď' betartva, „demokratikus szocializmust" akarnak. Egyrészt ködös, másrészt nagyon is jól áttekinthető eszmét takart az említett jelszó nálunk is 1968-ban és 1969 elején. Ám aki jobban szemügyre vette, már akkor is látta, hogy a „demokratikus szocializmus" olyan frázis, amely nélkülözi a tényleges társadalomtudományi alapot. A szociáldemokrácia egykori és mai szerepét jól áttekintő — adatokkal bőven dokumenlált — kötet függelékében többek között közli a Szocialista Internacionálé tagpártjainak névsorát, a Szocialista Internacionálé kongresszusainak dátumát és vezető testületeit. TAMÁS: " MODERN PROBLÉMÁI nekelőtt a társadalmi-történelmi gyakorlat. Föklesi Tamás: A „megismerhetőség" modern problémái című könyve azokat a kérdéseket elemzi, amelyek a „megismerhetőségi" tétellel kapcsolatban napjainkban jelentkeznek. Válaszai és megoldási lehetőségei néhol vitathatók, meggyőzően bizonyítja azoiv ban, hogy a ,,megismerés", nem elavult tétel, hanem olyan kérdéskomplexum, amelynek feldolgozása alapos munkát, a részproblémák széles körű megoldását igényli. A négy részié oszló polemikus hangvételű kötet mondanivalójának az a lényege, amit a marxista filozófia állandóan hirdet: az ember által a világ megismerhető. (*sa)